Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-13 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK J # Tavaszi séta Egerben (MARKUSZ LÁSZLÓ képesriportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 69. szám ARA: 60 FILLÉR 1958. április 13. vasárnap Tisztaság = kulturáltság Büszkén és joggal mondjuk el magunkról, hogy kul- iúrnemzeí lettünk, hogy felszabadult népünk ma már nemcsak várományosa, de tulajdonosa is a kultúra min­den lehetőségének. De a kultúrát, a kulturálatlanságot nemcsak a könyv, a muzsika, a színház, a mozi, s az is­kolák jelentik, hanem a városok, a lakótelepek külső és belső képe, az a tisztaság, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy város elmondhassa magáról: kulturált. Sokat — de sohasem eleget — foglalkoztak már ezzel a problémá­val e lap hasábjain is. Van, kétségtelenül van már ered­mény. de korántsem kielégítő. A tisztaság, amely fél­egészség, a tisztaság, amely elengedhetetlen feltétele a kulturáltságnak, nem sajátja még megyénk városainak, különösen nem Egernek, amely pedig most lett fürdővá­ros, s jelentős idegenforgalma van. Mint minden évben, az idén is megrendezték me­gyénkben is a tisztasági hónapot. E hónap keretében, ha minden feladat nem is o'dható meg. de az alap lefek­tetése igen, biztosítható a széleskörű tömegpropaganda, közüggyé lehet tenni a város tisztaságának védelmét, a kulturált külső megteremtését. Mert ezen a téren van baj bőven. Egerben, Gyöngyösön is, de Hatvanban is poro­sak, piszkosak az utcák, terek, a gyalogjárót legtöbbször csak a szél. meg az eső takarítja. Sáros időben nyakig fröcsköli sárral a gyanútlan járókelőt a száguldó autó s ha száraz az idő, meg lehet fulladni nyomukban a por­tól. A közös udvarok piszkosak, elhanyagoltak, az üzle­tek, vállalatok itt raktározzák a bálákat, ládákat, ame­lyeknek környékét jóformán sohasem takarítják. A bel­városok emeletes épületeinek szűk udvaraiban is ott ta- lá'hatók a sertésólak — baromfit, nyulat, kecskét tarta­nak — bár ezt a tanácsi köztisztasági szabályrendelet ha­tározottan tiltja. Egerben, a Werner apát-utcában, s az ottani kocsma környékén hihetetlen a piszok, az elha­nyagoltság. De nemcsak az ilyen, viszonylag félreeső he­lyen tapasztalható visszásság. A megyei tanácshoz szállí­tott szenet a járdára öntik, szeneskocsik a parkosított részen keresztül húzatnak fel a járdára. Az építkezések­nél a már nem használt állványok, csőrepedéseknél a földkupacok, a szervestrágya-szállításnál a tőzeg hever napokig, hetekig az utcán, az idegenek nagy épülésére, a város szégyenére. Miért nem tesznek jelentést az illetékesek, miért nem járnak el a köztisztaság ellen vétőkkel szemben kellő eréllyel? — lehetne feltenni a kérdést. A kérdés jogos, de az a helyzet, hogy az ellenőrző szervek kedvét joggal veszi el a felü’etesség, amellyel az ilyen feljelentéseket kezelik a kihágási, szabálysértési bíróságok, vagy a pénz­ügyi szervek. Mert nem is „kezelik”, mert a feljelentett legtöbbször büntetlen marad. A köztisztaság fenntartása csakis társadalmi össze­fogás útján, a hatósági szerveknek, a különböző intézmé­nyeknek és magának a lakosságnak segítségével oldható csak meg. Melyek azok a feladatok, elsősorban Egerben, amelyek megoldása közelebb vinné a várost a cél meg­valósításához? Szükség van elsősorban arra, hogy a dombos részekről a fő-útvonalakra torkolló utak. utcák torkolati részét aszfaltozzák — mindjárt kevesebb lenne a sár, a piszok a város középpontjában. A városi tanács illetékeseinek ellenőrizni kellene a járdák tisztántartását, s eljárni akár magános, akár KIK-ház előtt vétenek a város rend'e, köztisztasága ellen. Rendszabályokat kelle­ne hozni az ellen is, hogy egyes vállalatok közterületeket sajátítanak ki maguk számára, hogy például a városi ta­nács előtt ott parkíroznak a teherautók, az autóbuszok, sok-zor napokon keresztül. Külön probléma a szemét- gyűjtés és tárolás hihetetlenül piszkos, egészségtelen és elavult módszerének a lehetőségekhez képest történő meg­javítása is. Néhány gondolat ez csak. nem beszéltünk számos más, nem kevésbé jelentős probléma megoldásának szük­ségességéről. Tény és való, hogy mindezt egymaga nem tudja megoldani sem anyagilag, sem szervezetileg a vá­rosi tanács, a közegészségügy egyetlen dolgozója sem. Arra van szükség elsősorban hogy a városok dolgozói ma­guk is javaslatokkal, mego'dási lehetőségek felkutatásá­val segítsék az illetékeseket ezirányú munkájában. Tár­sadalmi összefogás szükséges, ami magát a tisztaságot illeti, de összefogás szükséges a tisztaság védelmére, a helyes ellátások megszervezésére is. S ha egy egész város összefog, ez a munka minden bizonnyal meghozza régen várt gyümölcsét: városaink kulturált, tiszta képét. Becsülettel állták szavukat Ma: Bíró József: ELVI SZILÁRDSÁGOT ★ Tamás László: PARASZTSÁGUNK A FEL- EMELKEDÉS ÜTJÄN * Cselkas: GONDOSKODÁS AZ EMBERRŐL (Szomorú játék négy képben) ★ Földi Pál: BESZÉLJÜNK A FILOZÓFIÁRÓL ★ KÖLTÖK ÉS VERSEK ★ „IDA REGÉNYE” A GÁR­DONYI GÉZA SZÍNHÁZBAN ★ Gyurkó Géza: ' ZÄRT kapuk ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ HÍREK — SPORT — A HAZAFIAS Népfront egri városi bizottsága az ötö­dik magyar békekongresszus ideje alatt a város területén több küldöttválasztó béke- gyűlést tart. Az idei budapesti ipari vásár minden eddigit felülmúl A májusban megrendezésre kerülő vásár már arányaiban is kifejezésre juttatja lénye­ges fejlődését a tavalyival szemben. A vásár területe csaknem a dupláját teszi ki a tavalyinak, s ebből a kohó- és gépipari vállalatok 7000 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter szabadterületet igényeltek. Az építési minisz­térium vállalatai lakásbemu­tatókat tartanak, az élelme­zési vállalatok konzervkiállí- tást rendeznek, míg a nehéz­ipar számára fenntartott terü­leten nagyszabású kollektív kiállítással vonul fel. A vá­ron részt vesz több baráti ál­lam, a Szovjetunió, Kína Lengyelország, az NDK és Románia is. A rendezőség úgy határo­zott, hogy a vásárt ezúttal délelőtt 10 órától egészen es­ti 10 óráig tartja nyitva. A Fővárosi Elektromos Művek eddig még nem alkalmazott különleges hatásvilágítással és újszerű fénytestekkel látvá­nyosságnak is beillő nappali világosságot biztosít az esti órákban. .Tekintettel a várható nagy érdeklődésre naponkint hat divatbemutató is lesz a leg­újabb divatmodellekből. Az idén is megrendezik a számos értékes főnyereménnyel és egyéb nyereményekkel egybe­kötött tárgysorsjátékot A vá­sár vidéki látogatói számára ezúttal is biztosítják a jelen­tős utazási kedvezményeket. Munkásgyülések a megyében Munkásgyűléseket tartanak ma és a hét folyamán a me­gye számos üzemében. Vasár­nap Gyöngyösön és Egercse- hiben, szerdán az egri üze­mekben beszélik meg a gyá­rak munkásai, milyen fela­dat áll előttük a gazdaságos termelés, s a takarékosság te­rületén. A munkásgyűlések előadói az üzemek igazgatói, illetve az üzemi párttitkárok. A gyűléseken részt vesznek a megyei pártvégrehajtó bizott­ság tagjai is. Társulati ülést tartott as Egri Gárdonyi Gésa Színház Szombaton délelőtt 10 óra­kor társulati ülést tartott az Egri Gárdonyi Géza Színház. A társulati ülésen részt vett Egri Gyula elvtárs, az MSZ­MP egri városi bizottságának első titkára, Valentin Ágnes és Malonyai Dezső, a Művé­szeti Dolgozók Szakszervezeti Központja képviseletében. A társulati ülésen Szőllősy Gyu­la megbízott igazgató számolt be a színház eddigi munkájá­ról, s a színház előtt álló leg­fontosabb feladatokról. Fehér Alajos a szakszervezeti bizott­ság beszámolóját ismertette, Malonyai Dezső pedig a szak- szervezeti kongresszus anya­gáról tájékoztatta a Gárdonyi Géza Színház művészeit, dol­gozóit. Követendő példa A Gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár nagy csarnokában egy falitábla vonja magára a a figyelmet. Erre a falitáb­lára függesztik fel a beadott újításokat nyolc napig, hogy mindenki megtekinthesse, s nehogy egyszerre, vagy egy­más utón többen is kidolgoz­zák ugyanazt a megoldást. Erre egyébként rendelet van, de sajnos üzemeink többségében nem tartják be, s így előfor­dul, hogy dugva, titkolva ké­szítik az újításokat, nehogy mások megneszeljék és hama­rabb készítsék el. Az a mód­szer, amit a rendelet előír és Az építőanyag elosztásról a váltógyárban megvalósíta­nak, igen jó, s a példa köve­tendő. Társadalmi munkával levezetik a tala'vizet Mezőszemerén A múlt hónapban Mezősze- mere község tanácsvezetői, ta­nácstagjai és a község lakosa­inak egy része tanácsülésre gyűlt össze, hogy megvitas- ság a község problémáit. Az elhangzott javaslatokra hatá­rozatokat hoztak. A község lakosai vállalták, hogv társa­dalmi munkával a község te­rületéhez tartozó talajvizeket levezetik és a kutakat rend- behozzák. A felszabadulási hétre vál­lalást tettek a Bélapátfalvi Cementgyár cementüzemének dolgozói. Többek között vál­lalták a nyersmalmok apró kővel való ellátását, s azt, hogy legalább 14 köbmétert őrölnek óránként, biztosítják a kemencék és azok segédberen­dezéseinek folyamatos, — megállós nélküli üzemét, fo­kozottabban ügyelnek a gipsz­kő adagolására, s megígérték, hogy szénhiány miatt egyet­len kemence sem áll le. Az üzem összes dolgozói vállal­ták, hogy munkahelyeiken rendet teremtenek, s a tiszta­ságot továbbra is megőrzik. A felszabadulási hétre indí­tott munkaversenyt, s a vál­lalások teljesítését a napok­ban értékelték. A bizottság megállapította: a cementüzem dolgozói becsülettel állták sza­vukat, s minden vállalásukat teljesítették. — A BÜKKSZÉKl Tanács április 25—30-ig faluvizsgála­tot rendelt el a tisztasági hó­nap alkalmából. Az utóbbi időben igen gyak­ran esik szó az építőanyag­ellátásról, főleg a tetőfedő­anyag ellátásról. A múlt évben a kislakásépi- téshez 99 százalékig biztosítot­ták az építőanyagot, sőt olya­nok is szereztek be tetőfedő­anyagot, akik ez évben, vagy talán csak jövőre akarnak építkezni. A TÜZÉP-telepek áruellátá­sát figyelembevéve, megálla­píthatjuk, hogy ez évben is biztosítani tudják a tetőfedő­anyagot, amennyiben annak elosztása lelkiismeretesen tör­ténik, vagyis akkor, ha a TÜ­ZÉP-telepek csak abban az esetben adnak tetfőfedő-anya- got, amennyiben a helyi ta­nács igazolja, hogy a lakóház befejezéséhez csupán a tető­fedő-anyag hiányzik. Sajnos, jónéhány tanácsnál nem mindig vizsgálják felül, jogos-e az anyagigénylés, s olyanoknak is adnak igazolást, akik még hozzá se kezdtek az építkezéshez. Előfordulnak olyan esetek is, hogy egyesek nem egészen becsületes úton jutnak tető­fedő-anyaghoz. Egyes vezető beosztású emberek protekció­ját kéri. s így például a gyön­gyösi TÜZÉP-telepen is soron- kívül megkapta egy „építtető” a tetőfedő-anyagot, pedig a mai napig sem fogott hozzá az építkezéshez. Sőt, a sikeren felbátorodva az előbbi támo­gató nevével való fenyege­téssel akart más építőanyag­hoz is hozzájutni. Az ,n esetekben azokat az építőket fosztják meg a te­tőfedő-anyag beszerzésének le­hetőségétől, akiknek már va­lóban szükségük volna rá. Gyakran lehet ‘alálkozm építőanyaggal történő feketé- zéssel is. Ebben igen jelentős szerepe van az IKKA-utal- ványnak. Az egyik vásárló nyolcezer darab palára kapott IKKA- utalványt, holott nem is épít­kezik, s valószínűleg már ér­tékesítette is. Köztudomású, hogy fában szegény ország vagyunk. Ezért a fa-tetőanyag pótlására vas­tetőszerkezetet gyártanak. Saj­nos, az építők nem nagyon is­merik ennek előnyét, s ezért arra lenne szükség, hogy a TÜZÉP-telepek, az építőipari vállalatokkal karöltve, bemu­tatót rendeznének a vastető­szerkezet összeállításáról, s er­re több építtetőt és kisiparost is meghívnának. Csapó János, TÜZÉP-dolgozó MT Helyes és üdvözlendő do­log a tisztasági hónap meg­rendezése, s az is helyes, hogy erre nyilvánosan is telhívják a megyeszékhely j lakóit. Az azonban mér az ízléstelenség és a kegyelet­sértés határát súrolja, hogy j a felhívás a Magyar Ta­nácsköztársaság híres pla­kátjának szöveoével kezdő­dik: „Mindenkihez!” Ezzel a felkiáltással annakidején a fiatal szocialista állam mozgósította élet—halál­harcra a magyar népet. Ez a felhívás ereklye szá­munkra! Ne szennyezze be senki ezt az ereklyét, kü­lönösen ne, ha éppen a tisztaságról van szó! (ó)

Next

/
Thumbnails
Contents