Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-05 / 63. szám
6 n Ee Cj s Au 1958. április 5. szombat Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatása az 5. oldalról.) tak, s ez nem is történhetett másként. 1919-ben a nemzetközi és a belső reakció még a dolgozók vérében gázolhatott a magyar földön és megfojthatta a fiatal 'Magyar Tanácsköztársaságot, de a mi korunkban, amikor létezik már a hatalmas szocialista tábor, a dolgozó magyar nép bizton számíthatott a többi szocialista ország önzetlen segítségére. És valóban: a nehéz időkben segítséget és testvéri támogatást kapott. A magyar kormány kérésére a szovjet csapatok részt vettek az ellenforradalmi felkelés leverésében. Közös erővel elhárítottuk azt a veszedelmet, hogy Magyarországon visszaállítsák a fasfszta uralmat és Európa szívében új háborús tűzfészek keletkezzék. Emlékezhetnek, mekkora lármát csapott a nemzetközi reakció! Ellenségeink azt üvöltötték, hogy a szovjet hadsereg elnyomta a „népi forradalmat”. Mi mást tehettek volna? El kellett tüntessék a nyomokat, el kellett terelni a figyelmet arról, akik a népellenes puccsot csinálták. Ugyan miféle „népi forradalom” az, amelynek fasiszta szervezői azt akarták, hogy a magyar munkások az ő bérrabszolgáik legyenek, a parasztokat pedig meg akarták fosztani jogos földtulajdonuktól, munkájuk gyümölcsétől. De nem sikerült nekik! A szovjet hadsereg segítette a magyar dolgozókat, hogy megvédhessék vívmányaikat az imperialista támadással szemben és szétzúzhassák azt a maroknyi lázadót, aki kezet emelt a népi hatalomra. A nép akarata szent a szovjet hadsereg számára Minden becsületes ember, akiben csak egy szikra lelkiismeret is él, tudja, hogy a nép akarata szent a szovjet hadsereg számára, amely hús a nép húsából, vér a nép véréből. A Szovjetunió azzal, hogy segítséget adott a magyar dolgozóknak, a proletár ösz- szefogás fényes bizonyítékát szolgáltatta és szent nemzetközi kötelességét teljesítette egy testvéri ország iránt. Az internacionalista kötelesség teljesítése azt jelenti, hogy a bajban nem hagyjuk magukra barátainkat, hanem segítségükre sietünk, ha az ellenséges erők kezet mernek emelni a legdrágábbra, a munkás-paraszt hatalomra Az imperialisták ki akarták próbálni, vajon tömörek-e soraink, erős-e szolidaritásunk. Nos, láthatták, hogy nem érdemes kikezdeni velünk, mert megégethetik a körmüket. Tapasztalhatták, hogy nem ajánlatos próbára tenni türelmünket. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon — akárcsak a többi szocialista országban — a népi hatalom szilárd és örökké az is marad. A kívülről szervezett lázadás sok kárt okozott az országnak, de természetesen nem állitotta meg a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődését. A Magyar Népköz- társaság sikereinek legfontosabb, döntő tényezője, hogy az országban a szocializmus építését harcedzett marxista- leninista párt vezeti. A magyar munkásosztály méltán érzi magáénak azt a pártot, amelyet elszakíthatatlan kötelékek fűznek a dogozókhoz, a néphez. A Magyar Szocialista Munkáspárt hű a marxizmus-le- ninizmushoz, a szocializmusért vívott harc eszméihez, s a hazaszeretet összekapcsolja a proletár nemzetköziség eszméivel. Ebben van az ereje és sikereinek forrása. őszinte szívvel újabb sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspártnak nagyszabású és sokoldalú tevékenységéhez. A szocialista országok jövője a munkásosztály, a dolgozók kezében van, akik, miután meghódították a hatalmat, országuk kizárólagos és teljes jogú gazdái lettek. A szocializmus a népgazdaság gyorsütemű fejlődését teszi lehetővé. Ehhez nagyfokú szervezettség szükséges, a gépesítéssel és az automatizálással állandóan emelni kell a munka termelékenységét. Biztosan tudjuk, hogy a magyar dolgozók élete évről-évre jobb lesz Elvtársak, a szocializmus építése nem valami kényelmes séta! Sok nehézséget kell még leküzdeni az után is, hogy a munkásosztály megragadta a hatalmat. Mi ezt tapasztalatból jól tudjuk. Az új társadalom a légi, idejétmúlt világgal vívott állhatatos harcban fejlődik. Tudjuk, hogy önöknél, Magyarországon is vannak nehézségek, bár ma sokkal kevesebb, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. De a szocialista rend e nehézségek legyőzéséhez, a nép alkotó erőinek kibontakozásához megad minden lehetőséget. Biztosan tudjuk, hogy a magyar dolgozók élete évről-évre jobb lesz. Elvtársak! A magyarországi helyzet gyors normalizálódása világosan bebizonyította, hogy nem lehet visszafordítani egy szocializmus útján járó ország fejlődését, és hogy a szocialista tábor országainak egysége, összefor- rottsága és kölcsönös testvéri segítsége: óriási erő. A szocialista államok közösségének minden tagja igyekszik a testvéri országok népeit a szocializmus építésében segíteni, egyszersmind igénybe veszik a többiek segítségét és támogatását. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyik is a többi rovására erősödik. A kölcsönös segítségnyújtásnak az a célja, hogy külön-külön minden szocialista ország és együttvéve az egész tábor közösen szüntelenül fejlődjék és erősödjék. A szocialista tábor erősödése roppant nagy hatással van mz emberiség történelmi fejlődésére. Elvtánsak, sikereinkkel és összefogásunkkal segítjük az egész világ békeszerető és demokratikus erőinek a háború ellen, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcát. Emlékezzenek 1956. őszére ! Az imperialisták ekkor nem ok nélkül indítottak egyszerre két támadást: a szocialista Magyarország ellen és a független Egyiptom ellen. Arra számítottak, hogy a magyar szocialista erők veresége és a szocialista tábor zavara megkönnyíti számukra, hogy ráerőszakolják akaratukat Egyiptomra. Köztudomású, hogyan végződtek az imperialista támadások. Az imperialista erők kettős veresége fordulópont volt, ezután enyhülni kezdett a nemzetközi helyzet. Ebben van a magyar szocialista erők és az egyiptomi hazafiak győzelmének nemzetközi jelentősége. Az imperialista ármányok elleni közös harcban még jobban összekovácso- lódott korunk két legnagyobb erejének: A szocialista országoknak és a nemzeti függetlenségüket nemrég kivívó országoknak harci szövetsége. Elvtársak! Petőfi Sándor, a nagy magyar költő, több mint száz éve keserűen írta: „Nagy a világ és testvérünk nincs benne, nincsen, aki bajainkban résztvenne, Dehogy testvér a magyarhoz a világ! Ellensége minden ember, akit lát.” A szocializmus megváltoztatta ezt a helyzetet. A szocialista népek nagy családjában a magyar egyenjogú testvér. A magyar dolgozók tudják, hogy társadalmi vívmányaik csak akkor lehetnek tartósak, ha testvéri szövetség fűzi őket a többi szocialista ország népéhez. Fejlődik és erősödik a szocialista világrendszer De volt olyan idő, amikor a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország. Kemény megpróbáltatások és zord idők jutottak osztályrészül munkás- osztályunknak, amely a világon elsőnek szakított a kapitalizmussal, és bátor úttörője lett az új, szocialista jövőnek. A szovjet nép, minder nehézséget legyőzve, nagy sikereket ért el az ipar. a mezőgazdaság, és az egész népgazdaság fejlesztésében. A szovjet nép szilárdan és magabiztosan halad a párt- kongresszuson kitűzött úton, a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek és a világbéke megszilárdításának útján. Biztosítjuk önöket, elvtársak, hogy a szovjet nép erejét nem kiméivé építi a kommunizmust, harcol a békéért és a népek biztonságáért. A Szovjetunió — a többi szocialista országgal szorosan együttműködve és valamennyi békeszerető néppel vállvetve — minden erejét megfeszíti, hogy elejét vegye egy új háborúnak. A béke nem hull* az ölünkbe, érte állhatatosan kell harcolni az agresszió, a háború és a rombolás erői ellen. Ezt az igazságot mindjobban felismerik a békeszerető emberek szerte a földkerekségen. A Szovjetunió legutóbbi időben, békeszerető politikájához híven sok új konstruktív javaslattal állt elő, több külpolitikai lépést tett, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, véget vessen a fegyverkezési hajszának és elérje az atomfegyver betiltását. De az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak uralkodó körei nem fogadták kedvezően javaslatainkat, sőt mi több, tovább szítják a hidegháborút és folytatják az erőpolitikát, fokozzák a fegyverkezési hajszát, atomháborúra készülnek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, hogy még izzóbbá tegyék a légkört. Ott tartunk, hogy atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek mindennap járőr utakat tesznek sok ország területe felett. Az is előfordult, hogy ilyen repülőgépeket baleset ért, ezt azonban a közvélemény előtt gondosan eltitkolják. Embermilliók rettegnek attól, hogy valami véletlen, vagy valamilven örült, szándékos provokációja a- tomháborúba döntheti az emberiséget. A józaneszű emberek tiltakeznak e rendkívül veszélyes helyzet miatt. Szovjet tények és nyugati vélemények Önök tudják, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a napokban elhatározta, hogy országunk egyoldalúan megszünteti az atom- és hidro- génbomba-kísérleteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, és Angliát, hogy kövessék példáját. Ezt a történelmi jelentőségű határozatot az egész világ, — az Egyesült Államok és Anglia népe is — üdvözölte. Mindenki várta, miként reagál majd az Egyesült Államok és Anglia kormánya, merre áll majd a váltó: a béke megszilárdítása, vagy pedig a nemzetközi feszültség fokozása, a fegyverkezési hajsza folytatása felé, amely nem a békés együttéléshez, hanem elkerülhetetlenül háborúhoz vezet. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, a napokban sajtóértekezleten nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette az atom- és a hid- rogénfegyver-kísérleteket. Mit is mondott az elnök, akit reálisan gondolkodó politikusnak tartunk, hiszen erőfeszítéseket tett — bár gyengéket és határozatlanokat — hogy megtalálja a nemzetközi feszültség enyhítésének módjait. Eisenhower kijelentette, hogy a Szovjetuniónak ezt a külpolitikai lépését nem szabad „komolyan venni”, az ilyen tettek tisztán „propa- ganda-jellegűek” Más politikustól lehetett várni ilyen nyilatkozatot. De hogyan nevezheti ezt a lépést propagandának az az államférfi, aki megérti, hogy mit jelent az ilyen intézkedés. Ezért érthető, hogy a világ népei kiábrándulással és elkeseredéssel fogadták Eisenhower nyilatkozatát. A népi Magyarország dolgozóinak nagygyűlése előtt szeretném kijelenteni a következőt: ha Eisenhower valóban úgy véli, hogy propagandából szüntettük meg az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket, akkor ő és a többi nyugati államférfi miért nem folytat ugyanilyen propagandát és miért nem szünteti meg e célból az atomfegyver-kísérleteket. Ami bennünket, a Szovjetunió vezetőit illeti, mi büszkék vagyunk erre a propagandára, amely az egész emberiség kívánsága szerint való. Ha az Egyesült Államok elnöke és Nagy-Britannia miniszterelnöke ugyanezt a propagandát folytatná, mennyire megörvendeztetné ez a világ minden népét! Egyes államférfiak csökkenteni szeretnék azt a nagy hatást, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának az atomfegyver-kísérletek egyoldalú betiltásáról hozott határozata keltett, ezért azt állítják, hogy a Szovjetunió e határozat előtt már végrehajtotta atomfegyverkísérlet-so- rozatát. Igen, mi folytattunk atomfegyver-kísérleteket, de az egész világ tudja, hogy az Egyesült Államok már 1945- ben kipróbálta az atomfegyvert, mégpedig nem valamilyen gyakorlótéren, hanem Nagasakiban és Hirosimában. E „kísérletek” sokszázezer békés ember életét oltották ki. A Szovjetunió köztudomásúlag később kezdte el az atomfegyverkísérleteket és a kísérleteket úgy végezte, hogy a lehető legjobban megvédje a lakosságot a veszélytől. Aki ért a technikához, az gondolkodás nélkül megmondja, ki végzett több kísérletet ezzel a fegyverrel. Ha tehát a kísérleti robbantások számát tekintjük, akkor nekünk a kísérleteket csak azután kellett volna abbahagynunk, miután utolértük az Egyesült Államokat. Ezért, aki a kísérletek számára hivatkozik, az szabadulni akar a közvélemény nyomásától, be akarja csapni a népet, hogy folytathassa az atomfegyverek kipróbálását és felhalmozását, a fegyverkezési hajszát. Egyes nyugati személyiségek azt is mondják, hogy a kísérletek egyoldalú megszüntetésinek bejelentésével a kísérletek nemzetközi ellenőrzése elől akartunk kitérni. De ezt a csalást könnyű leleplezni. Ismeretes, hogy egyetlen angol, vagy amerikai atom- és hidrogénbombarobbantás sem maradt titokban. Tehát a robbantások nemzetközi ellenőrzése ténylegesen már megvan. Amikor a hidegháború amerikai hívei azt kezdték bizonygatni, hogy végre lehet hajtani műszerekkel észlelhetetlen, ellenőrizhetetlen, robbantásokat, sok országban, így az Egyesült Államokban is, a tudósok megcáfolták ezeket az állításokat. Azoknak az amerikai politikusoknak, akik előzőleg arról beszéltek, hogy lehetetlen minden robbantást észlelni, el kellett ismerniök, hogy valóban nem lehet eltitkolni a kísérleti atomfegyver-robbantásokat. De ha úgy vélik, hogy az atomfegyver-kísérletek nemzetközi ellenőrzésének hiánya akadályozza az Amerikai Egyesült Államokat és Angliát, hogy a Szovjetunió példájára önként megszüntessék a kísérleteket, akkor a Szovjetunió beleegyezik a nemzetközi ellenőrzésbe. Ezt többször kijelentettük. Felszólítjuk partnereinket: hagyják abba a kísérleteket! Már mától fogva szüntessük meg a hidrogén- és atombomba-robbantásokat, ne fertőzzük a rádióaktív anyagok hasadási termékeivel a légkört. A Szovjetunió népei nevében, a szovjet kormány nevében, Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez, Mac- millanhoz, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez fordulok. Kövessék a Szovjetunió példáját, tettekkel bizonyítsák jóakaratukat. Ez boldoggá tenné az emberiséget, e nemes lépés emléke évszázadokig fennmaradna. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetését úgy tekintjük, — mint a teljes leszerelés felé, a világbéke biztosításának feltételei felé vezető első lépést, — mint a két rendszer békés együttélésének, békés versenyének útját. Ennek a létfontosságú kérdésnek a megoldása elősegítené a többi sürgős nemzetközi probléma rendezését is. Elvtársak! Több mint három hónapja javasolta a szovjet kormány, hogy hívják össze a kormányfők, a vezető államférfiak értekezletét. Ezen oldják meg a halaszthatatlan problémákat, és közös erőfeszítéssel határozzák meg azokat a célravezető módokat, a- melyek enyhítik a nemzetközi feszültséget és megszüntetik a hideg-háborús állapotot. Erre azt mondják nekünk, hogy meg kell vitatni a keleteurópai országok helyzetét. De hát tulajdonképpen mit akarnak megvitatni és ugyan ki jogosított fel bárkit is. hogy megvitassa más országok belső fejlődését? Nem, jó urak. ne lépjenek a más kertjébe. A keleteurópai népek már eldöntötték ezt a kérdést, gazdái ők a saját portájuknak és nem tűrik el, hogy bárki is belügyeikbe avatkozzék. A szocialista tábor és a kommunista világmozgalom erősen fellendülőben van A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek tavaly ősszel Moszkvában tartott tanácskozása tovább erősítette egységüket és összeforrottságu- kat, meghatározta a munkás- és demokratikus mozgalom feladatait. Legfőbb tennivalónk a béke megszilárdítása! A szocialista tábor — a béke bástyája. Táborunkat támogatja minden békeszerető nép, az egész haladó emberiség. A szocialista országok történelmi küldetésénk felelősségét átérezve, a jövőben is szilárdan együtthaladunk a béke és a szocializmus útján. Éljen a népi Magyarország fővárosának dolgozó népe! Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság, a hatalmas szocialista tábor szilárd oszlopa) Éljen a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás—paraszt kormánya! Éljen " Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép minden győzelmének lelkesítője és szervezője! Örökké éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Ünnepségek EGERBEN Kissé borús az idő, a varosra lecsapó csípős, korán felkelő szél meglobogtatja az ünnepi díszbe öltözött házak vörös és nemzetiszínű zászlóit. A város különböző részein zene szól, munkásindulók ébresztik a várost. Kilenc óra tíz perc. Többezer ember várakozik a zászlóerdő övezte Vorosilov-téren, hogy végignézzék a katonai díszparádét... Az egri helyőrség katonái, a munkásőrség százada és az MHS fiataljai zárt menetoen vonulnak fel a szovjet emlékmű köré, hogy fogadják a díszegység parancsnokának üdvözletét. Pontosan tíz óra. Felhangzik a Rákóczi-induló, s Tóth Zoltán alezredes üdvözli az egység katonáit, majd elvonul a díszszázad előtt. Tíz óra két perc. Felhang- zik a magyar és a szovjet himnusz, megszólalnak az ágyúk és ötperces dísztűzzel emlékeznek meg hazánk felszabadításában elesett szovjet katonákról. A himnuszok elhangzása után Tóth Zoltán alezredes elvtárs lép a mikrofon elé, hogy megtartsa ünnepi beszédét. Beszédét hangos hurrázással fogadta a díszegység! Tóth alezredes beszéde után megkezdődött a koszorúzás Gyárak, üzemek, egyesületek küldöttei rakták le az emlékmű talapzatához a kegyelet vörös koszorúját. Itt emlékeztek meg a hősökről, többek közt a pártbizottság, a KISZ, a honvédség, a tanács, a Hazafias Népfront, az úttörők, a Dohánygyár, a Lakatosárugyár küldöttei. Az internacionálé elhangzása után a díszegység megkezdte elvonulását a tribün előtt, ahol helyet foglaltak a megye vezetői, a párt. az üzemek, gyárak, a tsz-ek küldöttei. A díszegység, a honvédség legújabb egyenruháiéban vonult fel. Váll-váll mellett, fegyver-fegyver mellett, — az emelvény felé nézve meneteltek, hogy megmutassák a dolgozó nép küldötteinek és az egész város lakosságának — ha bármikor is érné népünket támadás, nem a megyében érne meglepetésként, mert a magyar hadsereg katonái, tisztjei, a dolgozó nép fiai közül kerültek ki, akik életüket is készek a felszabadult Magyarország megvédéséért feláldozni. A Széchenyi utcán levő új emlékműhöz vonult ezekután az ünneplő tömeg, ahol a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után az emlékmű elé elhelyezték a hála koszorúit. Az emlékmű előtt Kocs- már János elvtárs, a városi tanács elnöke mondott beszédet, majd a párt, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek képviselői helyezték el koszorúikat. GYÖNGYÖSÖN A gyöngyösiek nem emlékeznek ilyen nagyarányú ünnepségre, mint amilyen a tegnapi felszabadulási ünnepség volt. A város közepén lévő szovjet hősök emlékműve körül a kora délelőtti órákban nyolc-tízezer ember gyűlt össze, s a környező utcákat is betöltötte az ünneplő közönség. Az ünnepség pontosan tíz órakor kezdődött: Fekete János alezredes üdvözölte a honvédség és a munkásőrség dísz-századát, majd Csomós Miklós elvtárs, a városi párt- bizottság titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Az ünnepség során felléptek a gimnázium és az általános iskolák növendékei is, majd a párt, tömegszervezeti küldöttségek, az i üzemek dolgozói több mint 300 koszorút helyeztek el Gyöngyös város felszabadításában elesett szovjet katonák emlékművénél és sírhelyénél. NGPOJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács napilapja Megjelenik héttő kivételével minden nap. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság, ragjai: Suha Andor felelős szerkesztő. Papp János helyettes szerkesztő. Gvurkó Géza főmunkatár& Felelős kiadó Putnoki László. Eger, Beloiannisz utca 3. Szerkesztőség : Telefon 56-74. 56-78. sz. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy Zsilinszky u, l. Telefon: 24-44. Posta fiók: 23. Hevesmegyei Nyomda V,, Ejjefi Fi v,: Mandula Érj*** «**■**•
