Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-15 / 70. szám

1958. április 15. kedd NEPliJSAÜ Indulják nemes versengés az üzemek dolgozói között Munkás-nagygyűlés Gyöngyösön KÖZEL FÉLEZER MUNKÁS gyűlt össze vasárnap délelőtt a gyöngyösi kultúrház nagy­termében az év első munkás­nagygyűlésére, hogy megtár­gyalják a soronkövetkező fel­adatokat, a kormány takaré­kossági felhívásának megvaló­sítását. Ott voltak a Váltó- és Kitérőgyár, a 12-es akna kül­döttei, a gyöngyösi üzemek munkásai, munkásnői és veze­tői. Az igen nagy érdeklődéssel várt munkásgyűlést Molnár Jenő, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg. Az elnök­ségben helyet foglalt Putnoki László, az MSZMP Heves me­gyei pártbizottságának első titkára, Heissler Vilmos, a Váltó- és Kitérőgyár igazga­tója, Varga Ferenc, a városi tanács elnöke, Csomós Miklós, a városi pártbizottság titkára, Papp Lajos KISZ-titkár, Ma- zár Ferenc, a Szerszám- és Ké­szülékgyár igazgatója, és Su- ha Gyula, a 34-es számú AKÖV igazgatója. Az üdvözlő, megnyitó sza­vak után a gyűlés szónoka, Csomós Miklós kezdte meg be­számolóját: — Kedves Elvtársak! Gyön­gyös város és járás ipari üze­meinek munkásai és vezetői! A járási és városi pártbizott­ság ezt a munkásgyűlést azért hívta össze, hogy megbeszél­jük az egész ország problé­máinak azt a részét, ami Gyöngyös város és járás üze­meinek, kommunista és pár- tonkívüli dolgozóinak felada­tát képezi. Üzemeink zöme rentábilis volt a múlt évben, legtöbb üzemünk nyereség- részesedést -fizetett, vagy fizet dolgozóinak. A Váltó- és Ki­térőgyár 1956-ban még 74.4 százalékos anyaghányaddal dolgozott, addig 1957-ben a különböző ésszerűsítések, újí­tások és anyagtakarékossági eljárások következtében az anyaghányad már csak 66 szá­zalék volt Említésre méltó, hogy a négy év alatt felgyü­lemlett GEO-alátétlemezeket, *- ami ezelőtt selejt volt és visszament a kohóba —, az el­múlt évben felhasználták és ez negyedmillió forintos meg­takarítást jelentett. Kisipari szövetkezeteink többsége is eredményesen dolgozott. Külö­nösen kitűnt jó munkájával az Agromechanikai Ktsz., a Há­ziipari és Bútorasztalos Ktsz. Ezeknek a szövetkezeteknek jól alakult a termelési költsé­ge és az egy főre eső terme­lési értékben a 100 forint munkabérre eső termelési ér­ték növelésében kiváló ered­ményeket értek el — mondotta Csomós elvtárs, majd arról szólt, hogy nem azért jött ösz- sze tanácskozás, hogy csak eredményeinkről beszéljünk. Sok még a tennivaló, sok A mi pártunk azt akarja, hogy minden paraszt, aki ma dolgozó egyéni paraszt, tehát ezzel együtt azt is, hogy minden tsz-paraszt nagyon jól éljen. Akkor hát miért akar­ják egyes tsz-vezetők az olyan parasztok elől, akik később is­merték fel, mint ők a terme­lőszövetkezeti mozgalom elő­nyeit, elzárni a fejlődés és ér­vényesülés útját? Ezen el kell gondolkodni jónéhány tsz-ve- zetőségének és tagságának, to­vábbá meg kell változtatni ez­zel kapcsolatos eddigi téves álláspontjukat. Csak úgy lesz igazán jobb és tartósabb, felfeléívelő életszín­vonaluk, ha minden dolgozó, becsületes paraszt a termelő- szövetkezet tagja lesz. Ezért a termelőszövetkezetek anyagi fejlődésével együtt mi a ter­melőszövetkezetek számszerű fejlesztése mellett is vagyunk. A termelőszövetkezeteink el- vitathatatlanul nagy iramban fejlődnek, s ezt a fejlődést csak meggyorsítják a jól át­gondolt, a párt agrártézisein alapuló párt- és kormányhatá­rozatok. Fejlődik a nagyüzem, ezt követeli az élet, a fejlődés még a baj. A Vas- és Fémipari Vállalatnál előfordul, hogy munkaidő alatt a szomszédos zugkimérésbe járnak a dolgo­zók szeszt fogyasztani. A jö­vőben meg fogjuk szüntetni az üzemek melletti kiskocsmá­kat. Nagyon megnőtt az igazo­latlanul mulasztók száma, kü­lönösen a bányászoknál. Ta­valy is 275 fő mulasztott iga­zolatlanul a termelésből. Komoly bajok vannak a tár­sadalmi tulajdon védelménél is. Nincs rend és teljes fegye­lem az üzemeinknél. A Hús­ipari Vállalat dolgozói szalon­nát és húsféleségeket loptak az elmúlt esztendőben. És le­hetne még sorolni a többi üze­mekben megtörtént eseteket is. Csomós elvtárs ezután a tennivalókról beszélt. — A kommunisták példamu­tatásával, a párt-, a szakszerve­zet, az üzemi tanácsok szerve­zésével indulják nemes ver­sengés az üzemek dolgozói kö­zött, hogy ebben az esztendő­ben, eleget téve a párt és a kormány felhívásának, taka­rékosan dolgozzék minden üzemünk. Gazdálkodjunk ta­karékosan az élet minden terü­letén. Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján. Sajátjaként féltse, vigyázza és óvja a nép vagyonát, mindannyiunk javát. Meggyőződtünk arról, hogy Gyöngyös város és a járás SOKAT HALLOTTUNK ar­ról, hogy a félelmes járványos betegségnek, a Heine—Medin- kórnak, vagy másképpen gyer­mekbénulásnak, gyermekpara- lízisnek utókövetkezménye a részleges bénultság, a zsugoro­dás, a torzulás, majdnem nyom nélkül gyógyult egyik vagy másik gyermeknél. Ez természetesen így is van. Jól felszerelt utókezelő kórházaink egyre több olyan kisbeteget bocsátanak el, akiknek teljes gyógyulásához ma már semmi kétség sem fér. Csodák azonban nincsenek. Ahhoz, hogy az utókezelő kórházak ezt az eredményt produkálhassák, nemcsak az utókezelés szívós, kitartó és rendkívüli türelmet s szaktu­dást igénylő, önfeláldozó mun­kája szükséges, hanem a szü­lők felelősségtudata, gondossá­ga és féltő szeretete is. Hogyan gyorsíthatja meg a gyógyulást, az utókezelés fo­lyamatát a szülők jó közremű­ködése? Mint ismeretes, a Heine— Medines mozgászavarok gyógy­kezelése évekig eltarthat, s a kórházból való távozás után is még hosszú ideig folytató­dik. A Heine—Medines gyermek törvényszerűsége mind kele­ten, mind nyugaton egyaránt. Csakhogy a mi nagyüzemesí- tésünk nem a kapitalizmus gazdasági törvényszerűségeinek nyomorpolitikáján, hanem a szocializmus igazságainak el­vén alapul. A párt nagyüze- mesítési politikáját a tömegek, maga a nép követi, mert nem egy tőkés hatalom, hanem ma­ga a szövetkező nép veszi hasznát. Ezért biztosan a szo­cialista nagyüzemesítési poli­tika győz, mert ez a fejlődő. Ezt láthatjuk a mi kis me­gyénk eredményeiből is. Méginkább felfelé ívelő ten­denciát mutat a termelőszövet­kezetek, termelőszövetkezeti csoportok, tszcs-k 1958. évi terve. Igen komoly a tervben a ter­melőszövetkezetek beruházása. Például csak ebben az évben 1200 szarvasmarhát (melyből tehén és előhasú üsző 650) vá­sárolnak. 650 sertést, 93 juhot, 31 000 baromfit vásárolnak ter­melőszövetkezeteink. A terme­lőszövetkezetek 1958. évi beru­házása 15 millió forint, mely­munkássága megérti a párt és a kormány felhívását és asze­rint is cselekszenek — fejezte be beszédét Csomós elvtárs. A KISSÉ HIDEG TERMET betöltötte az izzó hangulatú hozzászólások zsongása és he­ve. Igazán szívből törtek fel a gondolatok, sok értékes véle­mény hangzott el a munkáról és a takarékosságról. Csépány György, a Sütőipa­ri Vállalat dolgozója, a társa­dalmi bíróságok felállításának szükségességéről beszélt. Suha Gyula, a 34-es számú AKÖV igazgatója a munkafe­gyelem megszilárdítására, a becsületre, öntudatra-nevelés- re és a munka szigorú ellen­őrzésére hívta fel a gyűlés részvevőinek figyelmét. A Sütőipari Vállalat mun­kása, György László mondotta: — Mindenkinek kötelessége, hogy becsületesen elvégezze azt a munkát, amiért fizetik. Majd Putnoki elvtárs köz­vetlenhangú beszéde sokszor keltett derűs hangulatot és gyakran váltott ki helyeslést a munkásgyűlés részvevőiből. Többek között ezt mondotta: — Itt, a Gyöngyös város és járás ipari üzemeiben olyan munkások dolgoznak, akik kormányunk takarékossági fel­hívását meg tudják valósítani. Emberi szóval elérjük azt, hogy minden munkás belátja majd és úgy is cselekszik, gyógyulási kilátásai igen nagy mértékben függenek a hozzá­tartozók megértő és segítő ma­gatartásától. Akivel otthon nem törődnek, nemcsak lassabban gyógyul, de állapotában visszaesés is tapasztalható. Ezzel szemben annak a beteg gyermeknek a gyógyulása, akinek a megbe­tegedése súlyosabb ugyan, de szüleinek a kórházzal, az utó­kezelő intézettel való együtt­működése jó — eredményesebb lesz. A LEGFONTOSABB, hogy a gyermek fektetésében, tor­násztatásában, mozgatásában otthon is szigorúan betartsuk az intézet előírását. A megje­lölt időpontban pontosan vi­gyük el ellenőrző vizsgálatra. Ha közben rendellenességet ta­pasztalunk, inkább legyünk aggályosak és mutassuk meg a körzeti orvosnak, szakorvos­nak, vagy vigyük soronkívül az utókezelő intézetbe vizsgá­latra. — Hányszor előfordul ugyanis, hogy a kötelező el­lenőrzést hosszú hónapokon keresztül elmulasztó anya két­ségbeesetten viszi be gyerme­két a vizsgáló szobába, rimán- kodva, hogy mentsék meg, te­gyenek valamit, mert a már gyógyulófélben levő gyermek lába otthon eltorzult. nek közel felét saját erőből biztosítják. Ebben az évben a termelőszövetkezetek jobban megmunkált földbe, jobb mi­minőségű, főleg nagyhozamú hibrid vetőmagokat vetnek. Jobb agrotechnikát tudnak al­kalmazni a tavalyinál mind az 1 éves, mind az évelő növé­nyeknél, s ehhez nagy segítsé­get adnak a gépállomások is. Az állam a 3004-es kormány- határozattal (szerződéses ár­rendszerrel és más segítséggel) a jövőben méginkább segíteni fogja a termelőszövetkezeteket abban, hogy a bennük rejlő szocialista nagyüzemi előnyök­re támaszkodva, egészséges versenyben győzzék le a kis- parcellás, kisüzemi módszere­ken alapuló egyéni termelést, így el fogjuk érni azt, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb tem­póban, megértve a szocialista nagyüzem fölényét, a párt fel- világosító munkája nyomán, a teljes önkéntesség elvén a szö­vetkezeti gazdálkodást válasz- sza a megye parasztsága, hogy ezen keresztül még jobban él­len, mert ez parasztságunk felemelkedésének az egyedüli útja. mert ezzel az intézkedéssel egymás jólétét segítjük elő. — Hallassák szavukat az öreg szakmunkások, a munka hősei, a sztahanovisták, él­munkások, akik még mindig visszahúzódva, szerényen dol­goznak. Le kell törni a „csak szájjal dolgozókat”, az üzemek jampeceit. Szigorúan kell fog­ni a lógósokat, s ki kell sö­pörnünk magunk közül az üze­mi tolvajokat. Ha takarékos­kodunk, nem másnak, hanem magunknak takarékoskodunk Munkásságunk képes a feladat megoldására, bízom abban, hogy meg is valósítja, amit el­kezdett. Ehhez a munkájukhoz a megyei pártbizottság és a magam részéről kívánok sok sikert és erőt, egészséget! A LASSAN CSITULÓ taps után Csomós elvtárs válaszolt a hozzászólásokra és a nagy­gyűlés az 1957 évi verseny díjainak kiosztásával ért vé­get, ahol az üzemek közül a Váltó- és Kitérőgyár, a ktsz-ek közül pedig az Agromechani­kai Ktsz. lett az első. Több vállalat dolgozóit elismerő ok­levéllel jutalmazták. A szín­vonalas munkásgyűlés meg­hozta az eredményt, mert a részvevők világosan látták azt az utat, melyen el kell indul- niok, hogy jobb és szebb le­gyen az élet. Az orvos válasza legtöbbször lesújtó. Az anya beletörődése a gyermek helytelen járatásá­ba, az orvosi utasításokkal el­lentétben, hosszú időre vissza­veti a gyógyulást. A torzulá­son sokszor már nehezen se­gíthet az intézet, de persze mindent megtesznek, hogy az elhanyagolt gyermek járásán javítsanak. ILYEN ÉS EHHEZ hasonló jelenetek, sajnos, elég gyakran játszódnak le az utókezelő in­tézet járóbeteg-rendelésein. Vannak, akik azt hiszik, hogy a járatás révén csak erő­södnek a beteg alsó végtagjai. Mi ebből az igazság? Az épen maradt, vagy viszonylag jó állapotban levő izmok műkö­dése a járatás közben egyol­dalúan erősödik. Zsugorodás képződik, majd az alaki és mozgási torzulások fokozód­nak. A bénult, vagy gyengült izmok túlnyúlnak, s működé­sük az erőltetett járatás folya­mán mindinkább csökken. Mű­ködési szempontból sem ki­elégítő az erőltetett járás. Az ízületek ugyanis túlnyúlnak és sok esetben hátgerincferdülés lesz a következménye. A szakorvosi intelem min­den érdekelt szülőnek szól: Ne jártassák utókezelés alatt álló gyermekeiket túlzottan, idő előtt! Korai örömük a gyermek idő előtti lábraállásán és járásán csakhamar szomorúsággá vál­tozik, amikor megtudják, hogy jóvátehetetlen hibát követtek el, mert a kis beteg lába el­torzult. Mit tegyenek? LELKIISMERETESEN tart­sák be a kezelőorvos és az utókezelő intézet orvosainak utasításait. Befejezéshez közeledik a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezése Ez évben minden eddiginél nagyobb súlyt helyeztek me- gyeszerte a gyümölcsfák rügy­fakadás előtti permetezésére. Lepermeteztek olyan gyümöl­csösöket is, melyek ez ideig csak hiányosan, vagy részben voltak permetezve. így teljes mértékben befejezték a szarvaskői, 18 holdas zárttele­pítésű, egyéniek kezén levő, juttatott almáskert permetezé­sét. Kerecsenden egy 4 tagú per­metező-brigád már befejezte a községi gyümölcsösök rügy­fakadás előtti permetezését. TAMÁS LÁSZLÓ: Parasztságunk a felemelkedés útját* IV. RÉSZ. Omit a gyermekbénulás következményeiről még tudni kell (Folytatás az első oldalról.) Arcápolás, szépség, fia fa ff ág Ma már a nők milliói keresik fel a kozmetikai szalo­nokat, hogy megőrizzék arcbőrük üdeségét, rugalmasságát es eltüntessék arcbőrük esetleges hibáit. A füzesabonyi kozmetikai szalon a következő gépekkel és felszerelésekkel áll a Füzesabony és környéke lakóinak rendelkezésére: Szemölcsök eltávolítására: kaosztika. Fagyások és idegbántalmak ellen: Fáradt-áramkezelés. Szőrszálak vég­leges eltávolítására: elektrolízis. Pattanásos arcbőrökhöz: kékfény kezelés. Villany vibrációs kezelés. — Univerzális kvarc. Sanax kézivibrátor, — ibolyafényű fenyőpárlatos gőzölő, - helyi fogyasztó. Különféle gyógyhatású, vitami- nos gyümölcs- és citromos pakolások. Próbálja ki, keresse fel a kozmetikai szalont Füzes­abonyban, a Szihalmi út 53. szám alatt. (Telefon: 78.) Vidékieknek soronkívüli kezelés, (x) Amit minden motorkerékpárosnak tudnia kell! Már érződik a tavasz lehellete nemcsak a természetben, hanem a motoros berkekben is. Kezdő­dik a motoros idény. Egyre töb­ben veszik elő a beolajozott ma­sinát és féltő gonddal vizsgálják át a gépet. A jó motoros óvatosan vezet, kíméli gépét, ügyel saját maga és a járókelők testi épségére. De külső körülmények — kedvezőt­len időjárás, mások vigyázatlan­sága, rossz látási viszonyok — a legnagyobb gondosság mellett te bajt idézhetnek elő. A múlt év­ben csaknem 25 ezer új motor- kerékpárt és gépkocsit állítottak forgalomba, aminek következtében megnövekedett közutaink forgal­ma; Emelkedett a balesetek száma is. A múlt évben 494-en haltak meg, 3280-an pedig súlyos sérülést szen­vedtek gépjármű vezetése közben. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy különösen a motorkerékpárok ve­zetőinek hibájából növekedett ug­rásszerűen a balesetek száma. Sajnos, ennek az esztendőnek is meg lesznek a maga áldozatai, különösen, ha a motorosok nem vezetnek kellő vigyázattal, ha nem törődnek a közlekedési szabályok pontos betartásával, és mások testi épségével; Sem a hanyagság, sem pedig az önhibán kívül történő véletlen okozta szerencsétlenségeket nem lehet előre kiszámítani. Ilyesmi bizony gyakran előfordul. A mo­torkerékpár üzembentartója anya­gi kártérítéssel tartozik abban az esetben, ha motorkerékpárjával idegen személyek testi épségében, vagy idegen vagyontárgyakban kárt tesz. Egyetlen motorkerékpá­ros sem tudhatja, hogy a motor­kerékpár használatából kifolyólag mikor következhet be olyan kár­térítési kötelezettsége, amely anya-* gl erejét meghaladhatja. Az Állami Biztosító segítségére siet a motorosoknak és igazán cse­kély összegért, évi 65 forint biz­tosítási díjért magára vállalja a károkat, amelyeket a motorke­rékpáros motorjával másoknak okozhat. A jármű használata közben a motorkerékpár vezetőjét, vagy a pótülés utasát ért balesetnél az Állami Biztosító halál esetén 10.000 forint, állandó és teljes rokkant­ság esetén 10,000 forintot fizet. Nem teljes rokkantság esetén pe­dig a 10,000 forintnak a tényleges munkaképesség csökkentésnek megfelelő százalékát. Előfordulhat, hogy a motoros súlyos karambolt okoz, mint ahogy számtalan példa volt erre, s éve­ken keresztül viselheti az okozott kár anyagi következményeit. Az Állami t Biztosító ilyen esetekben egy személy sérülése, vágj’’ halá­la esetén 20,000 forint, több sze­mély sérülése, vagy halála esetén 80,000 forint erejéig vállalja a kár megtérítését. A hátsó ülés utasa által támasztható szavatossági kár­igény szintén 20,000 forint, míg az idegen tárgyakban okozott káro­kat 3000 forint összegig téríti meg. A biztosítás a motorkerékpáron tűz- és az üzemanyag tartályának felrobbanása által előidézett ká­rokra is kiterjeszthető, 1000 forin-4 tönként három forint évi díjért; Megszívlelendő dolgok ezek, s- mielőtt a motoros elindul a gép­pel első útjára, gondoljon arra: fő az óvatosság, és a biztonsági Mindenkit érhet baleset. A biztosí­tás éppúgy hozzátartozik a mo­torkerékpározáshoz, mint a jó fék, s a biztosítási díj olyan ked­vezményes, hogy az a motorke­rékpár üzemeltetési költségének csak csekély részét képezi. Ha mindenki ilyen volna.•• 7 óra 55 perc... a kalauz humorosan „időt” kér a gép­kocsivezetőtől és elindul a Gyöngyös—petőfibányai autó­busz. Azaz, hogy indulna, mert két falusi néni, az elmaradha­tatlan „bátyival” szalad az in­dulni készülő busz felé. És csodák csodája, a busz nem indul, az ajtó kinyílik, s a kalauz leszállva, a két néni batyuját kézbekapva, segíti fel utasait. Jegykezelés közben minden­kihez van egy kedves szava, persze, mondhatnánk, hogy ez kötelesség. De ami ezután kö­vetkezik, az már nem, inkább I az emberek iránti szeretet. A busz a hatvani állomásiiál megáll, s idős parasztbácsi száll le. A kalauz fogja a bácsi matyóját és mindketten eltűn­nek a vasútállomás bejárata felé. Mikor visszajön az utasok csodálkozva néznek rá mert hiszen ez feltételes megálló, ahol az utas leszállása után azonnal indít a vezető, mire a kalauz szerényen mondja: Először utazik a bácsi, segíte­ni kell. Az országban sok száz ka­lauz és több százezer utas van; mi lenne, ha minden kalauz ilyen volna ... ? TÖZSÉR ISTVÁN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents