Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-05 / 113. szám
1958. június 5, csütörtök NEPCJSÄG a 3004-es kormányhatározat hatása a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági fejlődésére A pedagógusok ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) A MAGYAR FORRADALMI munkái;-paraszt kormány 3004/1958. számú határozata kimondja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének alapvető feltétele, hogy mielőbb lényeges változás következzék be a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A cél az, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb sok árut termelő és értékesítő szocialista nagyüzemekké váljanak ... Nézzük meg, hogy a kormányhatározat alapján Heves megye termelőszövetkezetei mit tettek a fenti nagyjelentőségű határozat végrehajtásáért. Sokak előtt már „közhelynek“ számít, hogyha értékeljük népgazdaságunk 13 éves fejlődését, elért eredményeit, az utóbbi időben hivatkoztunk az ellenforradalmi eseményeket megelőző évek eredményeire és az ellenforradalom által okozott politikai és gazdasági károkra, pedig megállapíthatjuk és szükséges is megállapítani, hogy az ellenforradalom, — mint a népgazdaság más területén — így a termelőszövetkezeti mozgalom területén is elvégezte a maga káros, romboló munkáját. A gazdasági károk mellett hatott a revizioniz- mus, és igyekezett lelféríteni a szövetkezeti mozgalmat a lenini szövetkezeti út helyességéről. A különböző alapszabályok kidolgozásával, szervezeti szabályzatot módosító javaslatokkal igyekeztek kapitalista útra téríteni szövetkezeti mozgalmunkat, Heves megyében is. Több termelőszövetkezet az 1957-es évben eléggé szervezetlen körülmények között működött és gazdálkodott. A gazdálkodásban nagyban érvényesültek olyan törekvések, ahol a közös tulajdon és a személyes érdek nem volt összeegyeztetve, nem volt meg az egészséges összhang, kapitalista törekvések érvényesültek. MA MAR ELMONDHATJUK, hogy ezek a törekvések —, ha még hatnak is szövetkezeti mozgalmunkra — nem érvényesülnek, termelőszövetkezeteink visszatértek az alapszabályszerű gazdálkodásra, általában jól összeegyeztetik a közös és az egyéni érdekeket. Ma már elmondhatjuk, hogy Heves megye termelőszövetkezetet megteremtették az alapot ahhoz, hogy komoly, szocialista nagyüzemeiké váljanak. Nézzük meg a bevezető után, hogyan érvényesül és milyen irányban szabja meg és viszi előre a termelőszövetkezetek gazdasági e szervezeti életét a nagyjelentőségű 3004-es kormányhatározat. A határozat sokoldalú segítséget biztosít a termelőszövetkezetek számára. Meg kell azt is mondani, hogy az elmúlt időben a szövekezeti mozgalmat illetően nem volt még olyan határozat, amely ilyen sokoldalúan és minden részletében kiterjedően tárgyalta volna a szövetkezeti gazdálkodás minden ágának tennivalóit, feladatait. Heves megye termelőszövetkezetei a kormányhatározatot magukévá téve, az adott lehetőségek minél nagyobb mérvű kihasználásával indultak harcba, a nagyobb termelési eredményekért, az állattenyésztés fejlesztéséért. Az elmúlt években sok problémát okozott a helyes nagyüzemi munkaszervezet kialakítása. Termelőszövetkezeteink zöme ebben az évben a helyi sajátosságoknak megfelelően, és mégis egészében a szocialista elv alapján alakította ki szervezeti egységét. Nem ritka az olyan szövetkezet, mint a pélyi Tiszavirág, gyöngyösi Űj Élet, ahol a tsz vezetősége, a belső szövetkezeti demokrácia felhasználásával és érvényesítésével alakította ki a munkaszervezeti egységeket, munkabrigádokat, ezen belül munkacsapatokat. Ez nagyban elősegítette a tervszerű munkát, melyet igazol az a tény is, hogy a megyében a legjobban megművelt területek a termelő- szövetkezeteknél vannak. KIHATOTT A KORMÁNYHATÁROZAT a termelőszövetkezetek szervezeti életére úgy is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők és tagok fontos kérdésnek tekintik a szakmai vezetés biztosítását. Megváltozott az az elmélet, „hogy minek agronómus”. Ma már a termelőszövetkezetek igényeit ezen a területen sem tudjuk biztosítani. A kormányhatározat megjelenése óta 30 termelőszövetkezetben alkalmaztak a gazdálkodáshoz jól értő mezőgazdászokat. Vannak olyan tsz-ek, mint az atkári Petőfi, atkári Micsurin, gyöngyösi Üj *Élet, ahol két- három mezőgazdász végzi a termelés irányítási, szervezési munkáját. Szervezettebbé vált a kormányhatározat megjelenése óta a vezetőségi ülések és közgyűlések megtartása is. Ami a lényeg, ezek a vezetőségi ülések és közgyűlések tartalmasabbá, a szervezeti és gazdasági kérdéseket megtárgyaló és eldöntő tárgyalásokká váltak. A közgyűléseken a vezetőség beszámol a szövetkezetét érintő szervezeti ép gazdasági kérdésekről és ennek alapján hoznak határozatokat a további munkákra. A közgyűlések sokkal látogatottabbak, mint régen, mert a tagság érzi és tudja, hogy az ő sorsáról, az ő boldogulásáról van szó. A kormányhatározat nagyban előrevitte és elősegítette a gazdasági összhang megteremtését. Az elmúlt időben a növénytermelés és az állat- tenyésztés között nem volt meg a helyes arány. Ebben az évben már eddig is sokat tettek termelőszövetkezeteink az üzemi arányok helyes összhangjának biztosítása érdekében. Nagyban javult a növénytermelés és az állattenyésztés közötti arány azzal, hogy a termelőszövetkezetek a száz katasztrális hold szántóra eső számosállat darabszámát jelentősen növelték. Míg a múlt év hasonló időszakában 11 darab számosál- < lat jutott 100 katasztrális ■ holdra, addig ma 17 darab jut. Ezen belül legnagyobb mértékben a szarvasmarhaállomány. Megváltozott a növénytermelés szerkezete is. Csökkent a kalászosok területe, jelentős mértékben megnőtt a takarmánytermelő terület. Ebben az évben fokozott mértékben előtérbe helyezték a termelőszövetkezetek az ipari növények és az egyéves pillangósvirágú növények (borsó), valamint a szántóföldi kertészeti növények termelését is, amely kedvezően hat a jövedelmezőségre. A 3004-ES KORMÁNYHATÁROZAT megjelenése óta eltelt idő tapasztalatai igazolják, hogy a termelőszövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag megerősödve, soraikat rendezve, kezdték meg a munkájukat, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért, fejlesztéséért. Az eredmények továbbfokozása érdekében kell munkálkodniuk a tanácsi, és más állami szerveknek, hogy előbbre vigyék a termelőszövetkezeti mozgalmat, a kormányhatá- ritzat végrehajtása és biztosítása segítségével. Schaffer Géza A színházban megrendezett pedagógusnapi ünnepségen Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke, nyújtotta át a kitüntetéseket a pedagógusoknak. — Képünkön Várhegyi Ferencné, a dormándi iskola igazgatója, átveszi az Oktatásügy Kiváló Dolgozója című kitüntetést. Az egri úttörők küldöttsége virágcsokrokkal üdvözölte a kitüntetett pedagógusokat. Az Atkári Gépállomás készen áll a nagy munkára IJj kenyeresére rendszer tervei (Tudósítónktól.) AZ IRODÁBAN hárman vagyunk. Szűrszabó József, az Atkári Gépállomás fiatal főgépésze, egy szerelő és én. A mezőgazdászok és Lukács elvtárs, az igazgató, még reggel motorra ültek és azóta nem tértek vissza. így megy ez minden nap, mióta megindult a tavaszi munka. Minél több időt töltenek a területen, annál jobb, mert valamennyi univerzál gépük a növényápolást végzi és ilyenkor kell a szakmai segítség, mondja Szűrszabó elvtárs. Megtudjuk, hogy a tizenkét Zetor már másodszor kapálja a kukoricát és a termelőszövetkezetek igen elégedettek a gépállomás eredményes munkájával. A kapáláson kívül ott vannak az Atkári Gépállomás gépei a takarmánybetakarításnál is. A három fűkasza ki is tudná elégíteni az igényeket, ha nem lenne gyakori az üzemzavar. A főgépész elmondja, hogy ehhez a munkához a legjobb szakembereket osztották be, mégis gyakori az alkatrésztörés. Ezek szerint nem a gépállomáson, hanem a gyártásnál van a hiba, mert másutt is panaszkodnak a fűkaszák minősége miatt. Van munka tehát bőven, csak győzzék elvégezni. Itt van pl. a permetezés, amihez rengeteg víz és tömérdek emberi munka kell. A gépállomás szakemberei úgy gondo- ták, hogy itt sokat tudnak segíteni. Szerkesztettek is néhány olyan vízkiemelő szerkezetet, ami a kutakból a kádakba, onnan pedig a permetezőgépekbe szállítja a vizet. így az embereknek csak arra van gondjuk, hogy a megtöltött gépekből kiszórják a permetlevet. Amikor a permetezésnél végeztek, tovább szállítják a vízkiemelóket a kertészetek öntözésére, az adácsi Előre, vámosgyörki Haladás, gyöngyöshalászi Kossuth és más szövetkezetekhez. Ennyi munka mellett lesz-e elég idejük az aratás cséplésre való felkészüléshez? — Nem akarok dicsekedni, de jól néznénk ki, ha most fognánk a gépek rendbeszedéséhez — válaszolja mosolyogva Szűrszabó elvtárs. Hét kévekötő aratógépünknek közel 1000, kombájnjainknak pedig 300 hold gabonát kell learatni. Ezeket a fontos mező- gazdasági gépeket úgy rendbehoztuk, hogy részünkről akár holnap is kezdődhet a munka. — És a cséplőgépek? — Ebből 36 darab van az állomáson, de azok is rendbe vannak szedve, éppen úgy, mint az jya tógépek. Nem tudom. más években hogyan csinálták, de nekem az az álláspontom, hogy úgy keli s gépeket is a munkára felkészíteni, mint hosszú pihenő után az igavonó jószágot szokták — mondja a főgépész. AMIKOR MINDENNEL rendben leszünk, megindítom a kihúzatást. Biztosítottuk a létrákat, a törekhordó ponyvákat, a tűzoltófelszereléseket, a mázsákat, az egészségügyi csomagokat és mindent, ami a cséplésnél nélkülözhetetlen. Ezeket az anyagokat jegyzőkönyvileg adjuk ál a felelős vezetőknek, még egyszer bejáratjuk a gépeket, hadd győződjenek meg az üzembiztosságról és; irány a brigádszállás. Több éves tapasztalatból tudom, hogy ez a legjobb módszer, mert teljesen kiküszöböljük a zűrzavart és azt a kapkodást, ami a kései kihúzatásnál lenni szokott. Szűrszabó elvtársnak igaza van, mert a tizenkét Község és a tizenkét terme lösze vetKe- zet termése betakarításának veszteség nélküli elvégzése nem májusi majális. És ehhez még mindig nem minden az, hogy a gépek rendbe legyenek hozva. Ezzel egyidejűleg kell gondoskodni a cséplőmunkások leszerződtetéséről, az üzemanyag zavartalan ellátásáról, a pótalkatrészek biztosításáról, a szállítás és tarlóhántás megszervezéséről, az aprómagvak elcsépléséről, valamint a másodvetés elvégzéséről. így tudjuk meg, hogy valamennyi cséplőgéphez összeírták a munkacsapatot, de leszerződve nincsenek, mert késik a nyomtatvány. Az üzemanyagot már most biztosítottuk, emiatt munkakiesés nem lesz. Az alkatrész- ellátást nagyiából sikerült megoldani. Hiány mutatkozik az ekefejcsavaroknál és golyóscsapágyaknál. A főgépész azt mondja, hogy a hátralevő 2—3 hét alatt ezt is beszerzik. A kötözőzsineget időben megrendelték, máris megérkezett a visszaigazolás. Húsz tárcsa készen áll a tarlóhántásra. Ha a termelőszövetkezetek az aratással egyidőben kaparják fel a tarlót, jóminőségű tarlóhántást tudnak végezni. Két cséplőszekrényt aprómagcséplésre fognak beállítani, az átalakítás máris megtörtént, a szakemberek biztosították. ÖSSZEGEZVE: az Atkári Gépállomás készen áll a nagy munkára. Amikor ezek a sokrétű feladatok szóba kerülnek, lassan kibontakozik a teljes kép a felkészülés állásáról. Az Élelmiszeripari Minisztá-. rium illetékes szervei most dolgoznak az újfajta liszt-, illetve kenyércsere rendszer megvalósításán. Az új rendszer szerint az őröltető, miután beszállította búzáját a malomba, a neki járó lisztmeny- nyiségről csupán elismervényt kap. Az elismervény felmutatása ellenében bármelyik kenyérboltban vagy üzletben kész cserekenyeret kaphat, egészen addig, amíg a meg- < levő lisztmennyiség tart. Az új csererendszer, — amely teljesen önkéntes lesz — igen megkönnyíti az eddig kenyérsütéssel is foglalkozó háziasszonyokj munkáját, s egyszerűbbé teszi magát az őröltetést is. Az új; liszt-, illetve kenyércsere rendszert — egyelőre kísérletkép- j pen — hamarosan bevezetik a 1 malmokban. Váci vendégek a gyöngyösi borvidéken ötven tagú, szőlőtermelő parasztokból álló küldöttség látogatott el a napokban a gyöngyösi járásba, hogy megismerkedjenek a híres gyöngyösi szőlősgazdák módszereivel. A látogatók megnézték az — A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE való tekintettel Schiller: Ármány és szerelem c. drámáját az egri Gárdonyi Géza Színház csütörtökön és pénteken még műsorára tűzte.-'BEFEJEZTÉK a szőlő első kapálását a két ecsédi termelőszövetkezetben. A permetezés, kötözés munkáját most végzik. A Bükk-hegység szépségei diákszakköri kiállításon Ez évben negyedszer rendezte meg hagyományos évvégi kiállítását az egri Dobó István általános gimnázium földrajzi és foto-szakköre. A megye 30 középiskolás szakköre közül a legjobb eredményeket felmutató kör negyven diáktagja, Estók Bertalan tanár vezetésével olyan nagyszabású kiállítási anyagot dolgozoli fel ebben az évben, amelynek jelentős része a leendő Bükk- Múzeumot gazdagítja majd. Háromszáz sajátkészítésű fénykép, tizenöt nagy gipszmodell, tablók, állatok, növények mutatják be a vadregényes, festői Bükk szebbnél- szebb tájait és jellegzetességeit. Gipszmodellt készítettek a nemrég megnyílt szarvaskői bányáról, a faszén- és mész- égetés munkájáról. A Bükk- hegység vonulatait borító 22- féle fa és cserje anyagából készített különféle használati és dísztárgyak, a szakkör eredeti Ötletei alapján készített luris- tafelszerelések mellett érdekessége a kiállításnak az a kis lakóház, amelyet teljesen a Bükkben található anyagokból épített fel ifjú tervezője. A politechnikai képzés eredményeit bizonyító. két nagy termet betöltő kiállítást az Egert felkereső turisták, iskolás kirándulóit naponta százával keresik fel. állami pincegazdaság üzemegységében alkalmazott huzalos támrendszert és nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. — Meglátogatták az atkári Micsurin Tsz és az atkári tangazdaság szőlőjét is. Ellátogattak az abasáriakhoz, s megnézték a tsz földjeit, beszélgettek az egyéniekkel a szőlőápolásról, a fajtakialakításról és a borkezelésről. A pedagógusnapi ünnepségen felszólalt Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagja is. Lelkesítő beszédét nagy figyelemmel hallgatták az ünnepségen megjelent pedagógusok. AAAAA/VVW\A/WWWWSAAAA/WWS/ A burgonyatermésről van ssó Megyénkben az elmúlt évekkel szentben az idén sokkal nagyobb mértékben jelentkezett a burgonyabogár fertőzés. Ennek nem kis részben oka az is, hogy az előző esztendőkben nem fordítottak a termelők kellő gondot a kártevő rovar irtására. Az idei nagymértékű fertőzés most már komoly gondot okoz, hiszen az egyik legfontosabb étkezési cikkről, a burgonyáról van szó, sőt más növényekről is, mert a burgonyabogár más növényekben (pl. paradicsom) is kárt tesz. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a megyei Növényvédő Állomás dolgozói mindent megtettek eddig is, hogy a fertőző gócokat felszámolják. Megszervezték mindenütt a kereső szolgálatot, s ahol arra szükség volt, mint például a hatvani járásban, — ahol a burgonya és paradicsom táblákat meglepték a bogarak, — közérdekű védekezést hajtottak végre. Most a lárvák kikelése idején, ismét a porozás kerül előtérbe. Igen fontos, hogy a kikelő lárvák ellen mindenütt porozással véde- kezenek! Védekezőszer kellő mennyiségben áll rendelkezésre a megye minden községében. Részben a központilag biztosított keretből, részben a földművesszövetkezetek útján minden gazda hozzájuthat, összesen 560 mázsa 10 százalékos, 180 mázsa 20 százalékos DDT áll rendelkezésre a megyében, s az 50 százalékosból is annyi, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkeze- zetek összefüggő területein és az esetleg elrendelt — a gépállomás által végrehajtandó — közérdekű védekezéshez elegendő. A nagyméretű fertőzés felszámolása most attól függ, hogy a termelők maguk is mielőbb végezzék el DDT- vel a porozásokat, hogy a kelő lárvákat elpusztítsák. Fontos munka, — mert a burgonyatermésről van szó.
