Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-24 / 78. szám
április 24. csütörtök NÉPÜJSÄG 5 FÖLDI PÁb: Beszéljünk a filozófiáról l> átérve a filozófia meg- határozására azt kell mondanunk, hogy a filozófia is világnézet. A filozófia a világnézettel megegyezik abban, hogy a való világról, a természetről, a társadalomról és az emberi gondolkodásról alkotott és vallott általános nézeteik összessége. Ámde a filozófia mégsem azonos a Világnézettel. A világnézet fogalmának köre (terjedelme) szélesebb, átfogóbb, de tartalma szegényebb, mint a filozófiáé. Ugyanezt így is kifejezhetjük: a filozófia fogalmának köre (terjedelme) szűkebb, de tartalma gazdagabb, mélyebb, mint a Világnézeté. Ez azt jelenti, hogy minden filozófia világnézet, de nem minden világnézet filozófia. A filozófia tudományos jellegű, vagy legalábbis tudományos igényű világnézet, amely meghatározott filozófiai rendszerbe van foglalva, rendszerezetten, többnyire írásban ki van fejtve. A filozófia fogalmának fenti meghatározása szerint tehát a világnézet csak akkor filozófia, hogyha tudományos jellegű, vagy legalábbis tudományos igényű. Mikor beszélünk tudományos jellegű és mikor csak tudományos igényű filozófiai világnézetről? A tudományos jelleg problémája az igazság és logika erejével függ össze. Az igazság nem más, mint az objektív valóság helyes, hű, megközelítően pontos, minden szubjektivista torzítástól és ferdítéstől mentes tükröződése az emberi tudatban. Az igazság az objektív valóság szubjektív, tudati képmása. Olyan képmás, amely egyezik a valósággal. Meg kell azonban jegyezni, hogy csak a képmás, a tükrözés formája szubjektív, de a tartalom, a tükrözött objektív. Éppen ezért minden igazság objektív jellegű. Csakis objektív igazság van, és nem beszélhetünk szubjektív igazságról. A „szubjektív igazság” idealista badarság. Például objektív igazság az, hogy a Föld már az emberiség előtt is, az emberi társadalmat megelőzően is létezett és fejlődött. Az ember és az emberi társadalom a természet hosszú fejlődésének eredménye. Az emberi tudatnak ez a tartalma azért objektív igazság, mert helyesen, hűen, pontosan, minden torzítástól mentesen tükrözi a valóságot, mert megfelel a valóságnak. Ezt az objektív igazságot nem egy-két szemfényvesztő frázis, hanem a tudomány hosszú és fáradságos története, a Föld fejlődésére vonatkozó gyakorlati tények összessége igazolja és bizonyítja. A filozófia tehát akkor tu“*■ dományos jellegű világnézet, ha az objektív igazság erejére épül. Ugyanakkor a tudományos jellegű filozófiai világnézetnek logikailag is helyesnek kell lennie. A tudományos jellegű világnézet mint filozófia, meghatározott logikai rendszerbe van foglalva. Adott filozófiai rendszer — mint például a marxista- leninista filozófia — megértése nem utolsó sorban a logikai rendszer megértésén múlik. A tudományos jellegű filozófiának logikailag egységesnek kell lennie, és logikai ellentmondásokat nem szabad tartalmaznia. A filozófia logikai helyessége vagy helytelensége nem attól függ, hogy alkalmazzuk, vagy nem alkalmazzuk a logikát. A logika éppen úgy nem tanít meg fi lozófiailag helyesen gondolkodni, mint mondjuk a fiziológia jól emészteni. A logika legfeljebb csak hozzásegíthet a helyes filozófiai gondolkodáshoz. A filozófia logikai rendszere akkor igaz és helyes, ha megfelel a való világ, a természet és társadalom objektív logikájának, ha egyezik az objektív világ logikájával, ha az objektív (dialektikus) logikát tükrözi