Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-05 / 113. szám
1958. június 5., csütörtök NEPÜJSAG 3 A jófraskodás és következményei Életünk káros jelensége még a jófiúskodás, a mindent megbocsátás, az olcsó népszerűségre való törekvés. Sok kárt okoz a társadalomnak. Bomlasztja a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt, jogtalan előnyökhöz juttat és sok pénzt lop ki az állam zsebéből azok által, akik népszerűségre törekedve, jogtalan követeléseket szentesítenek a „békesség kedvéért”. Gyakori eset, hogy munkáját hanyagoló, nem eléggé képzett műszakiakat hosszú időn keresztül megtűrnek, hosszú türelmi időt kapnak, s közben százezrekkel károsítják meg az üzemet. A hibák bátor feltárása, a felelősségre- vonás helyett a kényelmesebb megoldást, a megbocsátást választják az üzem Vezetői, így persze vérszemet kapnak a tudatos rongálok, s nem éreznek felelősséget munkájuk iránt, az egyébként jószándékú műszakiak sem. így fordulhatott elő, hogy egyik bányaüzemünknél 800 köbméter földet termeltek ki, s akkor jöttek rá, hogy rossz helyről. A földet visszatemették, vele együtt az ezreseket is, de a felelősségrevonás a mai napig sem történt meg. Ügylátszik nem akarják „zaklatni” ilyen kicsiségekkel a hiba elkövetőjét. A Finomszerelvénygyárban is hosszú ideig tűrtek egy tehetetlen műszaki vezetőt, tűrték, közben alig haladt a Moped sorozatgyártása, ugyanott rossz rajzokat adtak az üzemekbe, amiről készítőié eleve tudta, hogy rossz. S mindez a munkások reklamálására derült ki, holott az üzem vezetőinek kellett volna erős kézzel e helyzetet megszüntetni. Ezért aztán gyakorta hallani olyan elkeseredett kifaka- dásokat az egyszerű emberektől, hogy „ha mi eltörünk egy lapátnyelet, rögtön levonják a fizetésből, ott meg, ahol százezrekről van szó, fülük bojtját sem mozdítja az üzemvezetőség“. A jófiúskodás káros voltát, azt hiszem, ezek után nem kell különösen .bizonygatni, s azt sem, hogy ez a káros jellemvonás még sok embernél megtalálható, különösen a műszaki és egyéb vezetők körében. Az olcsó népszerűségre való törekvésnek, a jófiúsko- dásnak számos példájával találkozhatunk még a műszakok, a teljesítmény igazolásánál is. Bélapátfalván és Eger- csehiben gyakori jelenség, hogy előbb hagyják abba a munkát és később kezdenek, mégsem nagyon történik felelősségrevonás. Máshol !e nem dolgozott időket igazolnak, elnéznek afölött, hogy a legényszállók fizetés után valóságos kártyabarlangokká válnak, hogy az ünnepek utáni napon a részegeskedők tucatjai nem mennek be dolgozni. Érezhető a hatása az erélyte- lenségnek, a beteglétszám, a táppénz ugrásszerű növekedésében, a lógósok szaporaságá- ban is. Mindezek a lazaságok együttesen hatalmas összeget emésztenek fel, melyet a becsületesen dolgozó emberek megkárosításával kapnak az olcsó népszerűségre törekvő vezetők jóvoltából azok, kik csak a munka könnyebb végét keresik. Cserébe persze pártfogójává szegődnek azoknak, kik erély- telenségükkel hozzájárultak jogtalan hasznuk megszerzéséhez. Igaz, nem népszerű dolog az emberek hibáit szemükbe mondani, erélyes intézkedésekkel elejét venni hasonló eseteknek, — de szükséges. Szükséges elejét venni ennek a káros hangulat elterjedésének, a mindent megbocsátó jófiúskodásnak, s ez természetes következetességet, elvhűséget követel, a törvények alkalmazását, ha szép szóval nem lehet eredményt elérni. Meg kell értetni, hogy az egyszerű emberek, a munkások bőrére megy a játék, a jófiúskodás, az így kárbaveszett forintok az ő zsebükből valók, akik becsületesen, nagy hivatásérzettel dolgoznak. A munkások kérik ■- mint ahogy felemelték emiatt szavukat a finomszerelvénygyári, a mónosbéli szénosztályozó munkások, — hogy ne tűrjék tétlenül a nép vagyonának megkárosítását, hogy ne legyen többé jófiúskodás, mikor az ő pénzükről, az üzem pén-. zéről van szó. Nem engedik, mért nem engedhetik, — ahogy mondták, — hogy a közös vagyon herdálóit, melyet milliónyi dolgozó, verejtékével szerzett — felelősségrevonás nélkül futni hagyják. Nem arról van sző, hogy drákói szigorral büntessék a legapróbb botlásokat is, hogy a bizalmatlanság légköre övezze a műszakiakat, vezetőket, és büntetőbíróként tekintsék őket. Nem. A munkások legtöbb esetben ismerik ezeket a visszaéléseket, s van érzékük az igazságos büntetés kiszabásához. Jónéhány helyen már megalakították a munkásokból, műszakiakból álló társadalmi bíróságot, akik a körülményeket figyelembevéve, nagy emberséggel és a szükséges eréllyel büntetnék a visszaélések elkövetőit, vagy azok védelmezőit. Bár ha a jófiúskodás felszámolásában sok akadékosko- dóra, meg nem értésre is lehet számítani, a feladat megoldása mégsem várhat soká. Ezt kérik a becsületesen dolgozó, igazságszerető emberek, s az ő kérésük. .. törvény legyen! KOVÁCS ENDRE SwktaXtii üunetd^jt Kondás János, Csány: Közölte az EMASZ, hogy havi 10—15-ös részletekben a bekapcsolást elvégzik majd, ha a berendezésük a szabványoknak megfelelően van elkészítve. Major Endre, Gyöngyös: Levelét megkaptuk, „Levelezőink írják“ rovatunkban felhasználjuk. Bognár Miklós, Gyöngyös: Ügyét megvizsgáljuk, kérjük, addig várjon türelemmel. Gőz János, Tiszanána: A kerék- pát^villa ügyben a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat válaszát a „Válaszolnak az illetékesek“ c. rovatunkban közöltük. Pólyák Pál, Kápolna: Tudósítását kérjük máskor korábban beküldeni, a pedagógusnapi ünnepségekről már előző lapszámunkban beszámoltunk. — PETÖFIBÁNYÁN pénteken Romániáról beszél dr. Majdán Antal. Válaszolnak az illetékesek A Népújság 3-i számában Gőz János, tiszanánai lakos panaszával kapcsolatosan a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az alábbiakat válaszolja: A Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat a tárgynegyedévre benyújtott igényünket 92 darabbal igazolta vissza, akkor, amikor kerékpár értékesítési tervszámúnk 2500 darab. Tehát megyénk szerelő-villa ellátása nincs kellőképpen biztosítva kapacitás hiánya miatt. Nem kerülhetett volna sor az említett dolgozó panaszára akkor, ha a tiszanánai földművesszövetkezet vegyes boltjának vezetője időben és többször is rendelt volna a fenti áruféleségből, vagy ha a dolgozó a hevesi vas-szaküzlet- ben eziránt érdeklődött volna, mert még eddig többé-kevés- bé a szükségletnek megfelelően el tudtuk látni megyénket ezen áruval. ★ Csányból a Monostori úti lakosok panaszkodtak, hogy az általuk elkészített villamoshálózat nem nyer bekapcsolást. Az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat közölte szerkesztőségünkkel, hogy havi 10—15-ös részletekben a bekapcsolást elvégzik majd, amennyiben a berendezésük a szabványoknak megfelelően készült el. Növekszik az érdeklődés az állami biztosítás iránt Az emberek természetes törekvése, hogy igyekeznek magukat, vagyonukat biztosítani károsodás ellen. A biztosítás különféle formái. _és lehetőségei iránt az utóbbi időben igen megnőtt az érdeklődés megyénkben is. A múlt év végéig például 20 800 tűzkár elleni biztosítást tartott nyilván az Állami Biztosító megyei központja. Az azóta elmúlt hónapok alatt ez a szám 5194-el szaporodott, s a befizetett biztosítási díjak összege ezzel Amikor 6 millió könnyebben megszerezhető, mint 1.8 millió KÖZTUDOMÄSÜ, hogy gazdasági adottságaink korlátozottak, ezért takarékoskodnunk kell az élet minden területén. De a szigorú takarékosság nem jelenti azt, hogy a gazdaságos befektetésekről és a lakosság ellátásának javításáról lemondjunk. Az ésszerű, a helyi adottságokon alapuló, önköltséget csökkentő, kapacitást bővítő, új gyártmányt bevezető. vagy gyorsan megtérülő beruházások pénzügyi fedezetére hozta létre kormányunk a visszafizetendő beruházási hitel rendszerét. Mi a lényege? Vizsgáljuk meg egy konkrét példa alapján. Szarvaskő határában új bányát nyitottak. A hír hallatára örültek az egriek: nem kell már sorbaállniuk a Tüzépnél, mert lesz elegendő és a hírek szerint a csehivel vetekedő minőségű tűzrevaló. Igen, de hogy szállítsák be a szenet? Az első feltevés az volt, hogy Szarvaskő vasútállomásig teherautóval szállítják a szenet, onnan pedig vasúton. De ehhez bekötőutat kellett volna építeni. Ez egymillió 800 ezer forintba kerülne, egy tonna szén fuvarköltsége pedig 32.— forint lett volna. A bökkenő ott volt, hogy az útépítésre szükséges beruházási hitelt nem sikerült megszerezni. Már-már úgy látszott, hogy semmi sem lesz az új bányából. Ekkor a Tüzép, meg az ózdi Szénbányászati Tröszt elkezdett számolgatni, vajon nem lehetne-e úgy megoldani a szállítást, hogy a fuvarköltségen megtérüljön a befektetett ösz- szeg? A lakosság érdeke azt kívánja, hogy legyen szén és minél olcsóbban kapja a tüzelőt. Az illetékesek rájöttek, hogy ebben az esetben nem a legkisebb kiadás jelenti a takarékosságot. ügy gondolták, hogy Almá- rig kisvasutat építenek. Ez hárommillió forint költség, — egy tonna szén szállítása 25 forint. A szén Almáron való átrakása költséges, sok elporlik. önként adódott a megoldás, hogy a bányától Egerig, a létesítendő új Tüzép-telepig, kis- vasúton hozzák a szenet. A kisvasút és az új telep építése hatmillióba kerül, de így egy tonna szén fuvarköltsége csak 16 forint. Beruházási hitelkeret nem volt, de az új rendszerű, a visszafizetendő beruházási hitelt folyósítani tudja a bank. Az önköltség- csökkentésből két év alatt visz- szafizetik a felvett hitelt. JÖL JÁRT A LAKOSSÁG, mert augusztusban már lesz jóminőségű és aránylag olcsó tüzelő, de jól járt az állam is, mert a hitel két év alatt visz- sza térül. Mi tagadás, az elmúlt évek során, túlságosan hozzászoktak vállalataink, hogy beruházásokra „ajándékként” kapták a pénzt. Üzemi épület, gépek, teherautó kellett? Megtervezték, kicsit utánajártak, aztán a bank kamatmentesen és visz- szafizetési kötelezettség nélkül folyósította a szükséges összegeket. Gazdaságosság, takarékosság, az elkezdett beruházás mielőbbi üzembehelyezése: igen fontos népgazdasági szempontok. Sajnos, van éppen elég példa rá, hogy a papír, meg egyesek lelkiismerete sokat elbír, a felületesség, a nemtörődömség sok kárt okozott ezen a téren. Nem kétséges, ha a hitelt vissza kell fizetni, akkor a vállalat elsőrendű érdeke, hogy csak akkor és csak arra vegyen igénybe. ami feltétlen gazdaságos, a lehető leghamarább befejezze és üzembe helyezze az elkezdett beruházást. Ha ezt nem biztosítja a vállalat vezetősége, akkor nem lesz önköltségcsökkentés, fennakadás lesz a hitel visszafizetésénél, oda a prémium és a nyereségrészesedés! Erre pedig vigyáznak. Ez érthető és helyes, de örvendetes, hogy a visszafizetendő beruházási hitelrendszerben az anyagi érdekeltség és a népgazdasági érdek igen jól összeegyeztethető. HA SZEGÉNYEBBEK vagyunk is, ha nem is futja mindenre, de egy kis jóakarattal és józan megfontolással, a lehetőségek felismerésével, a takarékosság szigorú betartásával is lehet jól gazdálkodni és lehetséges a termelés . bővítése és a lakosság ellátásának javítása. DR. FAZEKAS LÁSZLÓ Megyei tűzoltóverseny lesz Recsken Vasárnap délelőtt nagy erőpróbára gyülekeznek Recsken a megye legjobb tűzoltói. A sportpályán már 10 órakor megkezdődik a versenyző csapatok kivonulása, majd a csapatok fogadása után versenyszerelési gyakorlatok következnek. Délután a verseny értékelésére, a díjak kiosztására kerül sor. A megyei tűzoltóversenyt közös ebéd és reggelig tartó táncmulatság követi. együtt ma már meghaladja a másfélmillió forintot. A szeszélyes időjárás és a megye több helyén bekövetkezett jégeső következtében megnövekedett a jégkárok elleni biztosítás iránt is az érdeklődés: a befizetett biztosítási díjak — amelyekből lehet következtetni arra, hogy egyre többen kötnek ilyenirányú biztosítást — az utóbbi hónapokban csaknem negyedmillió forinttal szaporodtak. Az Állami Biztosító most kezdett hozzá a nyári cséplőmunkások és az iskolai tanulók balesetbiztosításának megkötéséhez. Hámán Kató kulturális seregszemle egri bemutató előadása Az MSZBT rendezésében a Szakszervezeti Székház központi színjátszó csoportja szombaton este, 7 órai kezdettel, bemutatja a Nyári Kaland c. operettet. Közreműködik a szakszervezeti kultúrotthon szalonzenekara. Ez a bemutató a Hámán Kató kulturális seregszemle városi bemutatója lesz. Rend az utcán Az egri Széchenyi utcán jó megjelenésű, markánsarcú rendőr oktatgatja az embereket az úttesten való átkelés szabályaira. Teszi ezt kedd reggel óta, szinte per- ccnkint — udvariasan. Hogy nézem, éppen egy idős nénit fog karon és kedvesen mutatja neki a mésszel-jelölt átkelőhelyet. De még oda sem vezeti, már szól a sípja. Egy srác viharzott át szabálytalanul, neki is megmagyarázza a dolgokat. Fiatal, szerelmespár. Olvadoznak a naptól, meg egymás tekintetétől, s még véletlenül sem közlekednek szabályosan, hiszen most egész lényük, életük „szabálytalan”. Nekik is szól a rendőr: finoman, megértőén, hiszen ő is fiatal. Közben az emberek figyelnek. Nem nagyon, de úgy ösztönösen, mert érzik, hogy róluk is szó van. Az arcokon először nem látszik, gazdájuk hogyan döntött: egyetért az intézkedéssel, va,gy személyes jogainak nyirbálását látja benne. De mert a fehérruhás rendőr kritikus szemével nézi az úttesten közlekedőket. s mint egy néző a labdarúgó mérkőzésen, látja a sok szabálytalanságot — egyetért az intézkedéssel. Az egriek jól tudják, hogy sok a közlekedési baleset a városban. Nemrég halt meg egy asszony, pontosan a Széchenyi utca közepén. Elütötte egy motorkerékpár. Ki volt a hibás? Ki tudja? Orrom előtt egy méterre! történt. A motoros a járda szélén a lábamra esett. Az asszonykáról is azt hittem, hogy csak elesett. Felemeltem, de már halott volt — állapította meg a szintén véletlenül ott levő orvos. Nagyon tragikus volt a kép. Tavasz, szombat dél. Egy középkorú asszony fekszik a zenés-cukrászda előtt, az utca kövén, aki szempillantással előbb még szinte a karomat súrolta, ahogy lelépett a járda széléről. Lábaimnál véresfeju motoros, felborult motorjával. Az asszony mellett kis szatyor- ja, földreborulva belőle hús, zöldhagyma és szerte pattogva, vagy félkiló sárgaborsó. Dél volt, szombat, biztos másnapra készítette volna, szegény Sietett, rosszul lépett és ez okozta halálát. De vajon csupán csak ez? Mellettem egy ember, azt hiszem, éppen az orvos —* megjegyezte: hiába, ez az élet. odafönt a nagykönyvben így. volt megírva, ez ellen nincs apelláta! De van barátaim. Legalább is az ilyen természetű halállal szemben van. Az első lépés: a szabályos közlekedés. De kedves belügyi szerveink, kedves rendőr elvtársik, ne haragudjanak meg, ha felhívom a figyelmüket: amit most tesznek, még csak az első lépés! Rendre kell tanítani a motorosokat is. Sőt, azokat kell csak igazán! S tőlük nem vagyok hajlandó elnézést kérni, mert gyűlölni való az a „férfias” kakaskodás, ahogy fenegyerek módján, mint motoros ördögök száguldoznak a Fő utcán, nem törődve se istennel, se emberrel, sem drága, aranyos kis gyermekeinkkel. Természetesen többé-ke- vésbé ugyanez áll az autósokra is. S végül: ami történik, dicséretre méltó kezdet, de a fenti javaslatunkat megtoldanunk még eggyel, hogy a kezdetből teljes értékű kibontakozás legyen. Ha Eger város tanácsa bevezetné a Széchenyi utcán az egyirányú közlekedést, a gépjárművek számára — ez egymagában ötven százalékkal csökkentené a veszélyt. Ehhez plusz: szabályos, a KRESZ által előírt lassú hajtás, plusz: szabályos gyalogos közlekedés — ó be szép lenne! S akkor — úgy-e, kedves barátom — lenne apelláta a közlekedési baleset okozta halállal szemben. SUHA ANDOR Hát ez már sok Ha egy gyanútlan borszerető betér az egri Vendéglátóipari Vállalat „Székesegyház alatti” borkóstolójába, s kis demizsonját teleméreti a jófajta egri nedűvel, a figyelmes vendéglátó emberek kis címkét kötnek az üveg nyakára. Nagyon helyes és ötletes kezdeményezés ez. De... Igen. így kell folytatni ezt a kis írást, mert úgy-e, te is megbotránkozol azon, kedves olvasó, hogy a kis címkén nem egy mosolygós arcú szüretelő egri lány, nem egy csapravert nagyhordó, s még csak nem is egy egri tájkép díszeleg, hanem az egri Székesegyház képét nyomták a borkóstolót propagáló címkére. Hát ez azért egy kicsit sok. Más a Székesegyház, s más a borpince, s még akkor sincs semmi közük egymáshoz, ha a Vendéglátó Vállalat azzal büszkélkedhet a kis címkén, hogy a Székesegyház alatti borkóstolójáról van szó. A borcímkére nem való a templom, tudhatnák ezt a vállalat vezetői is. Tartsák hát tiszteletben ezt a templomot, úgyis, mint a város egyik műemlékét, s legyenek nyugodtak: ha valaki a templom képét akarja elvinni emlékül ebből a városból, az nem a borpincében keresi azt... Az alapötlet nagyon jó. de a templom helyett valami mást rakjanak ki a címkére, s talán még a bor is jobban esik majd a szőlő levét kedvelő embereknek. (márkusz) Termelőszövetkezeteink ^LtüJxaL Tsz látogatás Tiszanánán A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet jó munkájával méltán Került a hevesi járás — és a megye — legjobb szövetkezetei közé. Ezért határozta el 28 átányi egyénileg dolgozó paraszt, hogy meglátogatják őket, megnézik a tsz gazdaságát. A látogatás a jelek szerint igen eredményesnek bizonyult, mert a tapasztaltak után a 28 átányi gazda tsz-előkészítő bizottságot alakított. Szorgalmasan tanulnak a tsz könyvelők Termelőszövetkezeteink egy részében már az őszön be akarják vezetni a kettős- könyvvitelt, annak érdekében, hogy a könyvelés is nagyobb segítséget tudjon adni a tsz gazdálkodáshoz, a termelési költség alakulásának csökkentéséhez. Ennek érdekében most 30 tsz könyvelő végzi a képesített könyvelői tanfolyamot. Az első eredmények igen biztatóak, a könyvelők többsége ötöst érdemelt az ellenőrző dolgozatra. Poroszlói tsz-ek az árterület hasznosításáért A poroszlói termelőszövetkezetek szántóföldjeinek nagyrésze a tiszai árterületen van, így a szövetkezeteknek jelentős kárt okozott a tavaszi áradás. Most, hogy teljesen visszavonult az ár, a szövetkezetek teljes lendülettel végzik a munkájukat, hogy valamennyire ellensúlyozzák az áradás okozta terméskiesést. Rövid tenyészidejű ku- koriCa-vetőmagvat másodvetésre alkalmas vetőmagvakat vásároltak, hogy biztosítsák a nagy kár ellenére is az állat- állomány takarmány szükségletét. Szeszfőzdét épít a karácsondi Dózsa Tsz A karácsondi Dózsa Tsz idei építkezési terveiben egy szeszfőzde létesítése is szerepel. A növényápolási munkák végzésével egyidőben, nemsokára megkezdik az építőanyagok szállítását, majd az építkezést is. Azt akarják, hogy az idei cefrét, és a szőlő melléktermékét, az idén már saját szeszfőzdéjükben dolgozzák fel. Tehénvásárlás — saját erőből A besenyőtelki Honfoglalás Tsz tagjai az idén ismét növelni akarják tehénállományukat, saját erőből. A pénzt hizlalásból biztosítják a vásárláshoz. 18 sőre megbizla- lására kötöttek szerződést, s ebből nyolc darabot már le is adtak. A hizlalt sőrék árából vásárolják meg a tehene* két
