Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-04 / 86. szám

1958. május 4. vasárnap NEPÜJSAG 5 FÖLDI PÁL: Beszeljünk a filozófiáról (Hetedik rész) Drága jó Édesanyák ! — A KISZ megyebizottság ünnepi levele az édesanyákhoz „Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincsen rá szó, nincsen fogalom ..." (PETŐFI) Ma, amikor hazánk valamennyi fiatalja: lányok, fiúk, úttörők, odaállnak édesanyjuk elé és ünnepi ruhába öl­tözve, ragyogó arccal mondják el köszönő szavaikat és adják át a szeretet virágait, mi is elétek állunk és hálás szeretettel köszöntünk Benneteket, az anyák kapja alkal­mából. A mindennapi élet során együtt hajtjuk végre azt a nagyszerű feladatot, mely az ifjúság nevelésében kölcsö­nösen hárul ránk, és napról napra tapasztaljuk az édes­anyák fáradhatatlan tevékenységét és féltő gondosságát, mellyel körülveszik gyermekeiket, serkentik ifjúságunkat az életben való helytállásra, emberséges magatartásra. Az édesanya boldogságát az teszi teljeséé, ha gyer­meke is boldog. Szocializmust építő társadalmunk nagy lehetőségeket biztosít a fiatalok vágyainak, hasznos ter­veik megvalósítására KlSZ-szervezeteinknek azért leg­több tevékenysége, hogy a párt és a szocialista haza sze- retetére nevelje az ifjúságot. Ha a mi ifjúságunk becsü­letesen helytáll a szocializmus építésében, akkor a békét és azt a hazát erősíti, amely az ő boldogságát van hivatva megteremteni. Édesanya, — Te, aki a bölcsőtől, szíved teljes melegé­vel kíséred az élet útján gyermeked fejlődését, bízvást hisszük, mindebben egyetértesz velünk. Nincs számunkra szebb feladat, minthogy a Te gyer­mekedet, a mi ifjúságunkat a béke és a szocializmus híveivé neveljük, s hogy ezt a nevelést koronázza a szü­lők iránti önzetlen gyermeki szeretet. Csokorba kötve, ez a mi virágunk, amelyet elétek tárunk, drága jó anyák és kívánunk gyermekeitek neve­léséhez jó egészséget, sok-sok türelmet és virágzó sikereket. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA. Első „fecskék44 az egri sf ran dón Május elsején megnyitotta kapuit az egri strand. Az első napén csak az ifjú korosztály használta ki a kellemes, nap­sütéses időt. Sarabolják a cukorrépát a káliak A filozófia fogalmát megha­tározva, azt mondottuk, hogy minden filozófiai rendszer tu­dományos jellegű, vagy lega­lábbis tudományos igényű vi­lágnézet. Ezzel feltártuk a kü­lönböző filozófiai rendszerek azon közös vonását, jegyét, amely a filozófia fogalmának meghatározásához szükséges. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy ezzel nem tudtunk meg mindent a filozófiáról. Ezért tehát tovább kell beszél­nünk a filozófia fogalmáról. Azonkívül, hogy minden fi­lozófia tudományos jellegű, il­letve tudományos igényű, rendszeres világnézet, — mi­lyen közös jegyek, vonások jellemzik még a filozófiát? — Ezeket a közös jegyeket, voná­sokat két problémában lehet összefoglalni: a filozófia alap­kérdésében és pártosságában. Előre kell bocsátanunk, hogy minden filozófiának, de külö­nösen valamennyi újkori filo­zófiai rendszernek közös az alapkérdése, és valamennyi fi­lozófia pártos ideológia. Be­széljünk részletesebben ezek­ről a problémákról Kezdjük a filozófia alapvető kérdésével. Mi a filozófia alapkérdése ? ÍVJ inden, de különösen az újabb filozófia funda­mentális, nagy kérdése, a lét és a tudat, az anyag és a gon­dolkodás, a természet és a szellem viszonyának kérdése. A filozófiai alapkérdés konk­rét értelemben abban jut ki­fejezésre, hogy mi az elsődle­ges, az eredendő és mi a má­sodlagos, a leszármazott: a lét vagy a tudat, az anyag vagy a gondolkodás, a természet vagy a szellem. Ezt a filozófiai alap­kérdés egyik oldalának is szoktuk nevezni. Ez a kérdés a vallással, az egyházzal szem­ben abban csúcsosodik ki, hogy isten teremtette-e a világot vagy mindöröktől fogva meg­van-e a világ. De a filozófia alapvető kér­désének van még másik oldala is. Képes-e gondolkodásunk a valódi világot megismerni, ké­pesek vagyunk-e a valóságos világról való képzeteinkben és fogalmainkban a valóságos, helyes tükörképét megalkot­ni? (1) Egyszerű szavakkal szólva: megismerhető-e a vi­lág és a világról szerzett isme­retek megbízható, hű, helyes ismeretek-e? A filozófia alap­kérdésének ezen oldala végső soron az objektív igazság el­ismerésében vagy tagadásában nyer értelmet. Miért éppen a lét és a tudat, az anyag és a gondolkodás, a természet és a szellem viszo­nyának kérdése a filozófia alapvető kérdése? Először azért, mert a filozófia tárgyát képező általános világnézeti problémák sorában ez a legál­talánosabb kérdés, és mint ilyen, végtelenül széles terüle­tet érint, fog át. Másodszor azért, mert ennek a kérdésnek előzetes és következetes vagy következetlen megoldásán mú­lik az összes többi filozófiai probléma következetes vagy következetlen megoldása. Har­madszor pedig azért, mert ezen kérdés ilyen vagy olyan megoldása már eleve megha­tározza az adott filozófiai vi­lágnézet jellegét. Végső elemzésben a filozófia alapvető kérdése csupán két­féleképpen oldható meg: ma­terialista vagy idealista mó­don. Pontosabban szólva, a filozófusok szerint, hogy mi­lyen választ adnak arra a kér­désre, hogy mi az elsődleges, az eredendő és mi a másodla­gos, a leszármazott: a lét vagy a tudat, az anyag vagy a gon­dolkodás, a természet vagy a szellem, — két nagy tábort al­kotnak. Azok, akik azt állítják, hogy a szellem az elsődleges, az eredendő a természettel szemben, tehát végső fokon a világ valamilyen teremtését tételezik fel — és ez a terem­tés a filozófusoknál, például Hegeinél, gyakran sokkal bo­nyolultabb és lehetetlenebb, mint a kereszténység felfogá­sában — az idealizmus táborát alkotják. A filozófusok másik része pedig, amely a termé­szetet tekinti elsődlegesnek, eredendőnek a szellemmel szemben, a materializmus kü­lönböző iskoláihoz tartozik. Ez a két kifejezés — mate­rializmus és idealizmus — ere­detileg nem jelentett mást, mint ezt. A filozófia történeté­ben mindig hallatlan zavart jelentett, amikor más tartal­mat tulajdonítottak nekik, és esetünkben is csak zűrzavarra vezetne, ha más értelemben használnánk ezeket a fogal­makat Csakis ebben az érte­lemben használható mind a materializmus, mind az idea­lizmus. Éppen ezért el kell ítélnünk azt az idealista meg­határozást, mely szerint a ma. terializmus azon felfogás, amely „az anyag és szellem közti lényeges különbséget ta­gadja”, vagyis általában a ma­terialista világszemlélet egyen­lő a vulgármaterializmussal.(2) Yf alójában a materializ- * mus olyan filozófiai vi­lágnézet, amely a létet, az anyagot, a természetet elsődle­gesnek, eredendőnek, a tuda­tot, a gondolkodást, a szelle­met pedig másodlagosnak, le­származottnak tekinti. A ma­terialista világszemlélet egy­szerűen azt jelenti, hogy az objektív valóságot, az anyagi világot, a természetet, a társa­dalmat és az emberi gondolko­dást olyannak vesszük, mint amilyen, anélkül, hogy bármit is hozzáadnánk, ami attól ide­gen. Ezzel szemben az idealizmus olyan filozófiai világnézet, amely a tudatot, a gondolko­dást, a szellemet tartja elsőd­legesnek, eredendőnek, a létet, a természetet pedig másodla­gosnak, leszármazottnak. Az idealista világszemléletet az jellemzi, hogy a valóságot, a természetet, a társadalmat és emberi gondolkodást eltorzítja és meghamisítja. A materializmus és az idea­lizmus összehasonlításából ki­tűnik, hogy míg az előbbi alap­jában véve igaz, tehát helyes, addig az utóbbi lényegét te­kintve, hamis, tehát helytelen világnézet. A materialista és az idealista filozófia éppen úgy Május elsejét ünnepelte a po­roszlói Halászati Termelőszö­vetkezet. Számukra a május elseje kettős ünnep, hiszen ezen a május elsején is egyben harmadik születésnapját tart­ja a szövetkezet. Mester Laci bácsival, a szö­vetkezet egyik igazgatósági tagjával beszélgetünk itt, a halászcsárda irodájában. — Én sem vagyok már mai gyerek — kezdi a szót Laci bácsi. — Közel állok az ötven- hez és elmondhatom, hogy gyerekkorom óta halászok. — Ahogy Laci bácsi arcát elné­zem, bizony, azt kell monda­ni, hogy sok barázdát vésett már arra a tiszai szél. — Mert nem könnyű ám, kérem, a halászember élete, — vélekedik Laci bácsi. — Ma is már hajnali fél négytől kint vagyok a Tiszán. Most jöttem be, délután, úgy három óra felé. Árad a Tisza és egész nap hatalmas hullámokat vert a szél. Szóval, mára elég volt a jóból, — neveti el magát a tiszai ember — Aztán megérte-e, nem volt-e hiába a tizenegyórás munka, sok törődés? — Ma megérte, — mondja Laci bácsi igazi halász-öntu­dattal. — Űgylátszik, a halak is tudták, hogy nagy ünnepre készülünk és hogy a mi me­gyénkben nagyon sokan szere­tik a halat... Ma szerencsém volt Akadt a hálóba 22 kiló nem egyeztethető össze és nem békíthető ki egymással, mint az igazság a hamissággal, vagy a helyes álláspont a helytelen­nel. Azt kérdezhetné valaki, hogy ha az idealizmus hamis, helytelen világnézet, akkor miért van mégis létjogosult­sága. Erre a problémára ma­gyarázatot kapunk, ha meg­vizsgáljuk az idealizmus isme­retelméleti és osztálygyökereit. Melyek tehát az idealizmus is­meretelméleti és osztálygyö­kerei? A valóság megismerésére irányuló emberi gondolkodás végtelenül bonyolult, ellent­mondásos folyamat. Lenin sza­vai szerint: az emberi megis­merés nem egyenes vonal, il­letve nem halad egyenes vo­nalban, hanem körsorhoz, spi­rálishoz végnélkül közeledő görbe vonal. Ebben a határta­lanul bonyolult emberi meg­ismerésben, különösen a foga­lomalkotásban, megvan a lehe­tőség arra, hogy a gondolko­dás elszakadjon a valóságtól, egyenesvonalúvá váljék és megmerevedjék. A fogalom- alkotásnak alapvető sajátossá­ga az absztrakció, az elvonat­koztatás. Így például a ház fo­galmát megalkotva, meg kell ragadni az egyes, különböző házak közös jegyeit, tulajdon­ságait, vonásait és el kell eze­két vonatkoztatni az egyes há­zaktól. A ház, mint fogalom, nem más, mint az egyes házak közös jegyeit, vonásait stb. egybefogó és elvonatkoztató gondolattartalom Mindez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek az absztrakciót valóságnak, a valóságot vi­szont absztrakciónak vehetik. Ez a lehetőség állandóan fenn­áll, és ebben rejlenek az ideá­lizmus ismeretelméleti gyöke­rei. JEGYZETEK: 1. Lásd Engels: Feuerbach és a klasszikus német filozófia fel­bomlása című munkájának II. fejezetét. 2. Az ún. vulgármaterializmus az anyag és tudat viszonyának dialektikáját leegyszerűsítve és ezáltal eltorzítva, úgy véli, hogy a tudat egyszerű anyagi váladé­ka az agynak, olyasféle váladé­ka, mint például a májnak az elsőosztályú ponty, 13 kiló elsőosztályú keszeg, és ugyan­csak keszegből 5 kiló másod- osztályú. Ez aztán igazán szép ered­mény. — Mester bácsi ezen a napon igazán „mestere” volt a munkájának, hiszen ha ösz- szeszámoljuk, nem kevesebb, mint 40 kiló halat fogott egye­dül. Fiatalember kapcsolódik a beszélgetésbe. Kalmár Z sig- mond pénztáros és egyben a csárda konyhájának vezetője. Szövetkezetükről beszél. El­mondja, hogy ma három éve alakult meg ünnepélyesen a poroszlói halászati szövetkezet. Ezért is keresztelték a szövet­kezetei május 1 névre. Azóta minden esztendőben méltó­képpen megünneplik a mun­kásosztály nagy nemzetközi ünnepét és egyben születés­napjukat is. Az idei május elsejére átala­kításokat végeztek a halász- csárdában, hogy tisztább és jobb kiszolgálást adhassanak a dolgozóknak. Május 1 tisztele­tére — mondja — jól dolgoztak a halászok is. Ez lehetővé tet­te, hogy az ünnepre 2 mázsa friss halat küldhettünk Eger­be és még 1 mázsát a megye más vidékeire Természetesen ezen túlmenően a helyi fo­gyasztást is a legmesszebb­menőkig kielégítettük. Sült és rántott hallal, halászlével álltunk május elsején a község Ezer ember vett részt a máius elseiei ünnepségen Felnémeten Nagyszabású május elsejei ünnepséget rendeztek Felné­met dolgozói. A szép és szín­pompás felvonuláson jól mu­tatott a lovasbandérium. Az általános iskola és a KISZ- szervezet ünnepi műsort adott, majd sor került a kiszisták fogadalomtételére. Az ünnep1 beszédet Keskai János elvtárs az egri járási pártbizottság titkára tartotta Délután sport­műsor és táncmulatság vob a község lakosai részére. Ma Felnémeten: tárás! tűzoltóverseny Az egri járás tűzrendészed alosztály parancsnokság ma, a délelőtti órákban önkéntes tűz­oltó versenyt rendez Felnéme­ten. A verseny reggel 8 óra­kor. kezdődik. A verseny első részében elméleti vizsga lesz majd ezt követi a csapatok szerelési versenye.. Teljes erővel folyik a kukorica vetése A május elsejével bekö­szöntött tavasz lázas munká­ban találta a földek népét. Úgy mondják, az utóbbi egy hét alatt többet haladtak előre a tavaszi munkák, mint már­cius, áprilisban heteken ke­resztül. A fejtrágyázott őszi vetések megyeszerte zöldellnek és bár magasságuk nem éri el az idő­szakhoz képest megfelelőt, mé­gis azt kell mondani, ha to­vábbra is jó idő lesz, egy-két héten belül behozzák a lema­radást. Kikeltek az árpák, bor­sók és répák a legtöbb he­lyen. Folyik teljes erővel a kukorica vetése és befejezés­hez. közeledik —_ különösen az egri és hatvani járásban — á "krumpli vetése. A szőlők metszése 90—95 szá­zaléknál tart és folyik az el­ső kapálás. Általában elmond­hatjuk, hogy az utóbbi , 20—22 Celsius fokot is elérő meleg igen kedvező volt a mezőgaz­daságra. — AZ EGRI AUTÓIPARI Forgácsoló gyárban május el­sején délután kedves, csalá­dias sörözgetésre gyűltek ösz- sze a dolgozók. A vendégek között a város több vezetője is megjelent. lakosságának rendelkezésére. — (Azóta biztosan el is felejtet­ték már a május elsejei hal ízét, a poroszlóiak.) Italáru is volt bőven hisz, mint mondani szokás — átkozott a hal a má­sodik levében. Mester Laci bácsinál újból kíváncsiskodni szeretnénk. — Mondja el, — kérjük, — milyen nagyobb súlyú halakat fogtak az utóbbi hónapokban? Máris kész a válasz. — Idős Pócs István 76 kilós harcsát fogott januárban, ő maga áprilisban fogott egy 21 kiló 70 dekásat. Tóth János pe­dig márciusban egy több mint 9 kilós süllőt. Szép eredmé­nyeket értek el a legöregebb halászok is, mint Tóth János bácsi is, aki már 76 éves em­ber. Bizony, ő már több mint hatvan esztendeje halászik és alighanem, több időt töltött életében a vizen, mint a szá­razon. Ismeri a halászat min­den csínját-bínját. Tudja a halak szokásait, következtet még az időjárásra is azok vi­selkedéséből. — Hogyan élnek a szövetke­zetben? — tesszük fel az utolsó kérdést Mester Laci bácsinak. — Az elmúlt 1957-es eszten­dő kedvezett a halászoknak. Sokat és szép példányokat si­került fogni, így természetesen jó volt a jövedelem is. Én ma­gam a múlt évben 393 munka, egységet szereztem, ami ná­lunk egy közepes átlagnak fe­A füzesabonyi járás minden községében népes a határ, minden nap, még a vasárna­pokon is dolgoztak. A járás egész területén be is fejezték már az ősziárpa vetését, s a korábban elvetett árpa jóré­sze már szépen zöldell. Csak­nem mindenütt hozzáfogtak a kukorica vetéséhez is és vetik lel meg. Erre kaptam 23 000 fo­rintot, amivel igazán meg va­gyok elégedve és az idén is csak olyan esztendőt kívánok, mint a tavalyi volt. De ha már itt tartok, hadd mondjak el ter­veink közül is néhányat. Min­denekelőtt emelni szeretnénk a termelést és el szeretnénk érni, hogy a poroszlói halá­szati szövetkezet halait megr ismerjék szerte az országban, még Budapesten is. Növelni és javítani akarjuk felszerelé­seinket, hogy ezáltal is több halhoz jussunk. Dolgozni aka­runk, mert érdemes, hiszen magunknak, a magunk hasz­nára dolgozunk. Eljár az idő, de a szép pi­rosra, ropogósra sült keszeg­nek, amivel ezek a kedves ha­lászemberek kínálnak, nem tudok ellenállni. — Látszik, hogy nem a vi­dékünkre való — mondja ne­vetve az egyik halász, miköz­ben eszem a halat. Ügylátszik, észrevette, hogy ügyetlenül küszködöm a szál­kákkal. — Ami azt illeti, a fiatal vad­disznópecsenyét ügyesebben kezelném — ismerem be ma­gam is, de azért becsülettel helytállók a keszeg mellett. Búcsút veszünk a kedves is­merősöktől és búcsúzóul csak sok boldog születésnapot kí­vánunk a poroszlói halászszö­vetkezetnek. SZ. 1. a napraforgót, a takarmányré­pát is. A járás homokosabb részén, Kál és Kápolna kör­nyékén kikelt a cukorrépa, egyes helyeken megkezdték a sarabolását. Néhány nap múlva a füzes­abonyi járás egész területén megkezdik az első növényápo­lási munkákat. Román vendégek Boldogon A Népek Barátsága Hónapja alkalmából ma “román vendé­geket fogadnak Boldog község­ben. A vendégek részt vesz­nek az Anyák Napja ünnepsé­gein, megtekintik a községben megrendezésre kerülő nagy­szabású tűzoltóversenyt, ame­lyen 12 község 23 csapata vesz részt. Délután családlátogatás­ra mennek a román vendégek, este pedig részt vesznek a köz­ség egyik családjánál megtar­tandó lakodalmon. rw unó— ii Szépen dolgozik a felsőtárkányi KISZ-szervezet A felsőtárkányi 40 tagú KISZ-szervezet derekasan ki­veszi részét a munkákból. — Nemrég a fásítási hónap ke­retében 800 darab feketefenyő- csemetét ültettek el a fiata­lok. A KISZ-szervezet kultúrbri- gádja a falu kultúrmunkájá- ban jár az élen. Jelenleg az Annuska című darabot tanul- iák. leeu+őhb nődig a Zsuzsi­val léptek a közönség elé. Dicséretet érdemel a közsé­gi tanács v. b. titkárnője, a fiatalok Erzsiké nénije, aki fáradságot nem ismerve, maga is szívesen foglalkozik a fia­talokkal. A szervezet lánytag­jai közül Holló Piroska. Érsek Mari, Csányi Klári, és Kakuk Juliska érdemelnek különöse» elismerést. epe. (Folytatása következik) WVVVVVVVVWVWVVWWWWWWWWAWWW«W«VWWWVWWWW»WV\\WAW»AAWVVVVWWWMAM\WIVVWWWVWVVVVVWVVWWV 76 kilós harcsa, 9 kilós süllő — látogatás a poroszlói Május 1 Halászati Szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents