Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-03 / 61. szám

4 N E P 0 J S A ü 1958. április 3. csütörtök A szovjet' technika világából Tudományos állomás a felhők felett Kirgizia hegyeiben, Frunze- tól 128 kilométernyire délnyu­gatra kezdték meg a Kirgiz Tudományos Akadémia komp­lex tudományos állomásának építését. A tervek szerint az állomás a tenger szintje fe­lett 3100—3600 méter magas­ban működik majd. Itt nem­Rranvbánya... a vízen A szibériai Unda folyót ed­dig nem nagyon ismerték, sőt még egyes térképeken sem szerepelt. Ma már azonban Szovjetunió-szerte hallották hírét az Unda folyó aranybá­nyájának. Nemrégiben a kutatók fel­fedezték, hogy az Unda völ­gye és medencéje aranyat tartalmaz. Természetesen ho­mok és más fenéklerakódás közé keveredve. A folyó vizén .jelenleg nagyteljesítményű kotróhajó működik, amelyet joggal nevezhetünk úszó arany-gyárnak. A hajót a legkorszerűbb automata berendezésekkel lát­ták el. Műszakonként átlag több mint 50 000 köbméter homokot hoz felszínre, amely­ből különféle tisztítók és sze­parátorok, úgynevezett hidro- ciklonok kiválasztják az arany-koncentrátumokat. Ezek bordázott, rezgő asztalokon keresztül, s végül a tiszta ara­nyat higany és mágnes segít­ségével elválasztják a szeny- nyező anyagoktól. Tűz az Egri Lakatosárugyárban Tegnap, Szerdán a hajnali órákban tűz ütött ki az egri Lakatosárugyárban. A tüzet hajnali négykor észlelték, melyet a városi tűzoltóság és a gyári munkások megfeszí­tett munkájával csak hat órá­ra tudták elfojtani. A tűz olyan . nagymérvű volt, hogy a mégfeszítet oltási munkák ellenére is a gyermekkocsi részleg és a raktár leégett. A kár becslését és a tűz keletkezésének okát most vizsgálják, melyről jelentést lapzártáig még nem kaptunk. Részletes tájékoztatást a nyo­mozás befejezése után adunk. csak meteorológiai állomást és különféle laboratóriumot építenek, hanem erőművet, házakat, klubot, üzletet, ja­vítóműhelyeket is létesítenek. Az új tudományos állomás a kozmikus sugárzás, az at­moszféra-fizika, a rádió-tech­nika, a helio-technika, a ma­gashegyi fiziológia és az aszt- robotanika területén végez majd kutatásokat. Meg kell jegyezni, hogy a világ eddigi legmagasabban levő éghajlat-vizsgáló állomá­sa Olaszországban, mindössze 2280 méter magasban műkö­dik. II Hold hőmérsékletéről Kóstoiógépek A szovjet tudósok kutatáso­kat folytatnak a Hold felszí­ni körülményeinek megismeré­se érdekében. A „titokzatos világról” különösen érdekes képet adnak a hőmérsékleti mérések. Megállapították pél­dául, hogy a Hold felszínén egy Hold-nap alatt, — amely 14,5 Föld-napnak felel meg — a hőmérséklet 120—150 celzius fok között ingadozik. A hold­felszín mélyebb területein a hőmérsékletváltozás — az erő­sebb Nap-hatás miatt — ki­sebb. Bebizonyosodott az is, hogy a Hold külső rétege rendkívül rossz hővezető. A szovjet konstruktőrök a hús keménységének megálla­pítására két különleges gé­pet készítettek. Az egyik gép­ben rugós dinamóméter mu­tatja, mennyi erőre van szük­ség, hogy egy acélszalag a húst felaprítsa. A másik — a tökéletesebbik — készülék­ben két acélállkapocs közé helyezik a vizsgálandó húsda­rabot. Az acélállkapcsok ugyan­úgy „rágják meg” a húst, mint az emberi fog. Egy különleges készülék automa­tikusan rögzíti az acélállkap- csok munkáját, s ennek alap­ján állapítják meg a különféle húsfajták keménységét. Alsószoknya és az ikesige Ülök a vendéglőben, vacso­rára várva. Bejön három csinosnak mondott nő. Le­ninek. Nagyhangon beszél­ni kezdenek a vacsorame- nűt illetően, mire az egyik nemkevésbé hangosan kije­lenti: — Én nem eszem... Megelégedetten nyugtá­zom e mondatban az ikes ige helyes használatát, s önkéntelen szimpátiát érzek az ismeretlen iránt, aki eb­ben az ,,-ik”-telen világban így belopta magát a szívem­be. A kedves, magyaros be­szédű a következő pillanat­ban fehér nylon alsószok­nyát kap ki a szatyrából és fennen lobogtatja új szerze­ményét a vendéglő koránt­sem kislétszámú, s jobbára férfiakból álló nézőserege előtt... Inkább mondta volna, hogy „eszek”, — akkor most nem csalódtam volna ekko­rát. (-ó) EZ A DIVAT 1918-ban megjelent Moszkvában „Szocialista Forradalom" az oroszországi magyar hadifoglyok lapja, az első magyarnyelvű kom­munista újság. 1908-ban P. K. Kozlov orosz ré­gész felfedezte Közép-Mongóliá- ban Kara-Kotó város romjait. FILM: Svejk, a derék katona tunzi Színes, ma­gyarul beszélő csehszlovák film. Jaroslar, Hasek regényé­ből filmre írta: Karel Stekly. Játssza a gyön­gyösi Puskin április 3—9-ig.- AZ EGERSZÓLÁT1 álta­lános iskola nyolcadikos fiait pályaválasztó kirándulásra vitte az egercsehi bányaüzem, hogy a fiatalok megismerhes­sék a bányát, s kedvet kapja­nak a nehéz, de szép munká­hoz. A tanulmányi kirándu­lás jól sikerült. — A HATVANI vasútál­lomás dolgozói tegnap este tartották évzáró ünnepélyü­ket, az állomásépület nagy ok­tató termében. Az ünnepé­lyen 70 dolgozó pénzjutal­mat kapott.- RENDKÍVÜLI TANÁCS­ÜLÉSEN vitatták meg Bese­nyőtelken a tunácsfunkcioná riusok országos értekezleté­nek anyagát. A beszámolót Vadnai László vb. elnök tar­totta meg. — A GYÖNGYÖSI Cl PÉSZ Ktsz méretutáni rész­lege egy hónap alatt átlag 60 000 forintot jövedelmez.- 10 000 MÁZSA zöldség félét exportálnak az idén Bo- conádról. — ÖTVENEZER FORIN­TOS beruházással új eszter­gagépet. szerelnek fel ebben az évben a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vallatnál. AZ ÁPRILISI TANÁCS­ÜLÉSEKEN hagyják jóvá £ gyöngyösi járás községeiben a községfejlesztési terveket, melyek elkészítését széleskö­rű közvéleménykutatás előzte meg. — ÚJ KULTÚRHÁZ épí­tését tervezik jórészt társa­dalmi munkával a gyöngyö­si Vas- és Fémipari Vállalat munkásai. A régi ebédlőből fürdőt csinálnak a forgá- csolómühely dolgozóinak. mt MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER: Április 3-án, csütörtökön, 4-én, pénteken és 6-án vasárnap: TAVASZ jugoszláv film, két fiatal tiszta szerelméről. EGRI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak II. rész. EGRI BRÖDY Nincs előadás. EGRI BEKÉ Berlin, Schönhauser sarok EGRI SZABADSÁG Nincs előadás. GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona, I. rész. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Égi madár. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Romeo és Júlia HATVANI KOSSUTH Yvette milliói. » FÜZESABBONY Érdekházasság. PÉTERVÁSÁRA Én és a nagyapám HEVES Vetélytársak. mu Kora t Egerben este 7 órakor: Viharos alkonyat (díszelőadás) fl lakosság és a tanács összefogásával ű’iszanána községben sok év nagy gondot okoz az ivó- vízellátás. Kevés a megfelelő vizű kút és bizony sokan na­gyon messziről hordják az ivóvizet. Tiszanánán most azt tervezik, hogy mélyfúrású ku­tat fúrnak a piactéren, mely­ből csöveken vezetnék szét a vizet a községbe. Ezt a hatal­mas munkát részint állami se­gítséggel, részint társadalmi munkával végzik el. Ugyancsak közös akarattal és összefogással még az idén 5 km hosszú betonjárdát épí­tenek. Istenmezeje asszonyai a Gyermekvárosért Az istenmezeji asszonyok szorgalmasan dolgoznak, gyűj­tenek a Gyermekváros részére, A viszonylag kis községben ed­dig már 13 párnát, 25 törül­közőt, 1 lepedőt és 2000 forin­Mikor less színházi előadás Kömlőn ? Az elmúlt évben olvastuk a Népújságban, hogy- meg akar­ják szüntetni a Gárdonyi Gé­za Színházat. Akkor megin­dult a harc a sajtón keresztül, hogy ne szüntessék meg He­ves megye színházát. Mi, kömlőiek is kiálltunk mel­lette, védtük, mert működése mindig jó műsort biztosí­tott számunkra. Ezzel a biza­lommal a Gárdonyi Színház igazgatósága most visszaél. Kömlőn legutoljára öt hónap­pal ezelőtt jártak, egy úgyne­vezett hakni-darabbal, azóta felé sem néztek a községnek. Amíg az Állami Faluszfnház látogatta a községet, addig ha­vonta, de legalábbis két hó­naponként egyszer volt előa­dás. Azt hiszem, most is lá­togatná a Faluszínház ezt a vidéket, de mivel névleg van egy színházunk, más színház nem teheti, vagy nem teszi be a lábát erre a vidékre. Nem hiszem, ha kisebb da­rabokkal látogatna el a szín­ház Kömlőre, az ráfizetéses lenne. Hiszen akármilyen cirkusz, — amelyik 2—4 tagból áll — háromszor-négyszer ren­dezi meg előadásait a község­ben. Pedig az ilyen cirkuszi előadások igen messze állnak attól a színvonaltól, amit ma már elvár a község lakos­sága^ s amit a Gárdonyi Szín­ház nyújtani tudna. Nem tudom, mikor akar a községbe kijönni a színház, talán akkor, ha megkezdőd­tek a munkák a szántófölde­ken? Lassan elmúlik a tél, s mi szerettünk volna látni egy- egy jó színházi előadást, ettől sajnos megfosztott bennünket a Gárdonyi Géza Színház. Szeretnénk, ha a megyei ta­nács* művelődési osztálya job­ban figyelembe venné a falu ilyenirányú igényeit, s minél sürgősebben javítana ezen a helyzeten. Szabó Lajos, Kömlő IdőjárásieJentés Éjszakai fagyok. A kelet-európai anticiklon az elmúlt 24 óra alatt megerősödöm és uralma Nyugat-Európára is fokozatosan kiterjedt. E területe­ken derültebb, szárazabb, de hi­deg az időjárás. Ma hajnalban Angliában es Franciaországban is fagyott. A Fekete-tenger fe­letti ciklon Ukrajna vidékein sok­felé havazást okoz. Várható. Időjárás csütörtökön estig: Változó felhőzet, néhány helyen eső, hószállingózás, az esti és reggeli órákban párásság, mér­sékelt szél, a hőmérséklet álig változik. Várható legalacsonyabb • hőmérséklet ma éjjel: mínusz 1— mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 6—9 fok Mtoctt, (MTI) Új törzsállományt vásárolnak A viszneki Béke Termelő- szövetkezet tagjai kiszámítot­ták, hogy a sertéstenyésztés­ben igen jövedelmező a jó fialási átlagot hozó fehér hús­sertés tenyésztése. Ezért úgy döntöttek, hogy áttérnek a fe­hér hússertés tenyésztésre. Lanrárfakor jelentik MVSC—EGRI SC 4:0. A mérkőzésről holnapi szá­munkban adunk tudósítást. KITÜNTETÉSEKET, dicsé­reteket, elismeréseket nem kaphat akárki. Amíg egy-egy selyemszalag — rajta fénylő érmével — a mellre, a szív fölé kerül, sok jó tettel kell megmutatni az embernek, hogy érdemes az elismerésre. Kü­lönösen így van ez a katonák­nál, akiknek kezében — noha békében élünk — fegyver fe­szül, őrzik a néphatalmat, s nap mint nap készülnek a haza és a nép védelmére. Kiss Sándor főhad­nagy, az egri ezred egyik tisztje, három kitüntetés tu­lajdonosa. Egyszerű munkás volt egyik vegyi üzemünkben, mielőtt a hadseregbe került. Jó munkás, jól. dolgozó DlSZ-tit- kár volt, ezért küldte őt an­nakidején az üzem tiszti is­kolára. 1951. márciusában már alhadnagy, vegyvédelmi tiszt az egyik vidéki helyőrségben. Néhány hónappal később már tagja a pártnak és csakhamar az egység párttitkára. Tiszt­társai, katonái hamar megsze­rették a nyílt tekintetű, nyílt szavú és szorgalmas fiatal tisz­tet. Pedig mint vegyvédelmi tisztnek és párttitkárnak nem volt könnyű a munkája. Pa­rancsnok és párttitkár is — sok ember munkájááért, előre­haladásáért és neveléséért volt Jélelős. A félszabadulás 7. év­fordulóján léptetik elő had­naggyá, két évvel később pe­dig már főhadnagy... Vállap- ján még friss fénnyel ragyo­gott az új csillag, amikor az egyik éjjel váratlanul riadóz­tatták a zászlóaljat. A meg­áradt Duna Kisbodaiknál át­törte a gátat és elöntötte a falut... Ezzel a riadóval kezdődik Kiss Sándor főhadnagy kitün­tetéseinek története. Az árvizveszedelem első pil­liárom kitüntetés története lanatától az utolsóig ott volt a veszélyeztetett kis falvakban. Legelőször Kisbodajkra ment a zászlóalj. A községet — ame­lyet mint patronálok ismertek is, szerettek is a katonák — akkor már jó félméteres víz borította. Az utcákon menekü­lő emberek, szekerekkel, ké­zikocsikkal, talicskákkal men­tették, amit tudtak. A vízszint állandóan emelkedett, a ve­szély egyre nőtt. Ekkor érkez­tek meg a közeli táborból a katonák, köztük Kiss Sándor főhadnagy, párttitkár. ELRENDELTÉK a falu ki­ürítését. Sokan nem akartak menni, ragaszkodtak a kis házakhoz, viskókhoz, — egy- egy élet munkájának gyümöl­cséhez. Talán nem is hitték el az első rémület tarka for­gatagában, hogy milyen nagy a veszély... Kiss főhadnagy ön­kéntesekből szervezte meg mentőbrigádját, s elindult. Ka­tonái fáradhatatlanok voltak, mert parancsnokuk volt előt­tük a példakép... Az egyik ház előtt mentek el, amikor sírásba csukló asz- szonyi jajongást hallottak a padlásról. Azonnal bementek a házba, Kiss főhadnagy sza­kította fel a padlásajtót, s ment fel elsőnek. Ami a szeme elé tárult, megdöbbentette. Egy vajúdó asszony feküdt előtte, szülés előtti fájdalmak­ban, egy szétszórt szalmaköte- gen. Az asszony, — amikor meg­látta a katonákat — rémült ki­áltozásba kezdett. — Ne vigyenek el, nem aka­rom! Ez a mi házunk, erős ház... Megvéd majd az Isten! — és félkarral görcsösen ölelte át az egyik tartóoszlopot. Má­sik keze a hasán... Kiss főhadnagy egy pillana­tig sem habozott. Magához in­tette katonáit, ő maga letér­delt az asszony mellé és — mi­közben csendes beszéddel igye­kezett megnyugtatni — szelíd erőszakkal, de határozottan fejtette le kezét az oszlopról. De az asszony küzdött, nem akarta otthagyni a kis házat. A katonák mégsem hagyhat­ták ott. Kiss főhadnagy maga szállítottá biztos helyre. A ház — nem sokkal azu­tán^ — a víz szörnyű nyomásá­tól összeomlott és teljesen el­pusztult. De Kiss főhadnagy akkor már a Duna másik sza­kaszán harcol az emberek éle­téért. S amikor elmúlt a vész, a mindvégig bátran és fáradha­tatlanul küzdő tisztet Szolgá­lati Érdeméremmel és az Ár- vízvédelmi Emlékéremmel tün­tették ki. Harmadik kitüntetését is emberek életének, a nép va­gyonának mentéséért kapta — ezúttal az 1956-os árvíznél. Ko­máromtól végig a megáradt folyó mentén, Mohács szi­getig mindenütt a legveszé­lyeztetettebb helyekre rendel­ték a zászlóaljat. Komárom... Budapest... Dunaföldvár... Ba­ja... — ezek voltak a nagyobb állomások, s mindig közvetle­nül szemben a pusztító, jeges áradattal. ... AMIKOR MOHÁCS szi­getet teljesen elöntötte a víz, az utolsó pillanatig helytálló katonák és környékbeli lako­sok a hoszúháti iskola épüle­tébe szorultak, három vagy négy kilométerre a parttól, — tot gyűjtöttek össze. Különö­sen, jól dolgozik Utasi Benjá­minná, Utasi D. Józsefné, Fo dór Cs. Józsefné, Nagy *M. Ti- borné és Répás Barnáné. Nagybaracskától. A gátszaka­dás egészen váratlanul történt, az ott dolgozó embereket min­denki elveszettnek hitte... Két nap telt el bizonytalanságban, amikor a felderítő repülőgép rájuk talált. A mentési akció azonnal elindult. Motorcsóna- lcokJcal, ladikokkal kutatták fel a járható utat. Az egyik mentőexpedíció parancsnoka Kiss Sándor fő­hadnagy volt. Pontonokkal, csónakokkal szállították vartra a.z embereket - akik már el­veszettnek hitték magukat is az omladozó, régi iskolaépü­letben. De megérkezett a szovjet segítség is. Lánctalpas kétél­tűekkel mentek be a tengerré vált szigetre az emberekért, s a menekülők vagyontárgyaiért. És Kiss Sándor főhadnagy cso­portja volt az, amely megmen­tette az úszó jégtábláról azt a két szovjet tisztet, akiknek lánctalpasa — amivel mentésrí indultak — felborult, s ők csak az utolsó pillanatban tudták elhagyni az acélkoporsót... S az árvíz után — amikot már épültek az új házak Mo­hács szigetén — Kiss Sándot főhadnagy mellére tűzték a harmadik kitüntetést is. S A FIATAL TISZT ott, volt az 1956. október—novemberi nehéz napokban is. Az elsők között jelentkezett a karha­talomba, fegyverrel védte a néphatalmat. S ma, április 4-én, felsza­badulásunk 13. évfordulóján Kiss Sándor főhadnagy ott me­netel az egyik díszelgő század élén. Mellén, a szíve fölött ott ragyognak a nép védelmében szerzett kitüntetések. DM FKtmm

Next

/
Thumbnails
Contents