Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-01 / 110. szám

1858. Június 1., vasárnap

NEPÜJSÄG

5

Tíz esztendő története

Aktíva értekezlet Eger város egészségügyi helyzetéről

— VAGYUNK MI SARUDON többen, akik most jubilálunk. Tóth József, Hutás Gergely, meg jómagam. Igaz, lennénk többen is, de azoknál kisebb-nagyobb megszakítások vannak a munkaidőben. így aztán csak hárman vagyunk igazi jubilálok. Tudja, azért ha jól meggondolom, so« minden történt ez alatt a 10 év alatt. Tíz év... Nem kis idő egy ember életében ...

Emlékszem, tíz évvel ezelőtt otthon dolgoztam a négy hold juttatott földecskén. Szánto- gattam-vetegettem, mint afféle parasztember. Bizony nem kis baj volt vele, talán több mint a haszon. A jószágnak takarmány kellett, a földhöz meg erő. Egyikből sem volt elég.

Akkoriban, 1948. őszén híre járt a faluban, hogy gépállomás alakul. De valahogy először senki se vette nagyon komolyan. Jóformán azt se tudták, mi lesz az a csodabogár. Akik a Szovjetunióban jártak, beszéltek valamit, hogy ott sok van már belőlük, és nagy segítsége a parasztságnak. Akkori párttitkárunk egyre többet beszélt a gépállomásról és innen Sarudról is toborzott embereket. Én is gondoltam egyet. Beállók oda dolgozni. Jelentkeztem is. Felvettek, csakhamar traktoros iskolára kerültem. No de, hogy sorjában mondjam el a dolgot, először a gépekről beszélek. Egy szép őszi napon megérkeztek a gépek is. Sjjámszerint tíz, köztük egy gumikerekes traktor, pótkocsival. Volt már gépünk, lassan az emberek is összeverődtek, csak helyük nemigen akadt. A gépeket pedig el kellett valahová helyezni. A volt urasági színt kineveztük gépszínnek és ide helyeztük a traktorokat. Nagy volt az öröm. Tisztogattuk, töröl gettük, olajozgattuk a traktorokat, a két cséplőt meg az ekéket. Nagy napra készültünk. Be kellett mutatkozni a falu előtt. A párttitkárunk, az igazgatónk és mi is azt akartuk, hogy első bemutatkozásunk szépen és jól sikerüljön. Elérkezett a nagy nap. Feldübörögtek a gépek és fei- lobcgózva, virágokkal díszítve végigjártuk Sarud utcáit. Sokan voltak az ünnepségen. Ezzel az ünnepséggel kezdődött tulajdonképpen a Sarudi Gépállomás élete, ez volt a „keresztelő”.

AZ ÜNNEPEK UTÁN JÖTTEK a szürke hétköznapok. A munka napjai. Én és még né- hányan, akik a katonaságnál tanultunk meg vezetni, mid- járt gépre ültünk és dologhoz fogtunk. Emlékszem jól, legelőször a tiszanánai Vörös Csillagnak és a Petőfi Tsz-nek szántottunk. Később a kiskörei rizstelepen dolgoztunk és ott is elégedettek voltak a munkával. Alig egy évvel megalakulásunk után újabb hat géppel bővült a géppark A tsz-ek egész sora akart velünk dolgoztatni és az egyéniek is. Mondhatni, abban az időben éjjel-nappal mentek a gépek. Dolgoztunk és megvolt a becsületünk.

Az igazság kedvéért arról is kell beszélnem, hogy a tíz esztendő alatt voltak . nehéz napjaink is, komoly problémáink, hibáink is, a sikerek mellett. Egész sor új gépet kaptunk, új embereket kellett felvenni, akik bizony vajmi keveset értettek a géphez, meg a szántáshoz. Előfordult, hogy egyes helyeken baj volt a szántás minőségével. Gondatlanságból más embernek szántották ki a földjét, vagy másikat, mint amire ő gondolt. Ezek a dolgok bizony nem javították a gépállomás és a parasztság viszonyát.

250.000 forint jövedelmet várnak a dohánytermésből

A Besenyőtelki Béke Tsz- nek az elmúlt esztendőben 5 és fél holdon termett dohánya, s ez összesen 34 ezer forint jövedelmet hozott. A tagok meg voltak elégedve, ezért az idén elhatározták hogy 10 holdon termelnek dohányt. Már be is ültettek 10 holdat dohánypalántával. Az

elmúlt évben 11 mázsás átlagtermésük volt, most 11 és fél mázsás termést terveztek. Számításuk szerint mintegy 250 ezer forint jövedelem lesz a dohányból. A dohánytermesztést segíti, hogy az idén építenek egy 10 szakaszos dohánypajtát 96 ezer forintos költséggel.

Nyomtatvány-gyűjteményt állítanak ossz® Gyöngyösön

A gyöngyösi Múzeumbarátok Köre az elmúlt kedden ülést tartott. Az ülés keretében Dr. Bártfai Szabó László muzeológus, a Nemzeti Múzeum volt igazgatója, a város szülötte tartott előadást. Kis előadásában ismertette több évtizedes tudományos pályájának eredményeit, élményeit, több érdekes Gyöngyösre vonatkozó régészeti leletet.

A Kör tagjai elhatározták, hogy a Tudományos Könyvtár és a Múzeum mellett nyomtatvány-gyűjteményt állítanak össze, amelyben helyet kap az összes Gyöngyösre vonatkozó nyomtatvány és a városban nyomtatott valamennyi könyv, plakát, röpcédula, stb.

A gyűjtést a napokban megkezdték, és máris jelentős mennyiségű anyag gyűlt össze. * I. II.

fl Főiskolai-Napok mai műsora:

Rendezvények délelőtt 10 órakort

Záróünnepély az egri Gárdonyi Géza Színházban.

Közreműködik: a Főiskola, a Zeneiskola és a gyakorló iskola énekkara, a zeneiskola vonószene- kara, az egri szimfonikus zenekar.

Vezényel: Auer Gyula és Dlenes Tiborné.

1. Himnusz. (A Főiskola ének2. Ünnepi beszéd. Beszédet mondja: dr. Némedi Lajos Igazgató.

3. Jutalmak kiosztása.

4. Haendel: Győzelmi Induló (Főiskola és zeneiskola egyesített énekkara, egri szimfonikus zenekar.)

5. Haendel: Szárnyaljon víg dalunk (Főisk. énekkara.)

6. Kónya Lajos: Két iskola. Szavalja: Takács Imre II. éves pedagógiai főiskolai hallgató.)

7. Rossa—Kőhalmi: örvendj magyar népem! Marenzió: Alkony. Kodály: Ürgeöntés. Borsod megyei népdalok. (G"-,-nr1A ua énekkara.)

8. Vivaldi: E-dur hegedűverseny. Előadja: ifj. Gcibinger Sándor, kísér: a zeneiskola vonószenekara. 9 10

9. Mozart: Bölcsődal. Csajkovszkij: Bérc (Főiskola énekkara.)

10. Mozart: F-dur zongoraverseny első tétel. Előadja: Hortobágyi Mária, kísér: a zeneiskola vonószenekara,

11. Liszt: Részlet az Erzsébec- legendából. (Főiskola és zeneiskola egyesített énekkara.) Kisér: az egri szimfonikus zenekar.

19 órakort

A gyakorló iskola és az egri honvéd zenekari együttes szabadtéri hangversenye, a gyakorló iskola udvarán.

Vezényel: Dienes Tiborné és Auth Henrik főhadnagy karnagy.

I. rész:

1. Kőhalmi—Rosse: örvendj magyar népem.

2. Petőfi S.t A vén zászlótartó. Szavalja: Ader Endre V. osztályos tanuló.

3. Borsod mepvei népdalok. Kodály Z.: Ürgeöntés.

4. Vörösmarty M.: Pétiké. Szavalja: Némedi Eszter VII. osztályos tanuló.

5. Papp László: Kívánság. Előadja: az iskola szavalókórusa.

6. Májusi köszöntőtánc: Előadják a IV. osztályos tanulók.

7. Gergely M.: Kéknyakkendős bábu. Jelenet: Előadták a VI. leány osztály tanulói.

8. Marenzió: Alkony.

II. rész:

A Honvéd Helyőrség zenekar műsora.

1. Centenáriumi induló.

2. Mailord: Operanyitány.

3. Wald Teufel: Aranyeső keringő.

4. Magyar dalegyveleg.

5. Auth Henrik: Ezredindujó,

Szerencsére gyökeresen megváltozott a helyzet. Egy» egész sor embert küldtek iskolára csak traktorgépész iskolára (hathónapos) nyolcat. Megjavult a munka minősége, visz- szatért a régi bizalom a gépállomások iránt és most a tízéves évfordulón büszkén és bátran elmondhatjuk, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok szívesen veszik igénybe a gépállomás munkáját és a munkákkal elégedettek. Az utóbbi két évben nem fordult elő, hogy akár tsz, akár egyéni gazda a gépállomás rossz, vagy hanyag munkájára panaszkodott volna.

MOST MÄR 42 erőgépünk, 28 cséplőnk, két kombájnunk, és nyolc aratógépünk van. Embereink jól képzettek, a törzsgárdába bízhat a vezetőség, a pártszervezet és nem utolsó sorban a velünk munkát végeztető parasztság is. Ez a gárda nemcsak most, de az ellenforradalom napjaiban is megállta a helyét. A mi gépállomásunkon egy percig se szünetelt a munka. Akkor, amikor szántani nem tudtunk, akor is mindennap bejöttünk, együtt voltunk, és ha mást nem, a szükséges gépjavításokat végeztük!

Működik, eredményesen dolgozik pártszervezetünk, KISZ- szervezetünk, kultúrgárdánk. Ezek a szervek dolgoztak az elmúlt tíz év alatt is és elsősorban az ő munkájuknak köszönhetők, az elért eredmények. Most, amikor jubilál a gépállomás és vele együtt mi, tízéves dolgozók, akkor bátran' tekinthetünk vissza a megtett útra, mely sokszor nehéz, harcokkal teli, de győzelmes út volt.

Elmondta: Pechnyó György,

a Sarudi Gépállomás brigádvezetője.

Ötezer turista érkezik ma Egerbe

A mai nap folyamán mintegy 5000 főnyi' turista érkezik Egerbe. Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Hódmezővásárhelyről.

Értesülésünk szerint június hó folyamán 850 szovjet turista is ellátogat Egerbe.

pénteken délután a

városi tanács egészségügyi osztályán aktíva értekezletet tartott Ecsédi Jó,nos dr higiénikus orvos, a himlő, tífusz és általában köztisztasági problémákról.

— Sajnos sok olyan szülő van — mondotta Ecsédi dr. —, aki elhanyagolja gyermekeinek oltását, nem törődve a következményekkel. Megyénkben 150 kanyarós fertőzésről jött be jelentés, de sok a skarlátos, mumpszos, stb. megbetegedés is, melyeket a kötelező védőoltásokkal meg lehetett volna előzni. Hiába tesszük kötelezővé az oltásokat, még mindig nem tudtuk azt elérni, hogy biztosítsuk a gyermekek egészségét.

Beszélt továbbiakban sok. talán fel sem tűnő, egészség- ügyi esetről.

Említette, hogy még mindig van olyan élelmiszerbolt, ahol az árut ugyanaz adja ki, aki a pénzt is átveszi. Nézzük a mozgóbüféket, vagy az utcán kocsiból áruló fagylaltost, — ez mind ki van téve a fertőzés veszélyeinek, — hiszen az utca pora rászáll mindenre, s mi akaratlanul is sok port és baktériumot fogyasztunk.

— A napokban kint jártam a gépállomáson és a tangazdaságban, s kétségbeejtő amit ott láttam. A gépállomáson aránylag tisztaságot tapasztál- tam csak a konyhát ellátó személyzet nem tudta igazolni a kötelező tüdő- és vér- vizsgálatot. A tangazdaság szállójában van fürdő is, de minden célra használják, csak tisztálkodásra nem.

. VAGY BESZÉLJÜNK a keGabona szárítása

infravörös sugarakkal

Olaszország mezőgazdasági szakemberei hosszabb idő óta kísérleteznek a gabona szárításának új eljárásával. Infravörös sugarat használnak hozzá. A gabonát szállítószalagra szórják, amelyre 60, 1200 Wattos, infravörös égő bocsátja a sugarakat. A gabona nedvessége 2 perc alatt 16 százalékról 13 százalékra csökkent. Legújabban ezzel az eljárással szárítják a kukoricát, a lisztet és más mezőgazdasági terményeket.

Vidám kalauz

Ha figyelmesen elolvassuk Kellér Dezső, Tahi, vagy Darvas humoreszkjeit, egészen sajátságos kép alakul ki bennünk: a modem humoreszkek nyomában csaknem minden esetben olyan fernandeli mosoly támad, mely először szélesre húzza a szájat, aztán lassan elsimul az arc, végül pedig tépelődővé válik, hiszen a cukros ostyába adagolt csipetnyi méreg csak most hatott. Gondolat és igazság, ez a két írói feladat valósul meg minden humoreszkben, s az egyes írások annál jobbak, mennél iga- zabbak s elgondolkoztatóbbak utólag.

Ha a követelmény egyforma is, nem azonos az út, melyen a humoristák eljutnak odáig. Akárhogyan vesszük is a pel- lengérezendő fogyatékosságokat, Kellér Dezső ragadta üstökön a legszókimondóbban, — míg a többiek néha arra törekedtek, hogy álhivatalokat, gyárakat (Szemöldökfényesítő Rt, stb) komponálva, egy kicsit távolabb fekvő konklúziókat vonjanak le a dolgokról. Ez az utóbbi álláspont a kényelmesebb és mindenképpen kevésbé „rázós’? is, de azzal a hátránnyal jár, hogy a sok allegóriát megunja az olvasó, mint az olyan ember szavait, aki folyton példabeszédekben szónokol s az igazságot csak kerülgeti, mint macska a forró kását.

Valószínűleg ezt az igazságot érezhette Darvas Szilárd is, amikor közreadta humoreszkjeinek új gyűjteményét. A vidám kalauz hősei ugyanis már csaknem kivétel nélkül emberi közelségünkben élnek. Az áldozataira „ráugró” trollibusz, a vidám füttyszóval, s élcelődéssel munkáját végző villamoskalauz, a lakóit dörgedelmekkel egzecírozó házmesternő mind olyan figurák, akik épp olyan nevetségesek, de egyszersmind kedvesek is, — mint legmegszokottabb anekdotáink, vagy egy-egy ostoba szokásunk. Fogyatékossága ellenére is a miénk. Ez az otthonosság érződik a kötet írásain. Éles és már szinte nem is humoreszkszámba menő kirohanása az ostoba „na bumm és akkor mi van?” kiszólás ellen például éppoly helyénvaló, mint amennyire szívből- jövő. Mint minden jó és igaz írás: tükör ez a könyv is, amelyben a ma embere önmagát látja viszont Darvas sajátságos, tipikusan pesti humorával fűszerezve.

Mi ennék a humornak a lényege? Leginkább Rejtő Jenő könyvein lehet érzékelni. — Alapjában nem is túl humoros történetet vagy cselekményt csomagol be a humorista sokszor kicsit öncélúnak ható „jópofa” kiszólások tömkelegébe. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az író — akasztófahumorral — még a legsiralmasabb történeteket is elmesélje, s így groteszk érzelmeket keltsen az olvasóban. A világirodalomban is van művelője: Hasek. De a mieink, a kissé spekulatív svejki humort inkább az azonnal ható szavak petárdáival cserélték fel. Darvas könyve ilyen. Elgondolkoztató is, vidám is, egyszóval jó, színvonalas gyűjtemény.

e-pagony■=

nyér-szállításról. Ha valah .1 ügyelnünk kell a higiéniára, akkor itt igen. Hiszen minden családhoz eljut a kenyér, a gyermekek is táplálkozna« vele, sőt sok családban a héját is élvezettel .fogyasztják, — főleg a gyermekek —. s amig eljut, addig ezer és ezer lehetősége van a baktériumok terjesztésére. Elég sok helyen kocsival szállítják, s így annak ki- és berakásakor bemennek a kocsi belsejébe, az utca porát felviszik a kocsira, s később ugyanoda rakják, a kenyeret.

Nincs módunkban m több locsolóautót beállítani, s így nem tudjuk óránként portala- nítani még a város központját sem. Ezért kellene — legalább a fűszerüzletek előtt — felöntözni a járdát, s az úttestet. Már a közepe felé tartunk a nyárnak, s így vigyáznunk kell az esetleges vízhiányra. Bár a vidéki városok között Eger és környezete, vízzel bőségesen ellátott.

Végül visszatért a fertőzések megelőzésének legegyszerűbb megoldására: az oltásokra.

— Sok tennivalónk van még ezen a téren, sok az olyan szülő, aki nem viszi el gyermekét, hogy bebiztosítsa a megbetegedés ellen. Szocialista társadalmunk mindent megtesz az egészség védelmében, gondoljunk csak, a még most is folyó Salk-ol- tásokra, — államunk drága pénzen megvásárolta az oltóanyagot, térítés nélkül adja, s ezzel mindenkinek lehetővé tette — gyermekeknek és *ei-- nőiteknek egyaránt, — hogy

védekezhessék a gyermekbénulás ellen.

S MÉG MINDIG sokan

vannak, akik nem törődnek eleget ezekkel a kicsinynek látszó, de együttvéve igen fontos problémákkal, s így gyermekük és saját életüket veszélyeztető környezetben él-' nek, fertőzik a többi egészséges embert.

Segítsünk mi is ezeken a hibákon, oltassuk be gyermekeinket, figyelmeztessük az oltást elhanyagoló ismerőseinket, s törekedjünk arra, hogy minél több egészséges ember legyen, s tegyünk meg mindent a tisztaság érdekében.

— garahás —

fmkMitői üundd^y

Marton Zoltán, Kisköre: Levelét megkaptuk, s annak egyrészét „Levelezőink írják“ rovatunkban fel-* használtuk. A dolgozatot nem közöltük le, nem tüntette fel, ki az írója.

Juhász Miklós, Rózsaszentmárton:

Levelét megkaptuk, későbbi lapszámaink egyikében feldolgozzuk; Albert László, Eger:

A régi könyvek használatával kapcsolatos javaslatát mi is helyesnek tartjuk, majd javasoljuk az illetékeseknek, ennek megvalósítását.

Danyi Jolán, Gyöngyös:

Az ideiglenes személyi Igazolványát vigye be a rendőrségre, s ott bevezetik, hogy hány gyermeke van. A szociális segélyt illetően a gyemekek anyakönyvi kivonatával tudja igazolni, s arra is kiadják a segélyt.

Sági Kálmán, Noszvaj:

Ügyével kapcsolatban személyesen keresse fel szerkesztőségünket.

... hogy a penicillin gyártása közben visszamaradó melléktermékről kiderült, hogy elsőrendű baromfitakarmány. A penicillin hulladékkal etetett^ baromfiak súlya 11—21 százalékkal nagyobb volt, mint a rendes takarmányon tartottaké.

... hogy a hód a legújabb

kísérletek, megfigyelések szerint 10—14 percig bír víz alatt maradni.

... hogy a tengeri hamuzsír növényt — mely az óceánok vidékén néhány méterre a tenger színe alatt szinte őserdőket alkot, minden évben rendszeresen „aratják”, több

milliárd dollár értékű műtrágyát készítenek belőle.

... hogy a pujkát a mexikóiak szelídítették meg először, Európába Cortez spanyol hódító hozta be.

— hogy az indiai Dahina faluban folytatott fúrás alkalmával hatalmas földalatti tóra bukkantak. A tó olyan bő vizű, hogy segítségével az elmaradott, sivatag szélén fekvő Guargon kerületet virágzóvá lehet varázsolni.

... hogy milyen nagy meny- nyiségű kártevő rovar pusztít egy hold lucernán. Egy Csongrád megyei állami gazdaságban 67 ezer kártevőt fogtak össze egy holdról.

mnaaii

FILMFORUM fflT""

BHBSHSfiasiaaamaBBaiHflHHfliHH

Ember született

Évek óta rokonszenvvel figyeljük azt az alapos és eredményes munkát, amit a szovjet filmgyártás az utóbbi években végez. E folytonosan gazdagodó látásmód egyik kitűnő terméke a most bemutatott „Ember született”.

A középiskolát végzett diáklány elbukik az egyetemi felvételin. Durcásan rója a

moszkvai utcákat. Hozzácsai- lakozik egy diák, aki cinikus megjegyzéseivel telibetalálja a lány amúgyis zaklatott, világmegvető hangulatát, összemelegednek. A lány új barátjához költözik, egy darabig

együtt élnek. Egy napon rádöbbennek, hogy a lány állapotos. Barátja egyre fölényesebb, ingerültebb lesz vele. Mire a szülőotthonba kerül, a korai, megalapozatlan szerelemnek már vége is.

Itt kezdődik tulajdonképpen a film, bemutatva a fiatal anya. s a gyermek sorsát. Az idealista megoldás az lenne, ha a sors „deus ex machina” formájában benyúlna az életükbe, s „felkarolná őket a társadalom”, vagy valami hasonló valósulna meg a filmben, olyasmi, ami az élet gyakorlatával ellentmond. De nem így történik. Bizony a lányka, karján a gyerekkel, kikerülve a szülőotthonból, belecsöppen a legsívárabb bizonytalanságba, egyelőre fejét sincs hol lehajtania. Sőt: a továbbiakban sem történik vele lényegében olyan, ami holmi túlzott ióté- konykodás, idealizált segíteni készség formájában javítaná

meg az életét. Hogy későbben mégis jobbra fordul sorsa, azt inkább becsületességének, s egy tiszta gondolkodású diáknak köszönheti, mint bárki másnak.

A gördülékenyen, erőteljes rendezői kézzel megkomponált film itt olyan igazságot vet fel, mely rokon a legnagyobb írók: Gorkij, Tolsztoj, Csehov gondolataival. A kommunizmust építő szovjet emberek társadalmában is van, s lehet is olyan ember, aki önzésből, vagy szűklátókörűségből beletapos a másik sorsába. Ezekről rántja le a leplet a film, minden szépítgetés, kendőzés nélkül. És ezek az emberek mindenütt egyformák, Moszkvában, vagy Pesten. S e film művészi segítség ahhoz, hogy egyre ritkuljanak soraik.

Mint említettük, a cselekmény gördülékeny és hiteles, a rendezés ió, s ugyanilyen ió a színészek munkáia is. Levegős. üde film ez a fiatal sorsokról, nem heurékázó, virág- bokrétás diadalmenet, hanem mély tónusú, komoly színekkel festett portré. Egyedül az operatőr munkájával nem érthetünk egyet. Képeit mindvégig a túlzott egyszerűség legyében komponálta meg, sok a szimpla tabló, pedig e mélyen szántó —ndolatokat felvető film kockái bizonyára gyakran adtak volna alkalmat ielképesebben filmszerű ábrázolásra is. A hiányosság azonban nem túlzottan zavaró, s így is — szerintünk — az idei évad egyik legjobb filmje.

e— pala 39