Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-20 / 75. szám

2 népújság 1958. április 20. vasárnap Nemzetközi szemle Lenin. Hányszor írták fel nevét zászlaikra a kommuniz­musért folyó harcban az em­berek milliói, százmilliói. Esz­méje fűtötte, lelkesítette a harcosokat a téli palota roha­mánál, a berlini Reichstag ostrománál, a szűzföldek ter­mővé varázsolásánál. Lenin neve és eszméje jegyében épí­ti már egymilliárd ember a szocializmust. Miben is áll Lenin nagy­sága? A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának megteremtése ugyanúgy nevéhez fűződik, mint a proletárforradalom el­méletének és taktikájának megszervezése a Szovjetunió­ban. Neve azt az eszmét je­lenti, amelynek győzelme rést ütött a kapitalizmus táborában és ma is formálója a társadal­mi fejlődésnek, a proletár vi­lágmozgalomnak. „A leninizmus az imperializ­mus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa, pon­tosabban: a leninizmus a pro­letárforradalom elmélete és taktikája általában, a prole­tár forradalom elmélete és tak­tikája különösen” — határozta meg a leninizmust I. Sztálin. A leninizmus lényege tehát a proletárdiktatúra kérdése, e kérdés megindoklása és kon­kretizálása. Eszméje, útmuta­tása alapján vitte győzelemre a párt, az 1917-es októberi forradalmat és dőlt meg Zi- novjevnek és a lenini eszme többi elferdítőinek az az ál­lítása, hogy a proletárforrada­lom egy országban nem győz­het. Beb' yosodott a lenini megállapítás, hogy a proleta­riátus egy országban is kivív­hatja és megtarthatja a hatal­mat. A leninizmus a népek felsza­badításának eszméje. Lenin meghatározta, hogy elkerülhe­tetlen a szocializmus világmé­retű győzelme és a világforra­dalom szempontjából sorsdön­tő szerepük van a gyarmati népek szabadságmozgalmának. A leninizmus a proletárforra­dalom taktikáját adta a gyar­mati népek pártjainak kezébe és a gyarmati országok egy­másután tűzik ki függetlensé­gük, szabadságuk zászlaját. A leninizmus igazát támasztja alá Kína, Vietnam, a népi de­mokratikus országok példája, amely országok népei leráz­ták az igát, és a kapitalisták nélkül építik a leninizmus szellemében országukat. A lenini eszme a proletár- pártok eszméje. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának megszületése óta a kommunis­ta pártok lenini eszméje és a proletárdiktatúra taktikája alapján vezetik a felszabadult országok népeit. Az eszmétől való eltérés a szocializmus épí­tését fékezi, mint fékezte ná­lunk is. A régi pártvezetés, a párt, az állami és a gazdasági élet irányításában szektás és dogmatikus politikát, ellent­mondást nem tűrő vezetési módszereket honosított meg és nem vált gyakorlattá a kol­lektív vezetés elve. Az anti- leninista vezetési módszerek szakadást idéztek elő a felsőbb pártvezetés és a munkásosz­tály, a munkásosztály és a pa­rasztság között, tehát gyengült az egység, gyengült a proleta­riátus ereje — mind ez az el­lenség erejét növelte. A jelen­legi pártvezetés azonban úrrá lett ezeken a hibákon és a leninizmus eszméje alapján áll a párt, a munkásosztály élén — a nagyszerű eredmé­nyek mutatják, hogy milyen sikerrel. A lenini eszme a szocializ­mus építésének eszméje. Lenin tudományos módon kidolgozta a szocializmus és a kommu­nizmus építésének fő problé­máit és feladatait. A termelő­erők fejlesztését, a munka ter­melékenységének fokozását a legújabb technika alapján, a szocializmus anyagi alapjának szakadatlan növelését, elsősor­ban a nehézipar fejlesztését és a közszükségleti cikkek bősé­gét írja elő a leninizmus, a kommunista társadalom fel­építéséhez. Ha a Szovjetunió példáját nézzük, az ottani eredmények alapja a gazdaság- politika lenini meghatározásá­nak betartása, amely a vil lamosítási tervvel kezdődött. A kommunizmu-s = szovjetha- talom + az egész ország villa­Brüsszel... Brüsszel... Brüsszel. Néhárty napja megnyitotta kapuit a brüsz- szeli világki­állítás. Az em- W beriség kultúr-j kincseinek ez a gigantikus tárháza meg­mutatja csodá­it az ámulö világnak. Már az első napok­ban szemlél­tető oktatást kapnak a láto­gatók abból, hogy milyen alkotásokra ih­let a béke. A világkiállítás egyetlen, ha­talmas repre­zentatív kife­jezője a népe békés versen­gésének. A ki­állító államok számszerint 43-an, büszkén mutatják a Heysel-park- ban tudomá­nyuk legkitűnőbb alkotásait. A Szovjetunió bemutatja a ki­lőtt Szputnyikok eredeti má­sát, a 35 milliónyi látogató megtekintheti a Lajkához ha­sonló „ürkutyát”, az atomjég- törőhajó modelljét, teljes élet­nagyságban a TU 104-es repü­lőgépet, a vízalatti szárnyas motorhajót. Az Egyesült Ál­lamok pavilonjában az elek­tronikus agy arat nagy sikert, amely tíz nyelven válaszol mindenfajta történelmi kér­désre. A látogatók tízezrei működés közben győződhet­nek meg a köralakú panoráma mozi előnyeiről, a japán „han­A világkiállítás jelképe, az atomium, ha­talmas 110 méter magas torony, amely egy acélkristály molekula medelljének formájá­ban emelkedik a kiállítás fölé. Éli 160 napot Ezt írhatnék a Gaillard kormány fejfájára — ha fej­fát állítanánk neki. Százhat­van nap. Ez a háború utáni francia kormányok átlagos „életkora”. Gaillard nem tud­ta megismételni Guy Mollet, Laniel, vagy Faure „bravúr­ját.” Az a csaknem félév, amelyet az ország kormány- rúdjánál töltött, nem sok jót hozott a francia népnek. To­vább folytatódott az algériai háború, a Szakit Juszef-i ter­rorbombázás után kiéleződött a tunéziai francia viszony, ro­hamosan rosszabbodott az or­szág gazdasági helyzete. Gail­lard szerette volna végrehaj­tani az úgynevezett algériai reformokat, az angolszász „jószolgálatok” segítségével valamilyen formában pontot kívánt volna tenni a francia— tunéziai viszályra és termé­szetesen a dolgok rovására — érvényt próbált volna szerez­ni a kormány „szigorú pénz­ügyi politikájának”. A Nem­zetgyűlés azonban már nem adott időt erre Gaillardnak. n Gaillard kormányt a baloldali pártok szavazatai­nak többségével és a jobb­oldali pártok, a volt gauleis- ták, függetlenek, stb. többlet­szavazataival buktatták meg. Ez talán kissé különösnek tűnnék, ha nem ismernénk a francia belpolitikai helyzetet, a pártok állásfoglalását, vé­leményét. Az kétségtelen, hogy' a bukás közvetlen oka az algériai háború, a tunéziai viszály volt. A baloldali erők, elsősorban a kommunisták, már régóta harcolnak azért, hogy megszűnjék a nagy anyagi és véráldozatokkal já­ró algériai háború, azért, hogy az egyenlőség, egymás kölcsönös megbecsülése alap­ján rendezzék a tunéziai ügyet, s az egyenlőség alap­jára helyezzék Franciaország­nak a nyugati szövetségesek­kel fenntartott kapcsolatait is. Amikor tehát Gaillard kormánya ellen szavaztak, a kilátástalan háború, az or­szág függősége, az inflációs politika ellen léptek fel. Ami sok volt a baloldalnak, az természetesen kevés volt a jobboldalnak. R gobbo’dal lúiqyengének találta a Gaillard kormányt A jobboldali pártok az al­gériai háború kiszélesítését, Tunéziával szemben az „erős kéz” politikáját követelik, s mintha nem az ő 'leikükön száradna Franciaországnak a háborús szövetségekbe való belekényszerítése — az Egye­sült Államokkal, Angliával és a többi NATO partnerek­kel szemben is keményen — ..magabiztosabb” hang szük­ségességét hangoztatják. Az utóbbi időben szinte egymást érték a kisebb-nagyobb, sok­szor fasiszta ízű jobboldali tüntetések, amelyeknek rész­vevői világosan értésre adták: a Gaillard kormányt nem tartják alkalmasnak arra, hogy rajta keresztül valósít­sák meg céljukat az ország ;óbbra tolódását, a háborús oolitika még egyértelműbb ’-övetelését. Most intibo’ifali noFtiifusoS< kormány­alakításáról beszélnek: A többi között Pinay, Ple­ven, Soustelle, stb. nevét em­legetik, mint lehetséges kor­mányfőket. Egyik sem új „csillag” a francia politika egén. Ilyen vagy olyan formá­ban, hosszabb vagy rövidebb ideig már szerepeltek a politi­kai porondon. Nyilvánvaló, hogy bármelyikük kap megbí­zást, s bármelyiküknek sike­rül az új kormány megalakí­tása, az éppen úgy, mint elődei voltak, rövid életű lesz, dics­telenül múlik ki, ha a régi úton botorkál. Franciaország népe, a dolgozó tömegek nem a régi politika folytatását akarják új vagy újramázolt címkével. A Francia Kommu­nista Párt felhívásában világo­san kifejtette: a kormányvál­ság legjobb megoldása, olyan kormány alakítása lenne, amely a nemzet többségének képére létesülne, amelyben a kommunisták is részt venné­nek. Ilyen kormány, tárgyalá­sok útján békét teremthetne Algériában az egyenlőség alapján, gyümölcsöző kapcso­latokat alakíthatna ki Francia- ország és Északafrika országai között, s folytathatná a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás politikáját. A Francia Kommunista Párt a munkás- osztályhoz, a dolgozó töme­gekhez fordult. De az egység­front javaslatot tett a szocia­lista párt vezetőinek is. A szocialista vezetők két- frontos politikát folytatnak, azaz egyszerre akarnak har­colni a joboldal és a kommu­nisták ellen. A kommunista párt felhívásával kapcsolat­ban „éberségre” szóllították fel tagjaikat. Az elkövetke­zendő napok, hetek választ ad­nak majd arra a kérdésre, va­jon az egységfront politikának a nép körében megmutatkozó visszhangja elegendőnek bi­zonyul-e akkor, hogy rákény- szerítsék a politikusokat egy baloldali népfront kormány alakítására, vagy pedig Fran­ciaország tovább rohan a sza­kadék felé, a politikai, gazda­sági romlás útján. Az algériai háború miatt még egy esetle­ges jobboldali puccs kísérlet is előfordulhat. Franciaország szövetségesei ért­hető aggodalommal fogadták az új párizsi kormányválság hírét. A londoni Times sze­rint a kormányválság „közel sodorta az országot a nyugati szövetség válságához” A Daily Telegraph az írt«, hogy a Gaillard kormányát megbuktató szavazás, „amely ellenséges gesztusra vallott, inkább Eisenhower, mint Gail­lard ellen irányúit. Washing­tonban elsősorban az okoz gondot, hogy a Gaillard kor­mányt követő új kormány ve­zetője jobboldali, nagy mér­tékben nacionalista politikus lehet, akivel, mint Higghtower, az AP hírmagyarázója írta: „Nehezebb együttműködni Észak-afrikai problémák meg­oldásában, mint amilyen ne­héz a múltban volt”. Tudott dolog, hogy az Egyesült Álla­mok legszívesebben úgy olda­ná meg Franciaország Észak­afrikai problémáit, hogy prob­lémáival együtt lépésről-lépés- re kiszorítaná ebből a térség­ből. Az angolszász vezető poli­tikusokat aggasztja a Francia- országban egyre erősebben megnyilvánuló angol- és ame- rikaellenesség, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a két nyugati hatalom kétkula- csos politikát folytatott Fran­ciaországgal szemben. Francia- országban követelik, hogy az Egyesült Államok és Anglia nyíltan valljon színt. De nem egységes maga az amerikai álláspont sem. Mur­phy, amerikai külügyi állam­titkár, az egyik „jószolgálati” megbízott Washingtonba visz- szatérve úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a franciák­nak elsősorban az algériai fel­kelőkkel kellene tárgyalni Ez a kijelentése nagy felháboro­dást keltett a párizsi politikai körökben. Pinau ügyvezető külügyminiszter magyarázató^ követelt az amerikai kormány tói. A csúcsértekezlettel is ösz- szefüggésbe hozzák a nyugati fővárosokban a francia kor­mány bukását. Azon siránkoz­nak, hogy Franciaország bel­politikai helyzetének labilis- sága előnytelen helyzetbe hoz­za a nyugati szövetségeseket, most a csúcsértekezlet előest­jén. Reméljük, hogy mire a kormányfők értekezlete össze­ül, addigra már Franciaor­szágnak is lesz kormányfője. Természetesen az lenne a jó, ha Franciaországot olyan mi­niszterelnök képviselné ezen a találkozón, aki maga mögött tudja népének többségét, 9 egyenlő partnerként tárgyal­hat a keletet és nyugatot je­lenleg egymástól elválasztó ellentétek megszüntetéséről. Hz indonéz hadi helyzet Mint ismeretes, ez év febru­ár 17-én Közép-Szumátrában ellenforradalmi katonai klikk ellenkormányt alakított Indo­néziának haladó központi kor­mánya ellen. Észak- és Közép- Celebesz (Sulawesi) katonai vezetői ugyanakkor szintén felkelést robbantottak ki. Az Indonéz Központi Kormány csapatainak ellentámadása március közepén kezdődött, amikor Bengkalis és Selat- pandjang közelében partra- szálltak, ejtőernyőseik a fon­tos kőolaigóc körzetét elfog­lalták, s Medan városától két irányban, Tapanuli, Pakanba- ru, valamint Langkat térségei felé előnyomultak, úgyhogy ma a Közép-Szumátrai láza­dók által megszállt terület kétharmadát birtokukba vet­ték. Az előnyomulás kettős je­lentőségű. Egyrészt gazdasági. mert az amerikai érdekeltsé­gű Caltex-vállalat (Pakanba- runál) és a Lirik közelében fekvő Standard Oil telepeinek elfoglalásával a lázadókat az általuk tervezett olaj bevéte­lidíjak anyagi forrásától meg­fosztották. Másrészt az elő­renyomulás stratégiai jelen­tőségű, mert a kormánycsa­patok Taluk elfoglalása után az Indragiri folyó mentén s lázadóknak Dél-Szumátrába vivő esetleges visszavonulási útja közelébe jutottak A lá­zadók Közéo-Szumátra hegy­vidékén Bukittinggi Sr.lok Padang városok körzeteire vonták vissza egységeiket. A celebeszi hadműveletek keretében a kormánycsapatok Palu és Donggala városok visszafoglalása után Goron- talo közelében harcolnak. tdőjárásjelentés Várható időjárás vasárnap es­tig: Felhőátvonulások, néhány helyen, főleg az ország északi felében kisebb eső, mérsékelt északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés elsősorban északnyugaton mérséklődik. A nappali hőmér­séklet kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: plusz 1 — plusz 4, keleten még talaj menti fagyok. Legma­gasabb nappali hőmérséklet va­sárnap: 13—16 fok között. Távo­labbi kilátások: A hőmérséklet emelkedik. (MTI) Lapzárta után jelentik: Magyar kormánydevegáció utazik Argentínába Az Argentin Köztársaság kormánya a közelmúltban magyar kormányküldöttséget hívott meg az új argentin köz- társasági elnök, dr. Arturo Frondizi beiktatása alkalmá­ból rendezett ünnepségekre, amelyeket április 28 és má­jus 3. között tartanak Buenos Airesben. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a meghívást el­fogadta és képviseletére há­romtagú delegációt jelölt ki. A magyar delegáció veze­tője: Szobek András, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, tagjai: Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes, továbbá Zalka András, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság Bue­nos Airesi és La-Pazi követe. A kormánydelegáció Argentí­nába utazására rövidesen sor kerül. (MTI) amely versenyben feltétlen a szocialista rend kerekedik fe­lül. A példa mutatja, hogy a Szovjetunió gazdaságilag leg­elmaradottabb országból a vi­lág ipari és mezőgazdasági termelésének vezető állama lett. A lenini tanítás napja­inkban is a béke fenntartására vezérli a Szovjetunió Kommu­nista Pártját és az egész szo­cialista tábort. Nemrég fordult a világ összes országaihoz a Szovjetunió az atom- és hid­rogénfegyver kísérletek egy­oldalú beszüntetésének tényé­vel. A gyilkos tömegpusztító fegyverek gyártásának eltiltá­sát javasolta. Milyen nagysze­rűen bizonyítja a békeakara­tot, annak a háromszázhúszezer szovjet katonának a leszere­lése, akik a legutóbbi időben tértek vissza a fegyver mellől a gépekhez, a termeléshez. A lenini eszme, korunk örökérvényű eszméje. Halha­tatlan eszme, amelynek erejét, életképességét és legyőzhetet­lenségét a történelem bizonyí­totta be. Lenin tovább él a le­nini eszméket megvalósító kommunista pártok nagyszerű tetteiben és a szocializmust építő országok újabbnál-újabb sikereiben. Lenin eszméi óriási hatást gyakorolnak a világtörténelem alakulására. Eszméi arra tanít­ják az elnyomott dolgozókat, hogy harcoljanak a tőkés, a nemzeti elnyomás ellen, a ki­zsákmányolás ellen és ehhez megmutatják a győzelem út­ját. A leninizmus eszméi tu­dományosan megindokolják, hogy miért szükségszerű az emberiség haladása a szocia­lizmus, a kommunizmus felé és megindokolják, hogy miért szükségszerű az új, a haladó győzelme a reakciós, régi, el­avult fölött. A leninizmus, tehát napja­inkat és történelmünket for­máló eszme, korunknak örök­érvényű eszméje. Örök tisztelet és hála Lenin­nek, aki életét az emberiség jövőjének, az első proletár­párt és proletár állam életre- hívásának, a világot formáló eszme megteremtésének szen­1 telte. TÓTH JÓZSEF — — '— - - — M — m m rí «—i ++ mosítása — mondotta Lenin a VIII. összoroszországi Szovjet­kongresszuson, amikor ismer­tette elgondolásait a híres és megvalósult Goelró tervvel kapcsolatban. S a lenini eszme azért örök, mert a szocializ­mus építését a népjólét, az emberek felemelkedése és az egyén érdekében szabja meg. Az 1945. után felszabadult or­szágok ipari termelése is lenini gazdaságpolitikai elgon­dolások betartásával növeke­dett az 1937. évi szint négy­szeresére. A leninizmus a parasztság felemelkedésének eszméje. A nagyüzemi gazdálkodás, Szov­jetunóban a kolhozmozgalom, az, amely a parasztság előtt a jövő útjaként áll. Lenin felis­merte, hogy a fejlett ipar mel­lett, a fejlett, korszerű, nagy­üzemi mezőgazdasági termelés biztosítja a szocializmus győ­zelmét és kidolgozta a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének taktikáját. A mező- gazdaság szocialista átszerve- zésése során a leninizmus ki­mondja, hogy az önkéntesség és a fokozatosság elvének ma­radéktalan betartásával kell véghezvinni a harcot. A szovjet kolhozmozgalom eredményei, a nagyüzemi termelés magyar- országi sikerei méltán bizo­nyítják a lenini eszme helyes­ségét. Azt, hogy a termésho­zam növekedését eredményezi a nagyüzemi termelés, me­gyénkben számtalan példa bi­zonyítja, mint a poroszlói is, ahol az elmúlt évben az egyé­niek gabonatermelési átlaga kilenc mázsa volt, míg a Kos­suth Tsz-ben 14.5 mázsa búzát termett egy hold. Nem vitás, hogy a nagyobb terméshozam, amit kevesebb fizikai munká­val érnek el, a jobblét növe­kedését is magával hozza. A lenini eszme a béke esz­méje. A győztes októberi szo­cialista forradalom első nap­jaiban, a IL összoroszországi Szovjet kongreszuson Lenin felolvasta a békéről szóló dek­rétumot és felhívással fordult a hadviselő országokhoz, a bé­ke megteremtéséért. A lenini tanítás a népek békés egymás­melleit élésének és a szocia­lista és a kapitalista rendszer békés versenyének tanítása, — mm - - — M—• — M mm ■ n ■- —m ÉTI IMI Korunk eszméje, a lenini eszme goskönyv” használhatóságáról, s a népek nagy versengésében nem kis helyet foglalnak el hazánk gyártmányai sem. Nagy érdeklődésre tart szá­mot a gabonaszeletelő gép, a rádióaktív-geofizikai műsze­rek, a 12 csatornás televíziós vevő sok látogató érdeklődé­sét kelti fel. A számítások szerint 35 millió ember nézi meg a vi­lágkiállítást, de sokszázmillió emberben erősödik ezúttal is az a tudat, hogy a népek, nemzetek csak együtt halad­hatnak

Next

/
Thumbnails
Contents