Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-05 / 36. szám

1968. március NÉPÜJSAG 5. szerda Látogatás egy mezőgazdasági laboratóriumban KELLEMES, tavaszias az idő. Lassan már a nagykabát is lekívánkozik az emberről. A napnak ereje van, és leg­feljebb már csak utolsókat rúghat a tél. Itt a március, az első tavaszi hónap. Érzik ezt a füzesabonyi gépállomáson is, mert a kul­túrteremben nyitott ablak mellet biliárdoznak az em­berek a deli pihenő alatt. Hacsak tíz percig is, de jól esik játszani. Este, munka után majd folytatják tovább. Nagy nevetés, valaki ,.gom­bát” talált. Fiatalember nyit be a te­rembe, fehér köpenyét g'om- bolgatja. — Szőke Károly, laboráns — mutatkozik be. — Nagyszerű! Éppen kapóra jött a találkozás, hisz hozzá jöt­tünk, vele akarunk beszél­getni. Bevezet a laboratóriumba, ahol hosszú üvegcsövek, mű­szerek, poharak, mérlegek so­rakoznak egymás mellett. A sarokban papírzacskókban földminták várják a vizsgá­lat idejét. — Mikor létesült a labora­tórium? — 1954-ben — mond­ja Szőke Károly. Akkor a Földművelésügyi Minisztéri­um öt ilyen laboratóriumot lé­tesített a megyében. Ez tulaj­donképpen tájegység-labora­tórium, és ugyancsak ilyen jellegű a többi is. Korszerű, nagyüzemi gazdálkodás ma már el sem képzelhető a la­boratórium munkája nélkül, hisz a laboratórium olyan kér­désekre ad választ, melyeknek a mezőgazdaságban alapvető fontosságuk van. A laboratórium feladata és tevékenysége több irányú. Vé­gez meteorológiai megfigyelé­seket, talajvizsgálatokat, ön­tözővíz vizsgálatokat, műtrá­gya- és vetőmagvizsgálatot. A METEOROLÓGIAI vizs­gálatokhoz tartozik a napi hő­mérséklet, levegőnedvesség- mérés, szélirány. sebesség­megfigyelések. Ezekből a mé­résekből levonják a megfelelő következtetéseket, amelyeket hasznosítanak is. így például a gyümölcstermelésnél: Ha a levegő relatív nedvessége 72 százalék alatt van, akkor ar­ra a területre csak száraz klí­mát tűrő almaféleségeket tele­pítenek (Starking). Ha szeles a terület, akkor a szelet jól tűrő fajták beszerzéséről gon­doskodnak (Dió, cseresznye, mandula). Igen fontos a laboratórium talaj vizsgálati tevékenysége. Ez tulajdonképpen nem más, mint a talajtípusok fizikai, ké­miai összetételének megálla1- pítása. így ezekből a vizsgá­latokból természetesen szintén következtetnek, hogy bizonyos összetételű talajokba milyen növényeket vessenek, vagyis megmondják, milyen növény felel meg az illető talajféle­ségnek legjobban. Ezen túlme­nően sor kerül a talaj hő- és vízgazdálkodásának megvizs­gálására. is. A vizsgálatok nyo­mán természetesen mindezek­re felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét — mondja Szőke Ká­roly laboráns. — Fontos a növények ter­mőigényének megállapítása is. Fő célunknak tekintjük, hogy a termelőszövetkezetek mi­előbb rátérjenek a helyes ve­tésforgó szerinti gazdálkodás­ra. — A műtrágya vizsgálat azért igen jelentős, mert a műtrágyáknak az a tulajdon­ságuk, hogy állás közben ve­szítenek hatóanyag-tartalmuk­ból. így előfordulhat, hogy va­lahol régi műtrágyával trá­gyáztak és a várt eredmény elmarad. Itt a laboratórium­ban a beküldött minta alap­ján pontosan meg tudjuk ál­lapítani a műtrágya hatóanyag tartalmat. így nem érhet sen­kit meglepetés. A vetőmagvizsgálattal kap­csolatosan az a feladat, hogy megnézzük az egyes vetőmag­vak csíraképességát, tisztasá­gát és megállapítjuk azt, hogy mennyit kell belőlük vetni holdanként. FOGLALKOZIK a labora­tórium vízvizsgálattal is, külö­nös tekintettel az öntözésre. Az itt folyó vizsgálatok tel­jesen díjtalanok, úgy a ter­melőszövetkezetek, mint az egyéni parasztok részére. Szőke Károly laboráns fia­tal ember. Két éve' végzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem vegyész-szakán. Most a mezőgazdaság fejlesztésének érdekében fejti ki tevékenysé­gét. Dolgozik szíwel-lélekkel. Jelenleg üzemterveket készít az egyes tsz-ek részére, hogy a szövetkezetek évekre szóló perspektívákat lássanak ma­guk előtt és minél előbb rá­térhessenek a vetésforgó sze­rinti gazdálkodásra. El kell ér­ni, hogy az egyes ütemter­vek alapján a tsz-ek meg tud­ják mondani, hogy mondjuk x táblába három év múlva mit és miért fognak vetni. Jelenleg a besenyőtelki Honfoglalás Tsz tervén dol­gozik Szőke Károly. Elkészíté­se kb. 2—3 hónapot vesz igénybe. Igen szép és fontos munka az, ami a füzesabonyi gépál­lomáson elhelyezett laborató­riumban folyik. A laboratóri­um munkáját nem lehet nél­külözni, amit legjobbaan az a tény mutat, hogy az állam igen komoly pénzeket fektet be a laboratóriumok felszere­lésébe. Szőke Károly laboráns munkáját azonban az illetéke­sek nem segítik kellőképpen, nem támogatják úgy, mint a- hogyan azt munkája fontossá­ga megkívánná. Itt elsősorban a gépállomást kérjük hogy a jövőben fordítson több figyel­met, érdeklődést a laboráns munkája iránt, és főleg adjon meg számára minden elkép­zelhető és lehető támogatást, hisz ő sem akar mást, mint a gépállomás: fejlett, erős szo­cialista mezőgazdaságot. SZALAY ISTVÁN CÁ TECHNIKA. TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Fotonrakétával a kozmoszba A Föld—Mars—Föld rakétaút megvalósításához több eszten­dő szükséges. Ilyen hosszú re­pülési idő alatt a rakéta me­chanizmusaiban sok kárt okoz­hatnak a meteorok, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a. bolygóközi űrben. Ezenkívül az ilyen hosszú útra annyi élelmiszert és oxi­gént kellene tartalékolni, hogy a rakéta ezt a nagy súlyt aligha bírná felemelni. Ezért olyan űrhajókra van szükség, amelyeknek sebessége sokszo­rosan felülmúlja a vegyi ra­kéták sebességét. E fantaszti­kus, másodpercenként több ezer kilométeres sebességet csakis az úgynevezett fotonra­kétákkal lehet elérni. Mi is tulajdonképpen a fo­tonrakéta? A fény és az anyagi testek közös tulajdonságokkal ren­delkeznek, tömegük van. A kvantum elmélet értelmében a fényt az anyag atomjai és molekulái nem állandó folyamatban sugároz­zák és nyelik el, hanem bizo­nyos adagokban — kvantu­mokban. Ezeket az adagokat — a fény anyagi részecskéit — nevezzük fotonoknak. Fel­merül a kérdés, nem lehet­ne-e a fotonok erejét felhasz­nálni az űrhajók hajtóművei­ben? Úgy látszik, hogy igen. A maggyorsítóban végbeme­nő nukleáris reakció folytán hatalmas foton-áradat kelet­kezik. Az ilyen módon létre­jött fotonokat egy nagy ref­lektorra irányítják. A foto­nok a reflektorról visszave­rődve fejtik ki azt a nyomást, amely a rakéta repülésének meggyorsításához szükséges hajtóerőt szolgáltatja. A reflektor nem veri vissza az összes fotonokat, egy ré­szüket a reflektor anyaga nye­li el. De a fotonoknak még ez a jelentéktelen része is ele­gendő arra, hogy a reflektor erősen felmelegedjék, sőt el­olvadjon. Ennek kiküszöbölése érdekében biztosítani kell, hogy a reflektor tükröző felü­lete a lehető legkevesebb fo­tonmennyiséget nyelje el. Ezt úgy érhetjük el, ha a tükröző felületet nagy visszaverődési együtthatóval rendelkező anyagból, például ezüstből ké­szítik. A fotonrakéta szempontjá­ból nagy jelentőségű a reflektor hűtése A hűtést nátriumtipusú, köny- nyen olvadó folyékony fém, higany, vagy víz segítségével oldhatják meg. A reflektorból elvezetett hőenergiával villa­mos erőmű táplálható. A fotonrakéta súlya rendel­tetésétől függően, többszáz ton­nától több ezer tonnáig ter­jedhet. A fotonrakétát kúpalakúra tervezik, hogy könnyebben megbirkózzék a meteorve­széllyel. Az óriási sebességgel száguldó rakétának csupán az orr-része érintkezne, mégpe­dig igen kis hajlásszög alatt a meteorokkal. Ez lehetővé tenné, hogy a meteorok a ra­kétán gurulatot kapjanak, s ne hatoljanak az űrhajó bel­sejébe. A közeledő meteorok észle­lésére radar-berendezéseket szerelnek fel. A rakéta és a Föld között a kapcsolatot rádió útján tartják fenn. A fotonrakéta legnagyobb problémáját a kis szerkezeti súly és a kevés üzemanyag­fogyasztás biztosítása jelenti A vegyi rakétáknál például az eléri a rakéta teljes repülési súlyának 70—80 százalékát Ezzel szemben a fotonrakéta üzemanyagkészlete kisebb lesz A fotonrakéta kidolgozásánál tehát az az egyik legfontosabb feladat, hogy olyan reaktort hozzanak létre, amely kis sú­lya ellenére nagy teljesítőké­pességgel rendelkezik. A vegyi rakétával ellentét­ben a fotonrakéta hajtóműve a repülés egész ideje alatt mű ködni fog. A fotonrakéta nagy sebes­sége lehetővé teszi, hogy rö vid idő alatt eljusson a boly­gókra. Például a Föld—Mars- Föld útvonal fotonrakétával mindössze 4—5 napig tart. A fotonrakéták megvalósítá. sának realitása, az atomener gia hasznosításával és az első mesterséges holdak felbocsátá­sával fokozódott. N. PÖSZISZAJEV Az üzemi demokrácia kiszéle­sítésére létre hozott szerv mun­kájáról érdeklődtünk a Gyön­gyösi XII-es aknánál, ahol el­sők között választották meg az üzemi tanácsot, a sokrétű munka elvégzésére. A legna­gyobb és legfontosabb tevé­kenységük most a munkaruha elosztása. Bármerre jártunk a bánya területén állandóan ilyen kérdésekkel találkoz­tunk: — Mikor adják a védőru­hát? — Miért veszik el tőlem? A munkaruha elosztása nagy probléma elé állítja az üzemi tanácsot. Az eddig jogtalanul használt ruhákat beszedik és most már ők szabják meg me­lyik munkahelynél, mennyi időre jár védőruha. Ez a mun­ka igazságos elintézést köve­tel. Helyesen cselekednek az üzemi tanács tagjai akkor, A gyöngyösi XII-es akna üzemi tanácsának munkájáról amikor röpgyűlésen ismerte­tik a tanács határozatait és célkitűzéseit. A XII-es akná­nál most ez a legfontosabb munka. Egy gyűlés jegyzőkönyve fekszik előttem, amiben az üzemi tanács eddigi munká­járól írnak. Vicián Béla azt panaszolta, hogy a bányafát nem kapta meg időben. Ér­deklődésemre azt a magyará­zatot kaptam, hogy eddig két mozdony járt a bányában és csak az egyik volt a bányáé. A másik vezetőnek ők nem parancsolhattak, hiszen nem ők fizették a vezetőt. A kiesés abból származott, hogy a moz­donyok akadályozták egymást a bányafa beszállításában. De most már mindkét mozdony a bányavezetőség irányításá­val működik, és megoldódott a bányafa-elíátás. A 100 vagonos üzem zavar­talanabb termeléséhez az üze­mi tanács azzal is hozzájárult, hogy kezdeményezésére beve­zették a villamos szállítást. Ez eleinte nehézségekbe ütközött, mert a bánjm kötélszállításra volt tervezve, s ezért a szűk vágatokba nehéz volt elhe­lyezni a síneket, A talpfák rögzítését merevítő talpfákkal sikerült megoldani. A ..népes” (munkásokat szállítja) is biz­tonságosan közlekedik a ki­világított vágatokban. Ezeket a feladatokat vállalta az üze­mi tanács és el is végezte. De a jegyzőkönyv új melegítő he­lyiségek berendezéséről is szól, amiket hiába kerestem, a bánya területén nem talál­tam meg seholsem. Mindösz- sze egy 30 személyes melege­dőt lehet felfedezni a fatele­pen, elég viharvert állapotban A kísérő bányászok még en­nek is örülnek, mert azt mondják, ezelőtt, még ilyen sem volt. A legényszállás ügye egyre húzódik, pedig az üzemi ta­nácsnak kellene kimondani a végső szót, szükséges-e a szálló, vagy iroda legyen be­lőle. Sok munkája van az üzemi tanácsnak, a Gyöngyösi XII- es aknánál. Most még csak a kezdeti lépéseknél tartanak, de munkájuk nyomán már most könnyebben, gyorsabban halad a termelés. KOVÁCS JÁNOS sérüléseken át történik. A fo­nákon azért, mert a növény kapui, a gázcserenyílásai fő­képpen ott találhatók. Mis egy 10 cm széles szőlőlevél színén 2000—4000 gázcsere- nyílás van, addig a Ion ók ár 4 millió! A sérüléseket a jég­verés okozza, s ezeken a he­lyeken a szaporítósejtek aka­dálytalanul behatolhatnak a>~ élő sejtekhez. A peronoszpóro szaporító sejtjei csupán víz­ben úszva juthatnak a szőlő­be. elsősorban a leveleken, kisebb részben a fürtökön át. Az elmondottakból követke­zik, hogy nem az a jó szőlő- gondozó, akinek már messzi­ről kék a szőlője, hanem az. aki elsősorban a levelek al­jára juttatja a ködszerű per- metlevet, de érje a fürtöket is. Ahányszor esik az eső. anv- nyiszor permeteznünk kell. mondják a termelők. Viszont, a szakemberek megállapítot­ták, hogy az első fertőzéshez legalább 10 mm csapadék és + 13 C fok hőmérséklet szük­séges. A későbbi fertőzések­hez fele nedvesség is elegen­dő. Tehát a hőmérséklet és a csapadék mennyisége szerint előre jelezhető a peronoszpó- ra. veszély! így szinte biztos- san védekezhetünk e vesze­delmes betegség ellen és egy­úttal bizonyos felesleges per­metezéseknek is elejét vehet­jük. A természetben minden mozog, alakul, változik. így van ez a peronoszpóránál is. A sok évtizedes bordói lé per­metezéshez, úgy látszik, egyes peronoszpóra törzsek lassan alkalmazkodnak. Egyes helye­ken a kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy a bordói lé permetezése ellenére gomba- fertőzés történt. Ezért nagy- jelentőségűek az új gomba­ölő anyagokra vonatkozó tu­dományos és gyakorlati kuta­tások, mert ezekhez még nem alkalmazkodhatnak a gombák. Többféle szert találtak, közü­lük a DNRB (dinitrorodán- benzoll vált be legjobban. Egy nagy hátránya van: nem lát­szik a permetezés. Egerben, Gyöngyösön és máshol is folynak vele a kísérletek. A korszerű erdőgazdálkodás az élősködő gombákat már besorozta fegyvertárába. Rég­től ismerünk olyan rovarpe­nészeket, amelyek legyeken, sáskákon, hernyókon élősköd- nek. Ősszel nem hullanának tömegesen a legyek, ha egy rovarpenész moszatgomba nem végezne velük. AZ ÉLŐSKÖDŐ életmód teljesen háttérbe szorította a napenergiával történő szerves­anyag termelést. Az élősködő gombák a gazdaszervezetbe! élnek. Testük nem differen­ciálódott, nem fejlődött, ha­nem leegyszerűsödött. Egyben viszont nagyon előretörtek: a gazdaszervezetek felélésében, a rejtőzködésben és a zsák­mányuk szinte fortélyos meg­lépésében, amit a sokféle sza­porítóképletek is igazolnak. Különösen termesztett növé­nyeinket kedvelik, mert ezek az ember állandó óvó, bizo­nyos tulajdonságait kifejlesz­tő (pl. nagyobb termés, több levélzet, hatalmasabb gumó. stb.) tevékenysége hatására a természetben található vad növényekkel szemben kevésbé ellenállókká váltak. Az ember ezeknél útját áll­ta a természetes kiválogató- dásnak (szelekciónak). A nö- vénynemesítők éppen azérl olyan fajok, fajták előállítá­sára törekednek, amelyekben az élősködők elleni tulajdon­ságok is megtalálhatók. Fzt végzik a közelünkben Kom- polton is, ahol pl. Lelley Já­nos, a kiváló kutató rozsda­ellenes búzafajták nemesíté­sén fáradozik. Az élősködés sokféle módja sem a mikroszervezetek, sem a nagyobb gombák, a virágos növények életében nem esik egybe a fejlődés főirányával, a mind több szervesanyag ter­meléssel. A növényvilág törzs­fáján nemkívánatos fattyú­hajtásokként kapnak helyet. Az élősködők a fejlődés előre­vivő útját keresztezik, de csupán arra van erejük, hogy az életképtelen egyedek ki­gyomlálásával — állandó el­lentétként — mégis a fejlődés lényegében töretlen vonalát egyengessék. Dr. Hortobágyi Tibor a biológiai tudományok dok­tora. Élősködők a láthatatlanok kösött nos dr. Schlilberszky Károly által felfedezett burgonyává;, gombája is. A Trencsén megyei. Hornyán találta először 1888- ban. Ez a gomba azért is ér­dekes, mert jó példája a ki . zsákmányolok egymást sem kímélő harcának. Kühler több ízben a burgonyarák sok í nyugvó szaporító sejtjét (spó- i ráját) teljesen üresnek talál- ) ta; nem volt azokban sem plazma, sem sejtmag, sem zsírcsepp, Kitartó vizsgáiul során a d tapasztalta, hegy a burgonyarák spóráit egy má­sik gomba, a spórákon élős­ködő kisebb szervezet pusztí­totta el. . És most következik e legmeglepőbb tény: azt • is sikerült megállapítania, hogy a burgonyarák mikroszkóppal is alig látható élősködőjét még egy kisebb gomba pusztította: íme az emeletes élősködés! Vannak fejlettebb élősködők is az ősgombáknál. Ere!' egé­szen olyanok, mint a fonalas zöldalgák, pl. a békanyál. csu­pán nincs bennük zöld szín- anj^ag. Nevük is érré és szár­mazásukra utal: moszatgom- bák. Valószínűen színanyagu­kat vesztett fonalas zöldal­gákból alakultak ki. Akkor miért nem lettek állatokká? Azért, mert sejtfaluk megma­radt. oldott anyagokat szívnak fel és egészen hasonlítanak a fonalas zöld növényekre. A szőlőtermelő területek dolgo­zóit különösen zaklatja égj moszatgomba: a peronoszpóra vagy szőlőragya. Észak-Ame- rika a hazája, ott 1834-ben fe­dezték fel a szőlőnek ezt í legveszedelmesebb gombabe­tegségét. Európában Francia- országban észlelték először 1878-ban, s 1880-ban már ha­zánkban addig ismeretlen vész ütötte fel a fejét szőlő­inkben. Eleinte csupán a nyár végén mutatkozott, amikor már a szőlőkben nem sok kárt, tehetett. Azonban mindjob­ban otthonosan érezte magát nálunk, mind jobban alkal­mazkodott éghajlatunkhoz és szőlőfajtáinkhoz. így évről- évre korábban lépett fel és egyre nagyobb kárt okozott. 1891-ben egy éven belül 3,5 millió hl-ről 1,2 millióra esett a bortermés! Érthető, hogy 1896-ban létrehozták a Szőlé­szeti Kísérleti Állomást, más­néven az Ampelológiai Inté­zetet (Ampelologia=szőlész- tudomány) s vezetését egyik akkori legkiválóbb botaniku­sunkra: dr. Istvánffi Gyula egyetemi tanárra bíztak. Vi­lágszerte elismert kutatója volt a peronoszpórának, s ő dolgozta ki az ellene való harc módozatait. Párizsban kétízben kitüntették igen je­lentős munkásságáért. A VÉLETLEN is közreját- játszott az eredményes véde­kezés kidolgozásában. Fran­ciaországban 1878-ban csak­nem az egész szőlőtermés el­pusztult. Csupán ott maradt meg, ahol, ősi szokás szerint az útmenti tőkéket a tolvajok ellen meszes kékkőoldattal == rézgálicoldattal meglocsolták, így történt ez Bordeux (Bor­dó) városában is. Azóta az egész világon elterjedt a bor­dói lével történő permetezés. A gombát a rézgálic öli meg, míg a savanyú kémhatású és perzselő rézgálicot közömbösí­ti, emellett az oldat tapadását fokozza. A kutatók kimutatták, hogy a fertőzés a levelek fonákán, tehát az alsó részén és a HA A NÖVÉNYEK, állatok ílősködéséről, másnéven pa­razitizmusáról hallunk, leg­inkább a vérszívó állatok, s a lucerna veszedelmes pusztító­ja, az aranka, vagy az erdei fákon gyakori zöld bokrok: a fagyöngy és a fakin jutnak eszünkbe. Ezek és társaik je­lentős károkat okoznak, de mi ez ahhoz képest, amit a szabad szemmel nem látható élősködő, vagy parazita növé­nyek idéznek elő? Haladjunk a fejlődés mene­te szerint. A legrégibb élő' testek, a fehérjehalmazok ele­inte, az erősebb a gyengébbet, a nagyobb a kisebbel falta fel. Amint kialakult az ósi szervezetekben a színanyag, megkezdődött a napenergia segítségével történő szerves­anyag termelés. Ezzel az élet olyan mélyre ereszthette gyö­kerét, hogy az alkalmazkodá­sok révén egészen a mai ál­lapotáig juthatott. Igen ám, de az élő fehérjehalmazok nem mindegyikében alakul­hatott ki az új színanyag, így a színanyag nélküliek vagy elpusztultak, vagy hozzásímúl- tak a megváltozott környezeti adottságokhoz és rávetették magukat a gyengébb, a ki­sebb színanyagos lényekre, az ősalgákra. Ezek a színtelen, élősködő fehérjecseppek és a mai vírusok között nagy a hasonlatosság, hiszen a víru­sok kizárólag növényeken, ál­latokon és az emberen élös- ködnek. A vírusokhoz tartozó tagok pedig az élősködő bak­tériumokon is élősködnek. Ha a fágok nem lennének, sokkal nehezebb lenne életünk meg­tartása, sokkal többe kerülne egészségügyi intézményeink fenntartása. A mikroszkopikus kicsiny- ségű élősködők az ostoros szer­vezetekben éppúgy előfordul­nak, mint az algákon és a fejlettebb növényeken, az ál­latokon és az emberben. Csakúgy megtalálható rajtuk az ostor, mint az ostorosokon. Gárdonyi Géza egyik sétája alkalmával az egri melegvíz­ből sétabotjával kis moszat- csomót kotort ki. Hazavitte s megnézte mikroszkóppal. A Kiskerekes, nagykerekes c. el­beszélésében olvashatjuk, mennyire megragadta a nagy írót a zöld moszatcsomóban ragadozó kerekesférgek, ame­lyek gyorsanmozgó csilióikkal egyre sodorták testükbe a pa­rányi algasejteket, baktériu­mokat és a kis állatkákat. Az állatok pedig élőket gyakran falnak fel. Mennyivel szokat­lanabb kép tárult volna elé, ha a vízcsepphen növényi ra­gadozókat talált \rolna! A nö­vényi élősködők szaporító sejtjei olyan kicsik, hogy 500 darab hossza ad egy millimé­tert. És milyen gyorsan ro­hannak, alig lehet követni út­jukat. Mindegyik gömböcöké­ben sejtmag, plazma, zsír­csepp és még ki tudja hány­féle vegyület van. Gyors hely- változtatásukat hátsó végükön lévő. testhosszukat meghaladó ostor teszi lehetővé. AZ ÉLŐSKÖDŐ gombák közül legrégibbeknek az ős­gombákat tartjuk. Olyanok, mint a színtesteiket vesztett ostorosok, de ostoruk hátul van. Sokféle betegség okozói. Pusztítják a káposztapalántá­kat, a dohány ültet vényeket, a szoiőlevelek sejtjeit és még számos más növényt. Ilyen a kiváló magyar növénykórta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents