Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-09 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 65. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. április 9. szerda A szovjet vendégek Szegeden A szovjet párt- és kormány- küldöttség három tagja, — F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, V. V. Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke és A. P. Boj- kova, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja leningrádi városi bizottságának másodtitkára — hétfőn Szegedre látogatott el. A szovjet vendégek Kállai Gyulának és Kiss Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkárainak, a Politikai Bi­zottság tagjainak kíséretében érkeztek a városba, amelynek határában Csongrád megye és Szeged párt- és tanácsi ve­zetői fogadták őket. Az üdvözlések után a tisz­teletükre rendezett nagygyű­lés színhelyére, a Szegedi Textilművekbe látogattak el. A gyár főbejáratánál virág­csokrokkal fogadták őket a dolgozók és az üzem vezetői. Az üdvözlésnél Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja is jelen volt. Paróczi Pálnénak, az üzemi MSZMP szervezet titkárának köszöntő szavaira F. R- Koz­lov válaszolt, s tolmácsolta a gyár dolgozóinak a szovjet textilmunkások szívélyes, ba­ráti üdvözletét. A küldöttség tagjai ezután Móczán Lajos gyárigazgató vezetésével meg­tekintették az üzemet, majd a gyár udvarán elhelyezeH díszemelvényhez vonultak, amely előtt mintegy tizenöt­ezer ember, a Textilművek és a többi szegedi gyár munkás­sága hosszantartó tapssal és viharos éljenzéssel köszöntötte a testvéri szovjet nép küldöt­teit. A nagygyűlést a magyar és a szovjet himnusz hangjai után ifj. Komócsin Mihály, a szegedi pártbizottság első tit­kára nyitotta meg. Forró sze­retettel köszöntötte a kedves vendégeket, majd F. R. Koz­lov szólott a megjelentekhez. Kikeltek a kiscsibék A magyar-Süovjet barátság jegyében A magyar nép szép sikereket ért el — A szovjet párt- és kormányküldöttség Cegléden — Az MSZMP Központi Bizott­ságának és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány meghívá­sára a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség sztálinvárosi látogatá­sa után hétfőn a magyar Al­földet látogatta meg. Amerre járnak, ahol megállnak, a la­kosság tízezrei gyűlnek össze és üdvözlik elsősorban Hrus- csovot, a küldöttség vezetőjét, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkárát, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét. Ez a baráti látogatás, vala­mint a vendégek meleg fogad­tatása legjobb bizonyíték ar­ra, hogy a magyar népben melegen és mélyen él a ma­gyar-szovjet barátság, szere­tik, tisztelik és becsülik annak az országnak küldötteit, fiait, akik életüket áldozták a ma­gyar szabadságért. Hruscsov elvtárs a hétfői ceglédi nagygyűlésen a rész­vevők tízezrei előtt a többi között ezeket mondotta: „A magyar nép földesurak és ka­pitalisták nélkül, szocialista alapon építi országát és nagy sikereket ért el. De őszintén meg kell mondanom, hogy az ország volt vezetői a múltban súlyos hibákat és torzításokat követtek el. A reakció kihasz­nálta ezeket a torzításokat. A népi demokratikus rend ma­gyarországi ellenségei külső imperialista erők támogatásá­val, ellenforradalmi lázadást szerveztek. Megkísérelték, hogy megsemmisítsék a Ma­gyar Népköztársaság dolgozói­nak vívmányait. A fasiszta lá­zadók terrort szerveztek a munkásosztály legjobb fiai el­len.’’ Hruscsov elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a szovjet nép a nehéz napokban sem hagyta cserben a magyár munkásosz­tályt és teljesítette interna­Magyar—jugoszláv társadalombiztosítási egyezmény Belgrád (MTI) A szövetségi végrehajtó tanács legutóbbi ülésén ratifikálta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Népköztársaság között a múlt év októberében kötött társada- lombizosítási egyezményt és ezzel az hatályba lépett. Az egyezmény értelmében a szer­ződő felek a kölcsönösség szellemében biztosítják az egymás területén átmenetileg, vagy állandóan dolgozó ál­lampolgáraik részére a társa­dalombiztosítási szolgáltatá­sokat cionalista kötelezettségét. Hit­tük — mondotta —, hogy a ma­gyar munkásosztály és a világ minden haladó embere meg fog érteni bennünket. Nem lehet­tünk tétlenek — folytatta —, amikor az imperialista reakció kardot rántott a mágyar dolgo­zó nép ellen. Ügy döntöttünk, hogy fegyveres segítséget nyúj­tunk a magyarországi ellen- forradalmi lázadás elnyomá­sára. A magyar nép nehéz napjaiban megadtuk ezt a se­gítséget ... A legjobbkor jött fegyveres segítség mellett a Szovjetunió vezetői és népei arra is gon­doltak, hogy gazdasági segít­séget nyújtsanak országunk­nak, hogy minél előbb helyre­állíthassuk az Összeesküvők által okozott károkat A Szov­jetunió szenet, acélt, gabonát küldött a részünkre. Ennek felhasználásával ismét megin­A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség kedden folytatta vi­déki körútját és Tatabányára látogatott el. Már kora reggel­től kezdve népes csoportok érkeztek a megye falvaiból a nagygyűlésre. Délután 3 óra­kor százezer ember előtt Mol­nár László, a Komárom me­gyei pártbizottság első titkára üdvözölte a szovjet és a mágyar párt- és kormányvezetőket. Megnyitó szavai után Kádár János, az MSZMP Központi Továbbra is nagy terjedel­mű fényképes tudósításokban, az első oldalon számolnak be a szovjet központi lapok a Hruscsov vezette szovjet párt­ós kormányküldöttség ma­gyarországi látogatásáról. A sajtó kedden ismerteti a küldöttség Szolnok megyei útját, beszámol a ceglédi, a szolnoki és a karcagi talál­kozókról, közli az elhangzott beszédeket. A Pravda különtudósítója megállapítja: Magyarország ezekben a napokban a szovjet nép küldötteivel végbement dúltak a gyárak, megkezdőd­hetett a termelés és nem kö­vetkezett be az imperialisták által jósolt munkanélküliség, az infláció és nem következett be a magyar dolgozók életszín­vonalának a csökkenése, sőt, — amit mindenki tud —, az el­lenforradalom után a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szocialista orszá­gok segítsége révén jelentősen emelte a munkások és parasz­tok életszínvonalát. Hruscsov elvtárs szavait vi­haros taps és lelkesedés kö­vette. A nagygyűlés után a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek ezrei akartak kezet szorítani a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezető­jével és megköszönni azt a se­gítséget és támogatást, melyet a nagy szovjet nép az ő ve­zetése alatt adott a magyar népnek. Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Hosszantartó tapssal fogadott beszéde után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke szólalt fel. Fel­szólalása közben és végén a gyűlésen megjelent nagy tö­meg lelkesen ünnepelte a Szovjetunió vezetőit és a ma­gyar-szovjet barátságot. A gyűlés Molnár Lászlónak, a Komárom megyei pártbi­zottság első titkárának sza­vaival ért véget. szívélyes, testvéri találkozó hatása alatt él. Ezt mutatják a szovjet vendégek hétfői látogatásai. A TASZSZ különtudósítója „Megbonthatatlan szovjet— magyar barátság” címmel számol be arról a lelkes han­gulatú fogadtatásról, amely­ben a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl lakosai a szovjet nép küldötteit részesítették A lapok továbbra is több cikkben, tudósításban foglal­koznak a mindjobban szélese­dő, fejlődő szovjet—magyar kapcsolatokkal. (MTI) Szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Tatabányán a szovjet sajtó a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról Jeleci főiskolások látogatnak Egerbe Az Egri Pedagógiai Főis­kola orosz tanszékének tanárai és hallgatói már évekkel ez­előtt szívélyes baráti kapcso­latokat építettek ki a jeleci Pedagógiai Főiskola tanárai­val és hallgatóival. Sok bará­ti levélben cserélték ki tapasz­talataikat a nevelés és a tu­dományos munkát illetően. E kapcsolatok eredményeképpen a jeleciek baráti látogatásra hívták meg a Főiskola kül­döttségét. A küldöttség 1956. nyarán élvezhette is a szovjet elvtársak vendégszeretetét. Ez volt az első eset, hogy egy magyar felsőoktatási intéz­mény küldöttei szovjet főis­kola meghívása alapján kint jártak a Szovjetunióban. Sajnos, az ellenforradalom miatt a jeleciek viszontláto- gatása időben eltolódott. A kapcsolat azonban nem szűnt meg és a levelek, azóta is szorgalmasan jönnek-mennek Eger és Jelec között. Hazánk felszabadulásának 13. évfordulóján a főiskola igazgatója a következő táv­iratot kapta Jelecből: „Az intézet hallgatóinak és tudományos dolgozóinak kol­lektívája köszönti kollektívá­jukat, hazájuknak a fasizmus alól való felszabadulása év­fordulóján. Eredményes mun­kát kívánunk önöknek, sike­reket a szocializmus építésé­ben, köztársaságuknak pedig felvirágzást”. Aláírás: A jeleci főiskola igazgatósága, párt- szervezete és szakszervezeti bizottsága. A jeleciek nemrégiben táv­iratilag azt is közölték, hogy az egri főiskola ismételt meg­hívására szeptember 15-én el­látogatnak Egerbe. E baráti látogatás szerves része egyéb­ként a magyar-szovjet kultu­rális egyezménynek. A főisko­lán megkezdődtek az előkészü­letek a szovjet vendégek fo­gadására. II magyar és a szovjet nép kulturális kapcsolatai mind jobban elmélyítik a két nép barátságát Hazánk felszabadulásával megnyílt a lehetőség a ma­gyar és a szovjet nép kultú­rájának kölcsönös megismeré­sére, s az elmúlt tizenhárom évben kifejlődött kulturális kapcsolatok termékenyen ha­tottak a két nén barátságának elmélyítésére, f A Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Kulturális Kapcsolatok Jnté- zete értékes kapcsolatokat épí­tett - ki a különböző Szovjet Köztársaságok társadalmi és kulturális intézményeivel is. Kapcsolatainkat elsősorban a tíz évvel ezelőtt aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés fejlesztette ki, széles­körű és sokoldalú együttmű­ködést biztosítva a kultúra, a művészetek minden ágában. Az egyezmény alapján n két ország kulturális kapcsolato­kat ápoló intézményei minden évben kulturális munkatervet dolgoznak ki. Ez év januárjá­ban a Szovjetunió és Magyar- ország tudományos akadé­miái között külön egyezmény jött létre, amely lerögzíti és szélesíti tudományos kapcsola­tainkat, többek között közösen végzett tudományos kutatá­sokkal, tudósok, művek cseré­jével. Az elmúlt években több je­lentős esemény mélyítette el a két nép barátságát. 1949-től 1956-ig minden évben barátsá­gi hónapot rendeztek a Szov­jetunióban és Magyarországon. Tíz év alatt száznál több elő­adóművész és csaknem húsz művészegyüttes kölcsönös ven­dégszereplésére került sor. — Évenként filmhetet és ünnepi filmbemutatókat, ezenkívül több alkalommal magyar- szovjet pedagógus-, diák- és ifjúsági hetet rendeztünk. 1955 -1956-ban a Fővárosi Operett­színház együttese szerepelt nagy sikerrel a Szovjetunió­ban. A moszkvai és a buda­pesti színházak között is egy­re erősödnek a baráti kapcso­latok. 1949-ben szovjet festészeti, 1950-ben grafikai, 1952-ben népművészeti és iparművésze­ti, 1953—1954-ben pedig orosz és szovjet népművészeti kiál­lítást rendeztünk Magyaror­szágon. A szovjet közönség az elmúlt években három nagy kiállításon ismerkedett meg a magyar képzőművészet alko­tásaival, ezekben a hetekben pedig forradalmi képzőművé­szetünk legszebb termékeit 4 Folytatják a versenyt a Mátravidéki Szénmedence bányászai A mátravidéki Szénmedence bányászai, akik április 4-e óta a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának a tulajdonosai, május elseje tisz­teletére tovább folytatják, a hagyományos munkaversenyt. Első negyedévi tervükön felül több mint negyvenezer tonna szenet adtak az országnak, s ezt a mennyiséget a dolgozók nagy ünnepére újabb tízezer tonnával akarják növelni. A Ti'öszt bányászai — első­sorban a mélyművelésiek — az ünnepek után következő első napon is kitettek magukért. Hétfőn reggeltől kedd reggelig. 108.2 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Esedé­kes havi tervüket erre az idő­re 3.4 százalékkal teljesítették túl. nézheti meg. Nagy és szép eredmények születtek a szov­jet könyvek magyarországi és a magyar könyvek szovjet­unióbeli kiadása terén. A magyar-szovjet kulturális kapcsolatok terén már ebben az évben is több jelentős ered­mény született. Háromszáz tagú pedagógusküldöttségünk járt a Szovjetunióban. Itt járt Szvatoszlav Rihter, a világ­hírű szovjet zongoraművész, s Obrazcov, a Szovjetunió nép­művésze és bóbegyüttese több héten át aratott nagy sikert Magyarországon A kulturális munkaterv idei megállapodá­sai szerint a további hónapok­ban is számos nagyjelentőségű kulturális esemény színhelye lesz hazánk, így például a legközelebbi napokban várjuk a leningrádi Kirov-Színház világhírű balettegyüttesét. (MTI) A csalogató tavaszi me- ) leg időjárásra külföldről ? megérkeztek az első „kül- ) döttek”. Az igaz, hogy még ' j csak hárman járkálnak az > ) egerszalóki vizes tocsogók- ) » ban, de reméljük, hogy rö- * I vid idő alatt megjönnek a j ) villásfarkú fecskék is. ( : Három kedves madár, há- . i rom gólya volt az elöhir- ( j nők, amely nemcsak az AI- J ! földnek, hanem a Felvidék- ) \ nek is egyik legkedvesebb i j madara. Lehet, hogy még ( r elszámították az érkezést, , ) de azért nagy örömmel fo- ( | gadtuk megyénkben húsé- ( ! ges madarainkat, a kele- « velő gólyákat. ( K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents