Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-18 / 73. szám
4 népújság 1958. április 18. péntek Fásítás, vagy pusztítás A Telekesy utca felé meiv torn. Nem loholtam, mint hét-, köznap szokott az ember, inkább sétáltam ahogy ezt mi, egri lakosok szoktuk, vasárnap délben, ebéd előtt. Mi az mi történt? Az utca két oldalán, fel egészen a Rossztemplomig, két sor bitófa Ezt a barbár pusztítást! A Telekesy utca két oldalát szegélyező hars- és platánfákat úgy megcsonkították, hogy csak a kopasz törzsek maradtak. A lefűrészelt fák hatalmas sebhelyei az ég felé merednek. A csonkok állnak mereven és némán... Felháborodva álltam ott, s azon tűnődtem, ugyan kibírják-e ezt a szörnyű operációt? Ki fognak-e még hajtani? És ha a tavasz ki is csalja sovány kis lombjukat, ezek a tenyérnyi nagy sebek, nem üszkö- .södnek-e majd el? Mi lesz, ha erős lesz a következő tél? — Tessék mondani, miért bántják a mi fáinkat? Gyermekkoromban itt játszottunk ezek alatt. Tavaly nyáron is olyan jó volt a hűs árnyékban megpihenni egy kicsit, mert betegés vagyok és a lépcsők után meg kell állni. Milyen szépen suhogtak a platán levelei... — idős őszhajú bácsi állt mellettem. Szomorúan nézett rám, szeméből sértődés és harag sugárzott. — Ha tüzelőre van szükség, miért innen lopják, meg a Bartakovics utcából? — Talán csak nem csonkították le ott is a platánlevelű juharokat? kérdezem riadtan? — De igen — mondja az öreg, kurtán. — Nagyon sajnálom én is ezeket a fákat, bácsi, nem tudom, miért csonkították meg ennyire őket. —- Éreztem, valamit tenni kell, ezt nem lehet tűrni. Eszembe jutott, nem rég olvastam a Magyar Közlönyben, hogy április a fásítás hónapja. Kormányunk mozgalmat indított, hogy a köztereket, az utcákat ültessük be fákkal, létesítsünk minél több zöldövezetet, ehhez ingyen adják .. a csemetét. — Bácsikám, utánanézek a dolognak. Nem fognak több fát így megcsonkítani. Ültetünk majd fákat végig, a Szépasszony-völgy utcában is, meg • a terekre is. — Ültetnek? Fiam, hát tavaly is mennyit elültettek. De nem volt abban köszönet. Száraz gallyakat hoztak, elültetés előtt ott perzselődtek a tűző napon, azt mondják, még előző ősszel kiszedték a csemetéket. Tavaszra, mire újból földbe kerültek, tönkrementek. Kár volt a sok napszámért, amit a gödörásásért fizetett a város. És ezek a mai gyerekek! Nem marad meg ezektől sem fa, sem virág. Meg ki hallott már olyat, hogy ott bent a városban egész kecskenyájak legelnek — panaszolta az öreg. Kedves, ismeretlen bácsi és mindazok, akik szeretik ezt a várost, a friss zöldlombú fákat, íme ezt tudtam meg Eger „fásításáról”. Az Erdőgazdaságnál mondták 1956. tavaszán ezer darab Cel- tis Ocidentalist, 1957-ben 500 darab Celtis Australist ültettek el Egerben. Különösen az utóbbi nagyon megsínylette a hosszú tárolást, Elültetés előtt, amíg a gödröket ásták, sokáig a napon száradtak a csemeték, Locsolni kellett volna őket, akkor talán nőtt volna belőlük valami. De így alig égy-kettő fogant meg és azt a keveset is kitördelték, tönkretették. Az idén az Erdőgazdaság szinte korlátlan mennyiségű facsemetét és suhángot ajánlott fel a városnak. Igaz, Eger utcái nagyrészt szűkek, de mennyivel barátságosabb lenne a Voro- silov-tér, a járási tanács környéke, a Makiári út, vagy a Ciff a-hóstya, ha szépnövésű fák zöldellnének ott, mennyivel kevesebb port szívnánk és úgy-e. milyen kedves kora tavasszal a madarak éneke? Ha sorra vennénk az utcákat és a tereket, Egerben 15 ezer darab fát lehetne elültetni. Hosszas huza-vona után az elmúlt héten a V i zási Vállalat ezer darab facsemetét vett át. De eddig egyetlen darab sinCs elültetve, pedig itt lenne az ideje. Sok munka van azzal, hogy nem kapnak munkásokat az ültetéshez, meg nincs költség- keret, — mondták a vállalatnál. A Városgondozási Vállalatnál hallottuk Az igazgató és a kertész azzal érvel, hogy a Telekesy utca lakói kérték a nagy- lombú fák metszését és ennek végrehajtását a városi tanács rendelte el. A vállalat szerint nem lehetett másképp ritkítani a fákat. Kérdezzük a Telekesy utca lakóit, tényleg ez volt az egyetlen óhajuk a Városgondozási Vállalattal szemben? így gondolták a fák ritkítását? A vállalat kertésze elismerte ugyan, hogy egy-két fát talán túlzottan „visszanyestek”, de nem tudnak minden munkásuk mögött állni. A Vörösmarty utca fájását viszont nem a Városgondozási Vállalat végzi. Jaksi igazgató panaszolja is, hogy az nem fáj senkinek, amit az Útfenntartó Vállalat csinál ezen a környéken. Szélesítik az utat, közelebb kerül a forgalmas úttest a lakások ablakaihoz. Ha netalán ezen a környéken különösen kedvelnék a port, kérem ne aggódjanak, nem lesz többé porhiány. Kifogástalanul gondoskodnak majd erről a rohanó autók, motorkerékpárok, no és a modern Ikaruszok. Úgy hallottuk, az idén csak a Lenin út fásítását ütemezték be a Városgondozási Vállalatnál. Jelentjük, hogy a Vörösmarty utca egyelőre poros és kopár lesz. A városi tanácsnál Utánajártunk és a városi tanácsnál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy 1958-ban fásításra 6000 forintot biztosítottak beruházási hitelből. Ez bizony nem nagyon sok. De parkosításra 350 ezer forint szerepel a költségvetésben, s tavaly 237 ezer forint felhasználatlanul maradt a város- fejlesztési alapból. Ebből talán már lehetne néhány darab fát ültetni. Egy kis társadalmi munkával, egy kis neveléssel, a rakoncátlan gyerekeket is meg lehetne fékezni. A felelőtlen kecsketulajdonosokat pedig tessék erélyesen rendszabályozni, ha kell, büntessék meg őket. Felkérjük az illetékeseket, vizsgálják meg, nem lehetne-e jobban, több szívvel dolgozni, nem lehetne-e tenni valamit, hogy szebb és egészségesebb legyen a város? Ügy-e, ez közügy? A dolgozók, mindannyiunk érdekében emeltük fel szavunkat, és a jövőben is megtesszük azt, még akkor is, ha ezért egyesek megharagudnának. Dr. Fazekas László Szorgalmasan dolgoznak a szőlőkben a debröiek Megyénk borvidékének egyik büszkesége a debrői hárslevelű. Hazájában, Aldebrön és Feldebrőn az idén is nagy gondot fordítanak a szőlőmunkákra. Ahogy az idő engedte, hozzáfogtak a nyitáshoz és a metszéshez, a két munkának mintegy 30—35 százalékát végezték el eddig. Nagy újság a községben, hogy néhány gazda megkezdte az oltványkészítést. Ezzel hosszú éveken keresztül senki sem foglalkozott, most szükségessé tette a nagymértékben megnövekedett telepítési kedv A két községben mintegy 50 holdat forgattak meg új telepítés alá, s az új telepítéseket a táj-jellegnek megfelelő fajtával akarják végezni. Ivóvíx-veaeték less Bélapátfalván 2.5 millió forintot kapott Bélapátfalva arra, hogy a Mónosbélben levő bővizű forrás vizét a faluba vezessék. A forrás vízhozama 24 óra alatt 760 m3. Igen hosz- szadalmas vita után kapták meg az ivóvizet adó forrást. A vezetéket a Dobona nevű hegyen át vezetik a Cementgyárig. Minden útelágazónál kútcsapokat szerelnek fel, de a lakosok udvarukba is vezethetik. Az ivóvíz-vezetéket még ez évben átadják a lakosságnak. Több mint 800-an tekintették meg Gyöngyösön a Budapest Varieté: „így fest Pest' című műsorát, melynek keretében Tabányi Mihály együttese, valamint Zárai Márta és Vámosi János forró sikert arattak. Valamivel gyengébb volt a megszokottnál Bellák Miklós és Szemes László komikusok műsora. A legnagyobb sikert a fiatal Vidos így fest Pest" Éva zsonglőr aratta, melyhez hasonlót a gyöngyösi közönség már régen látott S. B. — NAGYFÜGEDEN 68 000 forintos költséggel befejezték a törpevízmű építését.- MEGKEZDTÉK az egri vár külső falainak restaurálását. A munka előreláthatólag három évig tart. 1948-ban jelent meg a Csehszlovák Kommunista és Szociáldemokrata párt közös nyilatkozata a két párt egyesüléséről. 1904. A 1‘ Humanité alapítása. Írország köztársasági ünnepe. 1873-ban halt meg J. Liebig német vegyész. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton EMMA tilUslf — MA. EGERBEN a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége ülést tart, melyen megvitatják a második negyedéves inunkatervet, valamint a Békekongresszus és a Barátsági hónap előkészületeit.- 45 EZER FORINTOT kapott Novaj község szociális juttatásként. Ha a Vízügyi Igazgatóság hozzájárul egy újabb híd építéséhez, úgy a pénzt a hídhoz szükséges anyagok beszerzésére fordítják. — KIKELT már a 180 hold borsó a Pusztaszikszói Állami Gazdaságban.- A KISNÁNAI ÉS A NAGYRÉDEI Népfront-bizottság ülést tartott, ahol az akció program előkészítésével és a községfejlesztési tervvel foglalkoztak. — AZ EGRI JÁRÁS három községében, Nagyvis- nyón, Nagytályán és Beköl- cén a Népfront-bizottság kezdeményezésére, a tömegszervezetek bevonásával programot dolgoz ki a községi dűlőutak és a legelők karbantartására.- MOSÓGÉP vásárlását tervezi a boldogi Nőtanács, hogy a nagy nyári munkák idején ennek kölcsönzésével megkönnyítse a falu asszonyainak munkáját.- A MEZŐSZEMEREI ŰJ VILÁG Termelőszövetkezet a kukorica és burgonya kivételével befejezte a kora tavasziak vetését. — VARRÓSZAKKÖRT szervezett a lányok részére a mezőtárkányi KlSZ-szerve- zet. A lányok falvédők, térítők hímzésével foglalkoznak.- ÜNNEPÉLYES keretek között zárják a gyöngyösi üzemi alapszervezetek az idei politikai iskolákat. A legszorgalmasabb hallgatók értékes könyvjutalomban részesülnek. — KÉT VAGON papírt gyűjtenek össze a Bélapátfalvi Cementgyár KISZ-fia- taljai.- MÄJUS 3-án az egri főiskola zenetermében könnyűzenei estet rendeznek, amelyen fellép a főiskolások négytagú női vokálkórusa, Tarján Tamás énekeli a Szalkai-együt- tesben, Szálkái László orgonái. Táncos fiatalok között Zenétől, tánctól, jókedvtől hangos szerda és péntek estén- kint az Egri Dohánygyár kultúrterme. Fenn a színpadon fiatal gyári leányok és fiúk ropják a táncot, tanulják Hajnal Róbert tánctanár irányítása mellett a magyar népi tánc fortélyát, virtusát, szépségét. Mint híre járja, április 19-én megint közönség elé állnak, s szeretnének kellemes meglepetést okozni a gyár dolgozóinak egy új tánc bemutatásával. — Sokszor kell gyakorolni — mondják —, szorít az idő és a sikernek a hosszú munka, a türelem és a szorgalom az alapfeltétele. Székely Béláné, a kultúr- felelős, akit itt mindenki Borika néninek hív, ó volt az, aki megszervezte, segítette a tánccsoport megszületését. — 1956. januárjában alakult a csoport — mondja Hajnal Róbert, aki az első pillanatok óta tanítja a fiatalokat — és igen hamar gyors sikereket értünk el. 1956. nyarán megFILM: A kikötő gyermekei — Színes szovjet film — 1912. A hajó most horgonyoz le a Fekete-tengeri kikötőben. Több utas száll partra, köztük Vaszilij, a matróz. Sietve indul a piactérre, majd ahol a legnagyobb a tömeg, röpcédulákat kezd osztogatni. Az emberek érdeklődéssel olvassák és sokan közülük óvatosan körülnézve, gyorsan kabátjukba rejtik. A piactéren áll Artyomka, a kis árva fiú cipészbódéja. Hirtelen riadalom támad a piacon. A rendőrök felfedezik a röpcédulákat és üldözőbe veszik Vaszilijt. A matróz Artyomka bódéjában keres búvóhelyet. A kisfiú azonnal megérti, miről van szó, s mire a rendőrök odaérnek, a röpcédulák már eltűntek Artyomka titkos rejtekhelyén, a padló alatt, a kis mester pedig javítja, kalapálja a matróz csizmáját. Vaszilij megköszöni a kisfiú segítségét és útjára indul. A forradalmárok titkos nyomdájának elhelyezéséről kell gondoskodnia. A filmet a hatvani Kossuth-filmszínház mutatja be 17-20-ig. KVRUCZ GYULA, az apci postahivatal vezetője megírja, hogy a község a takarékosság terén az elsők között van. A községben sok modern családi ház épült, majd minden házban van rádió, s ezt takarékossággal érték el. Jó munkájuk elismeréseként a Rádió is a „Jó munkáért szép muzsikát” műsor keretében üdvözölte őket, s további sikert kívánt a posta dolgozóinak. Kőkútpusztáról ritkán hallani. A Sirok-Kőkútpusztai Szülői Munkaközösség tevékenységéről számol be BÁLLÁ S ANDORNE, a pétervásári Nőtanács titkára, aki azt tapasztalta, hogy az ottani gyerekekkel eddig nem sokat törődtek. A gyerekek nagyobb- része még kirándulni sem volt soha, nem azért, mert a szülők nem járultak volna hozzá, csupán azért, mert nem volt, aki szívén viselte volna a gyerekek érdekét. Most tervezik, hogy nyáron elviszik Budapestre és egyéb kirándulóhelyekre a gyerekeket, mely célra eddig a szülői munkaközösség 1670 forintot gyűjtött össze és ezt különböző rendezvényekkel még gyarapítani akarják. A kirándulások mellett a gyerekek sportolásáról, s az iskola szépítéséről sem feledkeznek meg. A szülői munka- közösség „mindent a gyermekekért” jelszóval kezdte meg munkáját, s bízunk abban, hogy Vincze Miklósné, Simon Jánosné, Borics Jánosné, Bagi Jánosné, Nagy Lászlóné és Tasi Béláné nem hiába fáradoznak, s munkájukat a jövőben is siker koronáza Földalatti akvárium az egri strandon Nyárra új színfolttal gazdagodik az országoshírű egri strand. A megyei tanácstól kapott külön keretből hatalmas akváriumot építettek. Egy földalatti folyosón végig menve, a legkülönbözőbb trópusi és hidegvízi halakban gyönyörködhet a látogató. A medencék felülről kapják a természetes világítást. Az akváriumot a következő években bővíteni akarják. — Van sok problémánk. — 1956-ban vett a gyár pár gyönyörű ruhát, csizmát, dehát az a hat pár csizma kevésnek bizonyult, mert megnőttek a fiúk, s velük nőtt a lábuk is, — mondja nevetve Hajnal Róbert. — És a pénzünk is kevés — toldja meg Székelyné. — Terveik? — Továbbiakban tervbevettük, hogy a környező országok népi táncaiból tanulunk meg egy csokorravalót és azzal lepjük meg a közönséget. Üjra in. dulunk a Hámán Kató kulturális versenyen, s szeretnénk megismételni az 1956-os eredményt. És hát minden ünnepen, kultúrműsorokon fellépünk, s szeretnénk, ha táncostarsolyunk kifogyhatatlanná válnék. ... Üjra felhangzik a zene, táncraperdül a színpadon a láb, jókedv, nevetés csendül, tovább próbálnak a dohánygyári fiatalok. Munkájukhoz sok sikert kívánunk ... FAZEKAS ISTVÁN MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER április 18-án, pénteken: Ne fordulj vissza fiam Izgalmas jugoszláv film. EGRI VÖRÖS CSILLAG A feleség EGRI BRODY Mindig veled EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Becsületrablók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (II. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Patkányfogó HATVANI KOSSUTH ■ A kikötő gyermekei FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás Egerben este fél 8 órakor: IDA REGÉNYE (Vörösmarty-bérlet) Komlón este fél 8 órakor: MÁGNÁS MISKA nyertük a Hámán Kató kulturális versenyt, amely városi, járási, megyei döntőkből állt. Az országos versenyre készültünk, de sajnos, az októberi ellenforradalom ebben megakadályozott. — Na jöjjön, — hív Székely- né —, nézze, itt a falon a sok emléklap, a szekrényben pétiig megláthatja az értékes virágvázát, serleget. Ez mind jó munkánk eredménye. — Milyen táncokat tudnak? — Talán kezdeném azzal, hogy a Kállai-kettőssel nyertük meg a versenyt, s később a Kapuvári csárdás, a Bihari verbunkos bemutatásával arattunk sikert a Gárdonyi Géza Színházban. A Konyha-táncot is elég hamar megtanulták, s aztán nehezebb próbák következtek. De a lányok és a fiúk elég ügyesnek bizonyultak, mert ma már a fergeteges népi táncot is tudják... 1957-ben a városban legelsőnek alakult újjá a csoport. A régi fiúk nagy százalékban visszajöttek, de a lányok közül csupán Lep- res Marika, Liktor Erzsiké és Pongrácz Éva maradtak hűek hozzánk Az összefogás, a jóbarátság, ami összefűz bennünket, minden nehézséget megold. Az új lányok például, Mezei Rózsika, Kollár Edit és a többiek elég hamar, pár hónap leforgása alatt megtanulták a már régebben tanult táncokat. Azóta a Székely-páros táncot, Vidám-polkát és a Ka- locsai-lánytáncot tanulják. — Hát ez nagyon szép! — Igen, míg a gyár áldozatot hozott, addig gyorsabbak voltak a sikerek, mert a táncosok érezték, hogy nem mostoha gyermekek, pedig ezek a fiatalok szeretnek táncolni. Van köztük „kültag” is, akik 1956- tól járnak táncolni: Juhász János, Pálinkás József, a fiatalok közül Márton Laci már lassan tősgyökeres táncosoknak számítanak. — Akadályok, nehézségek?
