Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-26 / 131. szám

2 NßPÜJSAG 1958. június 26., csütörtök A kompolti Uj Barázda Tsz-bcn is felfelé visz az út AZ ELMÜLT HETEKBEN fégen látott kompolti ismerő­sömmel a leadtam össze. Ho­gyan élsz, mit csinálsz, hol dolgozol — hangzottak el a szokásos kérdések, hiszen az ellenforradalom óta nem talál­koztunk. Meglepetésemre az egyik kérdésre a következő választ adta: egyéni paraszt lettem. Hiszen van ott terme­lőszövetkezet, miért nem lép­tél be? — Kérdeztem, mert az illető — meggyőződtem róla — régen felismerte már a szö­vetkezés előnyeit. Rossz az a szövetkezet, nem érdemes be­lépni — hallatszott a meglepő válasz, s különben sem lép be oda senki a faluból. A napokban sor került rá, hogy meglátogassam a kom­polti szövetkezetét, melyről ilyen véleményt hallottam. Kiváncsi voltam rá, valóban nem érdemes belépni? A vá­laszt nem volt nehéz megta­lálni: de igen, érdemes, mert ha voltak is nehézségek, ha voltak is sokszor igazán bal- szerencsés beruházások, a szö­vetkezet él, a tagok dolgoz­nak, s gyarapodnak. Nem is tudnék a szövetkezet életké­pességére jobb példát hozni, mint az ellenforradalom ide­jét, amikor a szövetkezet 18 családja összetartott, szét sem lehetett volna zavarni őket. Nem engedtek egyetlen szál szalmát sem elvinni a közös szerzeményből, nem volt egyetlen kilépő, illetve egy család, de az is jóval később. S nemcsak nem hurcoltak szét semmit, abban az esztendőben sokkal jobban végezték el az őszi munkákat, mint előtte bármikor. Nem maradt egyet­len tapalatnyi földjük szántat- lanul, s mikor mások vetni kezdtek, náluk már kidugta fejét a földből a vetés. AZ EGÉSZ ESZTENDEI összetartó munka meghozta a gyümölcsét. 1957-ben olyan volt a munkaegység részese­dés, amilyet nem értek még el egyetlen esztendőben sem: kifizették az esedékes adóssá­gokat, s egy munkaegységre 42 , forintos részesedést osztot­tak. Telt, mert jól gazdálkod­tak az eílmúlt esztendőben. A sok jó mellett érte a szö­vetkezetét egy komolyabb mértékű károsodás is, s hogy ezt nem érezték meg jobban, az azt bizonyítja, mégiscsak több teher elviselésére képes egy nagygazdaság. Az történt ugyanis, hogy kaptak 15 anya­kocát, a szaporulatból igen szép összegű jövedelemre szá­mítottak, azonban hiába, mert mind a tizenöt meddő ma­radt. Mit tehettek, kihizlalva eladták, de azért nem ment tönkre a szövetkezet. Behoz­ták a veszteséget a gazdaság más üzemágai. Mennyivel ne­hezebben viselt volna el egy ilyen kárt az egyéni gazda­ság. Gyarapodnak erősen a tsz- tagok, s a kis szövetkezet, amelyben 18 család birkózik 146 hold földdel, igen szép példáját adja az egymás se­gítésének, az összetartás ere­jének is. Amellett, hogy az idén szép tiszta a földjük, gondozott az állatállományuk — tehenészetük most lesz törzstenyészet, — arra is telt erejükből, hogy a nagy mun­kákkal egyidőben, közös erővel felépíthessék négy család új házát. Van hát erő a szövetkezet­ben, azt hiszem nem is kell ennél meggyőzőbb példa rá. Sikeresen is gazdálkodnak a meglevő területen, noha nagy szükség volna még munkás­kézre, elvégeznek mindent időben. AZ IDÉN EGY ÖTHOLDAS kertészet létesítésével megol­dották a tavaszi pénztelen hó napok problémáját. Csupán az elmúlt három hét alatt 12—13 ezer forint jövedelmet hozott a kertészet, éppen ab­ban az időben, amikor nincs bevétele a parasztembernek. Sokszor esik szó arról is, — amikor a szövetkezetről be­szélnek, hogy van ott haszon­talan ember is, aki nem fogja meg a dolog végét. Ez igaz! De többségben vannak becsü­letesen dolgozók — ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az időben elvégzett munkák, — s ha akad is köztük, aki nem veszi úgy ki a részét, nem ezek a hangadók a cso­portban. VAN A MEGYÉBEN sokkal jobb szövetkezet is, mint a kompolti Üj Barázda Tsz, nem tagadja ezt senki, de mégsem lehet azt a következ­tetést levonni, hogy nem ér­demes belépni, hiszen a tagok jövedelme, a közös vagyon gyarapodása jó, már most is felvehetik a versenyt a 6—3 holdasokkal. És ha az elmúlt kilenc esztendő munkáját, az elért eredményeket tesszük mérlegre, ezek mutatják, hogy e kislétszámú, kis területen dolgozó termelőszövetkezet is a felemelkedés ígéretét rejti magában. Természetesen ez nem megy simán, meg kell érte még alaposan dolgozni. — Deák — rség-előleg havonta dig minden ledolgozott mun­kaegység 16 forint előleggel van terhelve. Az előlegeket az átadott hízómarhák és hízott­sertésekből szármató bevétel­ből osztották. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtökön es­tig: Felhőátvonulások, néhány helyen eső. A nappali hőmérsék­let égy-két fokkal emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 21—24 fok között. — Távolabbi kilátások: újabb felhő­södé» esőkkel. (MTI) Pe king (Űj Kína). Mint ismeretes, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tavaly májusban utasította a vezető funkcioná­riusokat, hogy amilyen gyak­ran csak lehet, vegyék ki ré­szüket a fizikai munkából is Csou En-laj miniszterelnök vezetésével most magasrangú párt- és kormányfunkcionáriu­sok két csoportja, összesen MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, válaszolva John Waters-nek, a Herald cí­mű ausztráliai lap szerkesztő­jének kérdéseire, kijelentette: „Itt az ideje, hogy teljes mér­tékben helyreálljanak Auszt­rália és a Szovjetunió diplo­máciai kapcsolatai.” Emlékez­tetett arra, hogy még 1956. őszén Ausztrália és a Szovjet­unió nagykövetei Washington­ban megállapodtak az ausztrá­liai fél által javasolt közös közlemény szövegében, mely szerint mindkét' országban fel­újítják diplomáciai képvisele­tük tevékenységét. Az ausztrá­liai kormány azonban a mai napig sem jelentette ki, hogy kész közzétenni e közlemény szövegét. Az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről szólva, Hruscsov megjegyezte: egyelőre nem vehető észre, hogy az Egyesült Államok és Anglia beleegyezne a kísérle­tek megszüntetésébe. Nem adjuk fel a reményt — mon­dotta a szovjet kormány íéje —, hogy e két állam a népek nyomásának hatására felül­Segítsetek, emberek! l Hároméves volt, amikor édesanyja 1940-ben meghalt: a szegénység, a nyomorúság vit­te a sírba. Apjáról nem tudott semmit; amikor ő megszüle­tett, a férfi már elhagyta a sze­rencsétlenné tett asszonyt. Akkori menhelyi törzslapján ez áll: „T. Julianna, született 1937. április 28-án. Elhagyottá nyilváníttatott a ...11968/1940. sz. véghatározattal...” Mennyi minden van ebben a két szóban: elhagyottá nyil­váníttatott... Ridegség, a társa­dalomból való kényszerű kivá­lás sok-sok előítéletével fertő­zött ténymegállapítás, kiközö- sítettség, egyedüllét, az anya szívéből és leikéből áradó sze­retet fájdalmasan kényszerű hiánya, az elhagyott lélek sok­sok, már születése pillanatá­ban meghalt vágyakozása mindaz után, ami másoknak — akiknek volt, van édes­anyja — megadatott. És ne fe­ledjük: a törzslap dátuma 1940. — amikor az ilyen gyer­mekeket csak azzal intézték el: ielenckölyök... T. Julianna most 21 éves. Magas, szőkehajú, kékszemű lány, de hosszú árvaságának, elhagyottságának nyomai ott vannak az arcán, meg-meg- riadó tekintetében, korán meg­hajlott alakjában, olykor té­tova mozdulataiban. Beszélgetni kezdünk. Elhagyottá nyilvánítása ctán nem sokkal egy debrece­ni családhoz, Kiss József hen­tesmesterhez került. A család­nak nem volt gyermeke,_ ma­guknak akarták nevelni és évek múltával arról is beszél­tek, hogy örökbe fogadják a kislányt. Kisséknek azonban — amikor bezárták a hentes­üzletet — egyszerre szüksége lett arra a kis pénzre is. amit neveltjük után kaptak. Ha örökbe fogadják a leányt, to­vább nem kapnak pénzt... A terv — amelyhez annyi szép reményt fűzött T. Julianna is — így nem valósulhatott meg. — De azért nem volt ne­kem rossz sorom a nevelő- szüleimnél — mondja most T. Julianna. — Iskolába jártam, voltak ruháim, és megpróbál­tam nem érezni azt, hogy én nem vagyok a szüleim igazi gyermeke. Néha sikerült is ez... ^.zt mondja: néha sikerült. De legtöbbször nem! — Nem tudtam, akárhogyan is akartam, soha sem tudtam felidézni magamnak az édes­anyám arcát. Pedig úgy sze­retném... Este, amikor már csend van a hálószobában, le­csukom a szememet és várom, hogy egyszer csak megjelenik előttem képzeletben az édes­anyám. Erősen rágondolok... és sohasem sikerül. Az édesanya szeretete és az utána való vágyakozás, — a legmélyebb emberi érzés. Jó nekünk, akiknek van édes­anyja; édesanyja, akinek vég- telen szeretete élete végéig kí­sér bennünket soha meg nem szűnő melegséggel és odaadás­sal, s akit ha elvesztünk, leg­drágább kincsünket veszítjük el benne. T. Juliannának ez nem ada­tott meg. öt soha sem ölelte át egy érte reszkető kar, haját sohasem simogatta meg a pu­ha, meleg anyai kéz, nem mondta neki, soha senki, úgy mint egy édesanya mondhatja azt; kicsi lányom... T. Julianna ma mindent megkaphatott, s meg is kapott nevelőszüleinél és az intézet­ben, csak egyet nem; az édes­anya, az otthon melegségét. Amikor elvégezte — és jó eredménnyel végezte el — az általános iskolát, a debreceni Vegyipari Technikumba ment. Két évet járt ott, akkor neve­lőapja meghalt, s neki vissza kellett jönnie az egri gyer­mekvédő otthonba. Az otthon igazgatója lehetőséget talált számára, hogy tanulmányait Hatvanban folytathassa. Elvé­gezte a hátralevő két évet is. A gyermekvédő otthon ka­puja azonban — miután el­múlt 18 éves — bezárult előt­te. A szabály, az szabály... De kapott útiköltséget, hogy Deb­recenbe, volt nevelőanyjához utazhasson. Az öreg néni — aki a férje után kis nyugdíjból éldegélt, — nem sokáig tart­hatta, levelet íratott Egerbe, hogy vigyék vissza az otthon­ba a leányt. Az otthon — kü­lönböző tárgyalások és hosz- szas huza-vona után, — végül- is újra befogadta T. Julian­nát. Egyelőre május 31-ig szólt a határidő. Sok mindent megpróbált — az otthon igazgatója is segített — hogy munkát találjon. Ke­resett munkát a Dohánygyár­ban, a Bervában, a Kórház­ban, megpróbálkozott kisipa­rosnál is... Közben a tartózko­dási határidő lejárt; a Megyei Tanács végül új időpontot sza­bott meg: július 1-ig marad­hat... Ez a terminus is közeleg — és most a leány végső elha­tározásból a minisztériumhoz fordult, hogy még maradhas­son, hiszen nincs senkije, aki­hez menjen. Mennyi apró és nagyobb lel­ki megrázkódtatáson kellett átmennie ennek az egyébként is érzékenylelkű, beteges leánynak, amíg mindezek vég­bementek. Állás? ígéretet itt is, ott is kapott, s a végén se­hol sem sikerült semmi. És nagyon fáj neki az a tu­dat, hogy volt osztálytársai már mind dolgoznak, vagy férjhez mentek és... vannak szép ruháik, mehetnek ide- oda. Csak ő nem — mintha a sors verése kísérné amúgyis sorsverte életét... Miért? Mi­ért? — a magányos és sokszor könnyes éjszakákon, ki tudja hányszor tette már fel magá­nak ezt a kérdést. De nem tud választ adni önmagának rá. j Talán a fellépése rossz? A j megjelenése nem megfelelő’ j Nem tudja talán úgy forgatni j a szót, hogy az tessék? Vagy 1 az ajánlása nem tetszik. ] Mindezekre gondol, s nem j tudja, vajon melyik lehet az j igaz. Huszonegy éves mar, ] szeretne dolgozni, szeretne egy , kicsit úgy élni mint más 21 évesek, — és nem megtűrtként élni, eltűrni otthonbeli társai gúnyolódását, jelentkező meg­vetését. S erre nem volna, és nincs ] lehetőség? Feltétlenül van! Vajon nem , tudna-e ez a lány — aki kissé j beteges ugyan — valamely | laboratóriumban dolgozni, va- | lamelyik üzletben elárusítani, i nem tudna-e elvégezni egy ki- ' egészítő tanfolyamot, s lehetne j könyvelő, ápolónő, gyermek- ! gondozó, vagy óvónő, nem le- ! hetne-e asszisztens sok orvosi I rendelőink egyikében, nem le­hetne-e valahol pénztáros, mi­nőségellenőr, általános admi- 1 nisztrációval foglalkozó tiszt­viselő, nem lehetne-e vala­mely könnyebb szakmában ipari tanuló? Van, igen is van lehetőség, csak hangosabban kell odakiáltani: emberek, se­gítsetek! egy hányatott sorsú, már-már reményt vesztett em­ber élni akar! Segítenünk kell T. Júliának. A Heves megyei Nyomda az idén például hat ipari tanuló* akar felvenni, T. Julianna már kapott is üzenetet, hogy a mai napon jelentkezzék. Le­het, hogy gyenge egészségi ál­lapota miatt ez nem sikerül, akkor mást kell megpróbálni Az újabb rendelkezés szerint szeptember 1-ig még ott ma­radhat az otthonban, van idő a segítségre. T. Júlia élni akar, dolgozni akar! — biztosítanunk kell neki is a munkához való jog gyakorlását. DÉR FERENC, Hót forint munkaegj A füzesabonyi Petőfi Ter­melőszövetkezetben az eddigi években is megoldották az előlegosztást az állattenyész­tés jövedelméből, az idén azonban még jobb eredményt értek el ezen a téren. A tej­hozamból minden hónapban 7 forintot fizettek előlegkép­pen a ledolgozott munkaegy­ségek arányában. Az idén az állattenyésztésben elért ered­mények lehetővé tették a dor- mándi Vörös Hajnal Termelő- szövetkezetben is a tavaszi hó­napokban az előlegfizetést. Ed­Csou En-laj miniszterelnfik vezetésével több száz magasrangú párt- és kormányfunkcionárius vett részt egy Peking közelében létesülő viztárolé építésében több mint ötszáz osztályvezető, minisztériumi tisztviselő, és pártfunkcionárius vett részt egy Peking közelében létesülő víztároló építkezési munkála­taiban. Csou En-laj miniszterelnök több napot töltött a munka­helyen és személyesen is ki­vette részét a legnehezebb munkából. Június 22-én kőra­kodás közben kezén megsé­rült, de folytatta a munkát. Hangoztatta, vezető funkcioná­riusok azért vesznek részt a kollektív munkában és töltik el szabadidejüket is a fizikai munkások körében, hogy új légkört teremtsenek a társa­dalomban — a munka forró szeretetének, a teljes egyenlő­ségnek, a vezetők és a töme­gek együttműködésének lég­körét. számolnak-e, vagy nem, egy nagyhatalom jogos érdekeivel. A Szovjetuniónak a Déli- Sarkvidék jogi helyzetéről ki­alakult álláspontját érintve, a szovjet kormány feje kijelen­tette: e területnek nemzetközi fontossága van, minthogy a körülötte fekvő tengerek gaz­dasági tekintetben nagy érté­ket képviselnek sok állam, köztük a Szovjetunió számára is. Hruscsov rámutatott, félre­értés az, hogy az oroszok kér­ték, hogy tudósaik tovább ott maradjanak a Déli-Sarkvidé­ken. „Azt a javaslatot, hogy a tudósok folytassák tudomá­nyos kutatásaikat a Déli-Sark vidéken, Hágában az Egyesül Államok képviselői, nem pedig a Szovjetunió küldöttei tették a Déli-Sarkvidék kutatásának kérdésével foglalkozó külön­bizottság februári ülésén.” érkezett kormányküldöttség ellépett a tengerész dísz-egy­ség arcéle előtt. Ezután a vár­nai dolgozók küldöttsége kö­szöntötte a magyar delegáció tagjait. A pályaudvar előtti téren többezres tömeg üdvö­zölte a magyar vendégeket, akik a bolgár vezetők társasá­gában, gépkocsival szállásaik­ra hajtattak. A Fekete-tengeri kikötőváros utcáin virágesővel, lelkes kendőlobogtatással kö­szöntötték a dolgozók a ma gyár párt- és kormánykül­döttség tagjait. (MTI) ssterelnök sürgeti dvonását országából lentette, Franciaország hajlan­dó tárgyalni arról, hogy álta­lános megegyezés alapján ki­vonja Marokkóból szárazföldi erőit, amennyiben ez biztosíta­ná „az Atlanti Szövetség ér­dekében” a marokkói francia légi és haditengerészeti tá­maszpontok további fenntar­tását. (MTI) lány emlékirata nők kormányához tozatlanul kitart azon az ál­lásponton, melyet Hruscsov ez év május 9-én és 30-án Eisenhower elnökhöz intézett üzenetei ismertetnek. (MTI) HÍREINK LONDON (Reuter): Sir Hugh Foot, Ciprus kormányzója ked­den repülőgépen Londonba érkezett, hogy tanácskozásoka folytasson a kormánnyal. Me - érkeztekor kijelentette, „sót sem számítottunk arra, hotj,’ tervet azonnal elfogadják.’' ■ DJAKARTA (Reuter) indonéz kormányhader „gyorsan és tervszerűen múlnak elő” Észak-G ' ' szén — közölte kedden a kartai rádió. A rádió ki: szerint' a kormányosai , Szumátrán sarkában vai j Navavi őrnagy csapatai akit a kormány azzal v hogy két hónappal ezelöti lamcsínyt kísérelt meg Szumátrán. ATHÉN (Reuter): A görög külügyminiszter ke1*' kijelentette, hogv Görögöd a NATO-n belül nem j dékozik együttműködni Tö országgal. vizsgálja jelenlegi álláspont­ját. Hruscsov rámutatott: Német­ország újraegyesítése magának a német népnek megfelelő lé­péseitől függ. A fennálló Írét német állam kölcsönös meg­egyezése alapján, maguknak a németeknek kell elsősorban megoldaniok Németország új­raegyesítésének kérdéseit Válaszolva a Kínai Népköz- társaságnak a legmagasabb szintű tárgyalásokra való meghívásával kapcsolatos kér­désre, Hruscsov kijelentette: a Kínai Népköztársaság a leg­kedvezőbb hatással van a nemzetközi helyzet fejlődésé­re, nemcsak a Távol-Kelet övezetében, hanem világszer­te. Nem az a fontos, — foly­tatta Hruscsov —, hogy a Kí­nai Népköztársaság meghívást kap-e a legmagasabb szintű értekezletre, hanem az, hogy Várnába a magyar párt- és VÁRNA (MTI): Szerdán reg­gel nyolc órakor gördült be Várna pályaudvarára a Bulgá­riában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség különvonata. A magyar kül­döttséggel együtt utazott To- tdor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára is. A ma­gyar küldöttséget Lambuteo- lov, a várnai pártbizottság el- Iső titkára üdvözölte, majd a imagyar és a bolgár himnusz (elhangzása után Kádár János A marokkói mini a francia katonák I RABAT (AP): Balafredzs ■ marokkói miniszterelnök ked- j den közölte Franciaország marokkói nagykövetével, hogy [„rendkívül sürgős üggyé vált” Í az ország területén tartózkodó mintegy harmincezer francia katona kivonása. Í A marokkói francia nagykö­vetség szóvivője később kije­vi szovjet kom, az Egyesült Állat | MOSZKVA (TASZSZ) Gro- ■ miko szovjet külügyminiszter ! június 24-én átnyújtotta Thompson amerikai nagykö- ) vetnek a szovjet kormány em­lékiratát, amely válasz az Egyesült Államok kormányá­nak a genfi szakértői értekez­let összehívásával foglalkozó június 20-i emlékiratára. A szovjet kormány — S mondja az emlékirat — to­vábbra is abból indul ki, hogy a szakértői értekezlet munká- j jának elő kell mozdítani az (atom- és hidrogénfegyverkí- l sérletek megszüntetését, min- ] den olyan állam részéről, J amely ilyen fegyverekkel ren- 1 delkezik. A szovjet kormány Í nyugtázza a felek megállapo­dását atekintetben, hogy a szakértői értekezlet július el­S sején kezdi meg munkáját. A szovjet kormány elutasí- . tóttá az Egyesült Államok ] kormánya június 20-i emlék- l iratának azt a megállapítását Í hogy szovjet részről valami­képpen eltávolodtak az érte- ‘zlet részvevői tekintetéber Í létrejött megállapodásról. A Szovjetunió kormánya — mondja az emlékirat — vál­Hruscsov válaszai egy ausztráliai ájságíró kérdéseire

Next

/
Thumbnails
Contents