Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-24 / 78. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! WMfM TP Külföldi híradó ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 78. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. április 24. csütörtök Kölcsönös megismerés Hivatalos küldöttségek tagjaiként, az IBUSZ-on, vagy az Expressz utazási irodán keresztül százak és százak fordulnak meg az idén külföldön, Heves me­gyéből is. „Tengerre ma­gyar!” — nos, ha talán ten­gerre nem is, de Európa számos országának földjére lép igen sok Heves megyei dolgozó és fiatal, nem egy közülük olyan, aki néhány évvel ezelőtt mások számá­ra „feltalált” álomnak tar­totta idegen országok népei­nek megismerését. Az ellen- forradalom szétzúzása után alig másfél esztendővel — ugyan már lényegében ta­valy is — ismét meglehetős szélesre nyíltak a nagyvilág kapui, hogy lássanak, ta­nuljanak, tapasztaljanak az utazni vágyók. A Szovjetunióba és az NDK-ba, Csehszlovákiába és Romániába, a nyugati országok közül Franciaor­szágba, Ausztriába és most Belgiumba látogatnak el a kiváncsi emberek, hogy út­levéllel a zsebükben, hazá­jukkal a hátuk mögött, ma­gával az utazásuk tényével is hozzájáruljanak a népek egymást megismeréséhez, barátságának elmélyítésé­hez. Nem grófok és bárók, nem tőkés vállalkozók, a „felső tízezer” unatkozó lá­nyai és fiai szállnak vonat­ra, vagy repülőgépre, ha­nem munkások és parasz­tok, értelmiségiek, hogy ta­nuljanak, hogy pihenjenek S ugyanakkor, amikor a világ négy tája felé elindul a „magyar”, a szélrózsa minden irányából, a baráti országokból, s a tőkés álla­mokból is elindulnak hoz­zánk a túristák, a látoga­tók, hogy saját szemükkel győződjenek meg: hogyan él a magyar nép, mit alko­tott és mit alkot ebben az országban. Vannak és külö­nösen voltak olyan erők Nyugaton, amelyek igye­keztek nemcsak befeketí­teni hazánkat és népünket a világ előtt, de a legkü­lönbözőbb rémtörténetek kiagyalásával próbálták gá­tak közé szorítani országaik látni és ismerkedni akaró polgárainak utazásait ha­zánkba. Deportálás és inter­nálás, éhség és kulturálat- lanság: semmilyen vád sem volt „drága” számukra, csak hogy elriasszák hazánktól a kíváncsiakat. Tudták, és tudják, hogy erre bizony nagy szükség is van, hisz mindazok, akik megfordultak Magyarorszá­gon — politikai állásfogla­lásuktól függetlenül —, akarva, vagy akaratlanul, kénytelenek elismerni szo­cialista hazánk építésében elért eredményeinket, dol­gozó népünk életszínvona­lát, kulturális vívmányain­kat, egyszóval mindazt, amit ebben az országban, a párt vezetésével, népünk 13 esztendő alatt elért. Hiába azonban minden ilyesfajta mesterkedés, mind többen és többen jönnek el a tőkés országokból is hozzánk, is­merkednek meg népünkkel, népünk békevágyával, al­kotni tudásával, s válnak — ha nem is mindegyik barát­jává —, de legalábbis jó ismerőivé hazánknak. A külföldi utazások, a csere- látogatások hozzájárulnak a népek közötti barátság elmélyítéséhez, az egyete­mes béke ügyéhei. Fejlődő új termelőszövetkezet Februárban alakult Andor- naktályón a Búzakalász Ter­melőszövetkezet 9 családdal. Néhány hónap alatt máris szép eredményeket értek el a tsz tagjai. A 30 holdnyi gyü­mölcsösüket szakszerűen ke­zelték és permetezték. A ta­vaszi munkában sem marad­tak le, mert a tavaszi vetést már teljesen befejezték. Sa­ját erejükből vettek egy moto- í ’> permetezőgépet, 9000 fo­rintért, amely nagyban meg­könnyíti munkájukat. Jelen­leg egy négyrekeszes sertés­ólat építenek, körülbelül 20 ezer forintos beruházással. — A GYÖNGYÖSI városi tanács csütörtökön tárgyalja a Mátrai Napok programját. Ma: VÉLEMÉNYEK A NYERESÉGRÉSZESEDÉSRŐL AZ IFJÚSÁGÉ A SZŐ ★ Földi Pál: BESZÉLJÜNK A FILOZÓFIÁRÓL Dr. I’só Andor: AZ ŰJ SZŐLŐTELEPÍTÉSEK 1 KÜSZÖBÉN ★ HÍREK A NÉPÚJSÁG TOTÓTÁJÉKOZTATÓJA SPORTJELENTÉSEK Qn Évenként növekszik a Román Népköztársaságban a főiskolai hallgatók száma. Míg 1938-ban 26,000 főiskolás tanult az egyetemeken, addig az elmúlt évben 81,200 hallgató járt az egyetemekre. A főisko’ásoknak több mint fele állami ösztöndíjat kap. A kénen a bukaresti egyetem iparvegyészeti tanszékén vizsgákra készülő hallgatókat mutatunk be. (Folytatás a 3. oldalon.) MSZBT aktíva ülés lesz hétfőn mmm Válasz az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőségének A Népújság folyó évi ápri­lis 4-i számában vállalatunk­hoz intézett nyílt levelére az alábbiakban válaszolunk: Az egri Pedagógiai Főiskola javítási munkálataihoz 1957. évben legtöbbször a kivitele­ző vállalat minden írásbeli megrendelése nélkül folyama­tosan szállítottuk a siroki bányákból a szükséges építő­követ. — A múlt évben a terven kívüli termelést az akkori bérgazdálkodás lehető­vé tette. Az 1957. IV. negye­dének elején írásban, sőt te­lefonon is több esetben kér­tük az építő vállalatot, közöl­je kőszükségletét, hogy 1958. évre azt betervezhessük. Ez azonban nem történt meg, így a betervezés lehetetlen volt. — Az 1958. évben beve­zetett rendkívül szigorú bér­alap (abszolút) gazdálkodás éppen a tervfegyelem betar­tása érdekében lehetetlenné tette nagyméretű mellék­munkák megtérítése mellett is a szükséges kő kitermelé­sét. Megjegyezni kívánjuk, hogy az építőipari vállalat felé vállalatunk tevékenysé­géről nem rendelkezünk be­jelentési kötelezettséggel. — Mindezek ellenére vállala­tunk nem akarja megakadá­lyozni az egri Pedagógiai Fő­iskola javítási munkálatai­nak befejezését és mindent elkövet, hogy az ügyet ked­vezően, a legrövidebb időn belül elintézze. Heves megyei Bánya és Ce- mentáru„ Ipari V. vezetősége. Kibővíti téglaégető üzemét a Parádi Vegyes KTSZ Szorgalmas munka folyik a parádi Vegyes Kisipari Szö­vetkezetben. Az egykori tég­laégető telep helyén a szövet­kezet még 1957. évben tégla­égető részleget létesített, me­lyet az OKISZ által biztosí­tott 120 000 forint beruházási kerettel továbbfejlesztett. Eb­ben az évben olyan kemen­cét építenek, amely már nemcsak téglaégetésre, de cse­répégetésre is alkalmas lesz. Uj gépeket és keskeny nyom­távú iparvágányt szerelnek be. A beruházás eredménye­képpen az 1957. évi 80 000 darab tégla termelést közel félmillióra növelik. Közel százezer darab cserepet is gyártanak, melyet ezideig egyáltalán nem készítettek. Építési alapanyag-termelésük növelésével hatékonyan segí­tik a saját és környékükön levő szövetkezetek anyagellá­tását a környékbeli lakosság családiház építéséhez. A ter­melés növelése mellett beru­házásukkal elérik azt, hogy a selejttégla mennyiségét, ke­menceégetéssel két-három szá­zalékra csökkentik. Polgár Miklós Nyereségrészesedést osztottak az Építőipari Vállalatnál Szombaton délben osztották ki a nyereségrészesedést a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói között. Minden dolgozó meg volt elé­Holló Márton, a gyöngyösi 34-es számú AKÖV Vállalat szerelője. Tíz éve dolgozik a vállalatnál. Munkatársai csak „doktor türelmes”-nek hív­ják, mert olyan ember, hogy ha a hibát valahol nem ta­lálja meg, addig nem nyug­szik, míg meg nem találja, ha a munkaidő le is jár. Nemcsak a munkáját végzi jól, hanem a szakszervezet­ben is aktív tevékenységet folytat. gedve, mert átlagban egyhavi fizetésüknek megfelelő összeg­ben részesedtek. A nyereség- részesedés kifizetésekor figye­lembe vették azt is, hegy ki, mióta dolgozik a vállalatnál, — s azt évei után külön szá­zalékkal jutalmazták. így Ince József géplakatos 4800 forintot, Kollmann József lakatos 5000 forintot kapott. A vállalat a nyereségrészese­dést készpénzen kívül, taka­rékkönyvekben osztotta ki. Élüzem a gyöngyösi posta A gyöngyösi postahivatal a múlt év második felében vég­zett jó munkájáért, a díjak beszedése, a postai bevételek fokozása, a küldemények pon­tos kezelése, valamint a hír­lapterjesztésben elért jó ered­ményéért elnyerte az élüzem címet, az 5000 forintos pénz­jutalommal, amelynek egy ré­szét kiosztották a dolgozók­nak jutalom címén. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége április 28-án megyei nagyak- tiva ülést tart a Szakszerve­zeti Székházban. Az aktiva- ülés előtt a megyei elnökség beszámol az MSZBT egyéves munkájáról, s megválasztják azt4 a 11 küldöttet, akik részt I vesznek a május hónapban megtartandó országos aktíva- értekezleten. Az április 28-i aktivaülés során arany és ezüstkoszorús jelvényeket kapnak azok, akik legtöbbet tettek a ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sáért. Ezenkívül kibővítik a megyei elnökséget is. Hajszálon múlt, hogy nem történt atomrobbanás Nyugat-Németországban Berlin (MTI). A Nyugat- Németországi Pfalzban meg­rendezett amerikai atomfegy­vergyakorlatokon csaknem végzetes szerencsétlenség tör­tént. Eddig még kiderítetlen okból egy atomrobbanófejjel ellátott Matador-rakéta hirte­len lángra lobbant. A lángok azzal fenyegettek, hogy átcsap­Kiállítási küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba Kovács Mihály, a Földmű­velésügyi Minisztérium kiállí­tási irodája igazgatójának ve­zetésével szerdán kiállítási küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba A delegáció tagjai megbeszé­lést folytatnak a június 22— július 15-e között Lipcsében tartandó mezőgazdasági kiál­lításon való részvételről. nak a többezer liter folyé­kony üzemanyagot tartalmazó tartályra és a tíz mázsa súlyú atomrobbanófejre. Ha a rob­banást nem tudják megfékez­ni, Kaiserslautern, Sembach és más környékbeli helységek el­tűntek volna a föld színéről. ‘Vz utolsó pillanatban azonban egy daru segítségével sikerült '(■szabadítani az atomrobbanó­fejet. A tüzet csupán jóval később sikerült eloltani. Az esetnek egy áldozata van — egy amerikai katona, aki a rakéta égése közben keletke­zett gázoktól megvakult. Tető alatt van az új egészségház Szihalmon Szihalom községben mintegy 175 ezer forintos költséggel egészségház épül Az épület egy várószobából, egy rendelőből, egy iskola, illetve népfürdőből és szoba-konyhás védőnői la­kásból áll. A százhetvenötezer forintos egészségházat a köz­ség saját erejéből építtette, minden állami támogatás és hozzájárulás nélkül. Most, amikor befejezéshez közeled­nek a munkálatok, arra kérik a megyei egészségügyi osz­tályt, hogy az egészségház be­rendezéséhez állami támoga­tással járuljon hozzá, mert arra már nem futja erejükből A napokban meghitt ün­nepség színhelye volt az egri Tiszti Klub. összejöt­tek a megye, s a város vezetői, a munkában élenjáró dolgozók, fiatalok, s a nagy, dicső harcokban edzett öreg kommunisták. Vladimir Iljicsre emléke­zett az ünneplő közönség. Az ünnepi beszéd után bemutatott műsor az egy­két szavalattal, énekszám­mal és hegedűszólóval na­gyon szegényes volt, egy­általán nem dicsérte a kult ármunkával foglalkozó szerveket. Egy emlékünne­pély kötelez! Az évforduló­hoz méltó műsort vártunk ezen az estén, méltót Le­ninhez, s méltót az ün­neplő közönséghez. Közeledik május 1-e, e még van előttünk egy-két ünnepség. Jó lenne, ha az illetékesek több gondot fordítanának egy-egy mű­sor összeállítására. Többször bebizonyították már, hogy képesek erre. M. L. Fljen a békéért, a társadalmi haladásért küzdő népek szolidaritása!

Next

/
Thumbnails
Contents