Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-13 / 120. szám

1958. június 13., péntek NEPtJ JSÄO 5 Mit láttunk a poroszlói Béke Tsz-ben ü Marsra vagy a Vénuszra jut-e előbb az ember? — Buja növényzet, pusztaság, vagy tenger borítja-e a Vénusz felületét? — fejlődést mutat a növényter­melés is. Az első két—három évben nyolc mázsás volt a holdankénti búzatermés, a je­lenleg már 11—12 mázsa. Ka­pásnövényeik most is jó ter­mést Ígérnek. Túl akarják szárnyalni az elmúlt évben el­ért 38—40 mázsás eredményt. Mindezt elősegíti az, hogy jó a tagok viszonya a munkához, valamint a gondos talajápolás. A föld egyénekre van kioszt­va, a terméseredményért a ta­gok egyénileg is felelősek. Ja­vult a talajerővisszapótlás. Míg 1957-ben az istállótrágya felhasználása 14 százalékos volt, jelenleg 23 százalékos, s ehhez hozzájárul még 200 má­zsa műtrágya is. 50 katasztrá- lis holdon végeztek talajjaví­tást 21 052 forintos beruházás­sal. Saját gyümölcsöst telepí­tettek 12 katasztrális holdon, 5 katasztrális holdon dohányt termelnek. termel az apci magnézium kohó előállításához szükséges alap­Oz év végére SELYP—APC KÖZÖTT, a Hatvan—Salgótarjáni vasút­vonaltól néhány lépésnyire fekszik az apci Fémtermia Vállalat. Kis gyár, mérete a megye nagy gyárai mellett el­törpül. Sokan csak most kez­denek tudomást szerezni léte­zéséről, amióta olyan hírek keltek szárnyra, hogy az or­szágban először it építik fel a magnéziumkohót. A napokban mi is ellátogattunk oda. — Néhány éve, hogy ha­zánkban újra napirendre ke­rült a magnéziumkohászat — mondja elgondolkodva Foga- rasi Béla, az apci Fémtermia főmérnöke, akit megkértünk, hogy ismertessen meg bennün­ket ezzel a hazánkban nem nagyon ismert kohászati szak­mával. — A magnézium elő­állítására szükség van, de sok bajjal és nehézséggel jár. Megfelelő műszaki felkészült­séget és szaktudást kíván. De nagyon megéri a vele való fá­radozást, mert a magnézium keresett fém és ma, a technika rohamléptű fejlődése mellett nélkülözhetetlenné vált, — mert a repülők, a hajók és a járművek bizonyos alkotó­elemei könnyű fémet kíván­nak. — Ez a kohó, amit mi épí­tünk — folytatta tovább — kísérleti jellegű, 100 tonna évi magnézium előállítására ter­vezték. Ha a kísérlet beválik, akkor hamarosan megépítésre kerül a hatszáz tonnás évi termeléssel üzemelő kohó is, valahol az ország más terüle­tén. Hogy hol, arról még nincs hír, de valószínű, hogy a Du­nántúlon, mert a magnézium díjrendelet, amelynek értel­mében a poroszlói termelőszö­vetkezet is igyekszik biztosíta­ni dolgozóinak a nyugodt öregséget. öregségi járulékra felter­jesztették Korom Jánost és Molnár Mihályt. Az utóbbi fölterjesztést már el is fogad­ták. Rokkantsági járulékra I. Kovács Vince, Mács László, Oláh Józsefné és Szabó István közül eddig Mács László fel- terjesztése nyert elintézést. Remélik, hogy a többiek ügye is hamarosan megoldódik. AZ ÉGEN FELHŐK gyüle­keztek, távol villámok cikáz­tak. Eső ígérkezett. Eső, mely nem felesleges ugyan a Béke Tsz. földjén sem, de amelytől ennek a közös gazdaságnak a sorsa is kisebb mértékben függ, mint a ma még egyéni­leg dolgozó parasztság sorsa. Erről meggyőződtünk a Béke