Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-07 / 88. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. május 1., nerda FÖLDI PÁL; Beszéljünk a filozófiáról (Nyolcadik rész) marxista-leninista filozófiai materializmus részletes jellem­zésére visszatérünk.) Mi jellemzi az idealista filozófiát? A z idealizmusnak törté- nelmileg két válfaja alakult ki: az objektív és a szubjektív idealizmus. Az idealizmus ezen két vál­faja azonos egymással abban, hogy mind az objektív, mind a szubjektív idealizmus a tuda­tot, a szellemet, a gondolko­dást tartja elsődlegesnek, ere­dendőnek, a létet, a valóságot pedig másodlagosnak, leszár­mazottnak. A lényegbeli azo­nosság ellenére azonban kü­lönböznek is egymástól. Be­széljünk röviden ezekről a megkülönböztető vonásokról, sajátosságokról. Melyek az objektív idealiz­mus jellemző vonásai? Az objektív idealizmus kép­viselői — mint pl. Platon és Hegel — abból indulnak ki, hogy az embereken kívül, az emberektől függetlenül létezik az ún. objektív szellem, az ab­szolút eszme, az idea. (Ezért nevezzük ezt a filozófiát ob­jektív idealizmusnak.) Szerin­tük az objektív szellem terem­ti meg a különböző dolgokat, azáltal, hogy meghatározott alakban testet ölt és megjele­nik. A lényeg az objektív szel­lem, s minden más csupán en­nek a jelensége. Azt mondják, hogy a különböző dolgok, mint például a ház, az asztal, az ember stb. csak azért léteznek, mert eleve léteznek azok az eszmék, azok az ideák, ame­lyeknek ezek a dolgok meg­felelnek. A különböző tárgyak és jelenségek nem mások, mint az objektív szellem megteste­sítői, megjelenési formái. Melyek a szubjektív idealiz­mus jellemző sajátosságai? A szubjektív idealizmus kép­■ viselői — mint pl. Berkeley (1) és Eichte (2) — abból indulnak ki, hogy az emberben el van rejtve az ún. belső tudat, az emberi szubjektum, amely azonban az ember anyagától (az emberi agytól) teljesen függetlenül létezik. Itt tehát nem objektív, hanem szubjek­tív szellemről van szó. (Ezért nevezzük ezt a filozófiai irányt szubjektív idealizmus­nak). Ez a szubjektív tudat te­remti meg a különböző dolgo­kat, vagyis a tárgyak és a je­lenségek csupán a tudatban és a szubjektum által léteznek. Szerintük mindent az emberi tudat hoz létre, teremt meg. Ügy vélik, hogy a különböző dolgoknak, mint például a széknek, a könyvnék, az új­ságnak, az állatnak stb., nincs reális valóságuk, reálisan ob­jektíve nem léteznek, csakis ; az emberek tudata képzeli úgy, mintha léteznének. A logikailag végigvitt szub­jektív idealizmus egyenlő a szolipszizmussal. (3) Ámde a szolipszizmust minden szub­jektív idealista filozófus el­utasítja és igyekszik attól megszabadulni. A szolipsziz- 1 mus vádja alól kibújva, egyes 1 szubjektív idealisták közvetle­- nül az istenhez szaladnak (ezt ' tette pl. Berkeley), mások vi- • szont az objektív idealizmus irányába térnek ki (mint pl. i Fichte) és így jutnak el az is­■ tenhez. Végső soron egyre ■ megy: a szubjektív idealizmus i nem tesz kevesebb szolgálatot . a vallásnak, mint az objektív idealizmus. A z elmondottak alapján érthető, hogy mind az . objektív, mind a szubjektív . idealizmus, mint filozófiai el­mélet, a valláshoz hasonlóan, . reakciós ideológia. . jegyzetek:- Is Lásd Lenin: A dialektika . kérdéséhez című munkáját. 2. G. Berkeley (1684—1753) angol püspök, a szubjektív idealizmus " legtipikusabb alakja. 3. J. G. Fichte (1762—1814) né­- met filozófus, „a szubjektív idea- . lizmus klasszikus képviselője“ — _ Lenin. 4. Szolipszista az; aki tudatán ’’ kívül nem ismer el semmi rea­litást, még saját maga reális lé­- tezését is tagadja. Innen a szoltp­- szizmus. i (Folytatása következik) LONDON (MTI): A londoni autóbuszalkalmazottak sztrájk­ja teljes. A jobboldali Evening News szerint ötvenezer sztráj­koló közül csak egyetlenegy autóbuszkalauz jelentkezett munkára. A sztrájk első hatá­sa: az üzletek eladási forgal­mának feltűnő zuhanása. A földalatti és a külvárosi vas­utak túlzsúfoltsága a csúcsfor­galom óráiban minden képze- , letet felülmúlt. Az üzletek és a hivatalok a szokottnál ko­Zdenek Fierlinger level PR AGA (MTI): Zdenek Fierlinger, a csehszlovák nem­zetgyűlés elnöke levelet inté­zett dr. Eugen Gerstenmaier- hez, a Német Szövetségi Köz­társaság parlamentjének elnö­kéhez. Fierlinger levelében ki­emeli, hogy a szövetségi par­lamentnek az atomfegyverke- zésről szóló döntése széleskö­rű visszhangot keltett Cseh­szlovákiában. A csehszlovák nemzetgyúies elnöke levelé­Visszaérfceztek a Szovie református és evai A római katolikus, reformá­tus és evangélikus lelkészek 30 tagú csoportja, amely a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Egyházügyi Tanács meghívására két hétig tartózkodott a Szovjetunióban, kedden visszaérkezett Buda­pestre. A lekészekkel együtt visszaérkezett Miklós Imre, a művelődésügyi minisztérium egyházügyi hivatalának el­nökhelyettese. Dr. Hamvas Endre Csanádi püspök az MTI munkatársa*' nak a következő nyilatkozatot adta: II dortmundi tartományi a Német Kommunista DORTMUND (DPA) A dort­mundi tartományi bíróság po­litikai büntető tanácsa előtt hétfőn per kezdődött az ille­gális Német Kommunista Párt tíz keletvesztfáliai tagja ellen. Azzal vádolják őket, Az angliai ráké Amerika előreto LONDON (MTI): A Daily Express tudományos szakér­tője szerint meghiúsul a kor­mányuk az a reménye, hogy teljes ellenőrzést kapjon az angliai délkeleti partvidéken tárolandó amerikai rakéták felett. A washingtoni angol nagykövet figyelmeztette kor­mányát, hogy Duller váralan intézkedése folytán a rakéták hidrogénbombatöltetei mind­végig amerikai ellenőrzés alatt maradnak. MacMillan azzal a feltétellel fogadta el a raké­tákat, hogy az Egyesült Ál­lamok módosítja az atomtit­kok közlését tilalmazó tör­vényt, hogy így a rakétatöl­teteket át lehessen adni az Az amerikai demokral Eisenhower len WASHINGTON (Reuter) Paul Butler, az amerikai demokrata párt országos el­nöke hétfőn este rádióinterjú keretében hozzáintézett kér­désre válaszolva azt jósolta, Időjárásjelentés Várható időjárás szerdán estig: Felhőátvonulások, több helyen záporeső, zivatar, mérsékelt, a zivatarok Idején megélénküld nyugati szél. A talajmenti fagyok keleten is megszűnnek. A nap­pali felmelegedés tovább fokozó­dik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 8—11, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szer­dán: 21—24 fok között, (MTI) forradalmi polgárság ideoló­giájaként jelentkezett, külö­nösen a XVII-XVIII. szá­zadban. Ez a materializmus már nem volt ösztönös, ha­nem tudományos jelleget öl­tött. Különösen jelentős sze­repet játszott a vallás elleni küzdelemben. Az újkori mate­rializmus mint ateista ideo­lógia jelent meg a filozófia történetében. Ennek a mate­rializmusnak azonban alap­vető korlátái, hiányosságai voltak. Melyek ezek a fogya­tékosságok? Mindenekelőtt az, hogy nem dialektikus, hanem mechani­kus és metafizikus jellegű volt. Mechanikus abban az értelemben, hogy a világmin­denségben végbemenő moz­gást, amely dialektikus ma­terialista értelemben: válto­zás, — leegyszerűsítette a nagy testek helyváltoztató mozgá­sára, azaz a mechanikai moz­gásra. Az újkori materializmus anti-dialektikus, metafizikus jellege pedig két fokozatban jelentkezett. Először abban, hogy a dolgokat, a tárgyakat és a jelenségeket kiszakította természetes összefüggésükből, s minden mástól függetlenül szemlélte azokat. Ez az ana­litikus eljárás másodszor ar­ra vezetett, hogy ezen az ala­pon megszűnt a történeti összefüggés vizsgálata . is. Vagyis az újkori metafizikus materializmus nem mozgásá­ban, változásában, fejlődésé­ben fogta fel a világminden­séget, hanem voltaképpen nyugalmi állapotában. A me­tafizikát a dialektikus (ellent­mondásos) mozgás, változás és felődés tagadása jellemzi. Az újkori materialista filo­zófia második fogyatékossága az, hogy csak a természet szemléletében volt materia­lista, a társadalom szemléle­tében viszont idealista volt. E filozófia társadalomszemlé­leti idealizmusa abban jutott kifejezésre, hogy a társada­lomban csupán eszmei rúgó- kat, szellemi hajtóerőket is­mert el. Ezt a filozófiát nem azért nevezzük társadalom­szemléleti idealizmusnak, mert eszmei hajtóerőket, szel­lemi hajtóerőket ismer el a társadalomban, hanem azért mert megáll az eszmei ténye­zőknél, s nem képes feltárni azokat az anyagi rúgókat, azo­kat a gazdasági-társadalmi té­nyezőket, amelyek az eszmei hajtóerőket, a szellemi élet je­lenségeit szülik és táplálják A társadalom dialektikus ma­terialista szemlélete, a törté­nelmi materializmus is elis­meri az eszmei tényezők sze­repét a társadalmi élet fejlő­désében, de nem áll meg ezek­nél, hanem feltárja a „hajtó­erők hajtóerőit”: azokat a: anyagi tényezőket, amelyek i társadalom szellemi életét vég­ső soron meghatározzák. Lehetne még beszélni az új­kori materializmus fogyatékos­ságairól, de felesleges. Az el­mondottak a leglényegesebbek A filozófiai materializmui harmadik történelmi alakja t XIX. század közepén jelen meg. Ennek a modern mate­rializmusnak történelmilej két formája alakult ty. Az egyik az orosz forradalm demokraták (Gercen, Csernyi sevszkij stb.) materialista filo zófiája. A második pedig ! marxi filozófiai materializmus A z orosz forradalmi de- mokratákat filozófiai- lag az jellemzi, hogy eljutot tak a dialektikus materializ musig, de megtorpantak a tör ténelmi materializmus előtt Ez azt jelenti, hogy természet szemléletük dialektikus mate rialista volt, de társadalom szemléletük végső soron idea lista maradt. A materialista filozófia leg magasabb fokát Marx és En gels, később pedig Lenin ala kította ki. A marxista—leninis ta filozófia a legkövetkezete sebb filozófiai materializmu: vagyis a dialektikus és törté nelmi materializmus. Ez a ma terialista filozófia legmodei , nebb történelmi alakja, ü Teljes a londoni autAbuszalkalmazottak sztrájkja niszter az ellenzék vezéreinek ismételt kérdéseire csak azt hajtogatta, hogy ő maga fogja megítélni, mikor és milyen körülmények között avatkoz­zék be a sztrájkba a tárgyalá­sok újrafelvétele érdekében. Az Egyesült Gépipari Szak- szervezet évi értekezletén csaknem egymillió gépipari munkás képviseletében hozott egyhangú sürgős határozattal teljes szolidaritását nyilvání­totta a sztrájkoló londoni autóbuszalkalmazottakkal. A bányászszakszervezet skó­ciai területének edinburghi ünnepségén a részvevők táv­iratban üdvözölték a londoni sztrájkotokat. A bányászszakszervezet dél­walesi területi végrehajtó bi­zottsága határozatban teljes szolidaritását nyilvánította a sztrájkoló londoni autóbusz­alkalmazottakkal. A nyomdászszakszervezet táv­iratban testvéri üdvözletét és ötszáz font segélyt küldött a londoni sztrájkolóknak. (MTI) II NATO külügyminiszteri értekezlete PÁRIZS (MTI) Mint a pá­rizsi rádió jelenti, a NATO külügyminisztereinek keddi tanácskozásán a csúcsértekez­let és annak kilátásai szere­pelnek. Szerdán, a koppenhá­gai értekezlet utolsó napján a záróközleményt dolgozzák ki. HÍREINK BERLIN (ADN) Khosrov Ruhzbehnek, a halálraítélt iráni hazafinak a Német De­mokratikus Köztársaságban tanuló felesége újabb felhí­vást intézett Hammarskjöld- höz, az ENSZ főtitkárához, hogy akadályozza meg a ha­lálos ítélet végrehajtását. Az iráni hatóságok — mint már jelentették, elhatározták, hogy május 5. és 10. között kivég- zik Ruzbehet. PRÁGA (MTI) Csehszlová­kia népe május 9-én ünnepli felszabadulásának 13. évfor­dulóját. Az évforduló megün­neplésére országszerte nagy­arányú előkészületek folynak Május 9-től 11-ig munkaszü­net lesz Csehszlovákiában. Aj elmúlt vasárnap ugyanis dol­goztak az üzemekben és a hi­vatalokban. WASHINGTON (Reuter) Ai Egyesült Államok kereskedel- • mi minisztériuma május 5-ér bejelentette, hogy az Egyesüli ■ Államok behozatala február- '■ ban a januárihoz képest 11 százalékkal csökkent. Ez voll eddig a legnagyobb esés eb- ben az évben. A januári be­hozatal mennyisége négy szá­zalékkal maradt el a decem­beri mögött. CONAKRY (Reuter) A Francia-Guineában fekvő Co- nakryban a rendőrség vasár­■ nap este kijárási tilalmat ren- : delt el, miután a lakosság ké [ szembenálló csoportja közöt) eddig ismeretlen okból össze­tűzésre került sor. , A jelentések szerint az ősz- szecsapásnál 22 személy meg­halt, több mint száz megse besült, több lakóházat pedij ' felgyújtottak. [ ATHEN (TANJUG): Annál . ellenére, hogy a görög kor­mány tíz százalékkal emelU az állami alkalmazottak fize- '■ tését, a május elsején megkez­dett sztrájkok tovább folyta tódtak Béremelést követeltel ; a tanítók is, s azzal fenyege- 1 tűztek, hogy addig sztrájkol­nak, amíg követelésüket nett teljesítik. Május elsején ti: szakmai szövetség munkása is sztrájkba léptek, béremelési követeléseiket azonban mind­eddig nem teljesítették. A munkások harminc százalékos béremelést követelnek, tehál ugyanannyit, mint az állami tisztviselők. A filozófiai idealizmusnak tehát, mint kitűnik, vannak ismeretelméleti gyökerei. Egyenesvonalúság és egyolda­lúság, merevség és megcsonto­sodás, szubjektívizmus és szubjektív vakság — ezek az idealizmus ismeretelméleti gyökerei. Az idealista világné­zet meddő virág, ez kétségte­len, de olyan meddő virág, mely az eleven, termékeny, igaz, hatalmas, mindenható, objektív, abszolút emberi meg­ismerés élő fáján nő. (3) Az a lehetőség, hogy a gon­dolkodás, elszakadva a való­ságtól, átváltoztatható önálló, egész, egyenes vonallá, az idealizmus számára valósággá is válik. Ugyanez a lehetőség azonban a materializmus ese­tében nem válik valósággá. Mivel magyarázható ez a kö­rülmény? Azzal, hogy mind a materializmusnak, mind az idealizmusnak az ismeretelmé­leti forrásokon kívül osztály­gyökerei is vannak. A materializmus rendsze- rint a haladó osztályok és csoportok, vagyis olyan tár­sadalmi erők ideológiájának filozófiai kifejezője, melyek­nek érdekei azonosak a társa­dalmi haladással. A haladó társadalmi erőknek nem érde­kük a valóság meghamisítása, elferdítése, ezért filozófiájuk általában a materializmus. Az idealizmus viszont rendszerint az olyan reakciós, konzervatív osztályok, társadalmi csopor­tok és rétegek filozófiája, me­lyeknek nem érdekük a társa­dalom fejlődése, a társadalmi haladás. Az idealizmus társa­dalmi gyökerei a haladáselle­nessé vált kizsákmányoló osz­tályok társadalmi érdekeiben és a szellemi munkának a fizi­kai munkától való elválásában rejlenek. A filozófia alapvető kérdésé­vel kapcsolatban felmerült a materializmus és az idealiz­mus általános jellemzése. — Most konkrét értelemben kell beszélnünk a materialista és az idealista filozófiáról. Kezd­jük a materialista filozófiával. Logikailag konkrét értelem­ben csakis a történeti szem­pont figyelembevételével lehet beszélni bármely problémáról, de kiváltképpen a materialista filozófiáról. A materializmus ugyanis, mint filozófia — tör­ténelmi kategória. Ez azt je­lenti, hogy a társadalom fejlő­désének meghatározott korsza­kában keletkezett és történel­mileg szakadatlanul változva, több fejlődési fokon keresztül jutott el a filozófiának arra a fokára, amely a marxista- leninista filozófia: a dialekti­kus és történelmi materializ­mus alakjában jelentkezett. A materialista filozófia fejlődésé­nek történelmileg három fő alakja ismeretes. Melvek a materializmus fő történelmi formái? A filozófiai materializmus első történelmi alakja az ókorban jelent meg. A filo­zófia — elsősorban a materia­lizmus formájában — az ókori keleti országokban, különösen Kínában és Indiában, már az időszámítás előtti X—IX. szá­zadban feltűnt. De a materia­lista filozófia klasszikus alak­ban az ó-görög rabszolgatartó társadalomban alakult ki, i. e. a VI—V. században. Az ó- görög materializmus jellegét tekintve, ösztönös volt. Ösztö­nös abban az értelemben, hogy nem volt még tudományos. Ez az ösztönös materializmus ál­talában véve a naív dialekti­kával párosult. Azzal a dialek­tikával, amely a természet és a társadalom közvetlen szemlé­letére épített, amely még nem támaszkodhatott a nemlétező természet- és társadalomtudo­mányokra. A materializmus első történelmi alakja tehát lényegében, ha nem is mo­dern és tudományos értelem­ben, de mégis: a dialektikus materializmus volt. A materialista filozófia má­sodik történelmi alakja az új­korban alakult ki. Az újkori materializmus az akkor még rábban zárnak, hogy alkalma­zottaik a túlzsúfoltság kezdete előtt hazatérhessenek. Nem vált be az a remény, hogy a magánautósok az utcákon adott jelre önként felveszik a gyalogosokat. A főbb útvona­lakon a félig üres magán­autók tömege nagy torlódáso­kat okozott, amit a gyalogo­sok hangos, sőt felháborodott zúgolódása kísért. Az alsóház viharos vitáján I. N. Macleod munkaügyi mi­le dr. Gerstenmaierhez ben hangsúlyozza, hogy a nyu- gatnémetországi helyzet ve­szélyes alakulása, amely az európai közvélemény és a né­met nép széles rétegeinek el­lenkezését is kiváltotta, még megállítható. Nem kétséges — hangsúlyozza levelében Zdenek Fierlinger —, hogy a további fejleményekért most súlyos felelősség hárul a szövetségi parlamentre. (MTI) üunióban járt katolikus, ngélikus lelkészek — Felejthetetlen vendégszere­tetben volt részünk a Szovjet­unióban. Sokat láttunk és ta­nultunk. Mi, katolikusok, ven­déglátóink külön figyelméből érintkezésbe léphettünk Moszkván kívül a litvániai és a leningrádi katolikusokkal és épültünk vallásos buzgóságu- kon, amelyet szabadon kifejt­hetnek. Szerény megítélésem szerint az állam és.az egyház 'viszonya a Szovjetunióban az egyházi élet további kedvező fejlődésének alapja lehet. (MTI) bíróságon per kezdődőit i Párt tíz tagja ellen hogy Bielefeldben, Münden- b en és Lüdinhausenben „az államot veszélyeztető párt­iszervezetet” létesítettek. A per hat napig tart. Úgy számítják, hogy május 13-án mondanak ítéletet. (MTI) ‘tak i lö vőtel epe k >lt támaszpontjai angol légihaderőnek. Eisen­hower biztosította is Mac- Millant, hogy a törvényhozás megszavazza azt a módosí­tást. A módosító javaslatot Dulles most úgy változtatta meg, hogy az az összes NA­TO haderőkre kiterjed, bele­értve Nyugat-Németországot is. Dulles váratlan lépése meg­erősíti bizonyos amerikai po­litikusoknak azt az állás­pontját, hogy az angliai ra­kétakilövő telepek az Egye­sült Államok előretolt tá­maszpontjai, amelyeknek semmi közük sincs az angol stratégiához. ta párt országos elnöke londását jósolja hogy Eisenhower elnök való­színűleg lemond, még mielőtt a köztársasági párt 1960-ban megtartaná elnökj elölő or­szágos kongresszusát. Butler azt állította, a jelek arra utalnak, hogy Eisen­hower már úgy érzi, hivata­lának terhei túlságosan sú­lyosak ahhoz, hogy elnöki megbízatásának lejártáig el­lássa teendőit. Kijelentette, „megkockáz­tatja azt a találgatást” hogy Eisenhower lemond és át­adja hivatalát Nixon alelnök- nek, mert arra a következ­tetésre jutott, hogy „képtelen továbbra is megfelelni a reá háruló felelősségnek.” (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents