Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-29 / 57. szám
Versenyfelhívás a megye foidmüvesszövetkezeteihez Pártunk és kormányunk legutóbbi felhívása az ország lakosságához nagyban érinti a földművesszövetkezeti mozgalmat is, mely a takarékos gazdálkodásról szól. A felhívást szövetkezetünk legutóbb megtartott közgyűlése megtárgyalta és az abban foglaltakat teljes egészében magáévá téve. úgy határozott, hogy a földművesszövetkezeti mozgalmon belül, megyei viszonylatban versenyt indít a takarékosság fejlesztése érdekében. Meggyőződésünk, pártunk és kormányunk azt akarja, hogy a hazánkban folyó szocializmus építésével egyidőben a jó munka nyomán a dolgozó nép jóléte, kulturális ellátottságának színvonala párhuzamosan növekedjék. Ügy gondoljuk, ehhez szükséges, hogy a jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket, egyszóval gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén, így a földművesszövetkezeti mozgalmon beiül is. Fentieknek megfelelően a takarékos gazdálkodás területén az alábbiakat vállaljuk, melynek csatlakozásához felhívjuk a megye összes földművesszövetkezetét. 1. A kiskereskedelmi forgalom növelése és a költségszint csökkentése területén vállaljuk hogy az 1951. évi 5 639 000 forintos forgalmat 1958. évben 6 000 000 forintra növeljük. Az 1957. évi 474 000 forintos költséget pedig 1958. évben 430 000 forintra csökkentjük. Ezzel 1958. évben 54 000 forintot a költségeknél és a nagyobb forgalom után mutatkozó 39 000 forintos nyereségtöbbletet érünk el. 3. A káló elszámolások csökkentése terén az 1957 évben felmerült 35 000 forintos kálót 1958. évben teljesen kiküszöböljük, mellyel 35 000 forint megtakarítást tudunk biztosítani. 3. A göngyölegek használati időn túli díjainak teljes megszüntetését vállaljuk, így 1958. évben 4400 forint megtakarítást biztosítunk. 4. Az útiköltségek és fuvardíjak tekintetében vállaljuk, hogy az 1957. évben kifizetett 68 700 forintot 1958. évben 50 000 forintra csökkentjük, mellyel 18 700 forint megtakarítást érünk el. 5. A sajáterő források növelése tekintetében az 1958. évi részjegybefizetési tervünket 10 000 forintról 15 000 forintra teljesítjük, mellyel 5000 forint eredménynövelést biztosítunk, mindezzel 1958. évben 136100 forint megtakarítást. illetve eredménynövekedést érünk el és a saját-erőt az 1957. évihez viszonyítva, 1958. évben 5 %-kal növeljük. Kérjük a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályé* hogy versenyfelhívásunkat a megye szövetkezeteivel ismertesse. A verseny értékelésére a MÉSZÖV Igazgatóságát kérjük fel. Tarnalelesz, 1958. március 36. KOVÁCS ig. PÉTER sk., SZÁNTÓ ISTVÁN sk., küldöttgyűlés elnöke ' fmsz. igazg. elnöke UTASSY IMRE sk, fmsz. főkönyvelő A MÉSZÖV Igazgatósága a tarnaleleszi földművesszövetkezet versenyfelhívását helyesnek tartja és kéri a megye földmüvesszövetkezeteit, fegadják el a verseny feltételeit és csatlakozásaikat a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályával közöljék. t ............. ..... Ja vul a vagyonvédelem a földművesszövetkezeteknél Az elmúlt napokban tartotta közgyűlését a hatvani földművesszövetkezet. Urban István igazgatósági elnök beszámolójában többek között részletesen és sokoldalúan foglalkozott a vagyonvédelemmel Kihangsúlyozta, hogy a szakszervezet milyen segítséget ad ezen a területen a földművesszövetkezet vezetőségének és hogy minden termelési értekezleten foglalkoznak a szövetkezeti vagyon védelmével. Megdicsérik a jól dolgozókat és megbírálják azokat, akik nem jól végzik feladatukat a szövetkezet bármilyen területén. Ezirányu munkájuknak meg is lett az eredménye, mert az 1957. évvégi leltáraknál a felleltározott 38 üzemegység elszámoltatásánál mindössze egy dolgozó — H. Szabó Vincéné — számolt el 856 forintos hiánynyal. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a hatvani földműves- szövetkezeti üzemegységkezelői becsületesen számolnak el a reájuk bízott szövetkezed vagyonnal, a vezetőség pedig 1957. évben fokozta ellenőrzését és többet alkalmazta a meglepő, lecsapó leitárakat. Ezt tükrözi, hogy a tervezett 125 leltárral szemben 133-at vettek fel. Ezen jó munka után nekünk az a kérésünk, hogy a továbbiakban még jobb munkájukkal érdemeljék ki a tagság, a vezetőség bizalmát és elismerését. Aki pedig még mindig felelőtlenül bánik a földművesszövetkezet vagyonával, azt figyelmeztessék, ha ez nem használ, közösítsék ki soraikból és ne engedjék, hogy egy-két felelőtlen dolgozó miatt, esetleg rossz véleményt alkossanak a többi földművesszövetkezeti dolgozókról is. Hasonló javulásról számolhat be a Heréd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, ahol sajnos, az elmúlt időszakban talán a járásban leggyengébb volt a vagyonvédelem. Több mint ötven bírósági tárgyalása volt a földművesszövetkezetnek az elmúlt évben és 17 dolgozót kellett leváltani vagyonvédelmi hiányosság miatt. Ugyanis Sípos Sándor, Huszár János, Papp János és Finer Aladár súlyos tízezrekkel, de mondhatnánk, százezrekkel károsították meg a társadalmi tulajdont, a szövetkezet vagyonát. Az 1957. évi leltároknál a körzeti földművesszövetkezet összes hiánya a 20 elszámoltatott üzemegységnél mindössze 379.25 Ft volt. Ezt a szép eredményt kár voít Kovács István herédi húsbolt-vezetőnek, Zsíros Ferenc nagykökényesi ítalbol*- vezetőnek és Pólyák Imre nagykökényesi felvásárlónak párszáz forintos hiányaikkal elcsúfítani. Ha a tagság, a vezetőség dícséretét ők is ki akarják érdemelni, ajánljuk, hogy a jövőben jobban vigyázzanak a földművesszövetkezet vagyonára. Kristan Károly A termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek is tagjai lehetnek az új „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központ] á"-nak Boconádon is a jő gépi munkát igénylik s termelők A boconádi földművesszövetkezet tagsága, valamin* községünk dolgozói megelégedéssel fogadták a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ igazgatóságának együttes rendelkezését, melynek értelmében az 1958 évben a gépierővel vaíó szántást és egyéb mezőgazdasági munkákat a földművesszövetkezeten keresztül lehet elvégeztetni. így a szántási szerződés és egyéb gépimunkák lekötésével a földművesszövetkezet biztosítani tudja a nagyüzemi szántást, mely a termelőknek anyagiakban is igen komoly megtakarítást jelent. Reméljük azt, hogy ezzel az egyes gépállomási dolgozóknál elharapózott kivételezések megszűnnek, valamint nagyban elő fogja segíteni azt, hogy a végzett munka minőségileg is jobb legyen, mint ezelőtt. Ez biztosítható is, mert az elvégzett munkák átadásánál a gépállomás dolgozóján kívül a földművesszövetkezet körzeti felelőse, valamint a föld tulajdonosa is jelen lehet.- Helytelennek tartották a termelők azt a gyakorlatot is, hogy a gépállomás egyes dolgozói kényük-kedvük szerint végezték a gépi szántást. Most a földművesszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok azt várják a földművesszövetkezet vezetőségétől, hogy az eddigi hibákon okulva azokat kiküszöbölik és a jobb termelés érdekében a helyes munka- beosztással arra törekednek, hogy minden gépi munkát idejében, kifogástalanul végezzenek. Molnár Ferenc agr. Boconád. Italbolt átalakítás társadalmi munkával A MÉSZÖV megyei választmánya az elmúlt hét folyamán megtartotta első negyedévi ülését. A választmányi ülést Bocsi Imre, a választmány elnöke nyitotta meg, majd Bartolák Mihály, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tartott beszámolót. Beszámolójában többek között ismertette az elmúlt év eredményeit a földművesszövetkezeti mozgalom tekintetében és megszabta az előttünk álló feladatokat, melyeket a legutóbb megjelent párt- és kormányhatározatok állítanak a földművesszövetkezeti mozgalom elé. Kitért továbbá beszámolójában a MÉK-nek a „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjáévá történő átszervezésével kapcsolatos feladatok ismertetésére is. A beszámoló után a választmány tagjai behatóan értékelték a MÉK eddigi munkáját a felvásárlás és értékesítés területén és ezzel kapcsolatban több javaslat hangzott el. A beható vita után a választmány határozatot hozott a MÉK átszervezésére és jóváhagyta a „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”- nak alapszabályát. A választmány továbbá kimondotta, hogy a „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”- nak munkájába a szövetkezeti szerveket érdekeltté kell tenni. Eszerint a földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek, tszcs-k és egyéb szakszövetkezetek, részjegyeik lejegyzése és befizetése után tagjai lehetnek az új „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”- nak. Az egynapos termékeny vita után a választmány megválasztotta a „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”- nak ideiglenes 11 tagú igazgatóságát, valamint a 7 tagból álló felügyelőbizottságot. Az igazgatóságba többek között beválasztották Friss Lászlót, az atkári termelőszövetkezet elnökét, Kalicz Albint, a tar- nabodi szakcsoport intézőbizottságának tagját és Szarka Istvánt, a makiári földművesszövetkezet agronómusát is. A felügyelőbizottságban helyet kapott Vinczepapp Ferenc, az egri tsz. elnöke, valamint Szabó Mihály, a csányi földművesszövetkezet tagja. A választmányi ülés után a megválasztott igazgatóság és felügyelőbizottság megtartotta első ülését és intézkedéseket tett a szövetkezet cégjegyzésére, valamint tájékoztatót adott ki annak érdekében, hogy a megye területén működő érdekelt földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek és egyéb szakszövetkezetek tagként belépjenek az új „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”- ba. Amennyiben a földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek hamarosan tagként csatlakoznak és befizetik részjegyeiket a központnak, úgy még ez évben megtartják az első megyei küldöttgyűlést, ahol már a tagszövetkezetek küldötteik útján fogják megválasztani, illetve megerősíteni az új „Szövetkezetek Megye’ Értékesítő Központjá”-nak igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Reméljük, hogy az új „Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjá”-nak irányításával elkerüljük azokat a hibákat, melyek eddig a felvásárlás és az értékesítési munka területén fennállottak. Éppen ezért a megválasztott igazgatóság és felügyelőbizottság végezzen olyan munkát, amely a felvásárlás jó megszervezésével, az árpolitika helyes kialakításával — szem előtt tartva népgazdaságunk érdekeit — a földművesszövetkezetek, termelő szövetkezetek, de nem utolsó sorban a dolgozó parasztok megelégedését fogja szolgálni. SÜVEGES BENEDEK FÖLDMÜVESSZÖVETKE- ZETEINK a tavaszi munka beálltára 493 000 forint értékben vásárolnak mezőgazdasági kisgépeket, melyeket kölcsön formában a tagság rendelkezésére bocsátanak csekély használati díj ellenében. Több földművesszövetkezet erre a célra igényelt vetőgépet, magtisztító berendezéseket, szőlő- műveléshez szükséges ekét, trágyalékihordó lajtot stb.---------------------o.......................... A novaji földművesszövetkezet italboltja két helyiségből állott, mely már nagyon kopott, korszerűtlen volt. Fe- rencz József ügyvezető kezdeményezésére a szövetkezet tagsága társadalmi munkával átalakította a két helyiséget és szépen kifestve, kisvendéglő jelleget adott neki, melyben a község dolgozói ;obb kedvvel fogyasztják el majd a hűsítő italokat a munka után. SZTRANCSIK ZSIGMOND vált szövetkezet munkáját. Fenti dolgozók bemulatták, hogy hogyan kell áldozatos munkával segíteni és gyarapítani a közösség, a dolgozók vagyonát. Álljon példaképpen elvégzett munkájuk előttünk. Stepán László Novaj. * MAKLÁRTÁLYÁN 10 tagú szervezőbizottság végez lelkes munkát a vízhasználati társulás megalakítása céljából. Célul tűzték ki, hogy zöldség- termelvényeik mellett a legelőt, valamint a közeleső szántóföldi mezőgazdasági növényeket is öntözni fogják. ★ ADÁCSON az egyéni gazdák és a földművesszövetkezet szakcsoportjának tagjai a téli időszak alatt mezőgazdasági jellegű tanfolyániot indítottak be, melynek záróvizsgájához értek. A vizsgán több mint 20 dolgozó paraszt jelent meg, melyet a megyei tanács mező- gazd. osztályának főagronómu- sa vezetett le. A tanfolyam jól sikerült. Sok új és hasznos tapasztalatot sajátítottak el a hallgatók Most várják a kedvező alkalmat, hogy a tanultakat a gyakorlatban hasznosíthassák. „Földművesszövetkezef Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkantí Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly Uj 2. szám alá küldeni» A társadalmi munka értéke 2500 forintot tesz ki. Ebből a munkából kivette részét Papp Imre, Jánosi Sándor, Nagy Miklós, Papp József, Papp Sándor és Tóth István. A szövetkezet két alkalmazottja, Kovács Ferenc és Bi- rinyi István munkaidőn túl napokig segítettek. Az átalakított bolt takarításában, felszerelésének renbehozatalában nagy munkát végeztek: Fe- rencz Lajosné, Hegyi József- né, Dani Endréné, Birinyi Istvánná szövetkezeti tagok. A tagság nevében köszöne- tünket fejezzük ki nekik ezért az áldozatos munkájukért. A járási központ anyagiakkal is hozzájárult az italbolt kifestéséhez, hogy ezzel is segítse az újonnan önállóvá Létrejött a méhészegység Egerben 1956. augusztusában az egri méhészeti szakcsoport elhatározta, hogy a méhészeti célkitűzések tökéletesebb megvalósítására a szakcsoport átalakul 72 taggal méhészeti szakszövetkezetté. Ezt az irányvonalat a MÉSZÖV is helyeselte, városunk és a környék méhészeinek többsége is lelkesen támogatta. 1956-ban már csak néhány hónap jutott a nyugodt munkára, de még így is egyre népszerűbb lett a szakszövetkezet az addig tartózkodó méhészek előtt is és az ellenforradalom után mintegy 100-as létszámúra növekedett a tagság. A Budapestről elindított szervezkedés, mely az ellenforradalom után el akarta a méhészeket szakítani a földművesszövetkezeti mozgalomtól, és a ,régi kapitalista tendenciájú „Méhészegyesületet” akarta feltámasztani, Egerben is megbontotta annakidején a méhészek egységét. Akadt néhány ember, aki kihasználva az ellenforradalom utáni zűrzavart, a Méhészszövetkezet ellen igyekezett hangolni a méhészeket és nagyarányú szövetkezet-ellenes agitációt folytattak. Sikerült nekik néhány tájékozatlan méhészt félrevezetni és akkor megalakították Egerben is a méhészegyesületet. Céljuk persze a méhészszövetkezet felbomlasztása volt. Felelőtlen ígérgetésekkel csábították a méhészeket egyesületükbe és az alapszabályuk tartalmazott néhány törvényellenes pontot is (gazdasági tevékenység), de általában elmondható, hogy működésüket nem az alapszabályuk határozta meg. Sajnos, a megyei tanács illetékesei, mint felettes szervük, nem ellenőrizték tevékenységüket, így a méhészek megosztottsága igen sokáig fennállt és gátolta az eredményes előrehaladást. A földművesszövetkezeti mozgalom helyessége és a méhészek részére nyújtott támogatása azonban minden ellenséges érvnél és bomlasztó munkánál hatásosabban esett a latba és a Méhészszövetkezet egyre jobban erősödött. így tagjainak száma jelenleg 456 főre emelkedett. A méhészszövetkezet jó munkája meggyőzte a méhészegyesületben lévő méhészek többségét és 1958. március 16-án megtartott gyűlésükön kimondották feloszlásukat és csatlakoztak a Méhészszövetkezethez. A gyűlésen a méhészszövetkezet képviselője kijelentette, hogy a szövetkezet szívesen fogad minden becsületes méhészt a sorába és az így megvalósult méhészegység, mely a földművesszövetkezeti mozgalmon belül jött létre, mindenképpen gyorsítani fogja a közös méhészeti célok eredményes megvalósítását. Ezzel nemcsak a szervezett méhészeknek, de a népgazdaságnak is nagyobb hasznot ad majd a méhészkedés. A MÉSZÖV is örömmel üdvözli az így létrejött méhészegységet és a legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtja továbbra is az Eger és Vidéke Méhészszövetkezetnek, jó munkát és bő mézszüretet kívánva a méhészeknek. A GYÜMÖLCSTERMELŐ földművesszövetkezeti szakcsoportok szorgalmasan végzik a rtigyfakadás előtti permetezést. Feldebrőn, Verpeléten, Abasáron és Tódebrőn brigádokat szerveztek a permetezési munkálatok elvégzésére. * NOVAJ KÖZSÉGBEN víz- rendezési társulás .szervezését kezdték meg. Eddig 320 tag jelentkezett a társulásba. Céljuk a novaji patak szabályozásának elvégzése, amely eddig kiáradásával veszélyeztette a közeleső területeken lévő növényeket. A társult dolgozó parasztok eddig 6000 köbméter földet mozgattak meg a patak szabályozása érdekében társadalmi munkában.