Tsz-ben. FEJES—RÁTKAI got tud ez befogadni, míg a forgás a művelet idejét fogja lerövidíteni, a kapacitást pedig okvetlen kétszeresére növeli. Nagy reményeket fűz­nek hozzá. AZ EREDMÉNY VISZONT lemérhető lesz, mert a régi re- tortás kemencét is felépítették, úgyhogy a régi és az új gazda­ságos működését az üzemelte­tés alatt lehet meglátni. Körülöttünk egymásra tor­nyosuló cementeszsákok, a másik sarokban padlódeszkák és téglarakások, vashulladé­kok, egymásra helyezett lá­dákban alkatrészek, félig ki­bontott falak. Szinte egy nagy csatatér az egész építkezés. — Sok a terv, megvalósulását az ellenforradalom nagyon akadályozta. A kohó és tarto­zéka körülbelül 75 százaléka már készen áll és legkésőbb a negyedik negyedévben az építkezés befejeződik és akkor megkezdődik a kísérleti ter­melés. Az építkezést a Heves megyei Építőipari Vállalat munkásai végzik, míg a be­rendezéseket Jászberénytől Csepelig, több gyár szállítja, összhangra van szükség, mert importáruk is érkeznek Ang­liából, kényesek és vigyázni kell rájuk, mert sok valutájá­ba került a népgazdaságnak. MIKOR ELVÁLTUNK TŐ­LÜK, annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy még ebben az évben termelni fog- a magnézium-kohó, hisz ter­ményét várják gyáraink, üze­meink, várja az ipar. Sok si­kert kívánunk munkájukhoz és terveik megvalósításához. FAZEKAS ISTVÁN Melyik az igaz? A NAPOKBAN Űjlőrincfal- Vától kerékpáron tettük meg az utat Poroszlóig. Erősen sü­tött a nap. Az égen egy te­nyérnyi felhő sem látszott, az űtmenti földeket hatalmas re­pedések barázdálták. Milliónyi apró kis árok nyiladozott szer­teszét, melyek között fonnya- dozva sínylődött a kukorica és kalászos növény. Egyéni pa­rasztok parcellái között veze­tett az út. A körülöttünk levő földek látása lehangolt ben­nünket. Már alig-alig néztünk oldalt, amikor messze előt­tünk, szemünk látószögében üdezöld, tömött búzavetés öt­lött. Nagy volt a különbség. Talán több eső esett arrafelé — gondoltuk. Nem, nem erről volt szó! Ezek a táblák már a poroszlói Béke Tsz. jól ápolt földjei... A Béke Tsz. elnökével, Szá­lai Pista bácsival járjuk ugyanezeket a táblákat a késő délutáni órákban. A tsz. iro­dájában már hallottunk a gaz­daság múltjáról. Majdnem évtizede már, hogy a poroszlói parasztok kis cso­portja megalakította a terme­lőszövetkezetet. Kevés ember­rel, de a közösségnek annál nagyobb akaratával. Nem volt könnyű a feladat. A tíz tag jóformán semmivel állt a 160 hold föld végére. Nem volt vetőmag, felszerelés, hiányzott az állatállomány. Nem értettek még a nagy gazdaság irányítá­sához. Az első évben a Poroszlói Állami Gazdaság sietett segít­ségükre 40 mázsa vetőmaggal, 1950-ben 15 tehenet, 20 ser­tést és 6 lovat ad az állam ál­lattenyésztésük alapjának. Ek­kor már könnyebbé vált az élet a tsz-ben, de még mindig sok a tennivaló. MA MÁR 106 TAG dolgozza az 1123 katasztrális hold közös földet, amelyet semmiféle tar­tozás nem terhel. Pár évvel ez­előtt gyenge volt még a juh­állományunk, 3 kg-os gyapjú­átlagot biztosított a tsz. részé­re. Azóta a juhok száma 589-re emelkedett. Az évenkénti gyapjúhozam 10—25 dekás nö­vekedést mutatott. Az idei nyí­rás eredménye 19,68 mázsa, 4,86 kilogrammos nyírási átla­got jelent. Állatállományunk más vo­natkozásban is szaporodott. — Jelenleg 73 szarvasmarha van, ebből 29 tehén. Ezenkívül a tagok saját tehénnel is ren­delkeznek, sertés 36 van. Eb­ből 25 az anya. Ebben az év­ben 22 mázsa baromfira szer­ződtek, amit a 4500 csirke ne­veléséből akarnak teljesíteni. 