Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-28 / 106. szám
1958. május 28., szerda NÉPÚJSÁG 3 Minél kevesebb legyen a munka által lett rokkantak száma MINDENNAPI ÉLETÜNKBEN szükség van az általános egészségügyi és munkavédelmi tudnivalókra, szükséges, hogy üzemi dolgozóink el tudják kerülni a betegségeket, a baleseteket. Több olyan jelentéktelennek látszó dologra is fel kell figyelni, melyek a dolgozók egészségére, testi épségére kihatással lehetnek Az utóbbi időben, bár figyelmeztetjük a dolgozókat, hogy vegyenek részt a szűrővizsgálaton, tartsanak munkahelyükön rendet és tisztaságot, a gép mellett dolgozó nők kössék be hajukat munkaközben, hogy nagyobb elővigyá- zattal dolgozzanak, mégis igen sok mezőgazdasági és ipari üzemben emelkedik a balesetek száma. A mezőgazdasági munkáknál az utóbbi három év alatt a közlekedésből adódó balesetek és halálos balesetek száma nőtt igen magasra. Ez elsősorban azért következhetett be, mert egyes vezetők nem éreznek felelősséget a balesetveszély megszüntetésére, megnyugosznak abban, hogy dolgozóik balesetelhárítási oktatását elvégezték, úgy gondolják, a többi már nem az ő dolguk. Pedig az oktatás után kellene nagyobb ellenőrzést végezni, hogy a- szerint dolgoznak-e az emberek, ahogy azt az oktatáson megtanulták. Ez az ellenőrzés nem követel nagyobb munkát, de szükséges, mert igen sok gépállomás, állami gazdaság javító műhelyében és az ipari üzemekben igen nagy a rendellenesség. A védőfelszerelést leszedik a gépekről, nem használnak védő- szemüveget. Az erőgép vezetők, vontatósok megengedik, hogy a gépre a hátuk mögé felkapaszkodjanak, amit éppen az egri tangazdaságnál lehet tapasztalni, holott ebből már több baleset, sőt halálos baleset is származott. S ha mindezeket nagyobb körültekintéssel ellenőriznék a művezetők és egyéb vezető beosztásban levők, nem fordulnának elő Ilyen esetek. Igen gyakori eset az is, hogy a legfontosabb munka- védelmi utasításokat nem hajtják végre. Az egri gépállomáson négy hónapon keresztül mindig előírták a kovácsműhely füst elvezetésének megoldását és a mai napig nem csináltak semmit. Az ivádi állami gazdaságnál több mint másféléven keresztül mulasztották el a havi biztonsági szemlék megtartását. NAGY HIBA AZ IS, hogy egyes vezetők lebecsülik az egyszerű fizikai dolgozók javaslatát, újítását a baleset csökkentésére, vagy az egészség- védelmi megoldásoknál. A hor- ti gépállomáshoz tartozó lőrinci üzemegység egyik dolgozója több mint egy évig azon törte a fejét, hogyan lehetne a cséplőgépeknél a nagy porti megszüntetni. Az elmúlt évben cséplés előtt kivette fizetett szabadságát, hogy elkészítse az elszívó berendezést. A berendezést sikerült elkészíteni, amit már a cséplés ideje alatt használtak is. A keletkezett por 79 százalékát a ventillátor elszívta, s miután az újítás bevált, a gépállomás igazgatójához került. Eddig azonban semmi sem történt az újítás bevezetésére, az igazgató jóvoltából. Az újításról adott igazgatói információ igyekezett meggyőzni minket is arról, hogy nem érdemes az újítással foglalkozni. Újabb próbaüzemeltetésre szerelték fel az elszívó berendezést, s a meghívott felsőbb szervek küldöttei előtt sikeresen vizsgázott. A gépállomás igazgatója szerint a felszerelése órákhosszat vesz igénybe, az emberek nem szeretnek vele dolgozni, s a búzaszemet is elszívja a ventillátor. A próbaüzemeltetéskor mindennek az ellenkezőjéről győződhettek meg a jelenlevők, s remélhetőleg az idén már széles körben alkalmazzák a porelszívó berendezést. Az egészség és munkavédelem megjavítása sok helyen a vállalat igazgatói a kijelölt biztonsági megbízottra hárítják át azzal, hogy ez nekik a feladatuk, s az igazgatók csak ritka esetben vesznek részt a havi szemléken. Ugyanakkor előfordul, hogy ha felsőbb ellenőrzést kapnak az üzemek és a hibákra felhívják az igazgató figyelmét, ő anélkül, hogy meggyőződnek arról, hogy a hibákat kijavították-e, válaszolnak a felsőbb szervnek, — hogy a baleset-veszélyt' megszüntették. Ilyen hamis visz- szaigazolást küldött a szak- szervezetnek a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat, a do- mcszlói állami gazdaságnál pedig a feltárt hibák kijavításának elhanyagolása továbbra is balesetet idézhet elő. Igen sok helyen hivatkoznak arra is, hogy nem áll pénz rendelkezésükre, pedig jóné- hány üzemben semmiféle beruházásra nem lenne szükség, mert a védőberendezéseket ők maguk is el tudnák készíteni. Gyakori hiba továbbá, hogy üzemeken belül gépeket helyeznek munkába anélkül, hogy a szakszervezet munkavédelmi felügyelete ahhoz hozzájárulna. így kész tények elé állítják a munkavédelmi felügyeletet, mert a változtatásra már nem nagy lehetőség van. Ezért fordulnak elő olyan eseték, mint az egri Faipari Vállalatnál, hogy már három éve elkészült a szellőző-berendezés, de még az átalakított üzemrészben sem tudják beszerelni. Pedig több mint 80 ezer forintjába került a vállalatnak. MINDEZEK A HIBÁK arra kötelezik a vezetőket, hogy minél előbb egészséges, biztonságos körülményeket teremtsenek a munkások számára, s ha eszerint cselekszenek, csökken a baleset, s kevesebb lesz azoknak a száma, akik a munka által lesznek rokkanttá, vagy beteggé. Rozsnoki István, SZMT munkavédelmi felügyelő Idő j árásj elentés Meleg idő. Várható időjárás szerdán estig: Nappali felhőképződés, holnap több helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénkebb szél. A meleg északnyugaton mérséklődik. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: Északnyugaton 25— 29, máshol 28—31 fok között. Helyenként 31 fok felett. Távolabbi kilátások: a meleg fokozatosan mérséklődik. (MTI) Kakuk Béla, Párád—Óhuta: Levelére válaszoljuk, hogy ebben a tanévben már nem tudnak új tanerőt beállítani Ohutára, hiszen két hét múlva befejeződik a tanítás, de a következő évben már nem kell az óhutai gyerekeknek Párádra bejárni iskolába. Munár József, Apc: Panaszos levelét kivizsgáljuk, míg a végleges választ megírjuk, kérjük, várjon türelemmel. Veres József, Rózsaszentmárton: Levelét illetékesekhez továbbítottuk. Az eredményről levélben értesítjük. Ez a divat — A PÉTERVASAíU járási tanács ülést tartott, ahol megtárgyalták a járás népművelési helyzetét, az 1957. évi zárszámadást és jóváhagyták az 1958. évi költség- vetést. 600 tenyészállatot adnak át az idén köztenyésztésre a megye állami gazdaságai A megye állami gazdaságai ez évben a tavalyinál jóval több tenyészállatot adnak át a köztenyésztés céljaira. A termelőszövetkezeteket háromezer literen felüli, fertőzésmentes egyedektől származó tenyészbikákkal, tenyész-vem- hesüszőkkel segítik, de bőven juttatnak számukra tenyészkosokat, fajbaromfiakat, kocasüldőket is. Az igénylőknek eddig több mint száz tenyészállatot szállítottak le. Az év végéig — saját szükségletük kielégítése és a társasgazdaságok gyarapítása mellett — összesen hatszáz tenyészállatot adnak át Heves megye számára. Gondolatok én idézetek Háború és béke... Nem a nagy remény, az utat megmutató tükör címét akarom idézni. Most másról van szó. Arról akarok írni, ami tegnap este, valami tudatalatti ösztönzés folytán került a kezembe. (Nem hiszek a véletlenekben, s mióta az eszemet tudom, mindig azt vallom, hogy a velem történő dolgoknak mindig van valami, esetleges és egyéni életemen túli jelentése.) Karinthy: Krisztus és Barabbás című könyvét lapozgattam, ezt a legemberibb és legmelegebb próza-lírát. Mit Adyn és rajta kívül kevesen láttak meg: a Millennium szemkápráztató, görögtüzes mámorából alig szétnéző nemzetet a Habsburg mindig-tiprás új, véres háborúba sodorja, s a „balek-magyar” elindul a harcterekre s tehetetlen vezetői hozsánnává fújják az embertipró vérontást. •. Didergő, vézna kisgyerek áll az utcasarkon. És akit blinden jól élő nyárspolgár pojácának — vagy finomabban mondva — a maga szórakoztatójának tartott, megkérdezi az akkor is súlyosan aktuális, valóságos-pogromos rémet: a Háborút: „Mit akarsz elvenni tőle... A kis lovát, ami a sarokban áll törött lábakkal és kopott szemekkel? A kis eget, amit az ablakon keresztül látott, vagy azt az éles, boldog kis sikoltást, egyszer, amikor jókedve volt, — vagy azt a két szót, amit megtanult, vagy azt a kis kutyát, akivel egyszer játszott, s aznap éjjel álmából felnevetve hívta, — vagy a kis kabátját, vagy kezének rebbenését, ahogy meg akarta simítani a bársonyt a kabát szegélyén?.. És ma sincs máskép: dolgoznak a hivatalban, vagy a gyárak gépei mellett, a földeken, vagy a katedrákon •.. és nem gondolunk arra, hogy mi lesz a végünk: hajszoljuk a magunk kicsinyes és most nagyon kicsinyes egyéni céljait: akkor, amikor vijjogó hidrogénbombás gépek der- mesztik meg érzékeinket, agyunkat, szívünket, amikor nem tudni, hogy tébolyult felelőtlenségből, vagy haszonfutásért pusztulhatnak el milliók... mi verset írunk, vagy süttetjük, nem tudni milyen rövid életünket a pénz-nap szuggesztiója alatt... nem törődünk sem magunkkal, sem csillogó-szemű kis fiunkkal, aki szendergéséből fölmosolyog, ha a földre egy szöszke kislány születik... róluk van szó, akik folytatják küzdő életünket, akiknek álmában talán most csönget egy picit a villamos; ma még mosolyognak, de holnapra nekik kell készen állni, teljessé tenni az életet... Nézz a szemembe, s akkor megtudod, mit kell tenned. Most ne csinálj arcokat, ne udvariaskodj híg mosolyokkal, hogy értessz és becsülsz... nem kérek semmit, csak nézz a gyereked szemébe. és akkor élni fogunk, mi és ők, s együtt fogunk örölr ' mi... PAPP MIKLÓS A Szövetkezet példáján Szezonvégi kiárusítás A Belkereskedelmi Minisztérium 1958. május 26-tól kezdődően szezonvégi kiárusítást rendelt el. A kiárusítás körébe vont iparcikeket az állami és a szövetkezeti boltok csökkentett áron hozzák forgalomba. Az utcákon, kirakatokban öles plakátok hirdetik a kiárusítást. A kiárusításra többszáz ruházati, vasműszaki és más iparcikk árát értékelték le. 26-án reggel már jóval nyitás előtt nagyobb csoportok vártak az üzletek előtt a nyitásra. Különösen a vidékiek keresték fel az egri üzleteket. Néhány üzletet mi is felkerestünk, hogy megnézzük a kiárusítás első napjának forgalmát. A 42-es ruházati boltban főleg a nyitás utáni órákban volt nagy a forgalom. A női kosztüm több mint ötven százalékkal lett olcsóbb. Régi ára 1050 forint volt, az új pedig 510 forint. A férfi öltönyök ára 825-ről 620-ra, gyer- megruhák 300-ról 205-re csökkent. A szöveteknél kb. 30 százalékos csökkentés volt. A Széchenyi utcai méterárú boltban igen jelentős a kordbársony árának leszállítása. A régi 70 forintos ár helyett 40 forintért vásárolhatják méterét. A tveed szövet 150-ről 116-ra, a cseh sportszövet 225- ről 170-re és még sok más árunak szállt le igen jelentősen az ára. A Keravill üzlet vezetője mosolyog, mikor a napi forgalom után érdeklődünk. — A kiárusítással kapcsolatban mi napi forgalomról nem beszélhetünk. összesen tizenkét tételnek értékelték le az árát, s ami nálunk volt, azt az első félórában szétkapkodták. Hogy néhányat említsek a leszállított árukból, például a szinkron villanyóra 550-ről 400 forintra, a villanyborotva 900-ról 600-ra változott. A legnagyobb a csökkentés a kerámia lámpáknál, ami 124 forintról 10 forintra csökkent. Ezért az áruért valósággal verekedtek az emberek. Utoljára a cipőüzletbe látogattunk el. Itt, úgylátszik, meg sem várták az árcsökkentést, mert már. korábban is igen nagy forgalom volt az üzletben. Olyannyira, hogy jelenleg alig van a csökkentett árukból. Az árcsökkenés itt főleg a női szandáloknál jelentős, ahol 220-ról 120-ra, valamint a gyermekcipőknél, ahol 92- ről 48 forintra csökkentek az árak. (kb.) Az egerfarmosi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai az idén is nagyobb terméseredményt akarnak elérni, mint amennyit terveztek. Ennek érdekében 35 hold kalászosukon vegyszeres gyomirtást végzett a gépállomás. A szövetkezet példáját követték az egyéniek közül is többen, összesen 40 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. Az eredmény láttán jövőre bizonyara még több követője lesz a szövetkezetnek a vegyszeres gyomirtásban. JHiuikcÍLa^e&k Májúi János 1952-től dolgozik a Délhevesmegyei Sütőipari Vállalatnál. Az 1957-es évi munkaverseny során a tüzelő és a liszt fajlagos felhasználásából a higiéniai előírások betartásából, valamint a minőségi és mennyiségi termelésiről kifolyólag a délhevesmegyei üzemeknél az első helyezést érte el. Jó munkájáért külön pénzjutalomban részesült. Jelenleg is az első helyen áll a tüzelő- és lisztnorma megtakarításában. építőkkel, és már kész is volt a vétel. Igen olcsón, néhány forintos árban. Szép számmal akadtak azután emberek, — akik társadalmi munkával befuvarozták a községbe és ezzel meg is oldódott a járdaépítés egyik problémája. A tízezer betonlapból közel egy kilométer hosszú járda lesz. Jut majd belőle a Bem-, a Kossuth, a Bocskay, és a Széchenyi utcára is. A népfront mozgósításával aktív munkát fejtett ki a lakosság a faültetések alkalmával is. A tavasszal háromezer csemetét tettek földbe, fásítottak, parkosították az új iskola előtti teret is. A lakosság érdekeit szolgáló szociális kezdeményezésben is részt vesz a Népfront-bizottság. — Része van abban, hogy a községben már húsz férőhelyes bölcsőde működik. Munkájuk másik fő területe a különböző ünnepi rendezvények, megemlékezések szervezése. Csaknem minden ünnep és rendezvény sikerében ott található a népfront segítő, szervező és mozgósító munkája. A községi tanács minden hónapban kisgyűléseket rendszeresít egy-két alkalommal. A kisgyűlések előadói között mindig ott találhatók a népfront szervezői is és nem egy alkalommal sikeresen mozgósítanak egy-egy feladat megoldására. MOST, HOGY közeleg a nyár, és a munka dandárja ’ van, szintén sok a tennivaló. Tuza Barnabás elnökhelyettes, Népfront-bizottsági tag most szorgalmasan járja a határt, szervezi, értékeli a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok versenyét. Határszemlét végeznek a népfront többi tagjai is, és hol tanácsokkal, hol baráti segítő szavakkal, de tevőlegesen is támogatják a mezőgazdasági dolgozók versenyét. Az ősz folyamán ugyanis községi mezőgazdasági kiállítást rendeznek, ahol majd elválik, hogy ki a legjobb gazda. A határjárás tapasztalatairól most a hónap végén számolnak be a falugyűlésen. — Molnár Béla mezgőzdasági előadó, aki szintén a Népfrontbizottság aktív tagja, az aratási, hordási, és cséplési feladatokról tart majd a jövő hónapban tájékoztató jellegű előadást. Bármilyen dolgot, vagy bármilyen munkát figyelünk, — mindenhol ott látni, ott érezni a Népfront-bizottság tevékenységét. A gazdasági jellegű feladatokon túl, jónak mondható a népfront békepropagandája is. Az a békenagygyűlés, amit márciusban rendeztek, sok-sok embert mozgósított, sok ember értette meg itt, mit jelent számára a béke és azt is, hogy harcolni kell az atomháború őrültjeivel szemben. SOKRÉTŰ ÉS HATÁSOS a mezőszemerei Népront-bizott- ság munkája. A községfejlesztéstől kezdve, egészen a békepropagandáig számtalan dolgot felölel. S ha ezt vesszük tekintetbe, ki ne látná, hogy ez a munka híven kifejezi a község népének összefogását, hazafias erőinek szabad kibontakozását. Az 1958-as esztendő második fele szintén komoly tennivalók elé állítja a mezőszemereieket. Nagyok a feladatok, de ha továbbra is így dolgoznak, minden bizonynyal sikerrel gyűrik le a nehézségeket. Jól dolgozik a mezőszemerei Népfront-bizottság SZÜKSÉG VOLT MAR erre, égető szükség a megalakulásra. Kellett egy olyan szervezet, amely mozgásba hozza a falu népét, amely eleven összekötő kapocsként működik a lakosság és a felsőbb szervek között. Ekkor alakult meg az elnökség, mind olyan emberekből, akik tudnak és akarnak is dolgozni a közösségért, a falu ügyéért. Maga az elnökség csak hét tagból áll. Ezt veszi körül az aktív tagok több száz főnyi csoportja, s végül ennek a munkáját segíti elő a bizottság minden tagjának, a falu népének támogatása, segítsége. A vezetőségben mind helyet kaptak a hazafias célokért küzdő emberek. A titkár Káló Anna tanítónő lett. A tsz-ta- gok közül Molnár Lajos, Papp Miklós, az egyéniek közül Tűző Barnabás kapott helyet. — Ezenkívül tevékenyen vesz részt a munkában dr. Székely- hidy László községi orvos, Tóth Elek plébános, de még a háziasszonyok közül is igen sokan. A megalakulás után első lépés az volt, hogy kidolgozták a munkatervüket. Ez a munkaterv igen reális, igazodik a helyi adottságokhoz, és lehetőségekhez. Nem markol sokat, de amit tervbe vettek, azt végre is tudják hajtani. A terv jórésze ezideig meg is valósult, s ha a megvalósulás folyamatát nézzük, láthatjuk, — hogy a népfrontnak valóban aktív .tagja a község lakosságának túlnyomó többsége Mi hát az, amit eddig megvalósítottak? AZ EGYIK EMBER igen ügyesen kifürkészte, hogy az egyik közeli építkezésnél elfekvő készletek hevernek. — Gyorsan megtárgyalták az (Tudósítónktól) RENGETEG A tennivaló, a megoldásra váró feladat, az elvégzendő munka minden községben. Utakat, járdákat kell építeni, fejleszteni kell a közvilágítást, nevelni, szervezni kell a lakosságot egy-egy feladat elvégzésére és így tovább. Ezt a sok dolgot hivatott elvégezni minden községben a. Hazafias Népfront-bizottság. Sokoldalú tennivalóval azonban még mindig nem merül ki teljesen a népfrontbizottságok munkája. Nemcsak gazdasági és szervezési jellegű feladatok hárulnak a községi népfront-bizottságok vállára, hanem a nevelés, a hazafias erők összefogása, népünk jellemének, öntudatának formálása is az elvégzendő munkák közé tartozik. A fenti szempontok figyelembevételével Mezőszemere községben néztük meg és tanulmányoztuk, hogyan is dolgozik a helyi Népfront-bizottság? A Népfront-bizottság elnökét, Juhász Gábort a KTSZ szabóműhelyében találjuk meg. A beszélgetés és rövid eszmecsere során kitűnik, hogy Juhász Gábor egyszerű és igen józan gondolkodású szabómester, jól látja el feladatát ■ Kérésünkre elmondja, hogy bár szervezetük elég fiatal, de ’ ennek ellenére jónéhány fel- ; adatot megoldott már. Január elején alakult meg a helyi Népfront-bizottság. Az alakuló gyűlés sikeres volt. Részt vettek 1 itt, mondhatnánk, a község ■ minden rétegének képviselői. : Eljöttek a tsz-tagok, egyéni ' gazdák, alkalmazottak, értel- : miségiek, szép számmal. A tömegszervezetek is elküldték képviselőiket.
