Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-24 / 129. szám
/ 1958. június 24., kedd NEPOJSAG Gépállomási tanácsülésen vitatták meg az aratás, csépi és feladatait la main érán (Tudósítónktól.) A HEVESI gépállomás vezetősége, a gépállomási tanács tagjai és 12 község tanácselnöke, párttitkára, agronómu- sa, tsz-elnöke ült össze Tarna- mérán, hogy közösen megtárgyalják a nyári munkákra való felkészülés feladatait. A tanácsülés során Bíró Béla, a Hevesi Gépállomás igazgatója mondott beszámolót. .Beszéde elején foglalkozott a tavaszi növényápolási munkák helyzetével. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezeteknek a gépállomás eddig 2200 normálhold munkát végzett el a leszerződött 1425 normálholddal szemben. Megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek nem mérik fel kellő alapossággal a végzendő munkák mennyiségét és ezért időközben kell újabb szerződést kötni. A gépállomás tervszerű munkáját zavarják az új szerződések, a tervenkívüli munkafeladatok. — Termelőszövetkezeteink igénybeveszik a gépállomás gépi segítségét — mondotta Bíró elvtárs —, de már arra nem gondolnak, hogy a gépi munkák díjának kiegyenlítéséhez szükséges összeget minden esetben biztosítsák. A termelőszövetkezeteknek csak hitel- fedezeti igazolás bemutatása mellett volna szabad munkát végezni. Sajnos, ez év tavaszán mindössze két termelő- szövetkezettől kaptuk ezt meg. Néhány termelőszövetkezet komoly összeggel tartozik gépállomásunknak. Kérjük a termelőszövetkezeteket, hogy sokkal nagyobb gonddal intézzék pénzügyi dolgaikat. Az ARATASI munkákkal kapcsolatban elmondotta Bíró elvtárs, hogy a gépállomás aratógépei kijavított állapotban várják a munkák megkezdését, és egynéhány helyen már meg is kezdték az aratást. A termelőszövetkezetek olyan helyre küldjék a gépeket, ahol jó talajú állógabona van, és a megdőlt gabonát kézzel vágják. Ne legyenek türelmetlenek, idegesek a tsz- elnökök, brigádvezetők, ha az indulásnál kisebb zavarok, hibák előfordulnak. Az ilyen bajokon a szerelők gyorsan segítenek. A kombájn-csépléssel kapcsolatos feladatokról, majd a tarlóhántás jelentőségéről beszélt Bíró elvtárs. Befejezésül az őszi mélyszántás előkészületeiről szólt. — A tarlóhántástól számított 2—3 hét múlva állítjuk rá a gépeket a mélyszántásra, sőt augusztus közepétől a korai vetésű őszi növények vetőszántási munkálatait is végeztessék el a termelőszövetkezetek. A beszámoló után a gépállomási tanácsülés részvevői megtekintették a tarnamérai Béke Termelőszövetkezet gazdaságát és az aratógép munkáját. A HOZZÁSZÓLÁSOK során többen bírálták a gépállomást. Göncző György tarna- őrsi mezőgazdasági felügyelő elmondotta, hogy a községbe küldött fűkaszák nem mindig élesek, a tárcsákat sem mindig köszörülik meg rendesen, mert úgy tartják a szerelők, hogy élezi az önmagát munka közben. Továbbá javasolta, hogy a traktorosok is állandóan ellenőrizzék a szántás mélységét. Fiilöp Sándor, a hevesveze- kényi Béke Tsz. küldötte, annak a tapasztalatának adott kifejezést, hogy hasznosabb duplasoros tárcsákat használni tarlóhántáshoz, ezért a gépállomás is igyekezzék ilyeneket beszerezni és működtetni. Ezek a duplasoros tárcsák nemcsak megkaristolják a föld felszínét, hanem kellő súly ránehezedésével jó munkát végeznek. — A paraszti udvarokban folytatott csépléseknél gyakori probléma — mondotta Bencze György tarnamérai gazdasági felügyelő —, hogy a gép eleje lejebb áll és ezért nagy a szemveszteség. Helyes volna, ha alátétpallóval látnák el a cséplőgépeket, így vízszintesen állnának cséplés közben és jelentősen csökkenne a szemveszteség. Kaslik Mihály, a boconádi Petőfi Tsz párttitkára, azt említette meg, hogy a gépállomás egyes munkagépeket, mint például a hozzájuk küldött kazlazógépet, Zetort nem jól javította ki, mert például a kazlazót is félnapig javították a termelőszövetkezet kovácsai, amikorra rendbehozták, Szabó Mihály tamazsadányi tanácselnök pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a cséplés alatt jól szervezzék meg az üzemanyagellátást, mert tavaly is órák hosszáig álltak a cséplőgépek üzem- anyaghiány miatt. Beszámolt arról, hogy a helyi tanácsülés négy tanácstagot bízott meg a cséplőgépek próbacséplésének ellenőrzésével, hogy meggyőződjenek a cséplőgépek üzemképes állapotáról. Molnár Ferenc boconádi párttitkár után — aki arról beszélt, hogy a gépállomások segítsék elő a géphasználati társulások létrejöttét — Barna András elvtárs, a járási párt- bizottság területfelelős instruktora szólalt fel. Bírálta a beszámolót, amely nem tárta fel eléggé a gépállomás életét, a hibákat, majd arról szólt, hogy meg keJ] szüntetni a traktoristák úgynevezett „ajándékozási mozgalmát”, amelynek során az egyéniek kisebb-na- gyobb előny reményében borral, pénzzel kötik magukhoz a traktoristákat. — A gépállomás pártszervezete, szakszervezete — mondotta Barna elvtárs — teremtsen olyan hangulatot, hogy szégyen legyen a borravaló elfogadása. Aki borravalót ad, az lebecsüli a másik ember képességeit, aki pedig elfogadja, az saját magát leköti az ajándékozóhoz, sok esetben a borravaló miatt felborul a ra- jonírozási menetirány-terv, ami nagy hiba és a traktoristák felelősségrevonásával jár. A földművesszövetkezetek vezetőinek figyelmét a lakosság jobb ellátására hívta fel Barna elvtárs, mert amint mondotta, főleg a Tárná mentén a rossz szállítás, áruelosztás miatt néha a kenyérellátással is baj van. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA adott válaszában Bíró elvtárs hasznosnak értékelte a tanácsülést, amelynek kihatása lesz a nyári mezőgazdasági munkákra. Azt tanácsolta, hogy a megbeszélés minden egyes részvevője saját terüle tén hasznosítsa a tapasztalatokat, és ahol még nem tettek meg minden intézkedést a nyári munkák sikere érdekében, sürgősen pótolják azt. A községi tanácsok jelentik: | Besenyőtelekről | A besenyőtelkiek a tanács kezdeményezésére 10 százalékot szavaztak meg a községfejlesztési alapra. Ebből többek között egy kilométer hosszú járdát építenek. A tanács megvásárolta a cementet, s a járdalapokat ott készítik el a községben, szakember felügyeletével. Naponta öt-hat ember segédkezik a A íelnémeti Cementüzemben KIS CEMENTÜZEM a felnémeti, mindössze talán 90 munkást foglalkoztat, de az eredményeire jogosan büszkék a vállalat munkásai. Az üzem vezetője, Sinkovics Lajos, sok munkája mellett igen szívesen ad felvilágosítást az üzem életéről: — Mi kétféle cikket gyártunk, mczaiklapot és mészkő őrleményt. A mozaiklap fel- használása mindenki előtt ismeretes. A mészkő őrleményt pedig szín- és szemcsenagyság szerint szállítjuk olyan üzemeknek, amelyeknek nem áll módjukban a mozaiklaphoz szükséges alapanyagokat előállítani. Ezekből a termékekből igen nagy mennyiséget termelünk. Az előirányzott 17 000 négyzeméter mozaiklap helyett 17113 négyzetmétert gyártottunk, míg a' mészkő őrlemény tervezett mennyisége 15 ezer tonna volt, s ezzel szemben mi 20 375 tonnára teljesítettük a tervünket. Ezekkel a munkákkal az üzemünk 46 000 forint értékű bérmegtakarítást tudott kimutatni. Az üzem termelésének értéke június 5-ig 59 000 forint volt, A munkák eddig jól haladnak, a jövőben tervünk, az anyagnormák pontos betartása, a munkafegyelem megszilárdítása és a műszaki feltételek tökéletesítése lesz, — fejezte be nyilatkozatát Sinkovics Lajos. AZ ÜZEMLÄTOGATÄS közben találkoztunk Korsós Imre bácsival is, aki már 15 éve itt dolgozik. Szorgalma, korát meghazudtoló frissesége nagy szaktudással, komoiy műszaki ismerettel párosul. Ismeri az