1949-hez viszonyítva, nagy A szovjet és az amerikai műholdak felkeltették az ér­deklődést a világűrutazás iránt. Sokan találgatják, me­lyik bolygóra kísérelik meg majd először az utazást. Az el­ső célpont a Hold, de sokan kérdezik, hogy a Hold után a Mars, vagy a Vénusz követke­zik-e? Mindkét bolygó arra vár — mondotta egy szovjet tudós —, hogy az ember rálép­jen talajára, és ez már nincs nagyon messze. A Marsról a tudósok sokat tudnak, eléggé megbízható térképet is készí­tettek a felületéről, ismerik hő­mérsékletét. stb De igen nagy az érdeklődés a Vénusz iránt is. Sokan kiváncsiak, mit talál­nak majd a Vénuszon az első felfedezők. Erről a bolygóról keveset tudunk, bár ez külö­nösnek tűnhet, mert a Vénusz az összes bolygók közül leg­jobban megközelíti a Földet. Amikor legközelebb kerül a Földhöz, „csak” 40 millió kilo­méter választja el tőle, ez 13 millió kilóméterrel kevesebb, mint amennyire a Mars köze­líti meg a Földet. Nagy baj azonban, hogy amikor a Vé­nusz legközelebb van a Föld­höz, a Föld és a nap között he­lyezkedik el s emiatt megvilá­gított fele a Nap felé néz, a Föld felé eső része pedig sötét. Viszont amikor a Föld felé eső része világos, akkor van hoz­zánk a legtávolabb Nem csoda hát, ha nagyon keveset tudunk róla, Méreteiben nagyon hasonlít a Földhöz, átmérője körülbelül 12.300 ki-, lométer. A szükséges gyorsa­ság, hogy valamilyen űrhajó leküzd je gravitációját és kire­püljön a világmindenségbe, a Vénuszon körülbelül 10 km másodpercenként. Földünkön ez a sebesség csak valamivel több. A hasonlatosság ezzel már ki is merült. Atmoszférája és felületének körülményei egészen mások, mint a Földé. Ha erős távcső­vel figyeljük, felülete teljesen simának tűnik. Ennek az oka az, hogy amit szemünk lát, nem a Vénusz, hanem atmosz­férájának felülete. Ez a kettő pedig korántsem ugyanaz. Még a legerősebb távcsővel sem láthatunk az atmoszféra felületén semmilyen részletet, az alig észlelhető és problema­tikus sötét és világos foltokon kívül, amelyek alig különböz­nek egymástól. Megfigyelték a kérdéses vi­lágos és sötét foltok mozgását is, rájöttek, hogy a foltok tel­jesen megbízhatatlanok, mert nem állandóak és nincs meg­vont határuk. De ha mégis si­kerülne forgásukat megmérni, nagy kérdés, hogy ugyanolyan gyorsan forognak-e, mint a bolygó, j-fi-fj*; Ma már csak kis részben dolgoztatnak a gépállomással, mert saját vontatóval, két erő­géppel és más gépekkel is rendelkeznek. A termelőszö­vetkezet gyarapodását elősegí­tette még a fűrészgatter és a 21 kalapácsos daráló, amit vil­lanymotorral üzemeltetnek. Mindez közösségi vagyon. NÉHÁNY SZÓ a Béke Tsz. anyagi javairól. Eddig kétha- vonként, a ledolgozott munka­egységekre 15 forint előleget tudtak biztosítani a tagság ré­szére, ami annyit jelent, hogy 14 300 forint kifizetése mellett június 10-ig még további 60 000 forintot osztanak szét a tagok között. Az ilyen arányú részesedés tette lehetővé, hogy 10 tag vásárolt, vagy épített saját lakást. Hogy államunk mennyire magáévá teszi a tsz-dolgozók ügyét, bizonyítja az új nyug­anyaaok: a dolomit és a fer- roszilicium a dunántúli közép- hegységben található nagy mennyiségben. — De miért épp itt, Apcon létesítik ezt a kísérleti kohót? — Azért, mert a gyárunk négy éve, hogy létezik és azó­ta ferroötvözeteket, acélötvö­zeteket, acélötvöző anyagokat (ferrowolframot, ferromolib- rént, titánt stb.) gyárt hazai alapanyagokból, főleg az úrkúti mangánércet dolgozzuk fel és megfelelő tapasztalataink van­nak máris a könnyű fémek előállításának terén. A kemence kísérleti begyújtása már sikeresen megtörtént. 1200 fokot kell majd előállíta­ni ennek a kemencének, hogy a dolomit önsúlyának 50 szá­zalékát el tudja veszíteni, — de most hideg, várja, hogy el­készüljön a füstcsamok és a kémény, várja, hogy a többi tartozékát is megépíthessék és beszereljék. Nem messze tőle — szintén elkészülve — munkára éhesen tátong a két tömbősítő ke­mence, amiben szintén paku­rával tüzelnek. A tömbősítő kemencéből az üstöket darú emeli ki és szállítja tovább, de ez még nincs kész, megépítés­re vár. De készen van az a hely, ahol az üst a daruról lekerülve a forgódobos ke­mencébe eljut. Ezt a kemencét még sehol az országban nem használták, légmentesen zár­ható és a művelethez szüksé­ges hőt elektromos árammal termeli. Most építés alatt áll, belül tűzálló téglával falazzák. Egy tonna brikettszerű anya­Schiaparelli kiváló olasz csillagász, aki a Mars-csator­nákról szóló teóriájával vált ismertté, 1877-ben végzett megfigyelései alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Vénusz a kis Merkur bolygó mása abban a tekintetben, hogy ten­gelye körüli forgása ugyan­annyi ideig tart, mint a Nap körüli forgása, vagyis 224 na­pig, 16 óráig és 48 percig. Ezért van mindig ugyanazzal a felével a Nap felé fordulva. Schiaparelli szerint a Vénusz egyik féltekéjén örök nappal, másikon pedig örök éjszaka van. Ebből az következik, hogy a Vénusz egyik fele sokkal melegebb, mint a másik. Azon­ban W. Sinton csillagász sok­kal későbbi mérései azt mutat­ták, hogy a bolygó mindkét féltekéjén egyforma, —39 fok körüli a hőmérséklet. Múlt év kezdetén a 11 mé­teres hullámhosszon kétféle rádiójelzéseket fogtak fel a VénuszróL Az elsők egészen rövidek voltak és a villámlás okozta rádiózavarokhoz hason­lítottak. A második jelzések lassabbak és egyenletesebbek voltak, 2—3 másodpercig tar­tottak. S egyes Morse-i elekhez hasonlítottak. A csillagászok e jelzésekből érdekes feltevésekhez jutot­tak. Véleményük szerint a je­lek és más felfedezések arra utalnak, hogy a Vénusznak ionoszférája is van. És mivel a jelzések túljutottak a boly­gót körülvevő atmoszférán és ionoszférán, a tudósok feltéte­lezik, hogy bizonyos „rések” vannak az atmoszférán, ame­lyeken keresztül ezek a hul­lámok a Földig eljutottak. Fel kell tehát fogni a hullá­mokat, és megmérni a jelent­kezésük közötti időt. Így meg­tudjuk, hogy mennyi ideig tart a Vénusz tengely körüli for­gása. Ezt a mérést J. D. Kraus, amerikai rádiócsillagász el is végezte és megállapította, hogy a Vénuszon egy nap 22 órá­ból és 17 percből áll. Milyen lehet a Vénusz at­moszférájának összetétele? Az eddigi felfedezések azt mutat­ták, hogy teljesen különbözik a mi atmoszféránktól. Az oxi­génnek és a vízpárának még a legparányibb nyomát sem találjuk benne, de megállapí­tották, hogy igen sok benne a széndioxid, s ez az emberre mérgező. Most, hogy teljes kapaci­tással folynak a svédországi labdarúgó világbajnokság küzdelmei — fokozott érdek­lődéssel várjuk nap, mint nap a csapatok, főleg a ma­gyar csapat játékáról érkező híreket, képek, tudósítások formájában egyaránt. Az első, a walesiek elleni mérkőzés képeit sajnálkozás­sal, vegyes kíváncsisággal né­zegettük a Képes Sportban, s különösen annak a képnek a láttán eóhajtottunk egyet, amelyen Sándor lövése már túljutott M. Charles hátvé­den, Kelsey kapuson és la­posan a hálóba tart, de a kö­vetkező pillanatban (ez már nincs rajta a képen), a másik védőjátékos közvetlenül a gólvonalon menteni tud. A népek barátsági hónapja keretében az elmúlt hetekben több esetben került sor egyes községek pedagógusainak ta­lálkozására is. A Pedagógus Szakszervezet járási vezetősé­ge Sarudon és Feldebrőn ren­dezett ilyen jellegű találkozó­kat, ahol a nevelőkön kívül részt vettek a községi, vala­mint a járási tanácsi szervek és a járási pártbizottság kép­viselői is. Sarud községben az újlőrincfalvaiakat, Feldebrőn az aldebrőieket látták vendé­gül. A füzesabonyi járás pártbi­zottsága, tanácsa és a Hazafi­as Népfront járási elnöksége vasárnap, július 15-én terme­lőszövetkezeti napot rendez Mezőtárkányban. Az ünnep­ségen a járás termelőszövetke­zeti-, tszcs és szakcsoport tag­jai vesznek részt, és egyénileg dolgozó parasztokat is meg­hívnak. A termelőszövetkezeti nap célja bemutatni és érté­Az elmúlt esztendőben, de különösen az idén, sok „aján­dékot” hozott Tarnaőrsnek az emberek összefogása. Komoiy tervek születtek a község szé­pítésére, az emberek életének megkönnyítésére. A községfej­lesztési alap egyik legnagyobb A nagy mennyiségű szén­dioxid a Vénusz atmoszférá­jában Whippl és Menzel ame­rikai tudósokat érdekes követ­keztetésre vezette. Azt állít­ják, hogy a Föld atmoszférá­jában semmiképpen sem le­het ennyi széndioxid. A szá­razföld előbb-utóbb abszor­beálná, mert a széndioxidnak megvan az a tulajdonsága, hogy egyesül a szilikátokkal. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Vénusz felülete vízzel van borítva. Negyven évvel ezelőtt a tu­dósok még úgy vélték, hogy a Vénuszon ugyanolyan állapo­tok vannak, mint a Földön voltak a karbon-korban, ami­kor atmoszférája sok nedvessé­get tartalmazott, szárazföldjét buja növényzet borította, s óriás gyíkok és csúszómászók népesítették be. Ez az elkép­zelés minden tudományos-utó­pista regényben is fellelhető. Később a tudósok annak a feltevésnek adtak hitelt, hogy a Vénusz egész felülete víznél­küli pusztaság. Most pedig, amint látjuk, némely tudósnak az a véleménye, hogy egész felületét víz borítja. Annyi bizonyos, hogy az első világűrutasoknak nem lesz könnyű dolguk a Vénu­szon, mert egy lépést sem te­hetnek oxigén nélkül, és soha­sem vehetik le maszkjukat. Az a kilátásuk is teljesen mi­nimális, hogy valamilyen éle­tet találnak rajta, Ugyanez a kép aztán meg* jelent az Ország Világ — cí­mű folyóiratunkban is, <* következő aláírással: Az első — és egyetlen — magyar gól Sandvikenben. A walesi ka­pus tehetetlenül néz a labda után, Sándor és egy walesi játékos a földön. A góllövő Bozsik a képen nem látható. Most melyik lapnak van igaza: A Képes Sportnak^ vagy az Ország Világnak? Nem sokat kell rajta gon­dolkodni és nyugodtan mond­hatjuk, hogy a Képes Sport­nak. Mert: A magyarok első és egyetlen gólja Bozsik nagy lövése nyomán nem laposan jutott a hálóba, hanem éle­sen a felső sarokba vágódott... Ej, ej Ország Világ! (—dy) célkitűzése, hogy megszabadít­sa az embereket a bokáig érő vendégmarasztaló sártól. En­nek érdekében 70 ezer forintot fordítanak járdaépítésre. 800 méteren már meg is van az új járda, az ottlakók, a község­fejlesztési hozzájárulás befi­zetése mellett, mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek a járda­lapok lerakásánál. Az idén tervek vannak hat Norton-kút építésére is, s ha mind a hat helyen egészséges, ivásra alkalmas vizet találná­nak, 70 százalékban megoldó­dik a község vízellátásának problémája is. Új könyv Kassák Lajos: KÖLTEMÉ­NYEK, RAJZOK. (Szépiro­dalmi). Egy hetvenéves nagy költő életművének összegezése ez a kötet. A több száz vers és a harminckét rajz nagyszerű hu. manizmusával, indulatokon fe­lülemelkedő bölcsességével és a modernségnek letisztult, le­egyszerűsödött eszközeivel egy új klasszicizmus születése Kassák Lajos művészetében. Mint számos nagy költőnek, Kassáknak sem egyedüli kife­jező eszköze a vers: érzéseit, gondolatait jellegzetes hangu­latú, egyéni ízű képekben és rajzokban is megfogalmazza, felhasználja a képzőművészet nagy érzékítő erejét is, hogy egy más művészet más eszkö­zeivel is elmondja hitvallását a világról, az emberekről és önmagáról. Ugyanazt a letisz­tult és végsőkig leegyszerűsö­dött, modem és mégis klasz- szikus, szuggesztív formanyel­vet használja rajzaiban és verseiben egyaránt. Minden művén győzedelmeskedik Kas­sák hite az emberben, a jö­vőben és a művészet, a vers igazában és erejében. FALUSI HÍRADÓ Pedagógus találkozók voltak Sarudon és Feldebrőn Vasárnap termelőszövetkezeti nap Mezőtárkányban A községfejlesztési terv végrehajtásával szépül Tarnaörs A találkozók mindenütt me­leg, baráti légkörben zajlottak le, a pedagógusok az őszinte beszélgetések során elmondot­ták a járás vezetőinek min­dennapi gondjaikat, problémá­ikat. A vezetők pedig ígéretet tettek, hogy megadnak min­den segítséget a pedagógusok munkájához. A találkozók le­zajlása óta nem sok idő telt el, de máris észrevehetően ja­vult ezekben a községekben a tanácsok és a nevelők kapcso­lata. kelni az eddig elért eredmé­nyeket. A termelőszövetkezeti napon részt vesz Tisza Jó­zsef elvtárs, az Országos Ter­melőszövetkezeti Tanács titká­ra, ő tartja a beszámolót a szövetkezeti mozgalomban el­ért eredményekről. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követi, majd a közös ebéd után a lá­togatók megtekintik a mező- tárkányi termelőszövetkezetek gazdaságait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents