Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-15 / 95. szám

1958. május 15., csütörtök NÉPÚJSÁG Mindenki képességei sserint Nem volt kis dolog, amibe népünk, úgy 13 évvel ezelőtt belevágta fejszéjét. Egy pusztí­tó háború romjai, évszázadok nyomorúsága és elmaradottsá­ga után kertet varázsolni a sivatagban, olyan kertet, a- mely minden becsületes, dol­gos ember számára laktató gyümölcsöt érlel. Ha vissza­pillantunk a megtett útra, — bízvást elmondhatjuk, hogy sok vihar, nehéz küzdelem elle­nére, saját munkánk, baráta­ink segítsége nyomán, ha nem is borult még teljes virágzás­ba ez a kert, de fái már erő­sek, évről-évre dúsabb gyü­mölcsöt érlelők. Ha visszate­kintünk a megtett útra, s meg­állapítjuk, hogy nem volt könnyű, amit eddig megtet­tünk, úgy azt is elmondhat­juk — ha más formában is — de nem könnyű az a munka sem, amely előttünk áll. Ha eddig úgy beszéltünk a Szocializmus építéséről, mint munkájában napi, de céljai­ban mégis valahogy kicsit még távoli, talán kicsit még felmér­hetetlen feladatról, úgy ma már e feladat konkrétabbá, kézzel­foghatóbbá vált. A mezőgazda­ság szocialista átépítése, a né­pi ellenőrzés rendszere, a szo­cialista demokrácia kiszélese­dése, az üzemi tanácsok létre­jötte — hogy csak néhány „kórképet’’ említsünk —, együttesen és külön-külön is ezt példázzák. De éppen ebből fakadóan arra van szükség, hogy a mindenki számára töb­bet, jobbat hozó szocialista építésből mindenki képességei szerint vegye ki a részét. Ar­ról van szó, hogy mindenki munkájára szükség van a hol­nap palotájának építésében, — hogy minden társadalmi réteg obulusára számít a párt és a kormány, elsősorban maga a cél: a szocializmus. S itt nemcsak arról van szó egyszerűen, hogy szükség van a munkáskézre, a gondol­kodó, tervező főre, hanem ar­ról is, hogy aki megdolgozik a holnapért, vagy megdolgozott a ma minden eredményéért, az magának vallja és érzi, s óvja is ezt. A szocializmus építésé­nek ez az aranyszabálya, a „mindenki képességei szerint” mélységesen igaz elve lehető­séget nyit mindenki számára, hogy részf kérjen és vegyen a nagy munkából, hogy szívét, eszét, érzéseit ezernyi szál kös­se újuló életünkhöz. Az elmúlt esztendők, de kü­lönösen az elmúlt hónapok azt példázzák, hogy ez a jel­szó igaz, és mély tartalmat ka­pott hazánkban, hogy népünk, zömében tudatosan, kisebb ré­sze még ösztönösen, de e jel­szó szellemében dolgozik, gyü- mölcsözteti képességeit, a haza, a nép javára. Ezt teszi a tudományos munkás a Pe­dagógiai Főiskolán, a szövet­kezeti paraszt a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben, a munkás a Mátravidéki Erő­műben, a tisztviselő hivatala­ink bármelyikében. Ennek kö­szönhető, hogy — mint az év­könyv is igazolta — jelentős tudományos munka folyik a nevelés mellett a főiskolán, hogy a füzesabonyi termelő- szövetkezet, sok más tsz szá­mára nyújtott már követendő, és követett példát, hogy az Erőműben jelentős sikert lehet elkönyvelni a takarékossági számlára, hogy... Ne soroljuk tovább: ennek köszönhető po­litikai, gazdasági konszolidáló­dásunk minden sikere. De ez a jelszó mást is je­lent. Jelenti azt, hogy népünk, a párt e jelszó értelmében szá­mít mindenki munkájára, s azt mindenkitől elvárja, hogy a közös cél, a mindenki szebb holnapjáért valóban min­denki képessége, tudása leg­javát adja. Többet vár el a vezetőtől, mint a beosztottól, többet a magasan képzett