Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-22 / 101. szám
1958. május 22., csütörtök NÉPÜJSÄG S Nagy a tudás hatalma A kilométerek százezreit tett« meg rövid néhánynapos útja alatt már a harmadik szovjet mesterséges hold. A tudomány újabb diadalát ünnepli. Brüsszelben is parádét tart a technika, a tudo- domány, az emberi tudás. A londoni British, a híres lenin- grádi, moszkvai könyvtárak könyvespolcai évente kilométerekéi gyarapodnak. Ma egy diák majdhogynem többet tud a világegyetem titkairól, mmt azelőtt egy csillagász; a kétéves gyerek jól. ismeri a rádiót, a televíziót, a repülőt, pedig mi magunk annak idején hitetlen- kedve csodáltuk ezeket a „szerszámokat“. A tudomány, a technika, a művészetek rohamléptékéi törnek előre, s — milyen furcsa paradoxon, vagy talán nem is az? — minél merészebb az előretörés, annál közelebb jön a tegnap, az emberiség múltja. Nemcsak az új, hanem az emberiség kultúrtörténetének régi, évszázados, évezredes kincsei is felhasználásra kerülnek az élet, a kultúra minden területén. Differenciálódtak a tudományok. Ma már nemcsak fizikus van, de például asztrofizikus is, nemcsak sebész, de például idegsebész is. A polihisztorok kora lejárt! Mégis, hogy az ember igazán ember legyen: közelebbről, hogy hazánkban valóban művelt emberek építsék művelt módra a szocializmust, a holnapot, éppen maguk számára, ahhoz éppen a mai kor „polihisz- torságára“, az általános műveltségre van szükség. Az általános műveltség megszerzése nem könnyű dolog, de feltétlenül szükséges, aki eredményes munkát akar végezni, s aki élvezni is szeretné mindazt a szépséget, amit az emberi elme, a kultúra, a tudomány, a művészetek terén alkotott. Jókai a Lélekidomár című érdekes regényében a főhős mindenhez ért, mindenhez hozzá tud szólni, minden problémában otthonosan mozog, de.;. A tragédiája az, hogy rendszeresen olyan emberekkel találkozik, akik csak egy dolo-’mz értenék, saját szakmájukhoz, de ahhoz aztán nagyon. Az író azt az igazságot is ki akarta tán‘ mondani — óvakodva a belemagyarázástól ; hogy a sokoldalú tudás alapja, az egy területen való alapos jártasság. S rögtön hozzátehetjük, hogy ez fordítva is érvényes: az egy területen való ala(Tudósítónktól) KI NE EMLÉKEZNÉK még azokra az időkre, amikor gépállomásaink jórésze még magas ráfizetéssel, deficittel dolgozott. Jónéhány évvel ezelőtt bizony még igen sok felelőt-* lenség, szervezetlenség, pazarlás és egyéb meg nem engedhető dolgot tapasztalhattunk gépállomásainkon. Ezekre az állapotokra emlékezve beszélgettünk a Füzesabonyi Gépállomás főmérnökével, helyettes igazgatójával, főkönyvelőjével és még jónéhány dolgozójával a mostani helyzetről, a gazdaságosságról. Két évvel ezelőtt még több mint ötvenezer forint veszteséggel dolgoztak, a múlt év azonban közel félmilliós nyereséggel zárult. Az 1958-as esztendő szintén nyereséges lesz és ehhez nagyban hozzájárul a gépállomás dolgozóinak takarékossági mozgalma is. Nincsenek itt külön takarékossági brigádok, az egész gépállomást kollektíva egyetlen takarékossági brigádot alkot — mondja Farkas főmérnök. A főkönyvelő vaskos iratcsomót hoz, előlapozza az egyik értekezlet jegyzőkönyvét, amely egy április elejei szakszervezeti ülésről szól. A beszámoló, a hozzászólások, a dolgozók javaslatai, felajánlásai mind azt igazolják, hogy itt mindenkinek szívügyévé kezd válni a takarékosság. Ez természetes is hisz a traktoristák jó része már évek óta itt dolgozik, s ez a régi törzsgárda, mely az évek során öntudatban is igen sokat fejlődött, már szinte a saját bőrén érzi, a takarékosság és az élet- színvonal összefüggését. Idézzünk néhány felszólalást a jegyzőkönyvből: Ferencz Béla és Fürstál János traktorosok egyaránt két pos jártassághoz elengedhetetlen a sokoldalúság, az összefüggések ismerete, a részlet alapos vizsgálatánál, az egész meglátása is. Nem lehet jó történész az, aki nem ismeri a földrajzol, jó vasesztergályos, aki a matematika, a fémek tulajdonságai tudományának alapjaival nincs tisztában. Az általános műveltség korunk, ezen belül társadalmunk 'jellegéből fakadó objektív szükségesség: eszköz a továbbhaladáshoz, az építéshez. S ezt az eszközt jól „forgatni“, ennek az eszköznek birtokába jutni, mindenkinek fontos kötelessége. Igaz, hogy nem könnyű, s az is igaz, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Nem könnyű, hisz a Hortby-renszer évtizedei alatt nem az általános, de az alapvető műveltség megszerzésétől is mesterségesen el volt zárva népünk óriási többsége. Aki művelt az gondolkodik, aki gondolkodik, az hamar rájön, nemcsak a társadalmi igazságtalanságokra, de azok okaira, sőt — az okok megszüntetésének módjaira is. Érthető, hogy mint veszett kutya a víztől, úgy irtózott az urak társadalma a proli, a paraszt művelésétől. mert egymagában ez is alapjában ásta volna alá a fe- udál-kapitalista Magyarország társadalmi rendjét. S Európa szívében, mint valami nem fehér, hanem sötét folt, úgy élt a gazdasági és kulturális elnyomás bilincseiben a sok millió magyar. Rengeteg a behozni valónk még ma is. A népi demokrácia 13 esztendeje alatt — s ezt még ellenségeink is kénytelenek elismerni — annyit tettünk a nép műveléséért, az általános műveltség megteremtéséért, mint azelőtt évszázadok alatt. Megszüntettük az analfabétizmust, könyvet adtunk a munkás, a paraszt kezébe, megismertettük velük a tudomány, a társadalom fejlődésének alapvető igazságait. Népszerű tudományos könyveink, az újságok hasábjai gazdagon csobogó kútként itatják a tudást az arra szomjas emberekkel. Könyvkiadásunk példányszám tekintetében —, de minőségben is! ■— a csillagok számával mérhető. eS a szomjúság nagy, az igények állandóan nőnek, többet, mindig többet akarunk tudni, S ez rendkívül örvendetes! Azt hinni azonban, hogy a 13 esztendő e területen végzett megfeszített munkája már minden ....... hogy a modern orvostu domány feltalálta a „bátorság” tablettát, amely teljesen megszűnte*-' a félelem érzést? ....... hogy Kínában egy ásatá sr ’' körülbelül háromezer éves szövet, cérna, és szalagdarabokat találtak? ....... hogy a brüsszeli világkiállítás dán pavilonjában 300 borosüveget állítottak ki, melyekbe egy 85 éves dán halász bravúros ügyességgel egy- egy hajómodellt szerelt be? ....... hogy Argentínában ol v növényt fedeztek fel, amelynek Mvonata tíz percen belül minden részeget kijózanít? ....... hogy az oxfordi egyetem bejelentette, hogy Soszta- kovicsnak odaítéli a „honoris causa” doktora címét? ....... hogy egy londoni kiállításon olyan nylon harisnyát mutattak be, amelyet a macska sem tép szét karmaival? Mu nkaverseny a Belspednél A Heves megyei Belsped Vállalatnál május elsejétől augusztus 20-ig munkaversenyben állnak a dolgozók. A munkaverseny * a kirendeltségek között folyik a tervteljesítésért és az önköltségcsökkentésért. Tíznaponként tartanak értékelést, amit havonként összegeznek. A legutolsó értékelés szerint a hatvani Belsped kirendeltség jár az élen 101 százalékos tervteljesítéssel, — 86 százalék önköltség csökkentéssel. Hogy a hatvani Belsped Kirendeltség az első helyen van, köszönhető Varga Imre kirendeltségvezető, O csóvái János, Berényi József hajtok, Barnát József, Bankos Ferenc rakodó-munkások odaadó munká- jának^ Sándor érseki tanácsos, gyöngyösi plébános tartott a népek barátságáról, a gyarmati népek jogos küzdelmeiről függetlenségükért, szabadságukért és a katolikus papok tennivalóiról a béke, a népek barátsága erősítése érdekében. — Mi nem csupán szemlélői akarunk lenni a békemozgalomnak — mondotta —, hanem aktív résztvevői... Papi állásfoglalásunk, kiállásunk elősegíti a béke megvédésének ügyét. Feladatunk: elősegíteni, hogy a magyar nép milliói egyesüljenek a békeharcban. Igényeljük a békét, harcolunk érte. Támogatjuk a tárgyalások gondolatát, bármilyen szinten is és követeljük a hidrogénfegyverek gyártásának, kísérleteinek beszüntetését. Varga Sándor érseki tanácsos úr előadását követően hendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke szólt a résztvevőkhöz. Tolmácsolta a megyei tanács v. b. és a Hazafias Népfront megyei elnöksége üdvözletét, majd beszélt az állam és az egyház közötti viszonyról és a közös feladatról: a béke megvédéséről. Szavait nagy tetszéssel fogadta a gyűlés. Felszólalt még a gyűlésen dr. Schmotzer Pál felsőtárká- nyi plébános, Gulyás István horti esperes, dr. Rakolczay Gábor kanonok, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, Rozsait Menyhért verpeléti esperes és dr. Pákozdy József érseki tanácsos. Valamennyien a katolikus papok békeakaratáról, a béke megvédéséért vívott harc tennivalóiról és a népek barátságának jelentőségéről beszéltek. A gyűlés megválasztotta képviselőit a megyei béketalálkozóra és Brezanóczy helynök úr zárszavai után a Himnusz hangjaival véget ért. A hatvani állomás a tervek teljesítésével küzd az „Elüzem46 cím elnyeréséért EZ A JELSZÓ hangzik Hatvan állomás forgalmi dolgozói között mind a munkaterületen, mind a párt, vagy szakszervezeti értekezleten egyaránt. Az elmúlt években több ízben elnyerték az élüzem címet. 1957. év második félévi tervteljesítése alapján vezér- igazgatói elismerésben részesültek. 24,000 forint került szétosztásra a dolgozók között. Ugyanekkor 23 dolgozó kiváló dolgozó oklevelet és egyheti keresetnek megfelelő katrészeket, csavarokat, főtengelyeket igyekeznek felújítani. Tudvalevő dolog, hogy használat közben a traktorok főtengelye elkopik, ovális alakot vesz feh Ezt a hibát küszöbölik ki a gépműhely finom köszörű gépén. Messze környéken híres a füzesabonyi gépállomás finom csiszolója, sok esetben pontosabb munkát végez, mint a Szolnoki Gépjavító Vállalat. A többi gépállomások is ide ennek a munkának, — mondja tengelyeket. Sok előnye van hordják javítani az elkopott a főmérnök. — Egy-egy tengely megköszörűlésével körülbelül 120 forint a megtakarítás, azonkívül pontosabb munkát végeznek, mint bárhol, s nem kell rá várni, nem kell hosszú heteken át ide-oda szállítani. Az év végére szeretnének egy hengerfurat köszörűt is szerezni. Ilyen berendezéssel az ország egyetlen gépállomása sem rendelkezik. S ha ez sikerül, akkor a helyi gépjavításokkal újabb ezreket takarítanak meg. Az elkopott tengelyeket itt esztergályozzák, hegesztik, maratják, majd köszörülik és ezzel három esztendővel növelik meg élettartamukat. A PÉLDÁK és tapasztalatok szerint tehát vannak hasznos kezdeményezések, jó elgondolások a takarékossági mozgalom fejlesztésére. A kezdet biztató, s ha tovább is így megy, akkor valóban minden dolgozónak szívügye lesz, sőt vérévé válik a takarékosság. S hogy mi lesz ennek a haszna, az eredménye? A takarékosság a mi társadalmunkban közügy, a közösség, az egész társadalom, tehát mindenki személyes érdeke. pénzjutalmat kapott. A budapesti igazgatóság I. csoportjába tartozó nagy állomások versenyében, megelőzve a többi nagy állomásokat, ez év január havi 106 százalékos tervteljesítése alapján az első helyezést érték el, 5000 forint jutalomban részesültek a dolgozók. Április 14—15-én megtartott termelési tanácskozásokon a II. műszak dolgozói május 1-re munkaversenyre hívták ki az I. és III. műszak dolgozóit. A munkaversenyben a tehervonatok gazdaságos kihasználásáért a legjobb eredményt a II. műszak dolgozói érték el, a tervezett egy vonatra eső átlagos 1170 tonna tervet 1,234 tonnára teljesítették, ami azt jelenti, hogy terven felül átlagosan a vonatokat 64 tonnával jobban terhelték. AZ ÁLLOMÁS dolgozói jelentős eredményeket értek el az önköltségcsökkentés terén is. Április hónapban a tolató tartalékok helyes felhasználásával, a 'olatási id" ken- tésével megtakarítottak 600 q szenet, amelynek értéke 11,400 forint. A terv teljesítése mellett vannak rontó tényezők is, a- melyeket minimálisra le kel! csökkenteni. Törekedni kell arra, hogy mennél kevesebb vonatot állítsunk meg a jelzőnél, vagyis szabad utat biztosítsunk. Balesetmentes munkával oldjuk meg szállítási feladatainkat. A személy- és munkás-vonatokat rendesen indítsuk. Törekedni kell a folyamatos munka végzésére. — Ha ezeken a hiányosságokon a forgalmi dolgozók javítanak; az a célkitűzés, amelyet maguk elé tűztek — az „Élüzem’’ cím elnyerése — valóra válhat. MINDEN REMÉNY megvan erre, mert az április havi 105.3 százalékos tervteljesítéssel Hatvan állomás a Bp. Igazgatóság nagy állomásaival szemben újból első helyezést éri el, s ezzel a velejáró 5000 fo-* rint jutalmat újra elnyerte. Révész József, Hatvan állomás. Békegyillést tartottak az egri főegyházmegye papjai Tegnap délelőtt az egri főegyházmegye papjai — Heves, Nógrád, Szolnok megyei papok — gyűlésre jöttek össze Egerben. Az Opus Pacis szellemében összegyűlt katolikus papok gyűlését dr. Brezanóczy Pál főkáptalani helynök, az egri főegyházmegye vezetője, a béke és a népek barátsága jegyében nyitotta meg, majd beszámolt paptársainak szovjetunióbeli útjáról. Elmondotta, hogy ő elfogulatlanul, objektív szemmel nézte a Szovjetunióban a dolgokat, az életet, majd részletesen foglalkozott a szovjet kultúra helyzetével, a vallási élettel, a szovjet nép békeakaratával. A Szovjetunió béketörekvé- seiről szólva kijelentette: — A Szovjetunió pékét akar az egész világnak. S ez nem jelszó. Ha valami igaz, hát az igaz, hogy a szovjet nép — a- melyiknek annyi kincse, olyan múltja és olyan jelene, technikája van —, békében akar élni, s arra törekszik, hogy a béke uralkodjon az egész világon. — Nagyon örülök, — mondotta befejezésül —, hogy a Szovjetunióba látogathattam, s azt kívánom a szovjet népnek — amelyik igaz barátsággal, szeretettel fogadott bennünket —, hogy kísérje eredmény nemes célkitűzéseit. Dr. Brezanóczy helynök úr szavai után Mihelics Vid egyetemi magántanár, katolikus egyházi író tartott előadást. — Előadásában beszélt az atomfegyver pusztító erejéről és a békeharc feladatairól. Hangsúlyozta — többek között —, hogy keresztény kötelessége minden katolikus papnak a békéért kiállni, a béke érdekében szót emelni. Nem szólni, nem kiállni a békéért bűn. Az előadást ismét egy előadás követte, melyet Varga gyümölcsöt beérlelt, — enyhéi szólva is naívság lenne. Beszél tem olyan fiatalokkal, akik csali „hallottak“ Vörösmarty-ról, ! olyan felnőttekkel, akiknek fogai műk sincs az atomenergiáról olyanokkal, akik ma sem olvas nak újságot, s olyanokkal, akii zenében nem jutottak túl i dzsesszen, vagy a kocsmai heje buján. A tudás megszerzéséhez egy egész nép kulturális felemeléséhez idő kell, az nem meg} egyik napról a másikra. Különösen nem, ha ma is akadnak még szép számmal olyanok , vezetőbeosztásban is, akik nem tartják fontosnak, hogy lépést tartsanak az egész, élettel, hogy megszerezzék az általános műveltséget, az alapot, amelyre építeni lehet, ha kellő tudást altar elérni saját munka és szakterületén. Igaz, hogy Csajkovszkij és Balzac, Rodin és Munkácsy, az atom szerkezetének, a Föld kialakulásának ismerete nem segíti közvetlenül a mindennapi munkát, dehát végeredményben az élet nemcsak munkából áll, végeredményben nem a munkáért dolgozunk, hanem szebb, jobb életünkért. S a szebb élet elképzelhetetlen ezek nélkül. Nem beszélve arról, hogy az általános műveltség megszerzése tanulást, munkát igényel, — gyakorlatot ad, fogékonnyá tesz mindazzal szemben is, amely valóban elválaszthatatlan a napi munkától Mindent, amit tudok, a könyvnek köszönhetek — mondotta Gorkij. S ezt a „mindent“ csodálatos köntösbe öltöztetve állította a nép szolgálatába. Milliók tanultak és tanulnak a nagy proletár írótól, s Százmilliók fognak tanulni tőle, amíg ember él a földön. Mert nagy a tudás hatalma, s nekünk, akik új országot, új társadalmi rendet , építünk, nem szabad ezt a hatalmat kiengedni a kezünkből. Nem maradhatunk le sem barátaink, sem ellenségeink mögött, mert ezzel megnehezítjük barátaink, s megkönnyítjük ellenségeink dolgát is. A szocializmus építése tudomány, művelt emberek nélkül elképzelhetetlen, akik urai tudnak lenni a tudománynak, a technikának, a kultúrának, mint- ahogy urai lettek ennek az országnak is. Aki nem ismeri az életet, az nem is tud élni, s mi élni akarunk, egyre jobban, egyre gazdagabban. GYURKO GÉZA napban közel háromezer kilogramm megtakarítás. Vannak igaz olyan esetek, ahol pénzbírságot kell kiróni. Feg- ker Béla traktoros a múlt hónapban 22 ' kilogrammal motorolajjal és 2.7 kilogramm gépzsírral használt fel többet a megengedettnél. Fizetéskor azután a borítékja bánja meg, hiszen kártérítést kellett fizetnie. így mindenki rájön arra, hogy nem érdemes pocsékolni az anyagot. Hozzá kell fűzni azt is, hogy ahol jegyzőkönyvileg indokolt a túlfogyasztás, ott az üzem vezetősége egy pillanatig sem háborgatja kártérítéssel a traktorosokat. Az üzemanyag-megtakarítás másik fontos eszköze az universál rendszerű gépek, Zetorok alkalmazása. Az idén öt új Zetort kapott a gépállomás, és most már alig-alig üzemeltetnek körmös traktorokat. A Zetorok anyagfelhasználása sokkal gazdaságosabb, mindamellett jobb minőségű munkát is végeznek. Nemcsak az üzemanyaggal, hanem az alkatrészekkel is takarékoskodnak Füzesabonyban. A gépállomás vezetősége mind az öt brigádnak anyagfelhasználási tervet készített. Ez a terv megszabja, hogy egész évh,en az egyes alkatrészekből hány darabot használhatnak fel. Minden brigád önállóan gazdálkodik ezzel a készlettel. Bernáth Imre brigádja nevében meg is ígérte, hogy itt is öt százalék megtakarítást érnek el. SOK MÜLIK a gépműhely dolgozóin, akik a használt alelvtárs ugyanis fájó szívvel látta, hogy a traktorosok a nagy vashordókból egyenesen a vederbe zúdítják a gázolajat, vagy a benzint és ilyenkor sok értékes nyersanyag lefolyik a hordó oldalán, mielőtt az még a vödörbe érne. Ugyanígy van ez, ha a kiöntést befejezik. Gulyás József elgondolása szerint egy gólyanyaknak nevezett hajlított csövet kell rácsavarozni a hordó kiömlő nyílására. A csavarozás alul tökéletesen zár. Ezután már nyugodtan megdönthetik a hordót anélkül, hogy egy csepp is kárba menne. Ezeket a csöveket most készítik el a gépműhelyben Barkóczy György műszaki irányítása mellett. Most még egyelőre nehéz lenne jósolgatni, milyen gazdasági eredménnyel jár majd ez az egyszerű újítást, de bizonyos, hogy legalább három-öt százalékos megtakarítást eredményez. A gépállomás évi üzemanyag felhasználása 450 ezer kilogramm. Az újítás minden bizonnyal 10—12 ezer kilogramm üzemanyagot takarít meg, körülbelül 100 ezer forint értékben. EGY MÁSIK fontos intézkedés január elején lépett életbe. Minden traktorista részére kiszámították, mennyi gépének normál fogyasztása, és ha ezt a mennyiséget valaki indokolatlanul túllépi, kártérítést köteles fizetni. Hatásos ez az intézkedés, mert most már mindenki ügyel arra, hogy ne lépje túl a fogyasztási normákat. Éppen ezért mutatkozott április hószázalékos üzemanyag, és egyszázalékos alkatrész megtakarítást vállaltak. Dobó János pedig öt százalékos alkatrész és három százalékos üzemanyag megtakarítására tett ígéretet. A TOVÁBBIAK során arról is meggyőződhettünk, hogy ezek a vállalások nem légből kapott szólamok, hogy a gépállomáson igenis komoly és rendszeres takarékosság folyik. Elhagyott traktort, az út szélén rozsdásodó gépet, vagy egyéb alkatrészt már évek óta nem látni a határban. Az a világ már megszűnt. Mezei elvtárs, az igazgató különösen kényes az ilyen dolgokra. Gyakran járja a határt és jaj lenne annak a hanyag embernek, akit ilyesmi miatt elcsípne. Nincs olyan munkaértekezlet, párt- vagy szakszervezeti megbeszélés, ahol ne esne szó a takarékosságról. A gépállomás főkönyvelője azt is kimutatta, hogy múlt év áprilisában 23 forint 60 fillér költséget jelentett nekik egy hold föld megmunkálása. Az idén ezzel szemben 20 forint 05 fillér lesz az egy holdra eső költség. Mondani sem kell, hogy ebben az eredményben nagy része van a takarékosságnak. Nézzük hát a gyakorlatot, milyen forrásokból tevődik össze a sok-sok megtakarítás. Az első ilyen takarékossági forrást a gépműhelyben találjuk meg. Gulyás József raktáros igen elmés dolgot talált fel a folyékony üzemanyagok pazarlásának megszüntetésére. Gulyás Takarékos emberek között a Füzesabonyi Gépállomáson
