Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-13 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK J # Tavaszi séta Egerben (MARKUSZ LÁSZLÓ képesriportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 69. szám ARA: 60 FILLÉR 1958. április 13. vasárnap Tisztaság = kulturáltság Büszkén és joggal mondjuk el magunkról, hogy kul- iúrnemzeí lettünk, hogy felszabadult népünk ma már nemcsak várományosa, de tulajdonosa is a kultúra minden lehetőségének. De a kultúrát, a kulturálatlanságot nemcsak a könyv, a muzsika, a színház, a mozi, s az iskolák jelentik, hanem a városok, a lakótelepek külső és belső képe, az a tisztaság, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy város elmondhassa magáról: kulturált. Sokat — de sohasem eleget — foglalkoztak már ezzel a problémával e lap hasábjain is. Van, kétségtelenül van már eredmény. de korántsem kielégítő. A tisztaság, amely félegészség, a tisztaság, amely elengedhetetlen feltétele a kulturáltságnak, nem sajátja még megyénk városainak, különösen nem Egernek, amely pedig most lett fürdőváros, s jelentős idegenforgalma van. Mint minden évben, az idén is megrendezték megyénkben is a tisztasági hónapot. E hónap keretében, ha minden feladat nem is o'dható meg. de az alap lefektetése igen, biztosítható a széleskörű tömegpropaganda, közüggyé lehet tenni a város tisztaságának védelmét, a kulturált külső megteremtését. Mert ezen a téren van baj bőven. Egerben, Gyöngyösön is, de Hatvanban is porosak, piszkosak az utcák, terek, a gyalogjárót legtöbbször csak a szél. meg az eső takarítja. Sáros időben nyakig fröcsköli sárral a gyanútlan járókelőt a száguldó autó s ha száraz az idő, meg lehet fulladni nyomukban a portól. A közös udvarok piszkosak, elhanyagoltak, az üzletek, vállalatok itt raktározzák a bálákat, ládákat, amelyeknek környékét jóformán sohasem takarítják. A belvárosok emeletes épületeinek szűk udvaraiban is ott ta- lá'hatók a sertésólak — baromfit, nyulat, kecskét tartanak — bár ezt a tanácsi köztisztasági szabályrendelet határozottan tiltja. Egerben, a Werner apát-utcában, s az ottani kocsma környékén hihetetlen a piszok, az elhanyagoltság. De nemcsak az ilyen, viszonylag félreeső helyen tapasztalható visszásság. A megyei tanácshoz szállított szenet a járdára öntik, szeneskocsik a parkosított részen keresztül húzatnak fel a járdára. Az építkezéseknél a már nem használt állványok, csőrepedéseknél a földkupacok, a szervestrágya-szállításnál a tőzeg hever napokig, hetekig az utcán, az idegenek nagy épülésére, a város szégyenére. Miért nem tesznek jelentést az illetékesek, miért nem járnak el a köztisztaság ellen vétőkkel szemben kellő eréllyel? — lehetne feltenni a kérdést. A kérdés jogos, de az a helyzet, hogy az ellenőrző szervek kedvét joggal veszi el a felü’etesség, amellyel az ilyen feljelentéseket kezelik a kihágási, szabálysértési bíróságok, vagy a pénzügyi szervek. Mert nem is „kezelik”, mert a feljelentett legtöbbször büntetlen marad. A köztisztaság fenntartása csakis társadalmi összefogás útján, a hatósági szerveknek, a különböző intézményeknek és magának a lakosságnak segítségével oldható csak meg. Melyek azok a feladatok, elsősorban Egerben, amelyek megoldása közelebb vinné a várost a cél megvalósításához? Szükség van elsősorban arra, hogy a dombos részekről a fő-útvonalakra torkolló utak. utcák torkolati részét aszfaltozzák — mindjárt kevesebb lenne a sár, a piszok a város középpontjában. A városi tanács illetékeseinek ellenőrizni kellene a járdák tisztántartását, s eljárni akár magános, akár KIK-ház előtt vétenek a város rend'e, köztisztasága ellen. Rendszabályokat kellene hozni az ellen is, hogy egyes vállalatok közterületeket sajátítanak ki maguk számára, hogy például a városi tanács előtt ott parkíroznak a teherautók, az autóbuszok, sok-zor napokon keresztül. Külön probléma a szemét- gyűjtés és tárolás hihetetlenül piszkos, egészségtelen és elavult módszerének a lehetőségekhez képest történő megjavítása is. Néhány gondolat ez csak. nem beszéltünk számos más, nem kevésbé jelentős probléma megoldásának szükségességéről. Tény és való, hogy mindezt egymaga nem tudja megoldani sem anyagilag, sem szervezetileg a városi tanács, a közegészségügy egyetlen dolgozója sem. Arra van szükség elsősorban hogy a városok dolgozói maguk is javaslatokkal, mego'dási lehetőségek felkutatásával segítsék az illetékeseket ezirányú munkájában. Társadalmi összefogás szükséges, ami magát a tisztaságot illeti, de összefogás szükséges a tisztaság védelmére, a helyes ellátások megszervezésére is. S ha egy egész város összefog, ez a munka minden bizonnyal meghozza régen várt gyümölcsét: városaink kulturált, tiszta képét. Becsülettel állták szavukat Ma: Bíró József: ELVI SZILÁRDSÁGOT ★ Tamás László: PARASZTSÁGUNK A FEL- EMELKEDÉS ÜTJÄN * Cselkas: GONDOSKODÁS AZ EMBERRŐL (Szomorú játék négy képben) ★ Földi Pál: BESZÉLJÜNK A FILOZÓFIÁRÓL ★ KÖLTÖK ÉS VERSEK ★ „IDA REGÉNYE” A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN ★ Gyurkó Géza: ' ZÄRT kapuk ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ HÍREK — SPORT — A HAZAFIAS Népfront egri városi bizottsága az ötödik magyar békekongresszus ideje alatt a város területén több küldöttválasztó béke- gyűlést tart. Az idei budapesti ipari vásár minden eddigit felülmúl A májusban megrendezésre kerülő vásár már arányaiban is kifejezésre juttatja lényeges fejlődését a tavalyival szemben. A vásár területe csaknem a dupláját teszi ki a tavalyinak, s ebből a kohó- és gépipari vállalatok 7000 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter szabadterületet igényeltek. Az építési minisztérium vállalatai lakásbemutatókat tartanak, az élelmezési vállalatok konzervkiállí- tást rendeznek, míg a nehézipar számára fenntartott területen nagyszabású kollektív kiállítással vonul fel. A váron részt vesz több baráti állam, a Szovjetunió, Kína Lengyelország, az NDK és Románia is. A rendezőség úgy határozott, hogy a vásárt ezúttal délelőtt 10 órától egészen esti 10 óráig tartja nyitva. A Fővárosi Elektromos Művek eddig még nem alkalmazott különleges hatásvilágítással és újszerű fénytestekkel látványosságnak is beillő nappali világosságot biztosít az esti órákban. .Tekintettel a várható nagy érdeklődésre naponkint hat divatbemutató is lesz a legújabb divatmodellekből. Az idén is megrendezik a számos értékes főnyereménnyel és egyéb nyereményekkel egybekötött tárgysorsjátékot A vásár vidéki látogatói számára ezúttal is biztosítják a jelentős utazási kedvezményeket. Munkásgyülések a megyében Munkásgyűléseket tartanak ma és a hét folyamán a megye számos üzemében. Vasárnap Gyöngyösön és Egercse- hiben, szerdán az egri üzemekben beszélik meg a gyárak munkásai, milyen feladat áll előttük a gazdaságos termelés, s a takarékosság területén. A munkásgyűlések előadói az üzemek igazgatói, illetve az üzemi párttitkárok. A gyűléseken részt vesznek a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai is. Társulati ülést tartott as Egri Gárdonyi Gésa Színház Szombaton délelőtt 10 órakor társulati ülést tartott az Egri Gárdonyi Géza Színház. A társulati ülésen részt vett Egri Gyula elvtárs, az MSZMP egri városi bizottságának első titkára, Valentin Ágnes és Malonyai Dezső, a Művészeti Dolgozók Szakszervezeti Központja képviseletében. A társulati ülésen Szőllősy Gyula megbízott igazgató számolt be a színház eddigi munkájáról, s a színház előtt álló legfontosabb feladatokról. Fehér Alajos a szakszervezeti bizottság beszámolóját ismertette, Malonyai Dezső pedig a szak- szervezeti kongresszus anyagáról tájékoztatta a Gárdonyi Géza Színház művészeit, dolgozóit. Követendő példa A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár nagy csarnokában egy falitábla vonja magára a a figyelmet. Erre a falitáblára függesztik fel a beadott újításokat nyolc napig, hogy mindenki megtekinthesse, s nehogy egyszerre, vagy egymás utón többen is kidolgozzák ugyanazt a megoldást. Erre egyébként rendelet van, de sajnos üzemeink többségében nem tartják be, s így előfordul, hogy dugva, titkolva készítik az újításokat, nehogy mások megneszeljék és hamarabb készítsék el. Az a módszer, amit a rendelet előír és Az építőanyag elosztásról a váltógyárban megvalósítanak, igen jó, s a példa követendő. Társadalmi munkával levezetik a tala'vizet Mezőszemerén A múlt hónapban Mezősze- mere község tanácsvezetői, tanácstagjai és a község lakosainak egy része tanácsülésre gyűlt össze, hogy megvitas- ság a község problémáit. Az elhangzott javaslatokra határozatokat hoztak. A község lakosai vállalták, hogv társadalmi munkával a község területéhez tartozó talajvizeket levezetik és a kutakat rend- behozzák. A felszabadulási hétre vállalást tettek a Bélapátfalvi Cementgyár cementüzemének dolgozói. Többek között vállalták a nyersmalmok apró kővel való ellátását, s azt, hogy legalább 14 köbmétert őrölnek óránként, biztosítják a kemencék és azok segédberendezéseinek folyamatos, — megállós nélküli üzemét, fokozottabban ügyelnek a gipszkő adagolására, s megígérték, hogy szénhiány miatt egyetlen kemence sem áll le. Az üzem összes dolgozói vállalták, hogy munkahelyeiken rendet teremtenek, s a tisztaságot továbbra is megőrzik. A felszabadulási hétre indított munkaversenyt, s a vállalások teljesítését a napokban értékelték. A bizottság megállapította: a cementüzem dolgozói becsülettel állták szavukat, s minden vállalásukat teljesítették. — A BÜKKSZÉKl Tanács április 25—30-ig faluvizsgálatot rendelt el a tisztasági hónap alkalmából. Az utóbbi időben igen gyakran esik szó az építőanyagellátásról, főleg a tetőfedőanyag ellátásról. A múlt évben a kislakásépi- téshez 99 százalékig biztosították az építőanyagot, sőt olyanok is szereztek be tetőfedőanyagot, akik ez évben, vagy talán csak jövőre akarnak építkezni. A TÜZÉP-telepek áruellátását figyelembevéve, megállapíthatjuk, hogy ez évben is biztosítani tudják a tetőfedőanyagot, amennyiben annak elosztása lelkiismeretesen történik, vagyis akkor, ha a TÜZÉP-telepek csak abban az esetben adnak tetfőfedő-anya- got, amennyiben a helyi tanács igazolja, hogy a lakóház befejezéséhez csupán a tetőfedő-anyag hiányzik. Sajnos, jónéhány tanácsnál nem mindig vizsgálják felül, jogos-e az anyagigénylés, s olyanoknak is adnak igazolást, akik még hozzá se kezdtek az építkezéshez. Előfordulnak olyan esetek is, hogy egyesek nem egészen becsületes úton jutnak tetőfedő-anyaghoz. Egyes vezető beosztású emberek protekcióját kéri. s így például a gyöngyösi TÜZÉP-telepen is soron- kívül megkapta egy „építtető” a tetőfedő-anyagot, pedig a mai napig sem fogott hozzá az építkezéshez. Sőt, a sikeren felbátorodva az előbbi támogató nevével való fenyegetéssel akart más építőanyaghoz is hozzájutni. Az ,n esetekben azokat az építőket fosztják meg a tetőfedő-anyag beszerzésének lehetőségétől, akiknek már valóban szükségük volna rá. Gyakran lehet ‘alálkozm építőanyaggal történő feketé- zéssel is. Ebben igen jelentős szerepe van az IKKA-utal- ványnak. Az egyik vásárló nyolcezer darab palára kapott IKKA- utalványt, holott nem is építkezik, s valószínűleg már értékesítette is. Köztudomású, hogy fában szegény ország vagyunk. Ezért a fa-tetőanyag pótlására vastetőszerkezetet gyártanak. Sajnos, az építők nem nagyon ismerik ennek előnyét, s ezért arra lenne szükség, hogy a TÜZÉP-telepek, az építőipari vállalatokkal karöltve, bemutatót rendeznének a vastetőszerkezet összeállításáról, s erre több építtetőt és kisiparost is meghívnának. Csapó János, TÜZÉP-dolgozó MT Helyes és üdvözlendő dolog a tisztasági hónap megrendezése, s az is helyes, hogy erre nyilvánosan is telhívják a megyeszékhely j lakóit. Az azonban mér az ízléstelenség és a kegyeletsértés határát súrolja, hogy j a felhívás a Magyar Tanácsköztársaság híres plakátjának szöveoével kezdődik: „Mindenkihez!” Ezzel a felkiáltással annakidején a fiatal szocialista állam mozgósította élet—halálharcra a magyar népet. Ez a felhívás ereklye számunkra! Ne szennyezze be senki ezt az ereklyét, különösen ne, ha éppen a tisztaságról van szó! (ó)