szakembertől, mint az egysze­rű munkástól és elsősorban többet a kommunistáktól, mint a pártonkívüliektől. S ez a differenciálás, ami a munka értékét, minősé­gét és mennyiségét illeti, meg­felel az élet alapvető igazsá­gának, tükörképe népünk sok­irányú, de nem mindenben egyenlő értékű képességeinek. Ez a politika volt az, amely a tömegeket csatasorba tudta állítani az újjáépítés számára, ez a politika volt az, amely segített az ország taipraállí- tásában az ellenforradalom le­verése után. most csodákat kell mű­velnetek a proletariátus és az egész nép megszervezése terén, hogy előkészítsétek győzelme­teket a forradalom második szakaszában...” — írta távol­ról küldött levelében a világ egyik legnagyobb gondolkodó­ja, Lenin. A párt ezt a „cso­dát” művelte és műveli, ami­kor mozgósítja, és szervezi egész népünket, ha nem is a „forradalom második szaka­szára", de a szocializmus épí­tésére, amikor mindenkitől ké­pességei szerinti munkát vár közös ügyünkért. S ami érvényes az országos politikára, annak kell érvé­nyesnek lenni a helyi viszo­nyokra is. Ennek az elvnek a szellemében kell dolgoznia minden kommunista vezető­nek, eszerint kell munkával, feladattal megbízni a pártta­gokat, pártonkívülieket, a pártszervezeteknek is. Ott és abban a pártszervezetben ha­lad jól a munka, ahol a veze­tőknek van érzékük ahhoz, hogy a rátermettség, a tehet­ség, a képesség alapján végez­tessenek el különböző felada­tokat az aktivistákkal. Ma már a múlté az a Sokat hánytor- gatott és alapjaiban jogos pa­nasz, hogy például a falusi pedagógusokat annakidején a begyűjtés „megszervezésére” mozgósítottak, ahelyett, hogy saját munkaterületükön bízták volna meg őket szívüknek is kedves feladatokkal, hogy kul- túrmunkával bíztak meg olya­nokat, akiknek sem kedvük, sem rátermettségük, sem kép­zettségük nem volt meg ah­hoz. Ma már politikai, gazda­sági, kulturális életünk, még viszonylag kis posztjain is job­bára odavaló, rátermett embe­rek dolgoznak, akik éppen mert képességeiknek megfele­lő helyen dolgoznak, tudásuk legjavát akarják, és tudják adni a közös cél eléréséhez. Erre van szükség továbbra is. Mert csakis együttesen, az egész nép összefogásával, min­denki képességeinek, tudásá­nak teljes latbavetésével ha­ladhatunk tovább sikeresen azon az úton, amelyre hazánk a felszabadulás után lépett: a szocializmus felépítésének út­ján. Gy. G. A gyöngyösi MHS munkájából Az utóbbi hetekben igen megélénkült a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség gyöngyö­si Szervezetének munkája. — Most folyik a többi között 40 sorköteles fiatal gépkocsiveze­tői oktatása. Ezek a fiatalok, még mielőtt a hadseregbe. be­vonulnának, már elsajátítják a személy- és tehergépkocsi­vezetés ismereteit. Jól dolgoz­nak a fiatal modellezők is. A szövetség vezetőségének az a terve, hogy a jövő tanévtől kezdődően az iskolák érdek­lődő fiataljait is bevonják a modellező szakkör munkájába. Szép eredményeket ért el a munkában az 50 tagú rádiós szakkör is. de most megfelelő helyiség hiányában — legalább is egyelőre — kénytelen le­mondani további tervei meg­Árpád-korabeli sírra bukkantak Tiszanánán Tiszanánán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet homokbá­nyájában dolgozó tsz-tagok ásás közben Árpád-kori sírra bukkantak. Azonnal értesítet­ték az egri múzeumot, és a Nemzeti Múzeumot, és rövide­sen megérkezett dr. Patai Pál régész, aki megállapította, hogy a sír a honfoglalás ide­jéből származik. A sír egy fiatal férfit zárt magába, s vele együtt az ak­kori kor szokása szerint egy lókoponyát is eltemettek. A szakszerű irányítással megin­dult ásatás nyomán az első lelettől három méter távolság­ra újból megakadt a finom késpenge, az aprólékos munka nyomán egy ló koponyája raj­zolódik ki, majd kibukkan egy ember csontváza. Egy teljes napig tartott a csontváz aprólékos kibontása, és amikor a jobb kar kiásásá­ra került sor, ritka és meg­ható kép tárult a régészek elé. Egy csecsemő koponyája és csontváza, melyet édesanyja karol magához több mint ezer esztendeje. Az anya jobbkar­ján ezüst karperec, fülében bronz fülbevaló, lábán csiz­májának gombdíszei és a ló­szerszámok kerültek napvilág­ra. A ritkaságszámba menő leleteket a Nemzeti Múzeum­ba szállítják. Több mint ötszáz muflon a Mátrában A Mátra hegység gazdag vadállománya között régebben még nem szerepelt a muflon. A hazai meghonosítás céljából harminc évvel ezelőtt, 1928— ban négy darabot, két párat hoztak be külföldről, melyeket a Párád környéki erdőkben körülkerített részben eresztet­tek el. A muflonok azonban ezt a vidéket nem szerették, mert kevés volt a kő és a szik­la. Éppen ezért nem is tudták sokáig őket ott tartani. Sza­porodásuk után egy-egy cso­port ki-kitört a kerítésen és a kövesebb, sziklásabb részeken Sírok, valamint Kisnána kör­nyékén telepedtek le. Később a többiek is követték a meg- szökötteket. melyek ugyancsak megfelelő otthonra találtak ezeken a helyeken. Az Észak-mátrai erdészek és vadászok véleménye szerint je lenleg a Mátrában több mint ötszáz, jól megtermett, 25—30 kilós muflon tanyázik, melyek mind az 1928-ban behozott két pár ősnek a leszármazottjai. Vadászni rájuk csak igen ki­vételes esetekben, különleges engedéllyel lehet, ÍKeszei) valósításáról. Tevékenyen ki­veszik a részüket a szövetség munkájából a tartalékos tiszti tagozat tagjai is. Vasat gyűjtenek a kiszesek Július elsejéig 150 mázsa ócskavas összegyűjtését vál­lalták a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár KISZ-fiataljai a gyár területén belül. A MÉH-nek átadott ócskavas el­lenértékét a fiatalok nyári ki­rándulásaikon használják fel és üzemlátogatásokat szervez­nek más gyárakba. A KISZ- fiatalok már hozzáfogtak a vasgyűjtéshez. Régi. de érdekes szokás Nagyvisnyó községben mondhatni, már ősi szokás, [ hogy a dolgozó parasztok kis; kenderparcelláikba egyszerre; vetik el a kendert. Talán; azért, hogy egyik se legyen; különb a másikénál, vagy: másért? Nem tudni, de így: csinálták az idén is. Tegnap J a községi tanács hangos be­mondója kendervetésre szólí­totta fel a község dolgozóit.' A felhívásra mintegy 300 • személy fogott neki a kender­vetésnek, és estére bevetettek; mintegy 35 hold területet. Befejezték a sarabolást Makiár, Nagytálya, sőt az; északi fekvésű Szilvásvárad; községekben is befejezték a; cukorépa, és a borsó sarabo-' lását. A szőlők mélykapálása; az egri járásban 90 százalék-; nál tart. Megkezdődött az egri; járás területén a vegyszeres; gyomirtás is. Ebben a mun-; kában Felnémet és Maklár} községek járnak az élen. Ahol a nagyhírű [egri borokat palackozzák . . • Már hírt adtunk arról, hogy Egerben, az Amyékszala utcában az Állami Pincegazdaság pincészete mellett korszerű borpalackozó üzem épül. Az építési munkák már meg is kezdődtek. A pincegazdaság azonban — a helyi és nem utolsósorban az országos igények mielőbbi kielégítése érdeké­ben — már a palackozó üzem felépítése előtt hozzákezdett a nagyhírű, egri borfajták, az Egri Leányka, és a Bikavér palackozásához. Palackozásra a szőlőfeldolgozó üzem egyik csarnokát rendezték be. Munkában r borpalackozó gép... Az ide iglenes palac­kozó üzembe naponként 8— 10 000 üvef bor — Leány ka és Bikavéi kerül ki. WiMMV'AM/WVVAAAVVWWWVsA < Levél Hatvanból Gedeon Béláné Hatvanból, elraragadtatott hangú levél­ben emlékezik meg a hatvani általános iskolások „Piros li­liom” című darabjának bemu­tatójáról. Levelében felteszi a kérdést, hogy mi az oka a nagy sikernek? így felel: Megfelelő darab, a szereplők szíwei-lélekkel játszottak, pél­damutatóan együttműködött a; nevelőtestület. Azért tetszett; a „Piros liliom”, mert tiszta,; gyermeki mosolyt fakasztott, s ez egyik legnagyobb kin­csünk. Gedeon Béláné azzal a reménnyel zárja levelét, hogy a vizsgák után még újra4 gyönyörködhet a hatvani kö- $ zönség tartalmas és szép elő-; adásukban. Molnár Lajos 35 újítása KICSIT KOPASZODÓ, kék overálos, feltűnően értelmes munkásemberrel beszélgetek. Molnár Lajossal, a Hevesi Ál­lami Gazdaság szerelőjével. Neve nem ismeretlen me­gyénkben, sőt országos vi­szonylatban sem, hisz a sok­szoros újítóval, feltalálóval, nem egyszer találkoztunk már megyei és országos lapok ha­sábjain. Ott láthattuk fényké­pét, találmányai fotográfiáját, azok részletes leírását a Sza­bad Föld, Népszava, Népújság, Szőlőkertészet c. lapokban. Ott volt gazdasága piros kombájn­jával 1953-ban az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is. Láthatta, tanulmányozhatta bárki Molnár Lajos saját kom­bájnján végzett hét nagyszerű újítását, melyek közül egy már országos viszonylatban is elfogadott és elterjedt. Am Molnár Lajos nem a di­csekvés embere. A képeket, írásokat, dokumentumokat is csak kérésemre hozatja elő fe­leségével. Nem a kérkedés, hanem a munka embere ő, a keresés, a kutatás, az előbbre- jutás munkása. Beszél apjá­ról, aki urasági kerékgyártó volt, gyermekkoráról, apró örömeiről. — Tizenötéves ko­romban már Gyöngyösön vol­tam inas egy mechanikai mű­helyben, — mondja —, nyolc fillér órabérért dolgoztam ak­koriban. Már gyerekkoromban sem hagyott a buzgóság, tör­tem mindig a fejem valamin. Egyszer egy ésszerűsítésem úgy bevált, hogy a gazdám fel­emelte pár fillérrel keresete­met. Büszke voltam nagyon és örültem legelső „találmányom­nak”. SZERETEM A GÉPEKET. Életem nagyobbik felét köztük töltöm, velük dolgozom. Javít­gatom, csinálgatom őket és közben gondolkodom. Mit, ho­gyan lehetne egyszerűbben, tökéletesebben megoldani? — Néha bizony még éjjel is tö­röm a fejem egy-egy komo­lyabb újításon. Nem hagynak nyugodni, pihenni terveim, míg meg nem valósítom őket. — A Hevesi Állami Gazda­ságban 1953-ban jelent meg az első kombájn. Ritkaság volt akkoriban. Felcsaptam kom- bájnosnak. Néztem, figyeltem napokon, heteken át a gép munkáját. Nem voltam min­dennel megelégedve. Észre­vettem például, hogy a kom­bájn nemcsupán hibátlan sze­meket gyűjt a zsákba, hanem a tiszta mag közé vegyülnek idegen magvak is, melyeket azután újra kell rostálni, hogy a termény piacképes legyen. Sokáig töprengtem, mit lehet­ne tenni? Végre rájöttem a dolog nyitjára. A kombájn maggyűjtő tartályába nagy fe­lületű, mozgatható rostát he­lyeztem el, mely átrostálja a magot és az hulladékmentesen kerül a zsákba. Ezt az újításo­mat idehaza a gazdaság siker­rel alkalmazta, de felfigyeltek rá mások is. Az állami gazda­ságok főigazgatósága újításo­mat megvizsgálta és elrendelte minden állami gazdaságban annak bevezetését és alkalma­zását. Ugyancsak én készítettem az első kombájnra szerelhető szalmakocsit, melynek azóta már folyik is a sorozatgyár­tása — mondja Molnár Lajos. — Újításai meghaladják a harmincat. Igen ötletes és jól bevált többek között az a szer­kezet, mely megemeli a meg­dőlt gabonát és lehetővé teszi, hogy a kombájn kifogástala­nul tudja aratni a megdőlt, összekuszált életet is. De ki tudná felsorolni minden újítá­sát sorjában? összegyűjtve, kitennének azok egy könyvre- valót. Egyik legkedvesebb újítása, munkája, a szőlővesszőkieme- lő-szerkezet. Gazdaságuk, mint szőlőtermelő gazdaság, nagy híját látta ennek a szerkezet­nek elkészültéig. — A SZŐLŐISKOLÁKBÓL < nagy gond és munka kiemelni < a vesszőket — magyarázza az ; újító. — Addig csak kézierővel, $ nagy üggyel-bajjal, sok selejt- j tel csináltuk. Sokba került és í sokáig is tartott. Egyik eszteh- < dobén egy 23 holdas területen < kellett ezt a munkát sürgősen < elvégeznünk. Nem volt elég < munkás, az idő is sürgetett. < Valamit tenni kell, töpreng- < tem, szinte éjjel-nappal. És < végre megszületett. Egy Zetor £ hidraulikjára szereltem egy' vályú-alakú eketestet, mely í megfelelő mélységbe alányúl és kiemeli a vesszőket. Így - végeztük el kilenc nap alatt ■' géppel a 23 holdas munkát, és nem kevesebb, mint 25 ezer forintot takarítottunk meg a gépi erő beiktatásával a gaz­daságnak. Elnézem Molnár Lajost, mi­közben beszél, újra, meg újra magyaráz. Mennyi akarat, mennyi szeretet van ebben az emberben munkája, szakmája iránt. Mennyi terve van még a jövőre nézve, amit meg akar valósítani... SOK ÚJÍTÁSA VAN még. amit nem méltányolnak, nem kezelnek kellő figyelemmel az illetékesek. Pedig ... nem ár­tana bevezetni Molnár Lajos egyenletes gépi műtrágyaszó­róját, a Hoffherr-traktorok forgattyús tengelyeinek házi szabályozását, mely oly sok- órás kiesést és pénzt takaríta­na meg a gazdaságoknak, az­tán a mintegy 35 hasznos újí­tásból még jó néhányat, me­lyekkel százezreket takaríthat­nának meg gazdaságaink. Re­méljük azonban, — most már nagyon reméljük —, hogy az illetékesek felkeresik Molnár Lajost és átveszik újításait. Átveszik és alkalmazzák, me­lyekkel — mint Molnár maga mondotta — népgazdaságunk fejlődését, előbbre jutásunkat akarja szolgálni. Sz. I. A palackokat reprezentatív szépségű címkékkel és az év­járatot jelző vignettával látják el. A kitűnő borokkal telt és szép kivitelű palackok igen nagy népszerűségnek örven­denek nemcsak Egerben, ha­nem a fővárosban és az or­szág más városaiban is. AAAAAAAAA/\AA/V%A/VVV\A/VV\AAAA/Vv*h MoifreW! ... hogy a harwelli angol atomkutató intézetben olyan áramnélkül égő villanykörtét kísérleteztek ki, amely rádió­aktív gázzal van töltve, s tíz évig világít anélkül, hogy áramkörbe kapcsolnák? ... hogy a világ legköny- nyebb fája a balsa, melynek súlya köbcentiméterenként 0.13 gramm? ... hogy a koreai filmgyár­tás ez évben 13 játékfilmet gyárt? ... hogy Bertold Brecht ha­gyatékában megtalálták a kommunista kiáltvány verses átdolgozásának kéziratát? ... hogy egy hamburgi ár­verésen eladásra kerültek Thomas Mann és Heinrich Mann levelei?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents