Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-22 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 76, szám ÄRA: 50 FILLÉR 1958. április 22. kedd Dér Ferenc: LENINNEL A KREML FOLYOSÖjAN ★ Dr. I’só Andor: AZ ÜJ SZŐLŐTELEPÍTÉSEK KÜSZÖBÉN ★ BESZÉLGETÉS EGY MŰVEZETŐVEL ★ HANZELKA ÉS ZIGMUND ÜJ VILAGKÜRÜLI ÚTJA ★ HÍREK VASÁRNAPI SPORTEREDMÉNYEK Korunk a leninizmus győzelmes előrehaladásának és diadalának felejthetetlen korszaka Emlékünnepség Lenin születésének évfordulóján Egerben Vasárnap este az egri Tiszti Klub nagytermében gyűltek össze a város politikai és gazdasági életének vezetői, az üzemek, vállalatok képviselői, hogy megemlékezzenek az emberiség nagy tanítójának, Lenin születésének évfordulójáról. Hét óra után néhány perccel kezdődött meg az ünnepi nagygyűlés. A megemléke- zési ünnepség diszelnökségében helyet foglalt: Bíró József a megyei pártbizottság titkára, Dorkó József a megyei pártbizottság osztályvezetője, Egri Gyula a városi párt- bizottság első titkára, Furucz János, az Sz. M. T. elnöke, Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság első titkára, Lendvai Vilmos, a megyei tanács elnöke, Libertíny Sándor a BM megyei főosztályának vezetője, Putnoki László a megyei pártbizottság első titkára, Suha Andor a Népújság szerkesztőmegyei titkára, .Tóth Sándor a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője f— a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai, továbbá Balázs Sándor a munkásmozgalom régi harcosa, Bartolák Mihály a MÉSZÖV elnöke, Csuhaj József régi munkásmozgalmi veterán, Horváth Nándorné a Nőtanács megyei elnöke, Grégász József a megyei pártbizottság munkatársa, Kocsmár János a városi tanács elnöke, Némedi Lajos a Pedagógiai Főiskola igazgatója, Sályi János a Hazafias Népfront megyei titkára, Szeszerka Károly ezredparancsnokhelyettes. A megemlékezési nagygyűlést Mészáros József az MSZBT megyei elnöke nyitotta meg, majd Suha Andor a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Népújság szerkesztő- bizottságának vezetője mondott ünnepi beszédet. * A lenini ina értelme és célja: a dolgozó emberiség felszabadítása az elnyomás és kizsákmányolás alól Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Ünneplő Közönség! Nyolcvannyolc évvel ezelőtt született Vlagyimir Iljics Lenin, az a férfi, akinek gondolkodása, elméleti és gyakorlati munkája, sok évtizedes forradalmi tevékenysége alaposabban rányomta bélyegét korára, mint Marx Károly óta bárkié. A születése óta eltelt közel kilenc évtized alatt nem utolsósorban az ő gondolkodása, szervező és forradalmi munkája nyomán szinte felismerhe- tetlenül megváltozott a társadalom, új korszakába lépett a világtörténelem. A proletárforradalom első győztes csatájának, a párizsi kommünnek előestéjén született. Olyan kor volt ez, mert olyan kor a miénk, amelynek óriásokra volt szüksége és óriásokat is nemzett, a gondolkodás, szenvedély és jellem, a sokoldalúság és tudás, a forradalom óriásait. Felnőtté az érlelte, hogy bátyját, Alexandr Uljanovot, forradalmi tevékenységéért a cári kormány kivégeztette. De bármennyire meghajolt bátyja hősiessége előtt, már akkor hibásnak, s nem célravezetőnek tartotta a harc terrorista módszerét. „Nem, nem ezen az utón fogunk haladni, nem Ilyen úton keU haladnunk“ — mondotta. Élete pedig ettől kezdve szakadatlan küzdelem volt az oroszországi és nemzetközi proletárforradalom győzelméért. Amikor elment az élők soraiból, örökségül a győztes forradalom bástyáját, a Szovjetuniót hagyta ránk és neve már ott élt a nemzetközi munkásosztály szívében, műveit olvasták és olvassák szerte a világon, szerették a dolgozók és rettegtek tőle az elnyomók és kizsákmányolok. Ma, születésének 88. évfordulóján a szocialista országok egész sora, milliárdnyi ember emlékezik meg róla a Földtekén. Lenin megmutatta a proletariátus győzelmének útját Marx és Engels, a tudományos szocializmus nagy megalapítói gigászi úttörőmunkát végeztek a tudományos szocializmus elméletének kidolgozása terén, utat mutattak a nemzetközi munkásosztálynak, megérték a nemzetközi munkásosztály egy sor nagy harcát, tanúi voltak a párizsi kommünnek és Engels megfigyelhette a nemzetközi munkásmozgalom széles elterjedését. De sem Marx, sem Engels nem érhették meg az eszméik végső diadalát. Leninre hárult a forradalmi marxizmus reformizmustól való megtisztításának, továbbfejlesztésének és gyakorlati megvalósításának feladata. Marx és Engels Után Lenin vitte tovább a harcot a marxizmus győzelméért. Lenin megérte eszméinek, a mar- xizmus-leniniz- musnak diadalát. A lenini mű értelme és célja: a dolgozó emberiség felszabadítása az elnyomás és a kizsákmányolás alól. Odaát Nyugaton, az imperialisták haramia-világában azt prédikálják ma is, hogy a tőkés rendszer megváltoztathatatlan, hogy a munkásoknak, mint valami kifürkészhetetlen isteni akaratba, bele kell nyugodniok a kapitalista rend megingathatat- lanságába. Marx már a maga korában erre azt felelte, hogy nem! És Lenin, a marxizmus továbbfejlesztésével megmutatta a pröle- táriátus győzelmének útját, megteremtette a proletáriátus felszabadulás sáriak döntő fegyverét, szervezőjét és vezetőjét: a kommunista pártot, és a szovjet hatalom létrehozásával a gyakorlatban bizonyította be a proletárdiktatúra, a munkáshatalom életképességét és felsőbbrendűségét. De Lenin néni teremthette volna meg ennek a pártnak elvi alapjait, ha nem veszi fel a harcot a nemzetközi munkásmozgalomban eluralkodó opportunizmus, a marxizmus reformista, opportunista meghonosítói ellen, a proletármozgalom forradalmi célkitűzéseinek elismeréséért. Marx azt mondotta tanításairól, hogy azoknak legfontosabb tétele a proletárdiktatúráról szóló tanítás. Lenin, Marxnak erre a tanílomnak az útját. Lenin kimutatta, hogy a cári önkény- uralmat csak a munkásság és parasztság vállvetett harca döntheti meg, a munkásosztály vezetésével. A Lenin és a bolsevik párt vezetésével győzedelmeskedő Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta az emberiség igazi történetét. Szokás a francia polgári forradalmat a nagy jelzővel illetni, s valóban, ez a forradalom, a maga polgári korlátjai között radikálisabb és következetesebb volt, mint bármelyik előtte. Lefejeztette a királyokat és főhercegeket, megszüntette a feudalizmus létalapját, a földbirtokot, de igazán nagynak csak az Októberi Forradalmat nevezhetjük, mert míg a francia polgári forradalom a kizsákmányolásnak egyik formáját egy másik, raffináltabb formájával váltotta fel csupán, addig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a proletariátus forradalma egyszer- s mindenkorra megszüntette az embernek ember által való kizsákmányolását, ezzel végképp elvágva az utolsó köldökzsinórt is, mely az állatvilághoz kötötte az embert. Lenin neve egyet jelent a* emberi haladás, a szocializmus szimbólumával Lenin határtalanul hitt a munkásoszály, a dolgozók teremtő, alkotó, történelemformáló erejében. „Csak az győz és tartja meg a hatalmat, — mondotta — aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotóerő forrásában“. Ezért vált Lenin neve és tanítása, a leninizmus, a földkerekség minden részén az emberi haladás, a kizsákmányolás és elnyomás elleni harc, a szabad emberi élet, a szocializmus felépítésének szimbólumává. tására építve, továbbfejlesztette a marxizmust, és tanulva a forradalmi mozgásban levő munkás és paraszt tömegektől, megjelölte az oroszországi proletárforradalom előkészítésének feladatait, — konkrétan megmutatta ennek a forradaá ma ezen eszmék lángoló, gyakorlati bizonyítékaként láthatjuk és tanúi lehetünk, — amint recseg és ropog a szégyenletes gyarmati rendszer és a legutóbbi évtized alatt, tehat a történelemben szinte pillanatnak számító tív év alatt) több mint egy és negyed- milliárd ember, a földkerekség lakosságának csaknem a fele szabadult meg a gyarmati és félgyarmati függéstől, s egyetlen évtized alatt húsz új, független ország jelent meg Ázsia és Afrika térképén. A szocialista világrendszer létrejötte pedig, a Szovjetunió körül tömörülő európai és ázsiai népi demokráciák tábora mérhetetlenül megnövelte á béke, a haladás és a szocializmus erőit. y Mindez azt jelenti, hogy a földkerekség területének egynegyed részén, az emberiség több mint egy- harmadát felölelő szocialista tábor alakult ki, olyan világrendszer, amelyet a marxizmus— leninizmus legyőzhetetlen eszméi vezérelnek.' A leninizmus történelmi igazságát bizonyítja a magyar nép sorsának alakulása is. Hazánk minden sikerének forrása, amelyet felszabadulásunk óta eltelt 13 év alatt elértünk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A leninizmus ezen első nagy győzelmének . köszönjük, hogy Magyarország az urak országából a nép hazája, német gyarmatból szabad, független ország, elmaradott agrár országból fejlett ipari állam leit. Az új Magyarország, népi demokratikus hazánk is végső eredményében a lenini október gyermeke. Lenin születésének 88. évfordulóján hálatelt szívvel gondolunk Lenin hagyatékára, a dicső Szovjetunióra, felszabadítónkra és megmentőnkre, az emberi haladás fákyavivőjére. Lenin tanítása, a marxizmus— leninizmus nemcsak forrása, hanem egyben vezérfonala marad egész szocialista építésünknek. Á Lenin mutatta úton haladunk Pártunk minden győzelmét annak köszönheti, hogy Lenin tanítása, a marxizmus— leninizmus vezérelte tevékenységét. Ezért vált lehetővé a felszabadulás után a munkásosztály hatalmának megteremtése és megszilárdítása, megbonthatatlan baráti szövetsége a dolgozó parasztsággal. A marxizmus—leninizmus segítette pártunkat abban, hogy helyesen ismerje fel az elkövetett hibákat. De meg kell mondanunk, hogy a párt vezetésében akkor fordultak elő torzítások, amikor eltértünk Lenin tanításaitól. Pedig Lenin már az első magyar proletárhatalomnak, a dicső Tanácsköztársaság vezetőinek adott baráti útmutatásokat. 1919. május 27-én, a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében különös hangsúllyal emelte ki, hogy a proletariátus forradalmi pártjának, a kommunistáknak. a munkásosztály vezetőinek szilárdan és eltökélten, kérlelhetetlen határozottsággal kell harcolniok minden reformista métely, a marxizmus forradalmi tanításainak minden revíziója ellen. Arra intette a magyar munkásokat, hogy határozottan lépjenek fel a kispolgári, liberális demokrata illúziókkal szemben, leplezzék le az úgynevezett „békés” kapitalizmust és a polgári parlamen- tárizmus hazug jelszavait, és söpörjék el újukból azokat a vezéreket, akik az ilyenfajta jelszavakat hirdetik. Vajon ki nem emlékszik közülünk az október 23-át megelőző időszak, majd pedig az október 23-át követő napok frázisaira és jelszavaira, amelyekben az egyik vezérszólam éppen az úgynevezett , tiszta demokrácia volt. ■ Vajon ki nem emlékszik a Nagy Imre csoporthoz tartozó egyes írók és újságírók, akár budapesti, akár helyi képviselőinek módszeres agitációjára, a polgári demokrácia restaurációjára? Hogy mindez hová vezetett, azt keservesen tapasztaltuk az ellenforradalmi puccs napjaiban. Éppen ezért, különösen meg kell szívlelnünk Lenin üzenetét a magyar munkásokhoz, amelyben arra figyelmeztet, hogy ne tűrjenek a mun- (Folytatás a 3. oldalamé