vissza. Tehát nem S, logikán múlik az igazság, Negyedik rész hanem az igazságon múlik a logika. Ez azt jelenti, hogy lehet egy filozófia logikus anélkül, hogy igaz lenné, de végsősoron logikailag is csak akkor lehet helyes, ha igaz. A marxista-leninista filozófia nem hamisítja meg, nem torzítja el, hanem hűen, pontosan tükrözi az objektív valóságot. Éppen ezért ez a filozófia igaz. A marxista-leninista filozófia mindenható erejű, mert igaz. — Ugyanakkor logikailag is bámulatosan következetes és egységes egészet alkot. A marxista-leninista filozófia az objektív igazság és a logika erején nyugszik. — Ezért legyőzhetetlen Mivel a marxista-leninista filozófiában a logika ereje párosul az igazság erejével, illetve ezen filozófia logikai rendszere az igazságon épül fel, ezért nem csupán tudományos igényű, de egyben tudományos jellegű világnézet. A marxista-leninista filozófia végsősoron a forradalmi munkásosztály világnézete. Mivel elsősorban a proletariátus élcsapata hirdeti és vallja magáénak ezt a világnézetet, ezért mondjuk, hogy a marxista- leninista filozófia közvetlenül a kommunista pártok világszemlélete. V marxista-leninista filozófiai világnézet tudományos jellegéből nem következtethe tünk arra, hogy minden filozófia tudományos jellegű világnézet. Vannak olyan filozófiai rendszerek is, amelyek egyáltalán nem tudományos jellegűek, mert nem hűen, nem pontosan, nem helyesen tükrözik, hanem eltorzítják, Dr. rsó ANDOR: Az új szőlőtelepítések küszöbén meghamisítják a valóságot. Ugyanakkor ezek a filozófiai rendszerek is tudományos igénnyel lépnek fel, mert filozófiai rendszerük, okfejtésük, magyarázatuk meghatározott logikai szabályoknak vannak alárendelve, logikailag többé-kevésbé indokoltak. A tudományos igény a logika erejével függ össze. Bizonyos logika nélkül megszűnik mindennemű igény a tudományra. A logika alkalmazása, ha nem is kölcsönöz feltétlenül tudományos jelleget a filozófiának, de tudományos látszatot kelt, s úgy tűnik, mintha ténylegesen tudományos filozófiával lenne dolgunk. Persze minden filozófiának van több-kevesebb tudományos értéke. Abszolút tudománytalan filozófia már nem is filozófia többé. Az elmondottakkal kapcsolatban elemeznünk kellene a filozófia egész történetét, de ez az elemzés igen messzire vezetne. Sajnos, erre nincs lehetőség ezen a helyen. Ezért csak példákra utalhatunk. Az ó-görög filozófiában tudományos igényű, logikailag rendszerbe foglalt filozófiát dolgozott ki pl. Platon.1 Az újkorban az idealista filozófiai világnézet talaján a legszigorúbb és viszonylag legkövetkezetesebb logikai rendszert Hegel alkotta meg. AT égső elemzésben tehát ’ a filozófia ha nem is minden esetben tudományos jellegű, de legalább feltétlenül tudományos igényű, rendszeres világnézet. JEGYZETEK 1. Platon (i. e. 427—347) ó-görög dialektikus idealista gondolkodó. (Folytatása következik) A TÉLI FORGATÁS utáni telepítésnél elterjedt szokás egyes vidékeken a szálvas utáni ültetés, amit azért szeretnek a gazdák, mert gyorsabb és így olcsóbb. Téli időben végzett forgatásnál, ahol a téli fagyok is kifejthették mállasz- tó hatásukat, jó természetű, könnyebb talajokon eseten, ként helyénvaló lehet és eredményes lehet ez az ültetési mód is. Természetesen csak a kézi erővel és kellő mélységben (65—70 cm.) megforgatott területeken lehet erről szó. Ez esetben azonban az oltvány gyökereit erősebben egészen 1—2 cm-ig kell visszametszeni és úgy a fúrt lyukba elhelyezni. A lyukba a földet azonban feltétlenül ajánlatos vízzel be- iszapolni. Helyesebb azonban kis háromszögalakú gödrökbe ültetni az oltványokat, mely esetben a talpgyökereket 5—10 cm-re hagyjuk meg. és a gödör fenekén így azok megfelelőbben elhelyezkedhetnek. Az ülIII. rész tetősnél az legyen az irányadó, hogy az olyan mélyen történjék, hogy az oltás helye a föld színe fölé kerüljön. Ha nyirkos a talaj az ültetéskor, úgy a gödröt a vessző elhelyezése után elég megtaposnunk, ha azonban nem elég nyirkos, úgy ajánlatos azt meg is öntözni a megtaposás mellett. — Amennyiben nem a forgatást követő tavaszon telepítünk, hanem az elmarad kényszerű okokból a következő évre, úgy az ültetést feltétlenül ajánlatos gödörbe végezni. A telepítéssel egyidejűleg végzett trágyázás esetén is természetesen csak gödörbe való ültetést alkalmazhatunk. Heves megyei történelmi borvidékeink küszöbön álló újtelepítései során tehát igen, mondhatnánk sorsdöntő kérdés az, hogy telepítési munkálatainkat a fent ismertetett megfelelő fajtákkal, megfelelő művelésmódokkal, megfelelő és a jövő gépesítésével számoló sorköztávolságra végezUjabb 750 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját Megyénkben az elmúlt évi zárszámadások gazdag eredménye, az idei, jól megalapozott tervek egyre vonzóbbá teszik a közös gazdálkodást a dolgozó parasztság előtt. Az év eddigi szakaszában 650 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a megye mezőgazda- sági termelőszövetkezeteibe, több mint százan pedig a termelőcsoportok taglétszámát gyarapították. Az idei tavaszon három új termelőszövetkezet és két új termelőszövetkezeti csoport kezdte meg az együttes munkát. Népszerűek az egyéb társulások is. Az egri járásban, ahol eddig leginkább szőlő-, vagy zöldségtermelő szakcsoportok működtek, e héten alakult meg a hetedik szakcsoport, ezúttal állattenyésztési céllal: tizenhárom bekölcei juhtenyésztő szervezett juhászati szakcsoportot. Megjelent az Egri Pedagógiai Főiskola 1958-as évkönyve Az Egri Pedagógiai .Főiskola idei évkönyve — a Főiskola fennállásának tizedik évfordulója alkalmából — az eddiginél nagyobb terjedelemben, sz'.n kiállításban, illusztrációkkal díszítve jelent meg. A 40 tanulmányt magában foglaló vaskos kötet gazdag anyagát a Főiskola tanárainak szakirodalmi munkásságát felölelő bibliográfia egészíti ki. KÉP A JÖVÖBÖLAz ipari vezetők tanácskozásának felszólalásaiból: „A Gyöngyösi AKÖV-nél nincs pénz az autóbuszok főjavítására!*1 Rozsáli Menyhért esperes, a béke szolgája A VERPELÉTI katolikus templom szomszédságában, ablakszemeivel a kis térre nézve, egy sárgára meszelt, egyszerű falusi ház áll: a plébánia. Az udvar, s az épület csendes, mintha senki sem lakná. Kopogtatásunkra is néhány másodpercnyi, és mégis hosszúnak tűnő csend válaszol, de azután maga az esperes, Rozsán Menyhért nyit ajtót. Magastermetű, mindig mosolygós arcú és mosolygószemű, őszülő hajú ember; negyvenkettedik évében jár, s negyedik esztendeje esperes itt, Verpeléten. Nincs ember, aki ne ismerné a községben, s kevesen vannak a járás többi falujában is, akik ne hallották volna a nevét, ne ismernék — legalábbis mások elbeszélései alapján — munkáját és tevékenységét: Rozsáli Menyhért esperes tagja a Hazafias Népfront Országos Elnökségének, tagja a járási tanácsnak, élénk társadalmi tevékenységet fejt ki, s két magas kormánykitüntetés — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje és a Munka Érdemérem — tulajdonosa ... Mind egyházi, mind világi munkája — ezek eredményei — szép példáit mutatják annak, hogy a haza javát, a békét és a megértést nemcsak a bányák mélyén, izzó kohók mellett, szántóföldeken és a kutató laboratóriumok, hivatalok csendjében lehet szolgálni. Szolgálni lehet azt a templom szószékéről, az egyszerű emberek lelki békességének ápolásával, emberséges cselekedeteket követő szavakkal is — ha a reverenda alatt a népet, a hazát mélységesen szerető, a boldogabb jövendőben reménykedő és hivő szív dobog. NEMRÉGEN — s amikor most beszélgetni kezdtünk, erről is szó esett — hallottuk egy felszólalását a verpeléti szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport gyűlésén. Nem szónoki páthosszal, hanem egyszerű, de szép, lélekre és értelemre egyaránt ható szavakkal beszélt arról, hogy milyen nagy dolog, milyen nagy. szerű az összefogás Azt mondotta el, hogy az egymagában álló vesszőt a könnyű szél is kettétörheti, de a nyalábba fogott vesszőköteget egy vihar sem roppanthatja meg. A szakcsoport közössége is egy ilyen összefogott vesszőnyaláb, amely azonban még erősebb, még szorosabban egymáshoz fogott lesz, ha majd tovább lépnek a közös úton a magasabb típusú és rendű közös gazdálkodás felé. „Ez a jövendő útja” — mondta most is az őszülő hajú esperes, s ez az álláspontja mély meggyőződéséből fakad, sok helyi és országos adaton, tapasztalati tényen alapul. Igaz szívű ember, a közösség embere, — mondta valaki róla azon az emlékezetes gyűlésen. Való igaz es. Társadalmi tevékenysége és munkája folytán sokan keresik fel, — örömeikkel éppen úgy, mint gondjaikkal, problémáikkal — az emberek. És tőle még senki sem ment el úgy, hogy ne kapott volna ilyen, vagy olyan segítséget, — fordultak bár hozzá a napi élet legapróbb, vagy egy-egy ember életében nagy, vagy legnagyobbat jelentő problémával... FELFOGÁSA AZ, hogy a közösséget az egyének alkotják; az egyes emberen segíteni — kis vagy nagy kérdésben — annyit jelent, mint a közösséget erősíteni a közös előrehaladás érdekében. Így van és így volt ez akkor is, amikor apró nyugdíj-ügyekben, segélyezési ügyekben, kisebb gondok megoldásában járt el, vagy a verpeléti iskola renoválását és erre a célra 28 000 forint póthitel kiutalását sürgette, vagy pedig, mint az egészségügyi állandó bizottság tagja, majd vezetője, a járás falvait járta és járja fáradhatatlanul, hogy kevesebb legyen a beteg, egészségesebbek legyenek az emberek... Igaz szívű ember és a közösség embere volt 1956. októberében is, amikor a templomi szószékről ítélte el a néphatalom ellen törő ellen forradalmárokat; kitárt mellel — életét kockára téve — állt oda az idegen, más vidékről idejött fegyveres ellenforradalmárok és az ál-hazafias szólamoktól megtévesztett emberek elé, s úgy emelte fel szavát a néphatalom védelmében, a lelkek békéjének védelmében. Megfenyegették, szóban, névtelen levélben is ... De nem félt, nem rettent meg egy percre sem, mert tudta, hogy az igazság — ami több nála sok mindennél — mellette van. a nép Állama Rozsán Menyhért esperest az elsők között az egyik legmagasabb kitüntetéssel, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével tüntette ki helytállásáért és az ellenforradalom leverése utáni konszolidáció érdekében végzett munkájáért. ★ Rozsáli Menyhért esperes, kedden délután néhány perccel két óra előtt egy TU— 104-es utasszállító repülőgépen — egy nagyobb turistacsoport tagjai között, szovjet meghívásra — kéthetes tartózkodásra — a Szovjetunióba utazott. Amikor nála jártunk, már felkészült a nagy útra. Az útiterv: Moszkva—Kiev—Leningrad—Szocsi vagy Tallin. Nagy és szép út lesz minden bizonynyal, teli élményekkel, benyomásokkal ... S ebből az élményanyagból — mint ahogy elutazása előtt mondotta — sokat szeretne majd itthon elmondani. Paptársainak is, a falvak népének is. Várjuk beszámolóját, várjuk elbeszéléseit. PÉR FERENC zük. Amennyiben ezen a téren komoly elhatározásra és megfontolásra nem jutnak a szőlőtermelő gazdáink, úgy új szőlőtelepítéseikkel a szőlőtermelést eleve hosszú évtizedekre helytelen irányba terelik. Egri kísérleti telepünk szívesen látja a szőlőtermelés iránt érdeklődő gazdákat és a szakvonalon mozgó agronómu- sokat és a termelőszövetkezetek dolgozóit, akár egyenként, akár csoportosan is. Amit írásban ismertetni nehéz és körülményes, azt (pl. művelés- és metszésmódokat, fás- és zöldoltási műveleteket) a gyakorlatban kísérleti telepünkön jobban meg tudjuk magyarázni, jobban meg tudjuk ismertetni. Ez az érdeklődés ezideig a szőlőtermelők, de egyéb szakemberek részéről is elég korlátozott és szórványos volt. Reméljük azonban, hogy a meginduló új szőlőtelepítésekkel kapcsolatban felmerült problémák közelebb hozzák mind a szőlőtermeléssel súly- pontosan foglalkozó termelőszövetkezeti tagokat, mind a szőlőtermelő egyéni gazdákat is kísérleti telepünkhöz. SZÜKSÉGESNEK VÉLJÜK jelen szakcikkünk megírását főként azért, hogy a tavasszal meginduló és a szőlőtermelés sorsát közel egy emberéletre meghatározó Heves megyei szőlőtelepítések küszöbén szaktanácsot és irányelveket adjunk szőlőtermelőink felé — Tesszük ezt azért, mert tudjuk, hogy szűkös szőlőszaporí- tóanyagkészletek miatt a szőlőtermelők körében bizonyos tanácstalanság tapasztalható. De tesszük ezt azért is, hogy a megfelelő telepítési anyaggal rendelkező szőlőtermelők jobban ismerjék fel a szőlőművelés korszerűbb irányba való fejlesztésének szükségességét. Értsék meg, hogy egyszer már fel kell hagyniok apáik elavult és nem gazdaságos szőlőművelési módszereivel, különösen ott, ahol ez már célszerűen nem alkalmazható. Nagyon kívánatos tehát, hogy szőlőtermelőink új telepítéseiket már ezen korszerűbb művelési módszerek ismeretében végezzék el. A JÖVŐ UGYANIS a szőlő* termelésben is fokozottabb követelményeket támaszt a termelőkkel szemben és csak az tud a felszínen maradni és eredményes termelést folytatni, aki megérti és átveszi azokat a szőlőtermesztési ismereteket és módozatokat, amelyekkel a jövőben a jövedelmező szőlőgazdálkodás, a minőséggel párosult többtermelés a legjobban biztosítható. Fájdalom nélküli fogkezelés Szovjet tudósok áj gépet szerkesztettek a fogak fájdalomnélküli kezelésére. A köz- utálatnak örvendő fúrógépet ultrahang berendezés helyettesíti, amely megöli a fogidegeket és kiveszi a beteg részeket. Az ultrahang berendezés rezgőhatása köztudomásúan fémek vágására is alkalmas. Ezt a rendkívül kemény anyagok porlasztására is megfelelő hatást használják ki a fogak fájdalommentes kezelésére. Erdélyi Béla, Tiszanána: Mindkét írását megkaptuk, egyiket önállóan közöltük, a másikat „Levelezőink ívják” c. rovatunkban felhasználjuk. További leveleit várjuk. Tóth József, Eger: A levélben foglaltakkal egyetértünk. Valóban több gondot kellene fordítani városunk tisztaságára, reméljük, hogy illetékes szerveink is észreveszik, s panasza orvosolva lesz. Lóczi Menyhért. Felnémet: Ügyével kapcsolatosan még nem érkezett válasz. Addig kérjük, várjon türelemmel, míg az elintézésről értesíteni tudjuk.
