Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-27 / 105. szám

1958. májas 27., kedd NÉPÚJSÁG 5 Önerős# (Tudósítónktól). Itt a föld, föld beszél A Mátrai Napok első napjá­nak délutánján 2 órakor ke­rült sor a Pipis-hegyen a re­pülő nap megrendezésére, . z MHS gyöngyösi repülőklubjá­nak rendezésében. — Már egy óra után megindult az emberkaraván a Pipis-hegv felé. Zsúfolt autóbuszok, autók és motorok vitték a Mátrai Napok vendégeit az erdő felé. Mindenki tudta, hogy a Mát­rai Napok egyik legimpozán­sabb műsorára igyekszik. Asz- szonyok, férfiak, gyerekek, mintegy 3000-en nézték nagy figyelemmel a repülőtéren tar­tózkodó gépeket, melyek már felszállásra készülődtek. So­kan az eget kémlelték és fi­gyelték, várták a Ferihegyről starto'ó ölvvöket. A rádiós autóról felhangzottak a rádiós szavai. — Halló, itt föld, föld, föld beszél. — Néhány pillanat és jelentkezett az ölyv-kötelék is. Ne—'edoárom után pár perccel megérkeztek a gépek. Testük fényesen csil­lant meg a napfényben, majd tiszteletkört írt le a kötelék a reotér fölött. Később valami­vel már mélyrepüléssel dü­börögtek el a gépek a kíván­csisággal. izgaloi mai teli em­berek szemei előtt. Bravúros mutatványok következtek, majd a kötelék „elköszönt”, elhagyta a légteret. Ebben a pillanatban búgott fel a téren a P. O. —2-es gép motorja és emelkedett magas­ba, ott az emberek szeme lát­tán. A rádiós állandóan dol­gozott. A gép megkapta az utasítást az ejtőernyősök ledo- bására. Mindössze néhány pil. lanat és a gépből 250 méter magasból bravúros ügyesség­gel ugrottak ki a gyöngyösi repülőklub fiatal ejtőernyősei. A mutatványt nagy tapssal és hangos éljenzéssel jutalmaz­ták a nézők. A következő szám még izgalmasabb volt, hisz ezútal 600 méter magas­ról ugrottak az ejtőernyősök. A szemek csillogtak, kattogtak a fényképezőgépek, felhang­zott a taps, mikor földet ért egy-egy bátor fiú. — Fecskék, fecskék, itt föld beszél — hangzott ismét a rá­diós szava. Megjöttek, kibuk­kantak a dél felől tornyosuló sötét felhők mögül a fecskék. — Ott, ott — kiáltották in- nen-cnpan is, és háromezer szempár kereste az égen, az egyre közeledő gépeket... Nehéz lenne leírni mindazt a szépet, amivel a repülőna­pon szórakoztatták a repülők a Mátra vendégeit. Mégis meg­említem a léggcmbvadászatot, amikor tíz-húsz hatalmas pi­ros, léggömb emelkedett a ma­gasba, hogy néhány pillanat múlva hangos durranással semmisüljön meg a gépek propellere által. Láttunk ka­cagó, csillogó szemű gyereke­ket, vidám felnőtteket, akik számára a mátrai napok at­kaimával megrendezett repü­lő-nap örökre felejthetetlen élmény marad. Ma rátok is gondolok Este 8-kor a város szabad­téri színpadán, az Orczy-kert- ben Dienes Tibor megyei mű­vészeti előadó nyitotta meg a Hámán Kató kulturális sereg­szemle versenyét. Elsők között a szűcsi bá­nyászok léplek a dobogóra és a bányász kórus mátrai dalo­kat énekelt szép sikerrel, majd a Vak Bottyán gimnázium mint­egy 60 tagú vegyeskara kö­vetkezett. Szép volt és min­denkinek nagvon te*szett a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc általános iskola énekkarának műsora. A fehérblúzos, piros nyakén dős kis úttörők igen ki­tettek magukért és megnyer­ték a zsűri tetszését is. Elis­merés illeti Szabó Tivadar tanárt, akinek mindhárom kó­rusa kitűnően szerepelt és aki fáradságot nem kímélve ké­szült az énekkarokkal a Mát­rai Napokra. Nagyon szép si­kerrel szerepéit a szűcsiek énekkara, Uracs István veze­tésével. A közönség lelkes örömmel fogadta a szebbnél szebb dara­bokat és méltóképpen tudott értékelni olyan számokat is, mint például Bach munkada­lát. Nagyon megnyerte a kö­zönség tetszését még a mátra- szentimrei együttes is. Az együttest Zakubszki László vezette, kinek munkáját, tör­hetetlen munkabírását szintén kiemeljük. Különösen tetszett a közönségnek a lakodalmas. Nagy tapsot kapott a mátra- szentimrei úttörők szlovák né­pi számokból összeállított mű­sora is, a kalapos tánc. Gyöngyösön, a Mátrai Na­pok első napján késő éjjelig szállt a dal, a nóta, a muzsi­ka, hogy elvigye népünk ba­rátságát, békevágyát a világ minden tájára, ahol szintén békét, barátságot akaró és ezért harcoló emberek élnek. A ■ késő esti szél meglengette a kastély homlokzatán a né­pek zászlait, mintegy jelké­pezve: „Ma rátok is gondo­lunk”. A kulturális seregszemle versenyei Május 25-én, a Mátrai Na­pok második napján zeneszó hangzott Gyöngyös utcáin. Zenés ébresztőt adott a Hon­véd zenekar. Zászlók, virágok hirdették, hogy ünnepel a vá­ros. Délelőtt a sportpályán if­júsági és felnőtt sporttalálko­zó volt, ahol a legjobb spor­tolók mérték össze tudásukat. Ugyancsak a reggeli órákban lovasok vonultak fel Gyön­gyös utcáin: az országos lovas­bajnokságban részvevő lova­sok. A városba egymásután érkeztek a vonatok, autóbu­szok. A mátrai kisvasút is kitett magáért. 10 óra felé a kiállítások előtt sorban álltak jegyért az emberek. A múze­um emeletén, udvarán, a gim­náziumban elhelyezett kiállí­tásokat, valamint az erdészet nagyon szép kiállítását igen sokan megtekintették. Annyi bizonyos, hogy akik a kiállí­tásokat rendezték, igen szép és mindenki tetszését meg­nyerő munkát végeztek. Nyit­va volt természetesen maga a múzeum is, és különösen, az idegenek nagyon nagy tetszés­sel szemlélték a Mátra-mú- zeum kiállításait. Vasárnap reggel ugyanakkor folytatódtak tovább a kultu­rális seregszemle versenyei, mind a szabadtéri színpadon, mind a városi kultúrházban. A népi együttesek, iskolák egész sorát láthattuk, élvez­hettük műsoraikat. A MŰM ipari-tanulóintézet táncával indult a bemutató a szabad­téri színpadon, majd a visz- neki általános iskola ének- és zenekara következett. Ez a műsorszám, illetve bemutató is igen megnyerte a közönség tetszését. A kis úttörők mes­terien kezelték hangszereiket. Szólt a hegedű, dob, harmo­nika, xilofon, és szállt a dal, a viszneki gyerekek lelkes dala. Szép volt a lengyel nép­dal, de mindenkinek tetszett a többi műsorszámuk is. Lát­ható volt, hogy vezetőjük, Sánta Mihály pedagógus nem sajnálta a fáradságot, a mun­kát, hisz a visznekiek igen komoly felkészültséggel léptek fel ezen a versenyen. Megjelentek a színpadon a gyöngyösi II. sz. iskola I—II. osztályos apróságai is. A pi­ros, kékpettyes kendős gyere­kek tánca nagyon tetszett a közönségnek. Eközben folyt a verseny a kultúrházban is. Igen szép volt és mindenkinek nagyon tetszett a gyöngyöspatái ált. iskola énekkarának bemutató­ja is. Kodály-dalokat, tánco­kat, kis jeleneteket adtak elő. Műsorukban sok vo'lt az ötlet, a találékonyság, a kedvesség. Nagy tapsot kaptak. Vezetőjüket, Sík Sándor já­rási népművelési felügyelőt, méltán illeti meg minden elis­merés munkájáért. Tetszett a gyöngyöspatai Nőtanács jelenete is. Sokan tapsoltak a szabadtéri színpa­don bemutatott kicsik balett­jének is. Általában elmond­ható, hogy az együttesek, színjátszók komoly felkészülte seggel jöttek a versenyre és tudásuk legjavát adták. Az említetteken kívül természete­sen még számos bemutató volt igen nívós és kiemelkedő. Feltétlenül külön dicséretet érdemel még a Gyöngyös vá­rosi kultúrház énekkara, a ka- rácscndi úttörőzenekar is. Ugyancsak vasárnap délelőtt bonyolították le a városi kul­túrházban a sakkversenyt, a Mátra bajnoka címért. A ver­senyen 35 részvevő 3 csoport­ban indult, kik közül 14-en kerültek be a döntőbe. Az asztalok mellett nagy figye­lemmel „dolgoztak" a ver­senyzők. A nézők szótlanul szemlélték és végig izgulták a versenyt. Több országoshírű sakkozónk is részt vett a ver­senyen, így Flesch János mester, a budapesti Vörös Meteor versenyzője, Dénes István, Budapest bajnoka, Bárcai László mester Miskolc­ról, és még sokan mások. Az emberek egész délelőtt kiállításról kiállításra, ver­senyről versenyre jártak, hogy megnézzék mindazt a szépet, amivel a Mátrai Napok rende­zői gyönyörködtetni és szóra­koztatni akarták a vendége­ket. Százharminc ló — izgalmas lovasverseny Délután fél kettő után meg­indultak az emberek a vásár­tér felé. Kettőkor itt kezdődött az országos lovasbajnokság második fordulójának döntő versenye. Kettő után egy-két perccel megszólalt a mikrofon, a csengő és megkezdődött a Zaránk községi tanács ja­vaslatára és a községi Haza­fias Népfront-bizottság szer­vezésében a községben gyer­meki ászó teret létesítettek. A jászótér építését mintegy Május 20-án került sor No- vajon az úttörők próbáztatá- sára. A próbázáson minden nevelő közreműködött. Részt vettek a község vezetői is és Bukovszki Géza járási úttörő­titkár. A jól előkészített út­vonalon egymásután indultak az őrsök, akik lelkesen és be­csületesen végezték el a pró- bázás anyagát. A próbázás után minden őrs ebédet főzött, melyet a vizsgáztatók és a vendégek is megízleltek. Dél. után számháború zajlott le, majd kézilabda, labdarúgó mérkőzések és különféle játé­kokra került sor melyen a szervező bizottság és a nevelő- testület is együtt szórakozott k kis úttörőkkel. A jól sikerült próbáztatás és kirándulás a késő esti órában ért véget. (Stépán László, Novaj.) ★ Üdvözletemet küldöm a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, Haliéból. A hallei or­vostudományi egyetem II. bel­klinikáján képezem magam tovább. Csodálatos, szép uta­zás után, Prágán keresztül Drezda, Lipcse, majd Halle következett. Május 8-án voltak az NDK-ban a felszabadulási ünnepségek. Alkalmam volt látni a szép felvonulásokat, délután pedig a kulturális ün­verseny. Galkó Ernő verseny- titkár indított és vezette le a versenyt. A versenyen kitűnő lovak és kitűnő lovasok indul­tak. Indult 16 sportkör, az or­szág különböző vidékeiről. Láttunk mezőhegyesi, bábol­nai, budapesti, debreceni lo­vakat. A benevezett ' sportkö­rök mintegy 130 lova vett részt a versenyen. Részt vet­tek a Mátrai Napok alkalmá­val megrendezett versenven a drezdai, aacheni nemzetközi lo­vasversenyre készülő magyar válogatott tagjai is. Érdeklődtünk a korábban lezajlott versenyszámok iránt, amely szerint az ifi díjugratás versenyét ifj. Tóth Béla bu­dapesti MEDOSZ versenyző nyerte, Bőszénfa nevű lová­val 150 cm magasugrással, hibátlan lovaglással. A nye­retlen lovak díjugratását Ke­resztes Erzsébet, a bábolnai MEDOSZ sportkör lovasa nyerte, Csárdás nevű lová­val. A vasárnap délután lezaj­lott fjúsági díjugratás első indulója Unsorg János volt, Aranyos 2 nevű lovával. Szépen ugrott Alker József Holland nevű lova, aki hibát­lan lovaglással 1 perc 17 má­sodperces idővel, szép helye­zést ért el a versenyen. A közönség a nagy hőség elle­nére is végig kitartott és figyelemmel kísérte a ver­seny egész menetét. A Mátrai Napok harmadik napjáról a következő lapszá­munkban adunk tájékozta­tást. 8000 forintos társadalmi mun­kával készítették el. Ennek példája nyomán a hevesi já­rásban már több községben megkezdték hasonló játszó­terek építését. népségeket. Innen mondok köszönetét pártunknak és kor­mányunknak, hogy lehetővé tette számomra, hogy külföldi tanulmányutammal is erősít­hetem szocialista egészség­ügyünket — otthon, Magyaror­szágon. (Dr. Ferenczy Miklós orvos.) ★ A napokban déli időben fe­leségem és kéthónapos kis­fiámmá! sétálva, a Líceummal szembeni oldalon haladtam. Mikor a felsőtárkányi majá­list hirdető óriási keretű táb­lához értem, az nagy zuhanás­sal a kocsira dűlt. Akkor tér­tem magamhoz, mikor a há­tam mögött egy óriási sikolyt hallottam. Elég volt azt a fur- nírlemezből készített nagy táblát eltávolítani a kocsiról. Szerencsére — hála a baba­kocsit készítőknek — a felesé­gem és az én ijedtségemen kí­vül, más baj nem történt, mi­vel a kocsi elég mély, így nem érte a gyereket. Nem gondol­koztak azok, akik ilyen hanya. gul odaállították ezeket a táblákat, mert egy kisebb szél könnyen elfújja helyükről. - Nemcsak itt, hanem a Szak- szervezeti Székházzal szembe­ni utcasarkon is hasonló hir­detőtáblák vannak. (Opánszki János.) A főiskolai napok megnyitója 25-én, 9 órakor népes főis­kolás csoport vonult tanárai­nak vezetésével a Gárdonyi sírhoz, hogy koszorúzással rój- ják le kegyeletüket a nagy író iránt. A koszorúzás után visz- szatértek a -főiskola falai kö­zé, ahol a délelőtti órákban Járdaépítésre, villanyhálózat bővítésre Egerfarmos községben 6 szá­zalékos községfejlesztési hoz­zájárulást szavaztak meg az idén. A községfejlesztési alap egy részét járdaépítésre hasz­nálják fel, mintegy 2 kilomé­ter járdát raknak le, 53 900 fo­Játszóteret kaptak a zaránki gyerekek kiállítások nyíltak a rajzsza­kosok, a főiskolai tanárok munkáiból. A ' kiállításokat már az első napon szép szám­mal keresték fel, s komoly ér­deklődés mutatkozik a főisko­lai napok más eseményei, elő­adásai iránt is. rintos költséggel. A járdaépí­téshez társadalmi munkával is hozzájárul a lakosság, mintegy 13 ezer forint értékben. Ezen­kívül a községfejlesztési alap­ból 1 kilorpéteres villanyháló­zat bővítést is terveznek. Hál ez mi? A tényállás távirati stílus­ban: „Egy pohár tej a strandon 70 fillér, pohár külön 40. Ez összesen egytíz. Ha második pohárral is iszol, a pohár árát újra meg kell fizetni. Ez már kettőhúsz. És így tovább...” Nem akartam hinni a fü­lemnek, amikor a minap sa­ját bőrömön tapasztaltam eme üzleti formulát. Egy po­hár tej elfogyasztása után gyanútlanul tartottam oda poharamat a másodikért, de az elárusító undorral tolta el a viaszos papírpoharat: „Mit gondol, kérem?. Engem sú­lyosan megbüntetnének az egészségügyiek, ha másod­szor is ugyanabba a pohár­ba töltöm a tejet.” Tehát egy pohár (2 dl) tej nem 70 fillér, hanem egytíz, egy liter tehát gyakorlatilag nem 3.60, hanem 5.50! Hiába próbálja nekem bárki szo- fizmával bemagyarázni, hogy a többlet a göngyöleg ára, ezt a göngyöleget nekem, ha akarom, ha nem, meg kell fizetnem, félégpedig 2 dl-ként 40 fillérért! Tudtommal e papírpoha­rak ára általában 20 fillér körül mozog, tehát már a 40 fillér is gyanús. De ezt még elviselem. Mi jogon sóz azon­ban rám a vállalat a máso­dik pohár tejnél egy újabb negyvenfilléres többletet? Ha nekem jó az én saját poha­ram, ha már mentes vagyok afféle főúri finnyásságtól, hogy minden kortyot külön pohárból igyam, hát hadd nyeljem vissza saját bacilu- saimat, ha úgy tetszik, s a hygiénmániások megvetésé­től övezve, hadd igyam ugyanabból a pohárból a második pohár tejet is! Em­beri szabadságjogaimra hi­vatkozom. Mostanában divat válasz­cikkekben a „másik oldalról” megvilágítani a dolgokat. Ez a szép szó sokszor egyszerű replikázást, vagy mosakodást takar. Már olvasom is lelki szemeimmel az üzembentar­tó válaszát, aki rabiátus em­bernek tart majd, hogy ilyen csekélységen is felháboro­dom. Ráadásul kioktat: a po­hárral kapcsolatos óvatosság a. gyermekek tavalyi Heyne Medin járvány, stb., stb. mi­att van”. Eleve készséggel elismerek mindent. Qsak azt engedjék meg. hogy felsóhajtsak ebben a szép hazai kánikulában: „Lótenyésztő nemzet va­gyunk, hol van hát végre egy olyan gebe, amelyiknek csak innenső oldala van, túl­só pedig nincsen. Mert egyes intézkedök csak akkor tud­nának nyeregben maradni...” Vagy tán akkor sem? —pala— 100 hold szántéra 24 tehén jut a tarnamérai Béke Tsz-ben A termelőszövetkezetek egyik fő jövedelmi forrása a fejlett állattenyésztés. Egyre jobban felismerik ezt a szövetkezeti tagok, ezért nagy a törekvés mindenütt, elsősorban a te­hénállomány növelésére. A legjobb eredményt ebben a kis, 210 holdon gazdálkodó tar­namérai Béke Termelőszövet­kezetben érték el. összesen 48 fejőstehenük van. Termé­szetesen ehhez alkalmazkodik a növénytermesztésük is. terü­letük túlnyomó többségén pil­langós és szemes takarmányt termelnek. Középiskolás szavalóverseny Egerben A megyei tanács művelő­désügyi osztálya az iskolák, a társadalmi egyesületek támo­gatásával az egri közgazdasá­gi technikum dísztermében rendezte meg Heves megye középiskolásáinak szavalóver­senyét, melyben a magyar és a világirodalom legszebb versei, vei versenyeztek a nemes gon­dolat és a szép magyar beszéd tolmácsolásában. Bizonyára sokak számára felejthetetlen marad Gyöngyösi Zsuzsanna, Lestyán Katalin hatvani gim­nazisták, Szveticska Éva és Hácsor Margit, Szilágyi Erzsé­bet leánygimnazisták, Szilágyi János egri tanítóképzősnek és még sok derék fiatalnak mű­vészi teljesítménye. A napokban prózaibb, de jelentőségében semmivel sem kisebb vetélkedés mozgatta meg középiskolás diákjainkat. Megújított helyesírásunk alap­ján megyei helyesíró versenyt rendeztek. A versenyt a me­gyei tanács, az iskolák tanári kara, a KISZ szervezete, ön­képzőköre támogatta. Körül­belül 2000 középiskolást moz­gatott meg ez a verseny. A döntőbe 74 tanuló jutott be. A dolgozatokat a Pedagógiai Főiskola nyelvésztanszéke és a megyei tanács művelődési osz­tályának magyar szakos mun­kaközössége javította, bírálta. Mivel úgy érezzük, hogy a szép beszéd mellett elenged­hetetlenül fontos, hogy tanu­lóink gondolataikat nyelvünk törvényei szerint pontosan rögzíteni is tudják, szívesen közöljük a megye legjobb há­rom középiskolás helyesírójá­nak nevét és iskoláját is. A megye legjobb középisko­lás helyesírója Némedi Dénes, a Dobó Gimnázium II. o. ta­nulója, második Szendi Zsu­zsa, az egri Alpári Gyula köz- gazd. technikum IV. b. o. ta­nulója, harmadik Bakos Jó­zsef, a Dobó Gimnázium III. o. t. Iskolák közötti verseny végeredménye: 1. Dobó István ált. gimn., Eger, 2. Szilágyi Er- zsébet leánygimn., Eger, és Általános Gimn., Kál, 3. Vak Bottyán ált. gimn., Gyöngyös. SZABÓ GABOR, szakfelügyelő. „Köszönetét mondunk" Az andornaktályai voJt Mo­csári kastélyban levő szociális otthonban sok idős és beteg ember találta meg otthonát, ahol a szeretet, a gondosko­dás és megbecsülés környéke­zi őket. Ennek remek példáját nyújtotta a Vöröskereszt ve­zetősége, amely a Nőtanács ja­vaslatára elhatározta, hogy a szociális otthonban könyvtárat létesít. A határozat azóta már megvalósult és Kotroczó La- josné, az egercsehi bányatelep Vöröskereszt szervezetének titkára és Burkus Zsigmondné, május 23-án, személyesen több mint 100 darab értékes és szó­rakoztató könyvet vitt a szociális otthonba. Ebből 26 darabot a bányász szakszerve­zet ajándékozott, míg a többit a Vöröskereszt és a Nőtanács tagjai, valamint a bányászok adományoztak. A szociális ott­hon lakói nagy örömmel fo­gadták a kis könyvtárat és ezúton mondanak köszönetét a nagylelkű adományozóknak. Veteránok találkoztak Bélapátfalván Bélapátfalva határában van eltemetve negyven vöröskato­na, akik életüket áldozták a fiatal Tanácsköztársaságért. Immár hagyományossá vált, hogy a községi, üzemi párt- szervezet és a Hazafias Nép­front rendezésében minden évben találkozót rendeznek az emlékműnél. Ezeken a ta­lálkozókon részt vesznek az elesettek hozzátartozói és Özdról, Borsod megyéből is eljönnek a régi harcostársak, akik együtt küzdöttek a béla­pátfalvi ütközetben, hogy le­róják kegyeletüket az elhúnyt elvtársak sírjánál. Most va­sárnap, május 25-én ismét megtartották ezt a találkozót Bélapátfalván.

Next

/
Thumbnails
Contents