Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-21 / 127. szám

1938. június 21., szombat NGPGlSáO 3 A hegyközségekről TALÁN A mezőgazdaság egyik ágában sincs olyan nagy jelentősége a termelők össze­fogásának, mint a szőlőterme­lésben. Akár a szaporítóanyag termesztést, akár a telepítése­ket, — a módozatokat —, akár a védekezést, vagy a borkeze­lést nézzük, gyors és jelentős eredményt csak közös erőfe­szítéssel lehet elérni. Ezérí tette lehetővé kormányunk, hogy a régi hagyományok alapján, de új tartalommal megalakuljanak ismét a hegy­községek. Szőlő-, bortermelésünk fel­javítására nagyon sok munkát kell végeznünk, kezdve a tör­ténelmi borvidék hírét igen erősen megrontó direkttermő szőlők termelésének felszámo­lásától, a nemes borok szak­szerű előállításáig. A hegy­községek szerepe és jelentősé­ge elsősorban abban rejlik, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtását gyorsítja meg. A hegyközségek a földmű­vesszövetkezeteken belül — önálló hegyközségek az FJK-n belül — dolgoznak, tervet ké­szítenek a helyi szőlőtermelés fellendítésére,, a borminőség megjavítására, a szaporító­anyag termesztésére, egyszóval számos lehetőséget teremtenek arra, hogy szőlőtermelésünk mén nagyobb lendülettel fej­lődjön, még jobb eredménye­ket érjünk el elsősorban a történelmi borvidékek rekon­strukciójában. E lehetőségek ismeretében nem nehéz meg­határozni a megye területén alakuló hegyközségek felada­tait. MEGYÉNKBEN a szőlőter­melés nagy problémája a sza­porítóanyag hiánya. Esztendő­ről esztendőre előfordul, hogy oltvány hiányában nem tudjuk a tervezett nagyságú területen elvégezni az új szőlők telepí­tését, felújítását, még ma is előfordul direkttermőből új telepítés, s nem egyszer csak a tájjellegnek egyáltalán nem megfelelő fajtához jutnak a termelők. Ez különösen az egri borvidéken okoz sok gon- '\°Bbt, ahol esztendők óta nem készítenek vörösbort adó sző­lők pótlásárg oltványokat. A megalakuló hegyközségek, a szaporítóanyag ellátás terén igen sok segítséget adhatnak e probléma megoldásához. Igen lényeges feladata az új hegyközségeknek a védekezés közös megszervezése, a véde­kezőanyagok közös beszerzé­se. Ha a hegyközségbeliek időben közösen végzik el a permetezést, akkor nem áll fenn a veszély, hogy egyik­másik gazda ugyan pontosan elvégzi a munkákat, mégsem lehet nyugodt, mert a szom­széd szőlőjéről átterjedhet a fertőzés. Igen sok segítséget jelent a peranoszpóra leküz­déséhez, hogy amennyiben egy község szőlőtermelőinek kétharmada hegyközségbe tö­mörül, védekezésre hozott ha­tározataik kötelezőek a hegy­községen kívül állókra is. Nemrégen jelent meg a hegyközségek megalakításáról szóló rendelet, s nem egy me­gyében már jóval előttünk jár­nak ezen a téren. Követendő példa ez számunkra, s azok a helyes kezdeményezések is, melyek egy-egy hegyközség­ben születtek. Villányban pél­dául a hegyközség alapszabá­lya minden tagnak kötelessé­gévé teszi, hogy meghatározott mennyiségű villányi vörösbort, is készítsen. Felmérhetetlen lehetőséget jelentene egy ilyen határozat az egri bikavér fej­lesztésében is, ha az egri bor­vidéken alakuló hegyközségek előírnák minden termelőnek meghatározott mennyiségű bi­kavér, medoc készítését. NAGY SZEREPE lenne a hegyközségnek különösen Gyöngyös vidékén a direkt­termő szőlők kivágásában, el­sősorban úgy, hogy a hegyköz­ség tagjait köteleznék megsza­bott határidőn belül a direkt­termő szőlők kivágására, s új — a tájjellegnek megfelelő szőlőfajta telepítésére. Itt a szőlőtermelők egyéni és közös érdeke találkozik, hiszen a direkttermővel rontották le a gyöngyösi bor jó hírét, —amit visszaszerezni nehezebb, mint elveszteni, s a termelők jól tudják — ha közben vétenek is a törvény ellen, — hogy direkttermő bort fogyasztásra eladni tilos. Növeli az anyagi hasznot is, mert a nemes bor­fajtákért felárat kapnak, a di­rekttermő ára viszont egészen alacsony. Lehetőség van a hegyközsé­gekben a bor és szőlő közös értékesítésére is, s arra, hogy A vámosgyörki egyénileg dolgozó parasztok egy cso­portja, a tanács kezdeménye­zésére elhatározta, hogy tsz.- látogatásra megy. A viszneki Béke Termelőszövetkezetet választották — igen helyesen, a hegyközség egyik vezetője jelen legyen mindig a felvá­sárlásnál, amíg a hegyközségi tagok termelvényeit átveszik, hogy képviselje érdekeiket. HA A SZŐLŐTERMELÉS jövőjét vizsgáljuk, — mint a világ minden részén, nálunk is a gépesítés a fejlődés irá­nya. Ez a szőlőtelepítés ősi ha­gyományainak megfelelő mód­szerekkel való szakítást jelen­ti. A hegyközségeknek ebben is nagy szerepük van, új tele­pítéseiket közös megegyezés­sel úgy kell végezniük, hogy lehetőleg összefüggő, géppel művelhető táblák legyenek. Meg kell itt őszintén mondani, hogy az új telepítéseknél, me­lyek évtizedekre határozzák meg a szőlőművelés módját, már úgy kell gondolkozni, hogy azok megfeleljenek a nagyüzemi, gépesített szőlő- termelés feltételeinek, mert ez a fejlődés útja. A gépi műve­lést lehetővé tevő új telepítési módszernek a hegyközség már kezdettől fogva hasznát látja, mert a hegyközségnek joga van közösen szőlőművelő gépe­ket vásárolni, vagy bérelni, s ezeket közösen üzemeltetni. Hasonlóan lehetőség van kö­zös, a minőségi bortermelés korszerű követelményeinek megfelelő pincéket építeni. Szőlőművelésünk fejleszté­sének széles perspektíváit rejti magában a hegyközségek meg­alakulása, azon a téren is, hogy a benne részvevő gazdák jobban megismerik a közös beszerzés, közös értékesítés, s nem utolsó sorban a közös munka előnyeit, könnyebben meggyőződhetnek a nagyüzemi módszerek, a közösen végzett munkák előnyeiről. EZEK A lehetőségek egyben feladatot is jelentenek a föld­művesszövetkezetek, de te­gyük hozzá, a községi párt- és tanácsi szervek számára is. Elő kell, hogy segítsék a hegy­községek megalakítását, mű­ködését szőlőtermelésünk, tör­ténelmi borvidékünk felvirá­goztatása érdekében. Deák Rózsi hiszen ebben a szövetkezetben valóban megismerkedhetnek, — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt — a közös munka előnyével. A látogatásra előreláthatóan vasárnap kerül sor. Szövetkezeti látogatásra készülnek a vámosgyörkiek Jegyzetfüzetemből Boldog idők. Mikor minden­napra jutott egy-egy egész­napos értekezlet és még boldo­gabb újságíró gyakornok, aki­nek joga és kötelessége volt ezeken (s mindig csak neki) részt venni. De a rutin, az ér- tekezleti rutin, az se kutya do­log. Az ember elmegy az érte­kezletre, jó hangosan megfor­dul az emberek sűrűjében, az­tán kezdéskor eltűnik, vissza­megy a beszámoló végére. A beszámolót elkéri. Újból egy kis nyüzsgés. Meghallgat két- három hozzászólást. Újból el­tűnik. S visszajön az utolsó két-három hozzászólásra. Vé­gül búcsúzik, nagy nyüzsgés közepette. Remekül ment a dolog. Míg egyszer meg nem tiszteltek. Beválasztottak az elnökségbe! (gyurkó) Genevieve Cluny és Pier- jac, a- két szim­patikus francia színész jelenleg szorgalmasan görkorcsolyá­zik, mert a mű­vészszövetség estéjén együt­tes görkorcso­lyázó számot adnak elő. „Tréningjüket” még az utcán is folytatják. „Tréning" • Leg . . . Felfedezték a LEGnehezebb elemet: a Vobleium-ot A californiai Berkeley-egye- tem egyik tudóscsoportja — dr. Seaborg Nobel-díjas, Sikke- land norvég magkutató, Wal­ton és dr. Ghirso vegyészek — közölte, hogy sikerült fel­fedeznie a legnehezebb vegyi elemet. Ez az elem a Vob- leium, amely az elemek vegyi számsorában a 102. helyen áll és mivel mesterségesen állí­Május 23-án a „Fives-Lille” francia társaság mintegy hat- milliárd frankos ' szerződést kötött a „Tehnopormimport” szovjet vállalattal, a Szibériá­ban, francia mérnökök által megépítésre kerülő óriási ce­tották elő, az uránium, „a leg­nehezebb természetes elem” vegyi megfelelője. Az új elem nagymértékben rádióaktív. Egy atomromboló-berendezés- ben a Curium 246 alapanyag bombázásával nyerték. A Vob- leium speciális tulajdonsága, hogy magasfokú rádióaktivitá­sa miatt három másodpercen belül Fermiummá (100-as elem) alakul át. mentgyárra. Ennek felépítésé­hez 14 000 tonna anyagra van szükség; az üzemben két, 175 méter hosszú kemencét állíta­nak fel. A gyár évente 5750 tonna portlandcementet ad a Szovjetuniónak. fl világ LEG magasabb autóúija Megindult a rendszeres köz* lekedés a kínai Kargalik-tele- püléstől a tibeti Gartok tele- pülésig vezető új műúton. Ez a világ legmagasabban fekvő autóútja. A műút körülbelül ezer kilométer hosszúságban és 4000 métertől 5500 méterig terjedő magasságban húzódik, átszelve a Kunlun-hegység zord vidékeit. Az új műutat a kínai építők másfél év alatt készítették el. Épül Európa LEGgyorsabb huzaihengerlö üzeme A csehszlovákiai Kuncice- ben megkezdték egy új hen­germű építését. Az üzem má­sodpercenként 30 méter 6—10 milliméteres átmérőjű huzalt készít m^jd. Ma meg ez a leg­nagyobb sebesség, amelyet Európa hasonló hengerművei­ben elértek. Nyugat-Európa LEG nagyobb függőhíd ja A franciaországi Tancarvil- le-ben épült, a Szajnán, az a függőhíd, amelynek egyetlen, 608 méteres íve szeli át a fo­lyót. A hídpályát 112 sodrott, 1070 méter hosszúságú és 72 milliméter átmérőjű drótkötél tartja. Egy-egy drótkötél 27 tonna súlyú, és 169 acélszálból van összesodorva. Szibériában épül a világ LEG nagyobb cementgyára (ötödik folytatás) Ki találta fel a Zeppelint? Ősidőktől fogva az ember a madarak módjára szeretett volna a magasba emelkedni. És mégsem ez lett a levegő meghódításának útja. Kínában, amelynek kultúrá­ja messze évezredekre nyúlik vissza, már nagyon régen is­merték a meleg levegő felhaj­tóerejét, s azt papírballonok felbocsátására fel is használ­ták. Európában csak sok év­száraddal később találkozunk hasonló kísérletekkel. Ezekkel kapcsolatban L a- lanede, a francia akadémia tagja, korának egyik leghíre­sebb természettudósa, 1781- ben annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy az emberiségnek a levegő meg­hódítására irányuló törekvései sohasem járhatnak eredmény­nyel, mert ellentétben állanas a természet törvényeivel. Es 1784-ben a levegőbe emelke­dett a Montgolfier-fivérek léggömbje. Az első léggömbök felszállá­sához szükséges felhajtóerőt a szalmatűzzel fejlesztett meleg levegő szolgáltatta, amely ki­tágulva természetesen lénye­gesen könnyebb, mint a hideg levegő. De csakhamar a na­gyobb felhajtóerejű gázt, a hidrogént használták fel a lég­gömbök töltésére. Persze a léggömbbel még nem valósult meg a tetszés­szerinti helyváltoztatás lehe­tősége, hiszen a léggömb út­ját a légóceánban a szelek szeszélye határozza meg. A repülő-meteorológiai szolgálat kiépítése előtt természetesen teljesen lehetetlen volt a ma­gassági szelek irányának és erősségének“ meghatározása, s Dr. VAJDA PÄL: / A repülés magyar úttörői így a léggömb leszállásának helyét megközelítőleg sem le­hetett előre megadni. Már rövidesen a léggömb feltalálása után a haladás irá­nyát a vitorláshajó példájára kormányfelületek és vitorlák alkalmazásával igyekeztek be­folyásolni. E kísérletek per­sze eleve kudarcra voltak ítél­ve, mert figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a vitorláshajóra két erő: a szél ereje és a víz ellenál­lása hat. A mozgás irányát te­hát két erő eredője, adja, míg a léggömb kizárólag a lég­áramlás hatásának van kitéve. A kormányozhatóság előfelté­tele pedig egy másik erő, amelyet jóval később, a mo­torok által hajtott légcsavarok szolgáltattak. Milyen legyen a léggömb? Az amerikai Hopkinson volt az, aki már 1784-ben ki­mutatta, hogy a léghajót nem gömbalakúra, hanem hosszú­kásra kell építeni, mert ezál­tal csökken a lég ellenállása. Továbbá merevre vagy szi­lárdra kell építeni, hogy a levegő nyomása össze ne tud­ja lapítani, végül — hangsú­lyozta — hátúi nagy és köny- nyű szárnyaskerékkel kell fel­szerelni, ferdére állított la­pokkal, s a kerekeket gyor­san kell kézihajtással forgat­ni. Ebben az elgondolásban már megvolt a korszerű kor­mányozható léghajók elvének úgyszólván minden csirája. A hajtókerék a mai légcsavar szerepének felelt meg. A terv azonban csak terv maradt, nem utolsósorban azért is, mert a hajócsavart (légcsa­vart) abban az időben még ha­jók hajtására sem használták. Ez csak 1850. körül követke­zett be. Ebben az időben a kormányozható léghajó prob­lémája már közeledett a meg­oldás felé. A végleges megol­dáshoz azonban hiányzott még a megfelelő súlyú hajtó­erő. Abban az időben ugyan­is a gőzgép volt az egyetlen ismert hajtóerő, s ennek sú­lya lóerőnként átlag 100 kilo­gramm volt. A léghajó tehát 2—3 lóerőnél többet nem tu­dott magával vinni. Az elmé­letben megszerkesztett kor­mányozható léghajó gyakor­lati megvalósulása tehát a géptechnika fejlődésétől füg­gött. A keszthelyi születésű Schwarz Dávidnak sikerült először jól és helyesen meg­oldania a kormányozható lég­hajó problémáját. Az ő nevéhez fűződik az első könnyűfémből készült, merev rendszerű léghajó ter­vezése és megépítése. Ezzel irányt mutatott a léghajó to­vábbi fejlődésének és ezen túlmenőleg a könnyűfémszer­kezetek technikájának kidol­gozásával megvetette alapját a korszerű repülőgép építésé­nek is. Schwarz, akinek Zágrábban virágzó fafeldolgozó üzeme és fatelepe volt, 40 éves korában kezdett foglalkozni a kormá­nyozható léghajó építésének gondolatával. Léghajóját nem gumival impregnált ballonszö­vetből, hanem ennél sokkal erősebb, ellenállóbb anyagból, fémből akarta felépíteni. Megszületik az új léghajó Schwarz már fiatalabb ko­rában is meglepő technikai talmas mértékben viszi majd előre az emberiség haladásá­nak ügyét. Üzemei vezetését most már teljesen elhanyagolja és egy­szerű munkásként elszegődik egy alumíniumgyárba, hogy A Schwarz-féle léghajó gondolája. készségéről tett tanúságot és maga tökéletesítette üzemé­nek gépeit. Meglett férfikorá­ban ismét tanulni kezdett, hogy megismerkedjék a me­chanika törvényeivel, a köny- nyű fémek technológiájával és a léghajózás elméletével. Ez az ember fanatikusa eszméjének és abban a tév­hitben él, hogy léghajója ha­elméleti ismereteit gyakorlati tudással kiegészítse. A 2,7 faj­súlyú alumíniumból szándéko­zik felépíteni léghajóját, a merev vázat, sőt magát a bur­kolatot is. Fáradhatatlan mun­kássága folyamán sok értékes tapasztalatra tesz szert és rá­jön arra, hogy az alumínium­tartókat forrasztással lehet egybeerősiteni. Amikor már a legapróbb részletekig kidolgozta terve­it, felutazott Bécsbe és bemu­tatta őket a hadügyminiszter­nek, aki az elgondolás újsze­rűségét elismerte ugyan, de a megvalósítás lehetőségét két­ségbevonta és ezért anyagi tá­mogatását is megtagadta. Bécsi tartózkodása közben Schwarz megismerkedett az ottani orosz katonai attaséval, Zuev vezérkari ezredessel és sikerült érdeklődését tervei iránt felkelteni. Hosszas leve­lezés és instanciázás után végre eléri, hogy meghívják Oroszországba tervei bemuta­tására. Szovjet irattárakban levő eredeti jegyzőkönyvek és egyéb okmányok tanúsága szerint, a kiküldött bizottsá­gok a terveket megvalósítha- lóknak találták. Pétervárott a volkovi mezőn megfelelő sze­relőcsarnokot állítanak Schwarz rendelkezésére, ahol két éven át a legnagyobb ti­tokban folyik a külföldön megrendelt alkatrészek össze­szerelése. Amikor végre elkészült a léghajó, kiderült, hogy nem lehet megtölteni hidrogéngáz­zal. Ma már nehéz volna el­dönteni, vajon a léghajó va­lamilyen rejtett hibája, vagy a műszaki személyzet tapasz­talatlansága és hozzá nem ér­tése okozta-e a balsikert. Amikor a bemutató felszál­lásra kitűzött idő lejárt, az orosz kincstár beszüntette a fizetéseket. Schwarz, aki úgy érezte, hogy becsapták, kifosz­tották, erre elhagyja Péler- várt. Hamis útlevéllel, az éj­szaka leple alatt szökik át a határon. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents