Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-11 / 67. szám
NÉPŰJSAG 1958. április 11. péntek A népi hatalom Magyarországon áll, * létezik és örökké létezni fog N. Sz. Hruscsov beszéde Csepelen létezik és létezni fog. Ez hatalom örök időre szól! fNagy taps, felkiáltások: Úgy van!) Elvtársak! Párt- és kormányküldöttségünk most eljött önökhöz Magyarországra. Sok helyen jártunk, sok emberrel találkoztunk és beszélgettünk. Büszkén nézünk az önök szemébe, a becsületes munkások, parasztok és haladó értelmiségi dolgozók szemébe. Mi önzetlen segítséget nyújtottunk önöknek, olyan segít- . séget, amely katonáink vérébe került. Ezt követően testvéri segítséget kellett adnunk, hogy pótolhassák azt az óriási anyagi veszteséget, amelyet az ellenforradalmi puccs okozott Magyarország népgazda- Hágának. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sok árut és nyersanyagot küldött, hogy a gyárak, az üzemek normálisan dolgozhassanak, hogy Magyarország munkásai, dolgozói minél előbb begyógyíthassák az ellenforradalmárok okozta sebeket és hogy növekedjék, erősödjék és fejlődjék a szocialista Magyar- ország. (Nagy éljenzés és taps.) Ez, elvtársak, valóban önzetlen testvéri proletársegítség volt. Az ellenség pedig vonja le ebből a kellő következtetéseket Az ellenség minden fondorlatára elkerülhetetlen kudarc vár. A magyarországi fasiszta zendülési kísérleteknek mesz- szemenő céljai voltak. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmi erők magyarországi fellépése egybeesett az angol- francia-izraeli csapatok Egyiptom elleni támadásával. A világreakció, a világ imperializmus erői megpróbálták kitapogatni, hogv menynyire akarunk, mennyire tudunk szembeszállni agresszív mesterkedéseikkel. De mi méltó választ, szemléltető órát tartottunk számukra. (Derültség. Nagy éljenzés és taps.) Senki se kételkedjék, ha az imperialisták mégegy- szer újabb provokációt kísérelnének meg. bármelyik szocia’ista ország ellen, akkor a Szovjetunió azonal minden erejével barátainak segítségére siet. (Viharos éljenzés és hosszantartó taps.) óbban kielégíteni sükségleteit fogőan és szüntelenül gondoskodik a munka emberéről, a nép életének javulásáról. A szocialista országok munkás- osztályának harcos marxista- leninista pártjának egész munkáiét az a cél vezeti, hogy egyre jobban k'eiéaül- jenek a nép anyagi és szellemi szükségletei. Épp erre förekedve kell erőfeszítéseket tennünk és győznünk a legfejlettebb kapitalista országokkal vívott gazdasági versenyben. Hisszük, hogy ebben a versenyben is miénk lesz a győzelem. (Nagy taps.) Elvtársak, a csepeli kombinát jól ismert országunkban. Azt kívánjuk önöknek, nuinkástestvére’nknek. Vörös Csenel dolgozóinak, hogy mindig a magyar dolgozók szocialista viv- mánvronak bástyái« és a szocialista Magvarország minden ellenségeinek réme legyen. (Nagy taps.) Szívből kívánjuk, hogv gazdagodjék és erősödjék a magyar munkásoknak, az ország igazi gazdáinak osztályöntudata, legyenek kérlelhetetlenek az ellenség mesterkedéseivel szemben és nymodon állandóan erősödjék a munkásosztály é<s a magyar dolgozó parasztság testvéri szövetsége — mondotta viharos helyeslés közepette Hruscsov elvtárs majd beszéde következő résében a gyárban szerzett tapasztalatainak ismertetésére tért át. ról, hogy a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek rövid idő múltán i valamennyien belátják és megértik, hogy számunkra, a szocialista szovjet állam számára, akkor az egyetlen helyes út volt: segítséget nyújtani magyar osztálytestvéreinknek. (Lelkes, ütemes taps. Felkiáltások: Úgy van! Éljen a szovjet—magyar barátság!) Ami pedig azt illeti, hogy ellenségeink úgynevezett beavatkozásról üvöltöznek, tudnánk nekik ezzel kapcsolatban egy példát mondani. Jusson eszükbe 1919, amikor a magyar munkásosztály felkelt és megteremtette a Tanácsköztársaságot. Vajon akkor békén hagyták-e az imperialisták? Nem! Csapatokat küldtek, szétzúzták és a nép vérébe fojtották az 1919-es dicső magyar forradalmat. Ezt ők jogosnak tartják, mert akkor a magyar munkások és parasztok vére folyt és az ellenforradalom győzött. Amikor azonban a Szovjetunió, egy testvéri ország katonái segítséget hoztak, azért, hogy a magyar munkásokat, a magyar dolgozókat megvédjék a fasiszta zendíilők- től és imperialista gazdáiktól, akkor ők tüstént nagy hűhót csaptak, hogy mi nemtelenül jártunk el. Nem, imperialista urak! Hisztérikus rikoltozásaikkal önök nem tudták és nem in tudják elferdíteni a valóságot és ez alkalommal keresztet vethetnek arra a pénzre, amelyet a véres magyar forradalomba fektettek. Hiába reménykedtek, hogy ezzel a pénzzel kiszakíthatják Magyarországot a szocialista országok nagy családjából. (Lelkes, ütemes taps.) Jó uraim, már megmondtuk, s most is megmondjuk önöknek, hagyjanak fel a reménnyel, hogy visszaállíthatják a kapitalizmust a szocialista országokban. Az önök ilyen politikája homokra épül. (Taps, felkiáltások: Úgy van!) Ha tőkét fektetnek ebbe, akkor nemcsak a kamatokat, hanem magát a tőkét is elvesztik. A népi hatalom Magyar- országon, miként a többi szocialista országban, áll, Célunk: Egyre f< népeink $2 Elvtársak! A szocializmus erői világszerte növekednek és szilárdulnak. Ezeknek az erőknek az alapja a hatalmas szocialista tábor. Ma már az egész emberiség egyharmada a szocialista fejlődés útján jár. A szocialista országok egymást kölcsönösen segítve szüntelenül növelik gazdasági erejüket A szocialista országok népeinek egysége és testvéri együttműködése az a forrás, amelyből minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor meríti erejét és legyőzhetetlenségét. Országaink az óhajtott cél. a kommunizmus felé vezető út más és más szakaszát iár- iák. A Szovjetunióban felépült a szocialista társadalom, Magyarországon még nem értek véget a szocialista átalakulások. De mi egy úton megyünk és utunkat a marxizmus- leninizmus csillaga ragyogja be. (Nagy taps, felkiáltások: Ügy van!) Rendkívül örülünk a Magyar Népköztársaság sikereinek, örülünk annak, hogy országuk népe mind szorosabban tömörül a magyar nép vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány köré. A néptömegek ereje, legyőzhetetlenségük záloga abban van, hogy szorosan tömörülnek pártjuk és kormányuk köré. Szocialista életformánk egyik fontos, döntő előnye, hogy az egész társadalom átmányokat hoznak forgalomba. Szemtelenül azt erősítgetik például, hogy 1956. őszén Magyarországon maguk a munkások keltek fel a népi demokratikus rendszer ellen, nem pedig gyülevész ellenforradalmárok. Érthető, hogy az ellenségnek miért van olyan rosszindulatú rágalomra szüksége — Ismeretes, hogy a magyar munkások nagy többsége hű volt a népi demokráciához. Igaz, voltak olyan munkások is, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda, akik eleinte nem igazodtak el az események között és az ösz- szeesküvök horgára akadtak. De legtöbbjük hamar ráébredt, hogy saját érdekei ellen küldik harcba. tásosziály kijárta tcrnény iskoláját vei bizonyította be a szocializmus és a proletár internacionalizmus iránti odaadását. — Csepel és sok más gyár munkásai fegyvert követeltek az ellenforradalmárok elleni harchoz. De az akkori vezetők tehetetlensége és egyes vezetők árulása miatt, a munkások nem juthattak fegyverhez. Nagy Imre és áruló csoportja aljas tetteivel dezorga- nizálta a csepeli kombinát és az ország munkásainak harcát. A magyar munkásosztály- ' nak a szocializmus iránti hűsége, az ellenforradalmi lázadás gyors szétzúzásának és következményei felszámolásának egyik döntő feltétele volt. A magyar néptömegek meghiúsították az ellenség aljas terveit, megvédelmezték hazájuk szocialista vívmányait és jövőjüket, és teljesítették a nemzetközi munkásmozgalom iránti kötelességüket. égünk l kötelesség volt elemek bestiális kegyetlenséggel kezdték irtani a becsületes, a szocializmushoz hC munkásokat, kommunistákat Embereket gyilkoltak meg azért, mert tevékenyen rész! vettek Magyarország szocialista építésében és népi hatalmukat védelmezve ellenálltak a fasiszta lázadóknak. Amikor döntenünk kellett, hogy teljesítsük-e a magyar forradalmi munkás-paraszt kdrmány és a Magyar Szocialista Munkáspárt kérését, hogy fegyveres erőinkkel segítséget nyújtsunk a magyar népnek, mi azt is tudtuk, hogy az ellenforradalmi felkelésben a munkások egy része is részt vesz. Tudtuk, hogy nekünk szemünkre hányhatják, hogy fegyveres erőinkkel állítólag beavatkozunk Magyarország belügyeibe. Mégis, intemac'onal'sta kötelességünkhöz híven úgy döntöttünk, hogy egy szocialista ország, amelynek megvan az ereje és lehetősége, hogy segítséget nyújtson egy másik testvéri országnak ne á'l.ion fé're ne szemlélje tétlenül. hegy a horthysták és egyéb ellenforradalmi egyének akasztják és agyonlövik a kommunistákat. Mert ha félreáll és semlegesen nézi a vérontást, nem nevezheti magát szocialistának és ennek az országnak a képviselői nem nevezhetik magukat kommunistáknak. <Nagy taps. felkiáltások: Ugv van') A történelemben senki nem bocsátotta volna meg nekünk azt, hogy amikor Magyarországon a munkások vére folyt, mi félre álltunk és tétlenül szemléltük az eseményeket Tudtuk, hogy az imperialisták eszeveszett üvöltözést fog-, nak csapni, hogy mi „beavatkoztunk” a magyar belügyek- be. Meg voltunk győződve arácsokat, pékeket, dolgozó parasztokat, tudósokat, írókat, művészeket — csupa dolgozó embert látunk ott. (Nagy taps.) Az önök vezetői a munka emberei! Nekem elmondták itt, hogy a népi hatalom alatt csupán a csepeli üzemek dolgozói közül ötezer embert emeltek ki, ezekből miniszterek, miniszterhelyettesek, diplomaták, gyárigazgatók, katonatisztek lettek. — A szocializmus országaiban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozókat itt nem sújtja a kizsákmányolás, munkanélküliség és nyomor. — Az imperialisták érzik a proletárdiktatúra ellen felhozott érveik gyengeségét és ezért mindenféle hazug koholA magyar muiiL az osztály harc I — Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar munkásosztály összetételében az utóbbi években bizonyos változások következtek be. Az ipar gyors fejlődése miatt, erősen megnőtt a munkások száma. Sok ezer ember özönlött a munkásság soraiba a lakosság kispolgári rétegeiből és az egykori horthysta tisztviselők, csendőrök, tisztek közül is. A sok, volt kizsákmányoló azonban — munkaruhában is — a szocializmus ellensége marad. Érthető, hogy amikor arra lehetősége nyílt, az ilyen — tisztesség ne essék szólván — „munkások” azonnal a népi hatalom ellen fordultak. — Ami a magyar munkás- osztály törzsét illeti, amelyik kijárta az osztály harc kemény iskoláját, az sohasem állhatott az ellenforradalom oldalára, hanem forradalmi tetteiScgítsi internacionalista Elvtársak, önök nehéz időket éltek át, de a Szovjetunió dolgozói, a szocialista országok dolgozói nem hagyták önöket cserben. Segítségükre siettek, amikor az ellenforradalom erői, az imperialista reakció támogatásával a magyar munkások, parasztok és a becsületes dolgozók vérébe akarták fojtani a népi hatalmat és el akarták ragadni a magyar dolgozóktól szocialista vívmányaikat. Előttünk akkor rendkívül bonyolult kérdés merült fel. Láttuk, hogy az ellenforradalmi erőknek — kihasználva az előző magyar vezetés hibáit és torzításait — sikerült félrevezetniük és maguk mögé állítaniok a nép bizonyos ■észét. S azt is láttuk, hogy az imperialista reakació erői egyre nagvohb mértékben sereglenek külföldről Budapestre és hogy milyen aktívan kezdenek dolgozni az imperialista ügynökök. Ezek Guatemala pé'dájára az önök országában meg akarták dönteni a törvényes hatalmat és nekik tetsző rendszert akartak létrehozni. Hiszen az amerikaiak nemhiába irányodnak elő állami költségvetésükben több százmillió dollárt a népi demokratikus országok elleni felforgató akciókra. A különbség azonban az, hogy Guatemala Hondurasz- szal határos, Magyarország szomszédai vedig szocialista országok. (Taps.) Ezért az imperialistáknak nem voltak meg azok az előnyeik, amelyeket a törvényes hatalmát védelmező guatema- 'ai nép ellenállásának eltip- rásakor felhasználhattak. Itt nem sikerültek terveik. Elvtársak! Amikor a szov- ;et csapatok kivonultak Bu- danestről, véres szenvedéllyel tombolni kezdtek az ellenforradalmárok. A fasiszta ritás szálai fűzik össze őket. A munkásoknak, a világproletariátus hatalmas seregének nagy, történelmi hivatása, hogy az emberiséget elvezesse a kommunizmusba. A munkásosztály a néptömegek évszázados vágyainak kifejezője. Ez az osztály testesíti meg a felszabadító harcokhoz szükséges energiát, kitartást. Csők ez az osztály képes a nehézségek és a viharok legyőzésére. ftrftáus diktatúrája? gyarázta, hogy a proletár- diktatúra: a proletariátus és a dolgozók többi rétege, elsősorban a parasztság közötti osztályszövetség különleges formája. E szövetség célja a kizsákmányolok ellenállásának, a kapitalizmus visszaállítására irányuló törekvéseinek elfojtása, hogy véglegesen kialakíthassuk és megszilárdíthassuk a szocialista társadalmi rendet. — Teljesen hazug az ellenségnek az az állítása, hogy a proletárdiktatúra kizárólag erőszak A tőkések, a földesurak és szekértolóik szembeszegülnek a nép akaratával, akadályozzák a néptömegeket abban a törekvésükben, hogy életüket a szocializmus elvei alapján rendezzék be. — Országunk munkássága és a dolgozó parasztság már 1917. októberében ' megdöntötte a kizsákmányolok hatalmát. A földesurak és tőkések azonban a nemzetközi reakcióval szövetkezve megpróbálták visszaállítani a régi rendszert, polgárháborút robbantottak ki, megindították az intervenciót. Csak azért tudtuk megvédeni szocialista vívmányain■ kát, mert országunk munkás- osztálya, dolgozói ingadozás ■ nélkül legyűrték az osztály■ ellenséget. A magyar nép a szovjet csapatok segítségével leverte az ellenforradalmat után megbüntették a népellenes puccs fő szervezőit. Minden becsületes munkás tudja, hogy jobb a börtönbe ültetni néhány tucat bujtogatót, mintsem veszélybe sodorni magát a népet. (Taps, felkiáltások: Ügy van!) — Kedves elvtársik, engedjék meg, hogy felolvassak önöknek egy részletet Lenin: „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című cikkéből, amelyet 1919. május 27-én írt. Azt üzente, hogy a proletariátus diktatúrája feltételezi a kíméletlen szigor, gyors és határozott erőszak alkalmazását a kizsákmányolok, a kapitalisták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyomására. Aki ezt nem érti meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus vezetőinek, vagy tanácsadóinak sorából. Lenin arra is rámutatott, hogy a proletárdiktatúra lényege nem csupán az erőszak és nem főképp az erőszak. Leglényegesebb vonása a dolgozók vezető osztályának, a proletariátusnak a szervezettsége és fegyelmezettsége, élcsapata, pártja vezetésével. A proletárdiktatúra célja a i szocializmus megvalósítása. — Vagy itt van 1956. októbere, amikor fasiszta összeesküvők és szekértolóik maroknyi csoportja a külső imperialista reakciótól sugalmazva és irányítva, fegyveres erővel akarta kivenni a hatalmat a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók kezéből és újból vissza akarta állítani a kapitalista rendet. Beleegyez- hettünk-e ebbe? Az önök népi demokráciája, amely mint ismeretes, a proletárdiktatúra egyik formája, megbékélhet-e a fasiszta elemek véres tom- bolásával? Természetesen nem! — Az összeesküvők lázadását leverték. A magyar munkások, parasztok dolgozók összeszedték erőiket és a szovjet csapatok segítségével szétzúzták az ellenforradalmi banditákat és megakadályozták őket abban, hogy letérítsék Magyar- országot a helyes szocialista útról (Lelkes, nagy taps.) — A burzsoá propaganda, amely „a demokrácia virágzásának” tüntette fel a lázadás napjaiban tomboló fasiszta terrort, azt rikácsolta, hogy Magyarországon az erőszak uralkodik, mert a magyar népi hatalom szervei a lázadás A magyar munkások nagy többsége hű volt a népi demokráciához — A burzsoa demokrácia a gazdagok demokráciája. A néptömegeket ott kirekesztik a termelés és az államigazgatásából, a társadalmi és politikai kérdések eldöntéséből — Nézzük meg, kikből áll a Magyar Népköztársaság parlamentje, vagy kormánya! Munkásokat, vasasokat, gépgyártókat, bőrösöket, — Az imperializmus politikusai és ideológusai mindenképpen dicsőítik a burzsoá demokráciát és kórusukhoz csatlakoznak a modern revizionisták. Ha nekik hinnénk, akkor úgy festene a dolog, hogy a burzsoá demokrácia biztosítja a nép teljes hatalmát, az emberek egyenlőségét és szabadságát. Ezután hatalmas éljenzés közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: — Kedves elvtársak! Barátaim! Engedjék meg, hpgy átadjam önöknek, a dicső csepeli gyár munkáskollektívájának, a magyar munkásosztály egyik élcsapatának a szovjet munkásosztály, a kétszázmilliós szovjet nép testvéri üdvözletét. (Éljenzés és taps Hurrá kiáltások.) — A világ összes munkásai testvérek. Az osztályszolidaMlt jelent a proleti — Különösen megnő a munkásosztály szerepe a hatalom kézbevétele után. Mi, önökkel együtt, ta^- pasztalatból tudjuk, milyen hatalmas erőfeszítéseket követel az új, szocialista élet építése, hiszen munkánkat állandóan akadályozzák a régi világ erői. A reakciós erők — amelyek szeretnék örökre fenntartani a kapitalista rendszert azokban az országokban, ahol az még létezik, s visszaállítani a kapitalizmust a szocialista országokban — támadásuk élét elsősorban a munkásosztály hatalma, a proletariátus diktatúrája ellen irányítják. De a népnek, a dolgozóknak a proletariátus diktatúrája saját hatalmat, a demokratikus szabadságjogokat biztositó rendszert jelent. Proletár- diktatúra nélkül a dolgozók soha nem szabadulhatnának meg a kizsákmányolok uralmától. Mit jelent a proletariátus diktatúrája? A proletariátus diktatúrája annyi, mint a munkásosztály vezető szerepe abban a harcban, amelynek célja a töke hatalmának megdöntése, a dolgozók államhatalmának kivívása és megszilárdítása, a kommunista társadalom felépítése. Lenin, a dolgozók nagy vezére és tanítója, sokszor ma-