üzemet, együtt nőtt, együtt él munkájával. A kis üzemben a munkások és a vezetők viszonya kielégítő. A munkások panaszaikkal, észrevételeikkel bátran fordulnak a vezetőség bármelyik tagjához, mett tudják, hogy segít rajtuk. Legnagyobb gondjuk jelen pillanatban az, hogy valamilyen módon megépítsék, vagy megépíttessék az üzem bejáratához a bekötőutat. A mostani üzembejáratot keresztezi a MÁV vasútvonala. Ez nagyban akadályozza az üzem szállítását, munkáját és egyben nagyobb a baleseti lehetőség is. Várják, hogy megoldódjék ez a problémájuk is és akkor nyugodtan dolgozhatnak a felnémeti cementüzemben is. Dóra Zoltán Cukornád-hulladékból: mesterséges selyem A sangháji Anló selyemgyárnak sikerült legutóbb cukornádhulladékból mesterséges selymet előállítani. A próbák bebizonyították, hogy ez a készítmény minőségben sokkal jobb, mint az Amahashi japán gyár műselyme. A fénye ugyan ezidőszerint még gyengébb, de ezen javítanak. A sanghaji gyár már meg is kezdte a műselyem nagybani gyártását. Ugyanez a gyár már egyéb anyagokból is előállított mesterséges selymet. Miután Kínában nagyon sok a cukornád, az új találmány igen nagy jelentőségű. járdalapok gyártásánál, még az öreg, hatvanéves Branyicki Sándor is ledolgozta a maga napját. A Hazafias Népfront helyi bizottsága jó íelvilágo- sitó munkával biztosítja, hogy minden napra meglegyen a megfelelő munkaerő. Űk szervezik meg azt is, hogy a járdalapokat társadalmi munkával rakják le. Horton a tanácsülés úgy döntött, hogy az idei községfejlesztési alapot teljes egészében a kul- túrház felépítésére fordítja. A községben régi probléma a Kultúrház ügye, ott vbltegy régi kastély, amit át lehetett volna alakítani, azonban addig húzódott az ügyintézés, míg az épület teljesen tönkrement. Most bontási engedélyt kértek rá, s az onnan kikerülő anyagot felhasználva, már az idén hozzá akarnak kezdeni a kultúrház építéséhez. Ehhez a munkához használják fel teljes egészében a községfejlesztési alapot Sírokon az idén igen sokféle terv született a községíejlesztési alap felhasználására. A községi tanács a befizetett összegek mellett még az újonnan nyitott két kőbánya jövedelmét is — az idén mintegy 80— 100 ezer forintot — a községfejlesztésre fordítja. így tudják megoldani a községhez négy kilométerre levő Kőkút- puszta villamosítását. Ezen felül jelentős összeget kaptak a megyei költségvetési keretből is — 60 ezer forintot, — s ezzel lehetővé vált egy régi panasz orvoslása is. A gyorsan fejlődő villamosításhoz gyenge volt a községben levő transzformátor, így este a lámpák csak pislogtak, rádiót sem lehetett rendesen hallgatni. Az idén sor kerül a vezeték, és a transzformátor kicserélésére, s ezzel ismét ja* vul az áramszolgáltatás. Mikor az ember agyonhordott ruhában megáll a kirakat előtt és vágyódó szemekkel szemügyre veszi az üveg mögött kirakott csinos, értékes ruhákat, akkor támad hasonló érzése, mint nekem, aki ötletszerűen végignéztem néhány egri üzem könyvtárát. Tavaly kezdődött az a felfelé ívelő folyamat a magyar könyvkiadásban, amely meny- nyiségileg és minőségileg soksok értéket adott a magyar olvasóközönségnek. Klasszikusok, modernek, romantikusok, parnasszisták hallatlan bőségben kaptak ízléses köteteket. A líra kedvelői a világirodalomból és a hazai—mai, az elfelejtett és újból felfedezett Fodor Józseffel és Kassák Lajossal az élen, olyan termést kaptak a könyvkiadóktól, hogy ember legyen a talpán, aki mind meg tudja vásárolni: egyrészt azért, mert a megjelenő köteteket pillanatok alatt elkapkodják, másrészt győzni kell az ilyen „sportot” pénztárcával is. Mindent elkövetnek, hogy könyves polcainkon a művelt olvasó igényének megfelelően is, nyomdatechnikailag is kiváló alkotások sorakozzanak. Jelenleg ott tartunk, hogy eddig kínai költőkből stílus- és mondanivaló kurióziumokat csak Kosztolányi fordított, most az utóbbi hetekben kínai, koreai, japán művészek alkotásait ültették magyarra Illyés, Weöres Sándor, Rónai Mihály András hatalmas kötetet bocsátott közre az olasz irodalom nyolc évszázadából. Ismét megjelent a Thibault-család első két kötete, a Brehm sorozat II. kötete és így tovább. Érthető izgalommal és kíváncsisággal indultam tehát érdeklődési körutamra, megtudni azt, hogy az üzemi könyvtárak hogyan veszik tudomásul a magyar könyvkiadás mai nagy teljesítményét. DC&ngixtáuíitLuL ciz ágii odLLaLatőkudi Nem kaptam derűs képet. — Amerre jártam, mindenütt évek óta alig gyarapodó vagy egyáltalán nem újuló könyvtárállományt találtam. Az Egri Finommechanikai Vállalatnál mintegy háromszázan dolgoznak, a könyvtár kötetállománya alig több a dolgozók létszámánál. Évek óta nincs beszerzés, mert 1957-ben a vállalati igazgatói alap jóléti részét üdülői berendezések vásárlására fordították. Az idén az említett keretből negyedévenként 1000 forintot ad a vállalat a szakszervezetnek sport- és kulturális célokra és ezt az összeget használják fel részben a könyvnapon könyvvásárlásra. A könyvtár anyaga vegyes. A marxizmus klasszikusain kívül jelentős számú szakmai tárgyú könyv található az autójavító részlegnél elhelyezett könyvespolcokon, de akad szépirodalom is: regény, verseskötet, útleírás is. Amíg a Vegyesipari Vállalatot és annakidején a Gyermekkocsigyárat olvasnivalóval ki nem házasították, a vállalat könyvtára 800 kötet körül mozgott. A dolgozók közül mintegy harmincán olvasnak rendszeresen. Sokan szakmailag képezik magukat és ezért keresik fel a könyvtárat. Élénk könyvtárélet a jelenlegi körülmények között el sem képzelhető, mert a könyvtárban található műveket az érdeklődők már kiolvasták, újabb beszerzés eddig nem történt. Talán a jövő és a szakszervezet hozhat változást és megoldást, főképp az anyagi támogatás területén — mondja Angyal Attiláné főkönyvelő és dr. Szabóné, a vállalat kultúrfelelőse. (Azt még hallottam látogatásomkor, hogy a főkönyvelő utasítást adott a pénzügyi előadónak az első félévi támogatás, azaz kétezer forint átutalására a szak- szervezethez.) A Gyógyszertár Vállalatnál kedvezőbb a kép. 673 kötetre rúg a könyvtár állománya. 1951-től gyarapszik a könyvtár a vállalati jóléti keretből. Leginkább a szépirodalmat olvassák a dolgozók, de az sem ritka, hogy a gyógyszerészek vizsgáikhoz behatóbban tanulmányoznak szakmunkákat. Az egész megye területét behálózó gyógyszertári rendszerben Okos Ernő vállalati könyvtáros úgy oldja meg a könyvtárszolgálatot, hogy 40—40 kötetből álló ládákat utaztat és azokkal küld olvasnivalót a falusi gyógyszerészeknek — kívánságuk szerint. Központjukban 74 dolgozó közül 20—25 rendszeres olvasó van, akik szellemi igényeik szerint folyamatosan használják a könyvtár anyagát. Gárdonyi, Mikszáth, Jókai, Stendhal, Steinbeck regények és útleírások a kedveltek. A nők szeretik Adyt, József Attilát, Kosztolányit. Van, aki Babitsért rajong. Itt új beszerzés is látható, persze nem oly mértékben, mint ahogyan azt A magyar könyvkiadás megérdemelné. Az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalatnál az üzemi könyvtár állománya 200 kötet, 1956. előtti beszerzések. A vállalat két cég ösz- szeolvadásából keletkezett és tavaly a könyvtár kérdését nem tudták kellőképpen rendezni. A könyvtár forgalma jelentéktelen, mert a politikai szakirodalmat kevesen olvassák, szépirodalmi része a könyvtárnak gyér és ami van, az is elolvasott anyag -azok számára, akik a vállalatnál szeretnek olvasni. A szakszervezet részéről Töröknét kérdeztem meg, hogyan fogják megoldani a könyvtárfejlesztés kérdését. Az agilis és szorgalmas fiatalasszony az alábbiakban válaszolt: — A vállalat nem gondolhat a mai pénzgazdálkodási megszorítások között a könyvtár fejlesztésére. Ez a munka a szakszervezet feladata. Úgy tudom, a könyvtár fejlesztését a szakszervezet központi szervein keresztül fogja megvalósítani: a központi keretből kapunk könyvellátást. — Bízik abban, hogy ez a könyve'llátás kielégítő és gyors lesz. Reméli, hogy a könyvnapi újdonságokból a vállalat könyvtára is hamarosan kap majd és akkor ismét lesznek a vállalatnál rendszeres könyvtárlátogatók. A Heves megyei Szeszipari Vállalatnál jelentős, többszázkötetes könyvtár található, rendszeres katalógussal. A vállalat az utóbbi időben jónénányszor költözött, a könyvtár anyaga ennek ellenére ma is rendezett és sokirányú igényt elégíthet ki. Jelentős szakiroda- lom mellett a marxista irodalom és a szépirodalom képezi a könyvtár gerincét. Balázs főkönyvelő és Bodnárné, a vállalat könyvtárosa sajnálattal Erdőtelken is a villamos hálózat bővítésére használják fel a községfejlesztési alap egy részét. Hálózatbővítés lesz, öt utcába vezetik be a villanyt. Ez az intézkedés a lakosságnak majdnem ötven százalékát érinti, lehetővé válik, hogy a falu majd minden házába bevezessék a villanyt. Problémájuk, hogy a pénzt már I megkapták, de rendelésükre : még ma sem kaptak választ ! a Megyevilltől. Pedig nagyon ! várják már minden házban, :hogy kigyúljanak a villanyok. | A gyöngyössolymosi Üj Élet [ Termelőszövetkezet tagjai jó- [ előre felkészülnek a szüret- t re. Már meg is vásárolták a ; jónak ígérkező bortermés tá- ? rolására a hordókat. Ez eddig ) nagyon helyes és dicséretes r dolog, de ami ezután történt, I az már kevésbé. A közös pénzen vásárolt hordókat ugyanis nem szállították le a közös pincébe, hanem egymás között kiosztották, azon a címen, hogy úgysem tudják hová tenni. Az indokolás egy kicsit sántít, mert a szövetkezet pincéje, ahol a hordókat tárolhatnák, már évek óta megvan, hely is akad benne az új szerzeménynek. Varázsszemmel kutatják; „elfáradt-e“ a lém A nyugatnémet Carl Zeiss optikai művek egy angliai gyárban önműködő fényképező mikroszkópot szerelt íbl, amely a fém elfáradásából eredő kárt azonnal felismert és 1500-szorosára felnagyítja. közük, hogy a könyvtár fej- j lesztésére anyagi eszközök hiá- j nyában a vállalat ma nemigen j gondolhat: a beszerzések a szakfolyóiratokra szorítkoz-' nak, mert a jóléti keret ilyen- j irányú felhasználása nem le- i hetséges. Az üzemek dolgozói! ritkán használják a könyvtár; anyagát. Nemcsak azért, merti távolesnek a központi elhelye-! zésű könyvtártól, hanem azért ■ is, mert az egyszerűbb képzett-j ségű dolgozók, politikai nevelés híjával, a marxista irodai-: mat nem forgatják, a szépirodalmi rész pedig nem eléggé: gazdag, illetve nem eléggé változatos ahhoz, hogy minden irányú érdeklődést kielégíthessen. Az érdekeltek ennél a vállalatnál is azzal biztattak, hogy a szakszervezet a könyvtár-problémát 1958-ban központi keretből, természetbeni juttatással fogja megoldani. A fenti, rövid őrjárat nem a teljesség igényével íródott. Oka az volt, hogy a művelődés vállalati gócait felmérje, szemügyre vegye. Célja pedig az, hogy elgondolkoztassa a téma egyszerű felvetésével azokat, akiknek ezen gondol- kozniok kell. Mert az kétségtelen, hogy a dolgozó hamarabb érzi magát otthon az üzemében, ha ott nemcsak kenyerét keresheti meg, hanem szellemi érdeklődésére, lelki éhségére is kielégülést találhat. Talán nem erőszakolt kapcsolat-keresés, ha azt mondom: jó üzemi könyvtárakkal, azok jól megszervezett olvasótáborával, nemcsak műveltebbé tennénk a dolgozó embereket, hanem az italboltok tájáról is sokakat elcsábítanánk. És azt se bánnánk, ha a vendéglátó nem teljesítené 150 százalékra rum- és pálinkaeladási tervét, télen és nyáron egyaránt. F. A.
