Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-10 / 66. szám
/ íöb Hr 4 NÉPÚJSÁG 1958. április 10. csütörtök II. folytatás. A gazda ijedten és csodálkozva kapaszkodott meg az asztalban, hogy feltápászkod-, jón a földről. Ám csodálkozása rémületté fokozódott, amikor az asztal, anélkül, hogy a legkisebb zajt ütötte volna, kezének érintésére összeomlott. Homlokát kiverte a verejték, lábai remegtek, szíve rémülten vert. Nem volt annyi bátorsága sem, hogy el vánszorog jón a legközelebbi székig. így hát nekitámaszkodott félkezével a falnak. A következő pillanatban iszonyú por- és vakolatfelhő borította el. A fal ösz- szeomlott, s vele együtt lezuhant a parasztház teteje is. Rom és pusztúlás a cel- lulóze-éhség nyomában. A tudomány körülbelül 1800 hangyafajtát ismer. Ezek a polimorf és társas lények különböző kasztokra különülnek el. Életüket erős és sokszor kegyetlen törvények szabályozzák. Ezeknek a törvényeknek az értelmében a hangyaközösség hasznavehetetlen tagjai halálra vannak Ítélve: társaik felfalják őket. A 18 milliméternél rendszerint nem hosszabb hangyák hatalmas négy, öt, sőt nem ritkán 10 méter magasságot is meghaladó lakóhelyeket készítenek maguknak. Ezeknek anyaga váladékkal összegyúrt anyag, mely egészen csontszerű, s oly szilárd, hogy csak robbantással lehet összezúzni. Ha az ember olyan arányban és ütemben építkezne, mint a hangyák, rövid idő alatt 1000—1500 méter hosszú felhőkarcolók is készülnének. A „fehér hangyák” lakóhelyei a mérnöki tudomány és városépítészet remekműveihez hasonlíthatók. Földalatti „városaikban” szabályszerű folyosókat, kamrákat építenek, melyekben üregek és termek fedezhetők fel, melyekben kicsinyeiket táplálják és nevelik, Földalatti építményeiket szinte modern szellőzőnyílásokkal is ellátják, melyek á hőmérsékletet és a levegő páratartalmát szabályozzák. Ezekbe a galéria-szerű létesítményekbe hatalmas meny- nyiségű lombot cipelnek: ezekben fejlődnek a lárvák, amelyekre gondosan és szünet nélkül ügyelnek. Erre szükség is van, mert ha nem látják el őket kellőképpen, hamar elpusztúlnak. Érdemes legy-két szóval vázolni a hangyatársadalom felépítését és életét. A termeszboly közepén található a „királyi kamra”, itt tartózkodik ezenkívül még néhány, úgynevezett katonai osztag, MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER március 10-én, csütörtökön: Mese a 12 találatról mulatságos magyar sportfilm. EGRI VÖRÖS CSILLAG Svej k, a derék katona (I. rész) EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI BÉKE Világos ablak EGRI SZABADSÁG Nincs előadás , GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (I. rész) amely a mi világunkban a gyarmati katonaság szerepét tölti be. Ezek irányítják a „dolgozók” működését, ezek feladata a királyi pár ellátása és táplálása, az ürülék el- tisztítása. ők szállítják el a tojásokat is. A számítások és megfigyelések alapján egy hangyakirálynő, amelynek termete körülbelül akkora, minte egy dolgozóé, körülbelül 100 millió tojást rak le minden hat esztendőben. Amint már említettük, ezeket a dolgozók lelkiismeretesen gondozzák. Az ő feladatuk azonkívül az, hogy a hangyatársadalom számára szükséges munkákat elvégezzék. Gyakran indulnak táplálékszerző körútra a hangyahadsereg tagjai kíséretében. A katonák feladata még az, hogy a fészkeket megvédjék az ellenséges rovaroktól. (Folytatjuk.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete dosszié HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon HATVANI KOSSUTH Pickwick klub FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASÁRA Nincs előadás HEVES Csavargó műsora: Egerben este 7 órakor: VIHAROS ALKONYAT 1893-ban a belügyminiszter feloszlatja a kőnyomdászok szakegyletét. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken LEÖ fűit — 10 000 DARAB 20 köbcentiméteres orvosi fecskendőt gyártott exportra márciusban az Egri Finomszerel- vénygyár. — Dr. RINGELHANN BÉLA gyöngyösi előadása az előadó betegsége miatt elmarad Helyette április 10-én Feifthameel Frigyes gyöngyösi főorvos tart előadást „Nagy emberek tbc-je” címmel. Dr, Ringelhann az elmaradt előadást április 24-én tartja.- ÁPRILIS 10-ÉN Egerben a magyar-szakos tanároknak Szemere Gyula, a Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet tanára tart előadást a Gárdonyi Géza Tanítóképző Intézetben. — A HATVANI JÄRAS vezető óvónői április 9-től egyhetes továbbképzésen vesznek részt, melyen az óvodai kézikönyv kerül ismertetésre.- NAGY ELŐKÉSZÜLETEK folynak Felsőtárkányban a május 25-én tartandó ifjúsági találkozóra. Az operatív bizottság már előkészítette a programot és elhatározták, hogy meghívják valamelyik egyetem fiataljait is. Fürdő, ahol van víz és még sincs! Hetenként egyszer elmegyek az egri fürdőbe, ahol szombat délután a gőzben jól esik egész heti, munka után a „berozsdásodott'’ ízületeket és csontokat felfrissíteni, s így vannak ezzel igen sokan mások is Fürdés után az előtérben rrieg pihen az ember néhány percet, hogy a megfázást elkerülje, hiszen a jelenlegi tavasz elég ravasz. Az Egri Vendéglátó. Vállalat igen helyesen, friss- tövei kedveskedik a ven'legek részére, csak egy baj van, — sajnos nem mai ke letű — a poharak tisztái' tartása nagyon körű’menyes, vagy a. kádfürdő hely’S'-gc I ben levő vízcsaphoz ke’- vinni kimosni, ami azzal in hogy naponta két-három■ száz, szombati napon ped'tí négy-ötszáz poharat k?'l négyesével a söntéstől elvinni és kimosni. De hol, itt a baj? Ott, hogy amíg a kimérő, ha nem is sokáig t* vol van, esetleg elfelejtenek egyesek fizetni, (tisztelet a kivételnek), másik, esetenként naponta százszor kelt meglátogatni a vízcsapot, ahol inkább csak kiöblíteni lehet a poharakat, de nem kimosni. De az sem közömbös, hogy a kimérő kilométereket tesz meg naponta, ráadásul nem is fiatalember. Erről beszélnek már két éve a vendégek, erről tanúskodik a panaszkönyv, sajnos, hiába. Magam részéről javaslom: fúrják át a falat ® kádfürdő felé. rögtön vízre fognak bukkant csupán ® 80 c-mt küzdiék le, s kössék be a V'Zet. alá szereltének egy kagylót és kész. Véleményem szerint nem helves, akár a Vendéglátó vállalat vagy a Vízmű igazgatója részéről. csak ígérgetés hangzik el hosszú idő óla. de cselekedet nem, mert ez csorbít)g a vezetők tekintélyét, de nem utolsó- sorban a dolgozók jogos igémének és kívánságának ® valóraváltását. a higiénia és a tisztaság betartását Remélem. az illetékesek vontat. tesznek az ügy végére. Tóth József Szerény, de eredményes munkával . . . Erdős Ferenc kerecsenéi tanító1 lakásába betérve, nagyot néz a látogató. Kitömött madarak és emlősök egész serege népesíti be a kedves otthont. A szobákban már nem férnek, így jut belőlük a konyha falára, szekrények tetejére is bőven. A szoba egyik sarkában kitömött vadmacska, a másikban egy törpe gém, a szekrény tetején hatalmas sas és ki tudná még felsorolni, hányféle madár, emlős található itt Arról van ugyanis szó, hogy Erdős Ferenc tanítói munkája mellett madarak, emlősök preparálásával, tömésével is foglalkozik. Hogy hová és kiknek dolgozik? Erről szemléltetően I beszél a kis pepitafüzet, melyekben a megrendeléseket jegyzi fel. Felső-Magyarország egész sor iskolája tőle szerezte, vagy szerzi be biológiai szertárának állattani anyagát. Munkájáért szerény díjazást kér. Hogy csak egy példát említsünk: ő egy vadmacskát 350—400 forintért töm ki, ugyanakkor ezt Budapesten csak duplájáért tudnák beszerezni az iskolák. A Természettudományi Múzeun nár többízben hívta föl dolgozni, sőt egy tibeti expedícióban való részvételt is felkínáltak neki, de ő Kerecsenden akar maradni és itt végzi csendben, de annál nagyobb szorgalommal munkáját, mint 'egyszerű preparátor. SZALAY A legendás hírű aranyásók dicstelen utódai befejeződött a rendőrségi nyomozás az aranyspekulánsok ügyében ÜJ TAVASZI RUHA kelle-1 He, jó volna a szobába egy könyvszekrény, vagy egy új szőnyeg, a gyerek kisbiciklire vágyik... Sokat hallott, sokakat érintő kérdés ez. A fizetéséből élő kisember mindennapos problémája. Sajnos, mindez nem potyog az égből, az új szőnyegért dolgozni kell, sőt néha szorosabbra fogni a nadrágszíjat, vagy csökkenteni a szórakozásra betervezett költség-keretet. Hány és hány család hajol esténként a fehér papír fölé és számolják, mikorra gyűlnek össze a tize- sek, hogy kikerekedjék az áhított tárgy ára. Mindennapi gondok, de bármennyire gondok, ezek adják életünk értelmét. A szoba sarkában fénylő könyvállvány, az elegáns ruha dupla öröm. mert becsületes munka van mögötte. Már ahol ez van! MERT LEHET KÖNNYEBBEN is élni de az élet azt igazolja. hogy nem érdemes. Hetek óta beszélik szerte a megyében, hogy „lebukott” dr. Gábori és néhány egri polgár. Szájról szájra járt a hír, mindenki tudott valami biztosat, és sokan sajnálták is „szegény” Gáborit és „szegény” társait. A rendőrség két hónapos megfeszített munka után végre felgöngyölítette a tengeri kígyó hosszúságú szálakat, és most a nyomozás befejeztével itt az idő, hogy nem kell a mondákra támaszkodni és a jólértesült sóhivatali előadók helyett beszélhetnek azok a tények, amelyeket rendőrségünk derekas munkája hozott a napvilágra. így kezdődött A 45 tagot számláló tisztelt társulat (nincsenek benne azok, akik időközben az „örök vadászterületeken”, vagy „szabad földön” kergetik a fényes „napcsikat”) egy csekélységnek köszönheti vesztét. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis egy dolgozó telefonon bejelentést tett a rendőrségen, hogy valaki egyik lebujbán aranypénzt árul. Ez a valaki Vermes Imre volt, ő adta a rendőrség kezébe a fonal végét, amelyen elindulva, sikerült lerántani a leplet a többi „aranyásóról” is, akik csak abban különböznek legendáshírű elődeiktől, hogy amíg azok a föld méhében meghúzódó aranyat hozták a napvilágra, ezek egy megfordított művelettel a napfényen lévő, aranyat a föld, vagy a parkett alá ásták. Vermes persze, a maga néhány rongyos aranypénzével és gyűrűjével csak kisfiú lehetett a nagyok között, rá nem is érdemes több szót vesztegetni. A fonal Egercsehibe vezetett, egy szegény öregúrhoz, aki egy nyomorúságos odúban tengeti életének 86. esztendejét. Ez az öregúr Be- niczky Elemér, az egercsehi bánya egykori főrészvényese, a bekölcei, pétervásári és a csehi határ földjeinek egykori tulajdonosa. Ha Moliere ma élne, biztosan róla mintázná Harpagon alakját. Ez a szenilis, reszketőkezű öregúr ennek az ügynek a központja, bár ő csak a nevét és az aranyát adta az üzletbe, a gyakorlati munka három úriasz- szonyra hárult. Diószegi Belőné, az öreg Beniczky kitartó házvezetőnője és Beniczky Miklósné, akit az egri „jótársaság” Mariann néven tisztel és ismer, rávették az öreget, hogy ássa ki a földből a háború alatt elásott aranyait. Az öregúr hajlott jószóra, és néhány évvel ezelőtt egy sötét éjszakán felszínre került Hosz- szúverő-tanyán á mesés aranykincs egy része, az egercsehi bányászok évtizedes munkájának értéktöbblete. A harmadik asszony, egyszerű zsellérlány, aki kileste az éjszakai expedíciót és a befőttes üvegekbe zárt aranvat látva, azt gondolta, hogy ahol ennyi volt, akad talán több is. Es nem is tévedett. Fáradozását mintegy hatszáz napcsival fizette meg a hoszúverő-tanyai föld és Ambrusné ekkor a kincsek birtokában rájött arra, hogy nem .neki való ez a tanyasi élet, ő többre van hivatva, neki a városon a helye, ahol majd úgy csilloghat, mint a tanyai ház petróleumlámpájának fényében a szikrázó dukátok. És megindult az aranypatak E három forrásból csörgedezve folyt szerte a megyében, sőt Pestre is, majd onnan visz- sza, úgy ahogy ez lenni szokott. Ambrusné, és apja Qrló István, inkább a vidéket tisztelték meg. Ügyfelük lett Kovács Antal, tarnaleleszi malomtulajdonos, aki a megvett aranyat hat helyen rejtette el. Elfolyt az aranypatak Budapestre egy tisztes úriszabóhoz, Pétervásárára dr. Galló Ferencnéhez, akik valószínűleg nagyon szegények lehettek, mert nemsokára eladtak belőle néhány darabot Oláh Sándor kömlői kuláknak, aki sertést vásárolni ment a körzeti állatorvosékhoz. Oláh Sándornál mellesleg a nyomozás 400 dollárt is talált, mert az sem árt, ha van egy jó falusi háznál. 1000 dollár a búboskemencében És most bocsánat egy pillanatra. Olvasóink sokszor hibáztatják lapunkat, hogy nem közlünk tájékoztatást olyan bűnügyekről, amelyekről a pletyka már szájról szájra jár. Érvük okos és meggyőző, mert joggal azt mondják, hogy a mendemondáknak úgy lehetne elejét venni, ha a lap megírná az esetet. Ebben az esetben így tettünk, és a következménye az lett, hogy a fentemlített Oláh Sándor sógornője, a hírt olvasva, megtudta, hogy veszett a fejsze nyele, és a rábízott mintegy 1000 dollártól szabadulni akarva, rájött arra az épületes megoldásra, hogy az értékes pénzekkel begyújtott á búboskemencébe úgy, hogy a nyomozók már csak a hamut küldhették fel a központi laboratóriumba. Ez a hír tehát 1000 dollárjába került a népgazdaságnak és mai viszonyaink mellett, bizony nagyon túl van fizetve... De Galloné is menekülni szeretett volna a napcsiktól és ezért Molnár József erdő- kövesdi gépkocsivezetőnek adta ki bizományba az aranyakat. Sajnos, az ügy nem nagyon sikerült, mert Molnár Józsefnél még 482 dollárt is találtak. Ambrusné persze nem tanulta meg kiskorában a Hosz- szúverői-tanyán eme bonyolult szakma minden fortélyát, hála Istennek, mindig vannak jóemberek, akik segítenek a bajbajutott egyszerű asszonyon. Ilyen jóember volt dr. Körösi Lajos pétervásári főorvos is, aki emberbaráti szeretetből tanácsokkal látta el Ambrusnéi, később egyes üzleteit közvetítette és miután Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, esetenként csekély honoráriumot kapott. Biztosan rá is volt utalva... A második aranyforrás Dió- szeginé volt. A derék házvezetőnő Bozó Béla egercsehi szabónak, Csorna József pesti cipésznek szállított, míg dr. Kovács Györggyel aranypénzekből fogat csináltatott magának. Józsa K. Miklós egercsehi lakos .. egy másfélméteres aranyláncot kapott. Több kiló arany gazdát cserél Beniczky Miklósné Eger városát választotta ki munkaterületül. Itt is akadtak jó kuncsaftok és azok között is a legjobb Tatai Rudolf darálótulajdonos, aki pincéjében elásva 1 kiló 85 deka aranyat tárolt jobb időkre. Ezek az aranyak nagyrészt B eniczky- nétől származtak, de persze vásárolt ő máshonnan is. Szegény Tatainak nagy pechje volt, mert megtaláltak nála 30 hektó bort is és az indiszkrét rendőrök belenéztek a farakások mögé is, ahonnan hogy, hogy nem, három darab pisztoly is előkerült, mert Tatai egyesítette a „jobb idők” két kellékét, a fegyvert és az aranyat. Az már csak a sors különös iróniája lehet, hogy a fegyverek egy 1956. őszi újságba voltak csomagolva, melyben az írószövetség hirdette világot megváltó tanait. Tatai aranyait gyarapítoita Ruttkai Béla gépkocsivezető is, aki dr. Petri Kálmáriné (Poll- nerné) asszony aranyainak bizományosa volt. Tatai persze nemcsak vett, hanem eladott is. És ezekből az üzletekben jelentékeny részt kapott Kozma Sándor. Kozma érdekes figura. Az egriek jól ismerik még abból az időből, amikor a Totö- iroda vezetője volt. A kiskaliberű spekuláns prototípusa, aki hatalmas üzleteket bonyolított le néhány forint borravalóért. Viszont azt el kel! ismerni, hogy nagy vevőköre volt. Üzletfelének tisztelhette dr. Borhi Béla bornagykereskedőt, akinek dollárt és tömbaranyat, Kardos István gépfavágót, Lombost József nyugdíjazott csendőrőrmestert, most tisztes Figarót, Klósz Jenő tisztviselőt, akiknek aranyat és Jászai Gyula cukrászmestert, akinek csempészórákat adott el. Uzsora, csempészáru és egyebek Néhány adalék a fentneve- zettek portréjához. Mindegyik dúsgazdag ember, akinek pompásan berendezett lakása, háza, és szőlője, jól jövedelmező állása van. De ez nem elég. Lombosi úr kedvenc foglalkozása az uzsora. Havi 10— 50 százalék kamatra ad kölcsön, sőt ha lehet, még nagyobb vámot is szed. így Kormának egyszer 5000 forintra volt szüksége és az üzlettársa ki is segítette, de olyan feltétellel, hogy 10,000 forintos nyugtát ír alá. Jászai Gyulát mindenki ismeri. Ő irigyelt szerencsés ember, ami az anyagiakat illeti. Üzlete becsületes úton is aranybánya, de ez' nem elég. 19 darab csempészórái rejtegetett lépcsője alatt, meri milyen rossz az időjárás, hátAAAVVWVVVvWWvAVvW.NNWW/ ha nem üt be a fagylaltszezon és , Fortuna sem mosolyog rá újabb. százezres totónyereménnyel. És végül térjünk rá a „szegény” Gábori doktorra. Egyedülálló aranyifjű, aki szépen eléldegélhetne abból a néhány „rongyos” ezresből, amit keres. De az ember nagyravágyó, Nem elég a ház. a rózsadombi villatelek, az éven kén1 váltott luxusmotorkerékp "óbb kell, egyre több. Fizess hát, paraszt, csúsztass néhány százast a főorvos úrnak, te 1500 forintot kereső kistisztviselő, mert kell szegénynek a pf z És nyugodj meg. jó helyre .vérül a pénzed, hisz Gábori doktor nem herdálja el könnye műén. mint te. aki cukrászdába jársz és Uram bocsá’. néha iszol is. Ő maradandó földi javakba fekteti és ezt bizonyítja, az az egy kiló 62 deka arany, melyet most, ha nem is önkéntesen, de átadót' a rendőrségnek. Persze nem minden pénzért, vett aranyat miután kell a házban egy ki: aprópénz is, ki tudja, mi adhatja elő magát. Ezért a főorvos úr fiókjában 203,770 forint volt bedobálva. Ez lett a vége Ez hát az ügy. Összegezve: a társulat 45 tagjától mintegy kétmillió forint érték került elő. A tanulságot, azt hiszem, nem kell az újságírónak leírni, hisz a tények mindennél többet mondanak. Azt még el kell mondani, hogy az említett hölgyek és urak szabadlábon vannak, a fegyverrejtegető Tatai kivételével, és majd a bíróság dönt sorsuk felől. Az ő komédiájuk véget t' legördült a függöny, és a ua- rab megbukott. És te kisember, aki napi gondjaiddal gyötrődve nemrég még irigyelted őket, gondolj arra, — hogy bár nincs BMW motorod, angol szövetből készült ruhád, de mégis szebb az a 800 forintos konfekciós-ruha, melyért becsülettel megdolgoztál. És ha nem is olyan elegáns, mint az angol szövet, mindenesetre nyugodtabb benne a járás. HEFS