Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-18 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRTAI EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 47. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1958. március 18. kedd< Sok az üzemi baleset Az emberekben az a tév­hit él, hogy a munka nem­csak verejtéket, de em­beréletet is követel. Köve­tel, ha gondatlansággal, fe­lelőtlenséggel, túlzott ma­gabiztossággal hozzájárul- < nak e „követeléshez”. Drá­ga, nagyon drága a mun­kás élete, miért kell hát odadobni meggondolatlanul a halál torkába, miért kell könnyelműségből örök élet­re rokkantnak, bénának maradni? Nem kell! Mert nem törvényszerű egyik sem. Míg a múlt rendszerben, az elhanyagolt bányákban, és üzemekben nem sokat törődtek a munkások biz­tonságával, most évről-évre nagyobb összeget fordíta­nak a munkavédelmi be­rendezésekre. Milliókat költenek arra, hogy a bá­nyász biztos fedelet érezzen a feje felett, hogy a mun­kás nyugodtan végezhesse feladatát, ne féljen az ál­landó baleset-veszélytől. A hatalmas összegű be- , ruházatokkal sikerült is el- í érni, hogy bányáink bizton­ságosabbak, mint valaha voltak, kifalazott vágatok, vasívek tartják a roppant földtömeget, a gépeket vé­dőrácsokkal. biztonsági be­rendezésekkel szerelték fel, — a balesetek ennek elle­nére is szaporodnak. 1956- ban a megye üzemeiben, bányáiban, 17,100 műszak esett ki balesetek miatt, a múlt évben tovább növeke­dett ez a szám, újabb 490 műszakkal. Igaz, nem nagy mérvű ez a növekedés, de mégis figyelemre méltó, ha azt nézzük, hogy a múlt évben további súlyos milli­ókat fordítottunk a munka biztonságosabbá tételére. Ez arra hívja fel az üzemek, a szakszervezetek, de minden munkás, bányász figyelmét, hogy komoly tennivalók akadnak a balesetek elhá­rításában. A balesetek legfőbb oko­zója a fegyelmezetlenség, a túlzott önbizalom. Ez az utóbbi főleg az új munká­soknál jelentkezik, akik az első napok után elbízzák magukat és „teljes bizton­sággal” közlekednek a szá­munkra még nem eléggé ismert, veszélyes munkahe­lyeken. A szaporodó balese­tek megkövetelik, hogy a szakmai oktatásban feltét­lenül több helyet kapjanak a balesetvédelmi előadások, bemutatók, hogy az új bá­nyászokkal ne csak a bá­nyajárás alkalmával foglal­kozzanak, de munkahelyü­kön továbbra is figyelmez­tessék őket a veszélyre. A balesetek egyes helye­ken annyira elszaporodnak, hegy arról tárgyalnak: a fe- gyelmezetlenkedő. baleseti | veszélyt előidéző do'gozókat I társadalmi bíróság elé állít- | ják, mert cselekedetükkel | nemcsak saját, de társaik I életét, egésszégét is veszé- j lyeztetik. A balesetelháritás tehát i komoly ügy és fontos fel­adat, főleg a bányákban, de az üzemekben is. Nem a majd húszezer kiesett mű­szak —, de az emberek miatt, hogy minél kevesebb rokkant munkás éljen — az országban és minél keve­sebb legyen a munka hősi halottainak száma. Ifjúsági brigád alakult ... a Selypi Cementgyár­ban. A biztonságosabb munka azt követelte meg, hogy a ke­mencék környékén új járda­szerkezeteket állítsanak fel. Ezen a munkán dolgozik Ku- rucz Ferenc öttagú ifi-brigád­ja, akik szorgalmas munká­jukkal április 1-re befejezik az építést. A vénasszonyok nyara ide- ; jen készült ez a kép, mint- ; hogy akkor. kezdtek hozzá a ; recski hímző asszonyok is ; annak az 1760 hímzett terítő- ; nek elkészítéséhez, amelyet a ; hevesi háziipari szövetkezet : rendelt tőlük, S mire ismét I kiülhettek — uayanígy, mint ! ezen a képen — a tornác elé ! a recski hímzőasszonyok, ad- ’ digra már meghozza a si- | kert művészi munkájuk, a ; maguk, s az egész ország szá- ’ mára, — a brüsszeli világ- ; kiállítás magyar éttermében. Kultúrélet Besenyőtelken A községünkben ritkán já­ró embernek feltűnhet az a változás, amit a kultúrélet te­rén tapasztal. A kapuk telve vannak plakátokkal, az egyik a „Falusi verebek” bemutató­ját, a másik a „Fekete Péter’ operett, a harmadik a „Sy- bill” nagyoperett előadását hirdeti. A látogató megáll, s gondolkodik. Mindez egy hét alatt, és falun? Igen. Akár­milyen hihetetlen is, de köz­ségünkben egy hét alatt há­romszor is tartanak színielő­adást. Hosszú volt az út, amíg községünk kulturális élete idáig fejlődött. A maghintést az iskola kultúrcsoportja in­dította el, majd a KISZ is belekapcsolódott a kultúr- munkába. Szerepelt közsé­günkben az Egri Tatarozó Vállalat és több szerv kul- túrcsoportja is. Mindez- azt bizonyítja, hogy ma már a falusiaknak is van olyan kul- túrigényük, mint a városiak­nak és a városiak előadásá­tól mind többet várnak. Amíg a vidéki kultúrcso- portok szórakoztatták dolgo­zóinkat, addig a helyi szer­vek színjátszói szorgalmasan készültek az előadásokra. A szülői munkaközösség tagjai segítették a kulturális élet ki­fejlődését, mert maguk is szerepeltek. Sokat tettek a pedagógusok a kultúrélet ki­alakításában, irányították, vezették a kultúréletet. Sok taps és elismerés jutalmazta mindig a szereplők fáradozá­sait. Az iskola színjátszói Gárdonyi Géza „Falusi v<A rebek” című színművét adták elő, s a KISZ-esek pedig Barta Lajos: „Zsuzsi” című színművével szerepeltek. A Tűzoltó Egyesület pedig most szervezi kultúrcsoportját. Uj színt és hangulatot ho­zott községünk életébe a kul­túrélet fellendülése és tovább­ra is azon -munkálkodunk, hogy virágozzék a kultúra Besenyőtelken. Berényi József iskola igazgató (Bakó Ferenc felvétele) Hírnevet akar szerezni a pétervásári népi zenekar A Járási Művelődési Ház februárban hat népi zenészt szerződtetett. Ezzel az volt a célunk, hogy a rendelkezé­sünkre álló erőket felhasznál­juk és a fellelhető tehetsége­ket neveljük. A zenekar e rövid idő alatt is jelentős si­kereket ért el, Kalas Géza prímás, Puporka Elemér cim­balmos, Puporka Kálmán kla­rinétos, id. Danyi Béla kont- rás, ifj. Danyi Béla brácsás és ifj. Danyi József bőgős köz­reműködésével, A zenekar első fellépése február 21-én volt, amikor a Művelődési Házban a szabad pártnap résztvevőit szórakoz­tatták. Február 25-től rend­szeres oktatásban részesülnek. Hetenként két alkalommal van foglalkozásuk, Balogh Dezső karmester vezetésével. Dicséret illeti őket, mert a hét minden napján otthon is szorgalmasan gyakorolnak. Már most is van egy-két jó szám tarsolyukban. Ilyenek a „rózsavölgyi palotás”, a román „Hóra”. Jelenleg az „Éljen a tánc” című keringőt tanulják. A zenekar túlnyomó része fi­atal, tehát minden remény megvan arra, hogy alapos ta­nulás után elismerést szerez­zenek maguknak először já­rási, majd megyei, de talán országos viszonylatban is. Nyúl László Pétervására A századik belépő A Gyöngyösi Sütőipari Vál­lalat „Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztára” a múlt év szep­temberében alakult meg 73 taggal. A nyereségrészesedés kiosztása után Szécsényi Fe­renc segédmunkás századik­nak írta alá a belépési nyi­latkozatot, s a betétállomány már 30 ezer forintot tesz ki, s van olyan dolgozó is, aki havonta 300 forintot tesz fél­re. A vállalatnál annyira nép­szerű a KST, hogy sokan elhatározták, jövőre is tag­jai maradnak a segítő társu­latnak. Eddig 30-an vettek fel kisebb-nagyobb összegű köl­csönt, s mivel a KST vezető­sége teljesíti a társulat tag­jainak kérelmét, a tagok el­ismeréssel és megelégedéssel nyilatkoznak a takarékpénz­tár munkájáról. JUkáron is megrendezték a borversenyt Mint minden bortermelő községben, Alkaron Is meg­tartották a borversenyt, me­lyen kiválogatták a járási versenyre benevező borokat. Emellett azt a célt is szol­gálja a borverseny, hogy a termelők kicseréljék tapaszta­lataikat, elsajátítsák a helyes borkezelést. A versenyen 37 borfajtát bíráltak el, a fehér borok között az első díjat a Mezőgazdasági Technikum gazdaságának olaszrizlingje és az Alkotmány Tszcs leánykája kapta meg. A vörös borok versenyében Tóth - János egyé­ni termelő nyerte az első dí­jat. A bíráló bizottság a nyer­tesei között értékes jutalma­kat osztott ki. uj védőszer a neutron§ngárzás ellen A B—10 jelű bórizotópban új anyagot találtak a vegyé­szek, amely komoly védelmet nyújt neutronsugárzás ellen. Az új anyag, amelynek nevét és összetételét nem közölték, stabil, nem rádióaktív és öt­ször olyan hatásos, mint a természetes bór, árnyékoló képessége húszszorosa az ólo­ménak és ötszázszorosa a be­tonénak. Hertelendi Károly, vájár a Petőfi altáró északi 2-es ge­rincén elővájáson dolgozik két munkatársával. A csapat leg­fiatalabb tagja. Még csak há­roméves bányász, de nem ma­rad le a munkában az idő­sebb, tapasztaltabb bányászok mögött. Utolsó háromhavi át­lagkeresete 3235 forint volt. Szovjet, lengyel és bolgár turisták jártak vasárnap Egerben Még nem érkezett el az igazi túrista-szezon ideje, de máris egyre több a külföldi látogatója Egernek. A baráti országokból jött turistákon kívül a nyugati államokból is jelentős számban keresik fal a várost. Most vasárnap szovjet, len­gyel és bolgár túristák jártak Egerben, akik egynapos láto­gatásuk során megtekintették a város történelmi emlékű ne­vezetességeit. A külföldi látogatókon kívül égj' különvonat Budapestről is hozott túristákat vasárnap Egerbe. Az erdőkövesdiek a „Gyermekvárosért' Az erdőkövesdi szövetkezeti és községi nőbizotság tagjai özv. Tar Sándorné és Suszták Márkusné nőbizottsági tagok kezdeményezésére gyűjtést in­dítottak a Gyermekváros javá­ra. A gyűjtés széles visszhang­ra talált a községben, mely­nek eredményeképpen a kis lélekszámú falu dolgozói sok téglajegyet vásároltak meg, — összeadtak 62 törülközőt, 10 lepedőt, négy abroszt. A me­gyei Nőtanács külön elisme­rését fejezi ki a község lakói­nak és a lelkes gyűjtőknek a Gyermekváros támogatására végzett munkájukért. KISZ zászlóavatás (tikáron Az atkári KISZ szervezet színjátszó csoportja lelkesen készül a „Hámán Kató kul­turális seregszemlére”. A ' „Zeng az erdő” c. operettel neveztek be. Ezen kívül tánc­cal is részt akarnak venni a versenyen. A község kiszesei, most lel­kesen készülnek április 4 megünneplésére, ezen a na­pon teszik le a fogadalmat és avatják’fel a községi párt-, szervezettől kapott zászlót. Póruljárt borhamisító Dér István abasári lakos, nem nagyon dicsekedhetett az elmúlt évi termés minőségé­vel, elhatározta, segít egy ki­csit a bajon, cukrot vásárolt, hogy feljavítsa vele a mustot. A cukor hozzáadásával a must minősége 2 fokkal emel­kedett. Felrakta az egészet hordóstól a kocsira és elsze- kerezett a borpincészet át­vevő telepére. Számítása sze­rint legalább 600 forinttal több járt így a mustért. A lerve azonban nem sikerült, meri. megállapították, hogy hamisított mustot hozott. A hamisított mustot azonnal le­foglalták. s a bíróság, mell’ most tárgyalta az ügyet, el­kobzását rendelte el, ezenkí­vül 2000 forint kártérítésre és hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Dér Istvánt. Az ítélet intő példa a bor­hamisítóknak, s bizonyítéka annak, hogy a világhírnévnek örvendő gyöngyösi borokat ha kell, így is megvédik. A Mátravidéki Erőmű üzemi tanácsa megtartotta első nyilvános ülését A napokban tartotta első nyilvános ülését a Mátravi­déki Erőmű üzemi tanácsa. Az üzemi tanács 61 tagján kívül körülbelül 100 üzemi dolgozó vett részt a tanács­kozáson. Az igazgató ismer­tette a múlt évben elért ered­ményeket, hibákat és az 1958 évi tervet. A múlt évben 30 000 tonna lignitnek megfelelő kalóriát takarítottak meg, s ezért 90 000 forintot osztottak ki a vállalat dolgozói között. 356 beadott újításból 230-at fo­gadtak el. A újításokért kifi­zetett összegből a dolgozók la­kásberendezéseket, motorke­rékpárt, sőt még autót is vá­sároltak. A múlt évben a hatmilliós beruházásból a lakótelepen beszerelték a központi fűtést, állandó melegvíz szolgálta­tással. Ez évben nyolcmillió forint beruházási összeg áll a vállalat rendelkezésére, mely­ből az ivóvízmű ellátását és egy új, korszerű iskola épí­tését valósítják meg. Az ülé­sen megalakították a társa­dalmi bíróságot is. Ezután a nyereségrészesedés felosztását tárgyalták meg. Balázs Pál ü. b. elnök ismertette a ter­vezetet. Ezzel kapcsolatban sok hasznos javaslat hangzott el a dolgozóktól. A felosztást igyekeztek úgy megoldani, hogy a dolgozók érezzék, a kapott összeg mögött munká­juk eredménye van. (Lévai András) UP sz Riportot közölt a Rádió az asszonyoknak. Miről is szólhatott ez a riport, mint a divatról. Kinn a fagyos márciusban hópelyhek tán­coltak, didergő emberek si­ettek a meleg szobák felé, telet lehelt az utca, a ko­vász fa az utca sarkán. De J a divatról szóló riport op­timista volt és előrelátó, — derűs és magabiztos, a fa­gyos márciusnak fittyet há­nyó, — szólván a nők őszi divatjáról. Igen, arról, hogy mi lesz a divat ősszel! S még mondja valaki, hogy a nők nem rendelkeznek kellő perspektívával, előre­látással !- 6 (

Next

/
Thumbnails
Contents