Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-22 / 101. szám

1958. május 22., csütörtök NßPÜJSÄG 5 Néhány gondolat a ma szovjet filmjeiről A felszabadulás utáni években a burzsoá ide­ológia befolyása csak lassan csökkent. A fegyveres harc el­vesztése után az állásaiba visszahúzódó jobboldal ezek­ben az időkben olyan támadá­si felületeket keresett, melye­ket aránylag feltűnés nélkül ostromolhatott. Ilyen volt pél­dául a szovjet filmek népsze- rütlenítése, hiszen velük csak akkoriban ismerkedett meg jobban a hazai közönség. Tagadhatatlan, hogy még három-négy évvel ezelőtt is — de elvétve még ma is — akad­tak s akadnak, akik a tömegek egyre fokozódó érdeklődése el­lenére úgy vélekednek, hogy a szovjet filmgyártás mesz- sze a nyugati alatt marad, főleg ami a francia-olasz fil­meket illeti. Hat-nyolc évvel ezelőtt az ellenséges erők egye­nesen bojkottot szerveztek a szovjet filmek ellen, mígnem belátták, hogy csak saját ma­gukat büntetik vele. Ez a fa­siszta bojkott megismétlődött — bár csak átmenetileg és egé­szen erőtlenül — az ellenforra­dalom utáni időkben is. Az elmúlt 13 év alatt sok száz szovjet filmmel ismerke­dett meg a magyar közönség. És mert a notórius moziláto­gatók, s a magukat „tárgyila­gosnak” tartók között is akad nem egy, aki hajlik a szovjet filmek fejletlenebb voltát ál­lító véleményre, érdemes né­hány szavas helyzetképet fes­teni e filmekről, s felvázolni a szovjet filmek hazánkbeli múltját és jelenét. A felszabadulás utáni években hozzánk ke­rült filmek legnagyobb része a Nagy Honvédő Háborúval foglalkozott, vagy történelmi témákat dolgozott fel. Elvétve néhány könnyebb műfajú film is akadt: a jól sikerült Ex­pressz szerelem, vagy a Szi­bériai rapszódia. A magyar közönség már ezekben a fil­mekben sok, számunkra új­szerű és szokatlan feldolgozás­móddal, eszközzel ismerkedett meg, amelyeknek egy része merőben elütött a kizárólag gördülékenységre, „jólfésült- ségre” berendezett sekélyes nyugati filmekétől. Itt minde­nekelőtt a szovjet film és színjátszás drámai hagyomá­nyaira gondolok. A tíz évvel ezelőtti szovjet filmek egy ré­sze valóban nem volt eléggé filmszerű, ami a gördülékeny- séget illeti, mert az akkori rendezők igyekeztek a nagy orosz színházi hagyományokat maradéktalanul átmenteni a filmre. így születtek az olyan felejthetetlen alakítások, mint a Nagy Péter, Patyomkin, vagy Mereszjev ezredes figurája, de e túlsúly kétségtelenül a film- szerűség rovására ment. Ma már bátran elmondhatjuk, hi­szen bizonyos távlattal rendel­kezünk, sok-sok film megnézé­sével, hogy az akkori szovjet filmeket a nagy egyéni alakí­tások mellett nem egyszer a darabos, vontatott technikai szerkesztés jellemezték, bár olyan filmek is készülte^: s nem is egy, mint a Vidám vá­sár, vagy a Cirkusz. ■l-'s még valami: az akkori filmek rendezői mostohán bántak a negatív s pozitív figurák jellemének kimunká­lásával. Mintha féltek volna egyik vagy másik alakra el­lentétes vonásokat aggatni. Minden jószándék és építő jellegű mondanivaló dacára természetes, hogy az első idő­ben az amúgy is nyugati, pol­gári ízlésű filmeken nevelő­dött mozi közönségünk előtt e filmeknél a tartalmilag leg­többször sekélyesebb, de áb­rázolásmódjukban sokrétűbb, fejlettebb nyugati filmek na­gyobb sikert arattak. A for­dulatot itt is a XX. pártkong­resszus hozta. De kétségtelenül nagyon je­lentős lehetett a szovjet fil­mesek s a franciák kölcsönös tapasztalatcseréje, — amely majdnem egy teljes éven át tartott s ezalatt a legnagyobb francia szakemberek keresték fel a szovjet műtermeket s fordítva. De még ennél is fon­tosabb, hogy maga a szovjet filmgyártás ismerte fel alkati fogyatékosságait, s nem késle­kedett ezt olyan filmek töm­kelegével bizonyítani, mint a Zsurbin család, a Rumjancev ügy, Elárult szerelem, Halha­tatlan garnizon, Negyvenegye­dik, Hajsza, Feleség, Uljanov család, stb., stb. íyr i volt e változás lénye- ge? Elsősorban felfo­gásbeli. A régebbi szovjet fil­mek túlzott szeméremmel kö­zeledtek az élet mindennapos problémáihoz, például a sze­relemhez. A gyakran a ló túlsó oldalán kikötő magyar filmgyártásnak is volt egy olyan kora, amikor filmen meg sem csókolhatták egymást a szereplők. Állítsunk csak szembe egy percre a már-már naturalista szélsőségekbe eső franciák szerelmi jeleneteit a tíz év előtti prűd filmekével! Nyilvánvaló a hatalmas kon­traszt. Ezeknek az ellentétek­nek egy része a Rumjancev ügyben, a Negyvenegyedikben, vagy a mostani Hajszában fel­oldódott. De megszínesedett a jelle­mek ábrázolásmódja is. A Kisdobos c. Gajdar-film kém­jéről pl. sokáig azt hisszük, hogy rokonszenves, ártatlan bácsika. A Negyvenegyedikben pedig egyenesen központi sze­repet kap a fehérek egyik ka­pitánya, aki egy ízig-vérig bol­sevik lány szívét és szerelmét nyeri el anélkül, hogy — mint ez művészileg tökélete­sen bizonyítható is — a kon­fliktus megalkuvó módon bár­miben is elkenődnék. Sőt! A Rumjancev ügy „pozitív” hőse már esendő ember, mégis rokonszenvezünk vele, de a Halhatatlan garnizon rettegő hőseivel is, mert érezzük: em­beri közelségbe kerültünk ve­lük. Nagyot fejlődtek a szovjet filmek a rendezés gördülé- kenységében és a fényképezés módjában is. Bár a régebbi filmek is sok szép bravúrt mu­tattak (Egy igaz ember, Heten a hó ellen, Bátor emberek) a maiak aránya már szinte tel­jes. A mai szovjet filmek leg­nagyobb része már nemcsak jó, de jobb is, mint a beho­zott nyugatiak zöme. Gondol­junk csak a gyenge Becsület­rablók c. francia-olasz, a Mar­ty c. amerikai, az Akasztot­tak lázadása c. mexikói, vagy a Till Ulenspiegel c. francia filmre, de sorolhatnók a Pick- wick-klubot, az Egy halálra­ítélt megszökött-et, a gyenge 1 \ Aidát (mennyivel nagyobb ná- 5 la a szovjet Othello!) stb, stb. A szovjet filmek zsúfolt né­zőterei indennél beszédeseb­bek. Ha a világon egy olyan filmszcvetség 'Vő'1 -> amely az egyes államok között fel- i jztaná a készítendő filmek műfajait, a történelmieket minden bizonnyal a szovjet filmgyártásra bíznád Nagy­szerűen értenek a felfokozott pátosz, a magasabbrendű in­dulatok megkapó ábrázolásá­hoz. De mint a B. 206-os ügy, a Hajsza, s más kalandfilmek bizonyítják, e széles tömege-, két megmozgató, könnyebb szórakozást ígérő műfajban is érdekeset, színvonalasat nyúj­tanak. A Hajsza például - iz­galom tekintetében — felért/ egy vadnyugati kalandfilmmel / — de ráadásul eszm«1-' monda- |i nivalóia volt. c ez a többlet, az, amit a nyugatiak nem tud- ' nak utánozni. ' S hogy a pártos mon-' danivalót mennyire műszók-,1 ta a uazú ' özönség. mennyi-1 re hiányzik neki, ha nincs, ar-j ra legértékesebb bizonyíték, í hogy a közönség elégedetlenül1! morgott a Becsületrablók c.,' egv^^ként elég érdekes, gör-i dülékenv fűm alatt csak azért,/ mert a mondvacsinált és tár- , sadalmileg gyökértelenül fitye- < gő probléma már nem tudta ' lekötni! Nemcsak a szovjet i filmek: a hazai közönség ist egyre jobban ’•i-seázik. ami a művészi fejlődést, az igé-, nyes szórakozás keresését il-1 leti. , j PAGONY LAJOS <! Ifi kultúrcsoport alakult a gyöngyösi gazdakörben Vasárnap tartották meg a gyöngyösi Petőfi Sándor Gaz­dakör közgyűlését. A gyűlé­sen mintegy 350-en vettek részt. A vezetőség beszámolt a végzett munkáról és bejelen­tette a gazdakör ifi kultúrcso- portjának megalakulását. Az új kultúrcsoport 24 paraszt­fiatalból áll. |7 ger idegenforgalmának leghatékonyabb vonzó­ereje a vár. Tavasztól őszig százezres tömeg jön Egerbe, és majdnem mindenki felmegy a várba még akkor is, ha már járt itt, ha már nem új szá­mára az, amit ott lát. Sokan vannak szerte az országban ra­jongói a várnak, akik figvelik sorsát és sokáig keseregtek el­hanyagoltságán. Emlékezzünk vissza, hány riport és hány újságolvasó levele vetette az egriek szemére a várban ural­kodó állapotokat, hányán tet­ték szóvá a Gárdonyi-sír ügyét, legtöbbnyire olyanok, akik ez­zel segíteni akartak. Aki most veszi magának a fáradságot és felmegy a vár­ba, több helyen szorgos mun­kára lesz figyelmes. Ha a Varkoch-kaputól nem a kaza- máták felé, hanem egyenesen előre tart, a volt laktanya be­járata felett új feliratot lát: a Dobó István Múzeum-ét, bent az udvaron pedig, a gó­tikus épületen az Országos Műemléki Felügyalőség egri művezetőségének táblája hir­deti a vár története egy új korszakának kezdetét. A múlt év őszén a Honvé­delmi Minisztérium polgári cé­lokra adta át az egri várat is (mint még egynéhányat az or­szágban), és ezzel a vár a Mű­velődésügyi Minisztérium ke­zelésébe került. Ez a változás több tulajdonjogi problémát oldott meg, melyek azelőtt akadályozták a vár karban­tartási és fejlesztési terveinek megvalósítását. A Művelődés- ügyi Minisztérium — a helyi párt- és államigazgatási szer­vek egyetértésével — a várat teljes egészében múzeumi és egyben idegenforgalmi célok szolgálatába állította. Ezzel olyan gazdája akadt a vár­nak, mely biztosítani tudja majd a rendszeres és folyama­tos karbantartást, a falak hely­reállítását, ugyanakkor a több mint 20 éve abbahagyott ása­tások folytatását is. JlíÁzimi h az ujM aaßhaji romokkal) így szerves egyse-i get fog alkotni, mint a vár1 virágkorában. Áttekinthetővé \ 1 válik a teljes festői romterület1 ] és ugyanakkor megoldható lesz [ a várudvaron keresztül a ka-! zamátákba való lejárás is. A’ XVI. század harcainak pa- [ • rancsnoki épületét, az úgyne-i vezett Dobó-palotát is fel le-'! hét majd tárni, mert alapjai!1 nagyrész ez alatt a mai, elbon-1 ] tandó raktár alatt feküsznek. \ A várudvar északkeleti sár-!' kában modern épület van, egy <! istálló, mely az 1930-as évek-/ ben épült. Eddigi tervek sze-11 rint az istálló tanulmányi rak-1! tár lesz, az országos vasgyűj-/ temény raktára. Ez évben a'' múzeum egy nagy és értékes/ gyűjteménnyel gyarapodott: az/ Iparművészeti Múzeum átad-1 ta teljes vas-anyagát, mely [ • művészi értékű kovácsolt-vas tárgyakat — csillárokat, külön-1! böző rendeltetésű rácsok, ka-|i púk, lámpák, szobrok — fog-! lal magában. A tanulmányi'! raktár olyan módszerű raktá-ő ri elhelyezést jelent, mely le-11 hetővé teszi az egyes tárgyak1, megtekintését, tanulmányozd.!1 sát. '! A nyugati oldalon emele-! tes épület áll, a másik, i idén helyreállított épület. A | földszinti termek nagyobb ré-, szében a múzeum népművé-1 szeti anyagát mutatjuk majd | be, két szobában pedig az egri természettudományi gyűj-' tők tárgyait. Két gyűjtemény-! ről van itt szó: Legény Ferenc' őslénytani, őstörténeti gyűj te- ] ményéről és Reskovits Miklós; lepkegyűjteményéről. Az eme- < létén képtárat rendezünk be,' mely egyrészt a volt érseki gyűjteményből, másrészt újabb gyűjtési anyagból áll. A kép­tár mellett két kisebb helyi­ségben iparművészeti tárgyak lesznek. A múzeum e részle­geinek megnyitását június vé­gére, a Heves megyei Napok-! ra tervezzük. i (Folytatjuk) BAKÓ FERENC Külföldi Híradó LENGYELORSZÁG: Varsó egyik legnagyobb új lakótelepét, a Muranov város­részt mutatjuk be ezen a képen. OLASZORSZÁG; A román népi tánc- és énekegyüttes Szicíliában ven­dégszerepelt, ahol nagy sikert aratott színvonalas műso­rával. FRANCIAORSZÁG: Ezen a képen Franciaország női autóvezető bajnokát... ... míg ezen a másik képen az egyik legújabb nyári kalapdivatot mutatjuk be. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Német divattervezők és manekenek egy csoportja Egyip­tomba utazik, ahol részt vesznek a nemzetközi egyiptomi gyapotvásáron. ményeik mellett részt vállal­nak a vár fenntartásában a helyi- tanácsok is. Heves me­gye tanácsa jelentős összeget juttat már ez évben is a fa­lak helyreállítására, Eger vá­ros tanácsa pedig kisebb ösz- szeggel a vár területének szé­pítéséhez járul hozzá. Itt em­lítjük meg, hogy a városi ta­nács a múlt évben 15,000 fo­rintért megvásárolta dr. Iványi Béla ny. egyetemi tanár ter­jedelmes kézirat-másolat gyűj­teményét, amely a vár és a város történetének igen gaz­dag forrása. A jelentős részé­ben ma nehezen hozzáférhető, nyugateurópai levéltárakból származó anyag oklevélmáso­latokat és regesztákat (oklevél kivonatokat) tartalmaz. — A gyűjtemény a múzeum adat­tárába került és tanulmányo­zása már meg is kezdődött. Adatai értékes támpontokat adnak a várban tervezett fel­táráshoz és helyreállításhoz is. T ássuk most, hogy mi­■*-J lyen épületek vannak a vár felszínén és hogyan kí­vánja qzeket a múzeum fel­használni. A bejárati épület földszintjén irodák és a gond­noki lakás, emeletén pedig három lakás van, a múzeum dolgozóinak. Ennek és egy másik épületnek múzeumi cél­ra való átalakítása az elmúlt télen történt meg, és egy hó­napja fejeződött be. A múze­um-udvar keleti oldalán föld­szintes, barakk-szerű épület helyezkedik el, mely most raktár, de néhány év múlva lebontásra kerül. Távolabbi tervek szerint a várudvar és a romkert (a székesegyház­ai Művelődésügyi Minisz- i térium ezzel nagy fel- i adatot vállalt magára, mert ] csak a várfalak karbantartása j is — éppen költséges volta mi- ; att — évszázadok óta elhanya- ] golt kötelesség. Nagyon kevés i ilyen munkálatról van tudó- i másunk, annál inkább a falak ; bontásáról, erőszakos rongálá- ; sáról. Nem beszélve itt a i XVIII. század végén megin- i dúlt és a XIX. század köze- : péig folytatódott tervszerű bontásról, csak azt a példát hozom fel, hogy a Tömlöc- ■ bástya külső falának kőbur- i kolatát 5—6 éve éjszaka isme­retlen tettes kifejtette és el- i lopta. Reméljük, hogy a jö- : vőben ilyen kísérletre nem kerül sor, mert a veszélyezte­tett részek bekerítésével mó­dunkban áll ezt megakadá­lyozni, de reméljük ezt a nép művelődési szintjének emel- dekésétől is. A vár jelenlegi kezelője azonban nem áll egyedül ezek­kel a gondokkal. Az Építés­ügyi Minisztérium a legtevé­kenyebb segítő társ, melynek Országos Műemléki' Felügyelő­sége nemcsak pénzt és esz­mei irányítást ad az itt folyó munkálatokhoz, hanem a munkák kivitelezési részét is saját egri művezetőségével bonyolítja le. A Felügyelőség művezetőségének felállítása a munkák gondosabb és egyben műemlékileg szakszerűbb el­végzését teszi lehetővé. Ez a művezetőség végzi a karban­tartási, a helyreállítási, a fel­tárási és a tereprendezési munkát. A minisztériumok és intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents