Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-17 / 72. szám
1 NÉPÚJSÁG 1958. április 17. csütörtök Az egri Dobó István-téri templom XT étszáz esztendeje, 1757. 1 március 27-én, nagy tömegben gyűltek össze a város akkori főterén, a mai Dobó István-téren, Eger polgárai. Fényes ünnepségek közepette helyezték el itt a minorita rend új templomának — Eger város legszebb, és az ország egyik legjelentősebb barokkstílusú épületének — alapkövét. A városról készített legrégibb metszetek, ábrázolások mind megegyeznek abban, hogy a mostani tér helyén már a középkorban kialakult a város központi tere. A helyzet a 91 éves török hódoltság alatt sem változott, így hát szinte természetes, hogy 1687-ben — az idegen uralom alól való felszabadulás után — a feltörekvő polgárság is itt képezte ki a régi Piac térségét. Itt és a környező utcákban az új barokk épületek szinte pontosan a régi építési vonalak betartásával létesültek, így épült ezen a helyen — a mai tanácsház elődje — az 1718 után emelt — és 1898-ig fennállott öreg városháza is. Ugyanezek a régi képek egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a déli oldalán — de a mai templomtól inkább a patak felé esöen — már 1596- ban, tehát a török idők előtt, gót stílusú középkori templom állott. Az épületet a hódító a többi hasonló rendeltetésű építményhez hasonlóan, mohamedán imaházzá: dzsámivá alakították át, és mint ilyent használták itteni uralmuk ideje alatt. Ä felszabadító seregek bevonulása után több szerzetesrend helyezkedett el a városban, így többek között a minoriták is. A rendek a rommá és szinte lakatlanná vált Egerben, mind egy-egy volt török egyházi épületét: mecsetet, vagy dzsámit ■ kaptak —így jutottak a minoriták a város piacá-, közvetlenül a patak partján álló négy kis házhoz és a már említett, középkori átalakított dzsámihoz. A templom és a későbbi városháza között ekkor még üres telek húzódott, ez Noszvaj Ferencé, a megke- resztelkedett töröké volt, Noszvaj község egykori földesuráé. A volt dzsámi az évek folyamán mind roska- dozóbbá vált, így hát elhatározták annak lebontását, s helyette 1715—1716-ban hozzáfogtak egy — már akkor is ideiglenesnek szánt — kisebb, fa- mennyezetes templom építéséhez a patakparton. Ez az épület nem állott fenn sokáig: az 1757. július 4-i nagy árvíz any- nyira megrongálta, hogy tovább tartani már nem lehetett. Ekkor határozták el új, ■ nagyszabású templom építését, az időközben megszerzett volt Noszvai-féle telken, az addigra már' elkészült régi városháza közvetlen szomszédságában. A császári hatalommal együttműködő és ezért mind gazdagabbá váló egyház segítségével, és az egri polgárság bőséges adakozásából 1758-ban megindult a hatalmas építkezés. Az alapkőben elhelyezett okirat szerint Fáik János egri építőmester vezette a munkálatokat és tudjuk, hogy ennek halála után (1759.) Nielsch- mann János, ugyancsak itteni mester — több helyi, XVIII. századi épületünk kivitelezője — és részben tervezője — irányította az építkezést egészen annak befejezéséig. Régi — és még mindig bizonyos fokig nyitott — kérdés a nagy alkotással kapcsolatban annak tervezője. Fáik János és Nietschmann János máshol végzett és ismert működésével kapcsolatban alapos kételyeink lehetnek, hogy ennek a két mesternek valamelyike lett volna a minorita templom tervezője. Kutatva a lehetőségek között, vetődött fel a művészettörténészekben a gondolat, hogy ennek a kiváló szépségű épületnek a létrehozója, a tervek elkészítője csak egy nagytudású, tehetséges építőművész tehetett, akit esetleg Egerhez egyéb szálak is kapcsoltak. így jutottak el Gerl Mátyás bécsi építész nevéhez — aki okiratokkal kétségtelenül bebizo- nyíthatóan néhány évvel azelőtt tervezte itt az 1749-1756- ban megépült megyeházát, valamint az 1758-ban (tehát éppen a templom-munkák kezdésének évében) elkészült a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti barokk épületet, a volt kispré- posti palotát. Vizsgálva Gerl Mátyás egyéb építkezéseit (pl. a bécsi Maria Treu templomot), amely valóban sok stílus-rokonságot mutat az egri minorita-templommal, — és ismerve a már említett itteni kapcsolatokat, — írásos bizonyíték hiányában is — elfogadhatjuk ennek a kiváló építésznek a szerzőségét. A templom a tér felől nézve rendkívül monumentális hatású. Két hatalmas, 57 méter magas, nagyon szépen tagolt sisakkal ellátott torony között domborodik ki a nagyszerű homlokzat, amelyet fülkékbe állított oszlop-párok mély árnyékhatással tagolnak. A homlokzatot lezáró mozgalmas oromfal, a nyílás-keretezések változatossága, festői kialakítása járulnak hozzá; hogy ezen épületünk valóban a barokk-stílus egyik legszebb magyarországi példája legyen. Az építmény külső megjelenéséhez méltó a belső tér művészi kialakítása. A hosszhajot ugyancsak fülkék elé helyezett oszlopok díszítik szépen ívelt, ún. „cseh boltozatok” fedik le. Az egész interieur arányos és nagyszabású, mesteri megoldás, amely a XVIII. századi építészet minden szépészeti és mesterségbeli vívmányát elénk tárja. A belsőben a művészi részletek sokasága fogad bennünket. A főoltár az Egerbe származott Kräcker J. Lukács festő oltárképével (1771), a pompásan faragott padok (Josephus Stesele, 1772), a szép be- rakásos szentély-ajtó és az orgona-karzaton levő bútorzat (Benedictus Mönch, 1778.), a szószék (Motzer József, 1792), mind egri művész-mesterek fölényes tudását hirdetik. A mennyezet-képeket Remei (Raindl) Márton pozsonyi festő készítette, a régi orgona, állítólag a mostani székesegyház építése előtt lebontott — annak ' helyén 1703—1717-ben épült — templomból való. Az építkezés 1771-re nagyjában befejezést nyert, 1773 április 18-án vették használatba, mlékezzünk még meg röviden a templomtól keleti irányban álló hatalmas háromemeletes épületről. Ez volt a minoriták rendháza, 1773—1755 között emelték, — aránylag rövid idő alatt — a már említett Nietschmann János tervei szerint és kivitelezésében. A hagyományok szerint ebben az épületben helyezték volna el az Eszterházy püspök által tervezett egri egyetem hallgatóinak nagyobb részét, — ha ezt az elgondolást II. József, a „Kalapos Király” intézkedései keresztül nem húzzák. A templom és a rendház az építkezések óta eltelt években elég sok viszontagságon ment keresztül. Az 1827, augusztus 26-i óriási tűzvész alkalmával — amikor az akkori Egernek jóformán egész belvárosát elpusztították a lángok — mindkét épület leégett. — A tűz következtében a templom boltozatának freskói annyira tönkrementek, hogy azok egy részét bemeszelték, így állottak ázok száz éven keresztül. A templom homlokzati része a következő időkben erősen romlani kezdett, úgyhogy már a főhomlokzat középső részének leomlásától is tartani lehetett. A veszélyt felismerve határozta el 1926-ban az egykori Műemlékek Országos Bizottsága a kiváló műemlék teljes helyreállítását. A munkák 1926-ban, 1929-ben kerültek kivitelezésre, amikor a főhomlokzat kidomborodó — és legjobban veszélyeztetett — részeit vasbeton koszorúkkal a tornyokhoz kapcsolták. —A restaurálást Välder Gyula műegyetemi tanár és Uy Károly építészmérnökök irányították. Ugyanekkor állították helyre a mennyezetfreskókat is: ennek kivitelezője Raksányi Dezső festőművész volt. A nagymértékben kihasználatlan kolostor-épületbe az 1900-as évek elején állami hivatalok és újabb boltok kerültek. Addig a tér felőli részen egy magas, terasz-szerű előépítmény futott végig’ a bejárat (jelenlegi kapu-kiképzés ugyanaz volt, mint a mai) a kolostor és templom épületek csatlakozásánál, a mostani templomkapuval egymagas- ságban nyílott. Az átalakításnál sajnos ezt a szép megoldást megszüntették — ugyanekkor helyezték el a homlokzaton a mai stílustalan erkélyt, és bővítették a patakparti épületszárnyat új hozzáépítéssel. A nagyméretű épület a "felszabadulás utáni években többször cserélt gazdát —, míg végre egy évvel ezelőtt a Kisipari Szövetkezetek Heves megyei Szövetségének tulajdonába került. A fentiekben felsorolt épületek az újabb évek sora alatt ismét nagymértékben megkoptak, a volt rendház patakparti szárnya veszélyesen meg is rokkant. Am az idén az Állami Egyházügyi Hivatal megértéséből a templomnál is megkezdik a legszükségesebb tatarozási munkákat, — a szövetkezetek pedig nagy költséggel helyreállítják és korszerűen átalakítják a volt rendházat. A kétszázéves évforduló mellett ez a hír is időszerűvé fejte mai kis ismertetésünk megírását, — és azt hisszük, az egriek megelégedéssel veszik tudomásul, hogy városunk ezen két szép és értékes épülete megújítva regélhet majd ismét az érdeklődőknek Eger művészetéről. Hevesy Sándor építészmérnök „Gyöngyösi évkönyv" kiadását tervezi a Mátra Múzeum Bártfai Szabó László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt igazgatója a napokban személyesen adta át a gyöngyösi múzeum részére a XIII. és XVI. század végéig megjelent összes dokumentációkat Gyöngyös város életével kapcsolatban. A múzeum vezetősége „Gyöngyösi évkönyv” című könyv kiadását tervezi, melyhez Bártfai Szabó László segítségét felajánlotta. A cseréphiány megszüntetésére, modern téglagyár épül Mátraderecskén Az elmúlt években megnövekedett lakásépítkezések következtében sok építtető nehezen tudta beszerezni a tetőre szükséges cserepeket. Az átmeneti hiány megszüntetésére Mátraderecskén — ahol eddig is a legnagyobb mennyiségű cserepet gyártották — új téglagyár építkezését kezdték meg. Az új üzem, melyet a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel szerelnek fel, az egész országban megszünteti a még fennálló cseréphiányt. Szakemberek véleménye szerint az épülő mátra- derecskei üzem az ország legmodernebb nagyteljesítményű téglagyára lesz. Romén Huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg Moszkvában a „Romen”, a eigányszin- ház. Képünkön a cigányszínház két mai kitűnő tehetségét, S. Siskovot és O. Jankovszkáját mutatja be a „Kettétört korbács” című darabban. 1925-ben alakult meg a Koreai Kommunista Párt. 1946-ban Szíriát megszállják a hazai csapatok, Szíria nemzeti ünnepe. 1808-ban halt meg Sztarov orosz építész. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken ILMA Súlyos üzemi baleset a gyöngyösi 12-es aknában Vasárnap délután súlyos üzemi baleset történt a gyöngyösi 12-es aknánál. Szalmási Tibor, villanyszerelő, magas- feszültségű vezetéken dolgozott. Hozzáért a vezetékhez és súlyos égési sebeket szenvedett. A baleset okának kivizsgálása folyamatban van. — Április 17-töl 30-ig a gyöngyösi járásban nyolc községben lesz küldöttgyűlés, azonkívül 15 községben pedig békenagygyfilést tartanak.- A GYÖNGYÖSI városi tanács az 1958. évi költségvetési tervezetében 357 ezer forintos társadalmi munkaértéket vett számításba.- AZ 1958. ÉVI városfejlesztési terven belül Gyöngyösön az avult járdák felújítására és az orvosi rendelő létesítésére 100—100 ezer forintot terveztek. — munkás nagygyűlést rendeznek pénteken este 7 órai kezdettel a Bélapátfalvi Cementgyár KISZ- helyiségében. Előadó Hegyi Béla, a vállalat igazgatója lesz.- A GYÖNGYÖSI földművesszövetkezet a gyöngyöspa-. tai út mentén hatholdas vad- alany-telepet létesít. — GYÖNGYÖSÖN vasárnap este hat órakor béke- nagygyűlés lesz, a városi és az üzemi kultúrcsoportok közreműködésével.- A MÜZEUMBARÁTOK Köre Gyöngyösön a közeljövőben két előadást rendez „A város története és műemlékei" címmel. Előadó Petes Varga Vilmos, városi főmérnök. — VISZNEKEN 25 000 forintos beruházással új dög- kuiat építenek. A hatvani Bajza József gimnáziumból SÜLYI JÖZSEF IV. o. és BALYKÖ BARNABÁS IV. osztályos tanulók a Bánk bán előadásáról számoltak be lapunknak. Megírják, hogy a nagy sikerre való tekintettel vidékre is ellátogatnak és bemutatják a drámát. Levelükben a szereplők közül Nagy Lajost — Bánk bánt alakította — emelik ki, aki a hazafi, a családfő tragédiájának, belső lelki vívódásának érzékeltetését sikerrel oldotta meg. Nem maradtak mögötte Szasz- kó László — Tiborc —, Réczey Péter — Petur, Hódy Anna — Melinda, Papp Ildikó — Gert- rudisz, Petreczky Zoltán — Ottó, Czega Vilmos — Biberach és Fekete Tibor — II. Endre alakításával sem, akik tudásuk legjavát adták a darab sikerének érdekében. Dicséret illeti a többi szereplőket is, s nem utolsó sorban id. Czege Vilmos rendező munkáját, aki minden szabadidejét a darab rendezésére fordította A díszletek Börzsönyi László és Rozsa Pál munkáját dicsérik. Szívós József Rózsaszentmár- tonból, a „Piros Rózsa Étte- rem”-ről ír: „Az, hogy vannak üzemi étkezdéink, már nem olyan nagy újság, de az, hogy az étkezde megfelelő legyen, tiszta, jó ételeket szolgáljanak fel, az megérdemli a nyilvános elismerést. Mert sajnos, még ma is vannak olyan étkezdék, ahol a. dolgozók ráúnnak rz egyoldalú, ízetlen ételekre. A, rózsaszentmártoni étkezde itt érdemel dicséretet. Mindig változatos az étlapja, jóíz" n, magyarosan készítik az ételeket”. Sallai János pétervásári levelezőnk írja, hogy az általános iskolások nagy sikerrel mutatták be a János Vitézt. Április 7-én a Hófehérke című mesejátékkal szórakoztatták a község lakosait és a honvédséget. Elismerés illeti mindazokat, akik a színdarab betanításán fáradoztak, á pedagógusokat és a szülőket egyaránt. Különösen meg kell említeni Gecse István iskola- igazgatót, aki irányította a munkát és Császár Lajosné nevelő áldozatkészségét, aki a fiatal lányokat a darab balettrészleteire betanította. A pétervásári szülők nevében további sikeres kultúrmunkát kívánunk ezúton is a pétervásári iskolának, s a segítséget a szülők részéről továbbra is megadjuk. — BEFEJEZTÉK az összes koratavaszi növények vetését a füzesabonyi termelőszövetkezetekben. Most már csak a kukorica, napraforgó és részben a répa vetése van hátra. Saplinszki Imre, Nagy István. Adács: A „Mi történt Adácson“ című Írással kapcsolatban hozzánk beküldött megjegyzéseik, lehet, hogy helytállók. Éppen ezért, a jövőben nem közlünk többé a fentihez hasonló cikket, csak abban az esetben, ha az eseménynél lapunk munkatársa is jelen van. Mert sajnos, azt kellett tapasztalnunk, hogy a sportkörök — néhány kivétellel — egymással szemben mérhetetlenül elfogultak. Pintér László, Petőfibánya: örömmel üdvözöljük levelezőink sorában, írjon máskor is a bányatelep és a bányászok életéről, munkájuk eredményeiről, problémáiról. Leveleit érdeklődéssel várjuk. Farkas Mátyásné, Mezőtárkány: Amit levelében kér, azt már mi megtettük az évad elején, minden új színész fényképét közöltük és életéről rövid ismertetést adtunk. Színházműsor: Egerben este fél 8 órakor: IDA REGÉNYE (Kisfaludy-bérlet) Makiáron este fél 8 órakor: MÁGNÁS JtylISKA MUNKÁSOTTHON MOZI, "GER április 17-én, csütörtökön: Ne fordulj vissza fiam Izgalmas jugoszláv film. EGRI VÖRÖS CSILLAG Negyvenegyedik EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI BÉKE Vörös és fekete (I. rész) EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Becsület-rablók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (II. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Patkányíogó HATVANI KOSSUTH A kikötő gyermekei FÜZESABONY Tavasz a kisvárosban PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES
