Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-11 / 41. szám
1938. március 11. kedd NßPÜJSÄG 5 Ir« : i it kapható: PostalUvatalohnál, I évhesítöknél m hirtapárunokná p Újító/ aki magaszerkesztette géppel könnyíti a bányászok munkáját Ki ne ismerné Petőfibá- nyán Kiss Sándort? Alacsony, mosolygós arcú ember. Már a 60 felé jár, de még mindig korát meghazudtoló fürgeséggel dolgozik. Ő az ácsműhely művezetője, de joggal nevezhetjük az üzem legtermékenyebb újítójának is. — Akkor örülünk, ha látjuk, hogy az öreg gondolkodik. Abból előbb-utóbb biztos valami újítás születik, — vélekedik róla Baják István, a Tröszt igazgatója. A fatelep ácsműhelyében régi kis asztalnál találom az újítót. Most is valami rajz van előtte és elmerülten nézegeti. Biztos valami újítás — gondolom. Nem is tévedtem. — Ez ifiég nincs elfogadva, de ha ezt bevezetik, ezreket takaríthatnak meg vele — tájékoztat Sándor bácsi. 17 éves sem volt, mikor először tette meg az első lépéseket az ács szakmában. A Selypi Cukorgyárban kezdte pályafutását. Négyévi inas- kodás után a segédlevél boldog tulajdonosa lett. Azóta sok helyen dolgozott, de a legtöbb időt Petőfibányán töltötte. — Még segéd sem voltam, már akkor azon törtem a fejem, hogy hogyan lehetne a munkán könnyíteni. Mindig az volt az elvem: kevesebb fáradsággal sokat termelni — mondja és a falon levő okleveleit mutogatja. A szépen bekeretezett oklevelek egy- egy nagyobb újítás elismeréséről tanúskodnak. Az első jelentősebb újítása 1950-ben volt. összedőlt egy állvány szerkezet, amelynek rendbehozatala 40 ember két heti munkáját igényelte volna. Ö ezt a munkát egy ötletes megoldással 20 emberrel két nap alatt végezte el, ugyanakkor az állvány élettartamát hat hónapról, 12 évre növelte. Első újítását követte a második. Ugyanebben az évben a kötélpálya állványok teherbírását 80 vagonról, 150 vagonra növelte. Számtalan kisebb újítása volt, de erről már nem is beszél, csupán a jelentősebbeket említi meg. Korábban a bányákban a frontfejtésnél a bányafák sarolását baltával végezték. Ez igen sok munkát és faanyagot vett igénybe. Egyévi tervezés után készült el Sándor bácsi saroló- gépe. Hogy milyen ügyes és hasznos gép, azt néhány számadattal lehet bizonyítani. Műszakonkint 45 bányafa sa- rolása jut egy főre. Az új géppel két munkás óránkint 600 darab fát kényelmesen meg tud sarolni. Ez annyit jelent, hogy 24 órában 80 vájár munkája szabadul fel. Az így felszabadult 80 bányász, a termelésben vehet részt, ezáltal évente 2 400 000 forintos nyereségre tehetnek szert, — Sándor bácsi számítása szerint. Ugyanebben az évben fogazógépet is szerkesztett, amely szintén jelentősen könnyíti az emberi munkát. Ezzel az újításával a régebbi 7—8 komplett ácsolat helyett két vájár 150 ácsolatot tud elkészíteni műszakonkint. Ezzel az évi megtakarítás 122 ezer forint, melyből 3 200 forintot kapott az újításért. Ez csak néhány újítás a sok közül. Ha mind ismertetni akarnánk egy újság is kevés lenne annak a száztól is több újításnak a leírására, amelyeket Sándor bácsi vezetett be. ötleteit a dolgozók munkájának megkönnyítésére használja fel. Sajnos sokan nem ezt látják az önzetlen segíteniaka- rásban. Idegenkednek az újított géptől, s ahol lehet kárt tesznek benne. S ez elkeseríti néha. — Pedig az újított gép nem ellensége, hanem segítőtársa a bányásznak — mondja Sándor bácsi. Remélhetőleg nem sok idő kell ahhoz, hogy minden ember megértse: a jövő egyre több gép munkáját igényli. Mindezek ellenére tisztelik az üzemben és akár merre jár megszólítják, tanácsot kérnek tőle. — Az üzemvezetőségtől, a mérnököktől minden segítséget megkapok és szeretném, ha a jövőben is megkapnám. A hátralevő időmben még sok újítást szeretnék bevezetni — mondja búcsúzóul Sásdor bácsi. KISS BÉLA Kosos akarattal Felnémeten már évek óta tervezik egy bekötőút létesítését, mégpedig a Honvéd és József Attila utcák között. A megvalósítás elé azonban sok és igen nehéznek látszó akadály került. Házhelyeket kellett kisajátítani, sőt épületrészeket elbontani, hogy az út megépülhessen. Közös akarattal végül is sikerült a dolog. A kisajátított telkek tulajdonosait kártalanították, a lebontott épületek másutt újra felépültek és készen van végre az út is. Mindez a lakosságnak és a v.b. áldozatos munkájának köszönhető. Időjárásjelentés Az éjszakai lehűlés erős ma- • rád. Európa nagyrészén az évszak-; hoz képest hideg az időjárás. A ; megerősödött ciklontevékenység \ hatására több helyen újabb ha- I vazás indult meg és élénk északi- 1 északkeleti széllel folytatódik a < hideg levegő beáramlása. A nap- ; pali hőmérséklet is legtöbb he- \ lyen csak alig emelkedett null-fok ! fölé, sőt az éjszakai órákban! Svédországban, a Ladoga-tó és a • Barens-tenger környékén még j mindig mínusz 25, mínusz har- • mine fokos hideg uralkodik. Várható időjárás kedden estig: ' Ma felhős, párás idő, több helyen, elsősorban délen és keleten havazás, holnap csökkenő felhőzet, néhány helyen futó hózápor, mérsékelt északi szél, az éjszakai ; lehűlés erős marad, a nappali ! hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér-1 séklet ma éjjel: mínusz hat mínusz kilenc, helyenként mínusz ; tíz fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérsék- ; let kedden plusz egy — plusz , négy fok között. (MTI) A „Párizsi vendég ; (Képesriport folytatása az első oldalról) A címszerepet, Thusnelda ;grófnőt Szere- di Mária I. [osztályos gim- '■ nazista játssza nagy sikerrel. Koltay húgát, Erzsit, Bárdos Margit, Vár- közi grófot Szilágyi János alakítja. Új színfolt a szihalmi határban Kultúrház Apró érdekességek Szihalomban megjelentek az első „fecskék”, akik újjá akarják formálni a szihalmi határt. Kócs János, Molnár József és még több gazda rájött, hogy jövedelmüket nagyban emelhetik, ha rátérnek a gyümölcs- és szőlőtermelésre. Addig a szihalmi határban csak búzát, árpát, kukoricát lehetett találni, csak a kenyerüket termesztették meg de most azt akarják, hogy a sajáttermesztésű kenyér mellett saját termésű bor is legyen. Új színfoltot visznek a szihalmi határba, bizakodnak abban, hogy kísérletük sikerül, s akkor sok követőjük lesz a faluban. A telepítés előkészületeivel már készen vannak, az ősz folyamán elvégeztették a rigolirozást, beszerezték a vesszőket, csak a jó időt várják, hogy megkezdhessék az új mezőgazdasági ág megteremtését. Kócs Jánosék, Molnár Jó- zsefék, az „első fecskék”, akik bátran bontják meg az évszázados termelési hagyományokat a szihalmi határban. Kezdeményező munkájukkal bizonyítják, hogy a parasztok nem riadnak meg az újtól, hiszen saját érdekük is, hogy jobb megélhetőséget teremtsenek. (Lukács Sándor) közös erővel Régi vágya a gyöngyöshala- sziaknak, hogy legyen végre a községben egy kultúrház, a- hol szórakozni, tanulni lehet a falu lakóinak. Most összefogtak és elhatározták, hogy közös erővel felépítik a kul- túrházat. Már neki is láttak a nagy munkának, 12 ezer darab téglát és 500 mázsa követ már oda is szállítottak társadalmi munkával az építkezés helyére. (Erki János) — EGY LITER TEJ képződéséhez 300 liter vérnek kell átfolyni a tehén tőgyén. A tehén vérének mennyisége testsúlyának 7—8 százaléka, mintegy 40—50 liter. — A LEGTÖBB élelmiszer 1 sokkal több víztartalmú, mint 1 gondolnánk. Egy kiló sárgaré-' pában pl.: 90 deka, egy kilói almában nyolcvanöt deka, egy • liter tejben 88 deka. egy kilo főit marhahúsban 39 deka; víz van. Csupán a cukorban nincs egyetlen gramm víz sem. — EGY HOLD búza után 2í). tavaszi árpa után 12, a kétéves vöröshere' után 63 mázsa gyökérma rád vány marad vissza a talajban. Szeredi Mária, Csikáz Zsuzsa és Hevesi Tibor jelenetén is sokat derült a közönség. Állami Vállalatok és Szövetkezetek részére elfekvő készleteinket értékesítjük: Csillekocsik oldal nélkül. 630x4 gumi szállító heveder, vászonbetétes. 300x3 gumi szállító heveder, vászonbetétes Gőz- és vízvezeték alkatrészek (szelepek, ív- és könyökcsövek, stb.). Fém- és csigafúrók, hengeres és kúpos, balos kivitelben, különböző méretben. EGRI LAKATOSARUGYÁR, EGER ttntözéssel akarják növelni a termésátlagot Nagy gyakorlattal rendelkező MÉHÉSZT KERESÜNK 100 családhoz. Cím: Állami Gazdaság, Nyírlugos. Tarnadobon az állattenyész- J tés mellett igen nagy gondot; fordítanak a kertészkedésre,; igen jó adottságuk van erre! is. A községben 25 kis öntözőmotor van, s az idén az1 expressz-kutakból nemcsak a zöldséget akarják locsolni velük, hanem a cukorrépát, kukoricát is. Az öntözéshez használt motorok télen sem „pihennek”, míg az öntözési szezon megkezdődik, az állat- tenyésztésben hasznosítják őket, gépesítik a takarmány- előkészítést. MEDOSZ kultúrverseny Eompolton A MEDOSZ Borsod—Heves megyei területi kultúrversenyt rendez Kompolton, március 16-án a kísérleti gazdaság kultúrtermében. A kultúrver- senyen a domoszlói, répáshutai, nagygombosi, tarcali, kompolti, sárospataki állami, ! — illetve erdőgazdaságok dolgozói, a Miskolci Vízügyi Igazgatóság dolgozói és a; hevesi kultúrotthon színjét- ■ szói vesznek részt. A kultúr- • verseny után tánc lesz. S végül belmutatjuk Mol- \nár Csabát, — iKoltai alispán alakítóját. (MARKVSZ LÁSZLÓ felvétel ei)
