Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-29 / 57. szám
1958. március 29. szombat NÉPÚJSÁG 3 KOLACSKOVSZKY LAJOS: II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Velük szemben, a vörös rajvonal a felnémeti völgyön keresztben, a Zúgó-szőlőtelepet és a Dobic-malmot érintve, a Ráchegytől a Birkáig húzódott. A Rizskása malom felett a mieink erős gépfegyverállást építettek ki. A vörös lövegek a Rác-hóstyán, részint a Kővágóban, részint az Ár- nyékszalában nyertek elhelyezést. Az ágyúzás reggel fél nyolckor kezdődött. Az első két gránát a Széchenyi utca és a Maczky Valér utca sarkán csapott le. Féltízkor a csehek a hatvani városnegyedet lőtték. Az éppen országos vásárra begyűlt falusi nép, megriadva az ágyúszótól, hanyatt- homlok menekült jobbra, balra. Egyik egri atyafi búfelej- téni a pincébe igyekezett, azt a gránát éppen a pince lépcsőién sebezte halálra. Gál Márkusnak hívták az érdemes férfiút, aki így szomjan kényszerült útra kelni a csillagok birodalmába. A vörös tüzérség különbnek bizonyult a csehekénél; egyik ellenséges löveget a másik után némította el. A lövöldözésnek egy cseh és hat vörös katona esett áldozatul. A halottakat a felnémeti sírkerten kívül, a zsidó emlékkövek mellé temették. Déltájban hirtelen abbamaradt a lövöldözés, s kezdték a vörösök Egert kiüríteni. Miért? Egyesek tudni vélték, hogy elfogyott a muníció, mások szerint a vakhír ijesztette volna meg a mieinket, hogy Egerbakta felől cseh csapatok igyekeztek a vörösök hátába. Valójában máig sem tudjuk az okát a visszavonulás elrendelésének. A hadsereggel egyidejűleg a vörösőrség is elhagyta a várost, Füzesabonyba tette át a székhelyét. Idehozta magával a túszokat, magát az érceket is az oldalkanonokjá- val és még két más kanonokkal, akik közül az egyikről (Török Kálmán) kiderült, hogy az ellenforradalmár A tisztek május 1-én éppen a kánonok lakóházában- eldugott géppuskával riasztották a tömeget. A csehek Felnémetről féllek kimozdulni, hadicselt gyanítottak. Az új vörös hadiszállás Makiár. Az előőrsöket Kistá- lya előtt, az Ujmalom tájékán állították fel. Stromfeld bosszúsan értesült a visszavonulásról. Azonnali támadást követelt. „Védelmi vonal vételéről szó sem lehetett, - így szólt az utasítása, — az ellenséget támadólag kell visszavetni !” És Stromfeld helyesen ítélte meg a helyzetet. A másnap hajnalban elindított támadás tényleg gyors visszavonulásra késztette az ellenséget. A szép szál somogyi és zalai bakák Egeren, majd Felnémeten át ellenállhatatlan erővel vitték előre a frontot a szarvaskői völgyszűkületig, onnan tovább a Bélkő felé. Egy páncélvonat járt mindenütt a had előtt; ezt a páncélvonatot a csehek Apát- falvánál kisiklatták. Május 13-án már magáért Mikófalváért, Borsodszent- mártonért, Mónosbélért és Bélapátfalváért folyik a harc. A Cyilitka-kápolna környéke szinte belékerült a harc forgatagába. A mónosbéli harc nem volt erős, itt mindössze néhány ember pusztult el, köztük egy vörös katona. Bélapátfalván azonban formális ökölharcra került a sor; ud- varról-udvarra, kertről-kertre terjedt a küzdelem. A szilvásváradi cseh parancsnokság az erdők védelme alatt, a vádregényes Ko- rotna-völgy felől, a Panna- réten át próbált segítséget nyújtani Bélkő alján erősen szorongatott osztagainak, a vörösek azonban, élve a gyanúperrel, már előbb, jelentékeny fegyveres erőt toltak a Kőúton a csehek útjába. A vörösöket a tereppel jóismerős egyik felsőtárkányi erdész kalauzolta. Az ellenfelek a Ká- •ás-úton, valahol az Ördög(8. folytatás) hegy oldalában találkoztak. A harc igen rövid, de elkeseredett volt, a csehek véeülis tágítani kénytelenek. A bélapátfalvi harcoknak összesen 43 ember esett áldozatául, ezekből egy cseh, egy civil, 41 vöröskatona- A vöröskatonákat az ódon Árpádkori templomhoz közeleső sírkertben temették el egytömeg- ben. A balszámyon, Mikófalvánál összesen 19 embert veszítettek a mieink. A katonákat itt is közös sírba temették a sirkert szélében. A Bélkő alatti kudarc után az ellenség egészen Szilvásváradig hátrált. Az üldöző vörösök a szilvási erdőségekben lefolyt csatározások során ösz- szesen két embert veszítettek. IX. Eger megbiztosítása után sor kerülhetett végre a Tama- völgye felszabadítására is. Tormássy türelmetlenségében úgy tipeg-topog már Recsken, akár a tojó-galamb. Sűrűn küld stafétát Egerbe, a parancsnoksághoz, szót érteni, megállapodni valami közös tervben a csehek ellen. Május Í8-án a vörösök, körülbelül 160 puskával, hét gépfegyverrel titkon, feltűnés nélkül végre kimozdultak Egerből, elindultak Sírok felé, keresztül a baktai tölgyerdőn, hogy két tűz közé szorítsák a cseheket. Az egrieket Czvan- cziger Lajos őrmester (civilben bádogosmester) dirigálta Megállapodás szerint először Tormássy támad, éspedig Recsk felől, minél nagyobb hujjahóval, puskaropogtatás- sal. Tormássy a támadást megelőzőleg földre helyezett katonai sapkáiból hosszú csa- ■ tárláncot formált, valamelyik mély út mentén, hadd higgye az ellenség, hogy ott is vörösök vannak beásva a földbe! A csel sikerült. A csehek egész figyelme a sapkák ellen irányult. így aztán az egriek feltűnés nélkül felfejlődhettek Bakta felől, ágyújukat, gépfegyvereiket sem vették észre a csehek. Az ágyút a volt törzsőrmester, Kóczán, egri kőmíves kezelte, Lusztig Géza volt a megfigyelő. Ahogy elkezdték az egriek a koncertet, az ellenség tökéletesen megzavarodott. Meg sem próbálta felvenni a harcot, két tűz közt fejvesztve menekült észak felé. Tormás- syék, az egriek, s a hozzájuk hirtelen felzárkózó V. hadosztálybeli osztagok egészen Pétervásárig, azon is túl zavarták a futó cseheket A május 21-én kelt hivatalos jelentés szerint a vörösök Sírok és Pétervására körül egész cseh zászlóaljat ejtettek foglyul, 35 géppuskát és sok, nagyon sok hadianyagot zsákmányoltak. Nincs az a sakkjáték, ami több meglepetést tartogatna, mint ezek az előre-hátra való vonulások, össze-összecsapá- sok, lesvetések! A terep is nagyszerűen kedvez. Azonban képzelhetni, hogy érzik magukat a hadak-közé szorult falvak direktóriumai, állandóan Damokles kardjával a fejük felett! A fehérek bosszújától tartva, együtt utaznak az útrakelt sereggel, ágyúdörgés mellett, barátságtalan parasztok házainál kopogtatva egy falat kenyérért, egy bögre tejért, az éjszakát a boldogtalanok leginkább fagaly- lyakból rögtönzött tábortüzeknél kénytelenek átnyavalyogni, lefekszenek az egyik fülükre, a másikkal betakaróznak. És az ég ezen egész idő alatt (1919 májusában) komor, akár a kétségbeesés; az esőzésnek nincs vége-hossza; a Kékes, az Örkő, a Tarkő nap mint nap felhőkalapot viselnek. Mindazonáltal ezek a testilelki megpróbáltatások, ezek a hadi fáradalmak nem hiábavalók! Mert zavartalanul végbemehet a felvonulás Miskolc ellen. Május 20-án hajnalban Mályinál, Miskolc közvetlen- közeiében kezdődött a nagy offenziva és este nyolc óra öt perckor már vörös zászlót lenget a szél a miskolci postaépület homlokzatán. Az elsők, akik Miskolcra behatoltak, a fővárosi rostások, az istvántelkiek, az 6- budai hajógyári munkások A Sajószentpéterig visszavonult csehek május 23-án és 24-én ellentámadásba lendültek de a vörösök megállták a sarat. A Bükk nyugati szegélyén a vörös csaljatok a Sajóig, a Rimáig törtek előre; Putnok elesett. A Sajószentpéternél harcoló cseheknek immár számolniok kellett a hátbatámadás veszélyével. Ezért május 28-án megkezdték a Sajónál a visszavonulást. A vörös hadak előtt megnyílt az út Kassa, Eperjes, a Gránic felé. Az ötágú csillag sohasem fényesebb, mint ekkor! 1925 tavaszán Stromfeld arra a kérdésemre, hogy ezen örökké emlékezetes hadjárat alkalmával mi szerepet szánt a Bükknek, ezt válaszolta: — Ismeri elvtárs, az Argonneokat? Ez a hegység, közel a német-francia határhoz, 1792 őszén kiváló szolgálatot tett az újdonsült francia köztársaságnak. A poroszokat addig tartotta fenn diadalútjukban, amíg a jakobinus seregek felfejlődhettek. A Bükk a magyar Argonne. Fel nem használása aligha tette volna lehetővé Miskolc visszafoglalását. X. Május elejétől kezdve mindenütt kormányzótanácsi biztosok kerültek a vármegyék élére. így a központ szorosabb kapcsolatba jutott a vidékkel. Mostantól a megyei Munkás-, Katona- és Paraszttanácsok jelentősége csökken. A direktóriumok mint .fölösleges szervek, el- csökevényesednek, lassan visz- szafej lödnek. Hevesben az új megyefőnök Jackwerth Ede vasesztergályos, előbb budapesti lakos, május 7-én foglalta el hivatalát. A volt főispáni lakba költözött. Csendes ember, nem ^sok vizet zavart. De jó szocialista, s ami fő, tisztakezű! Egyike azoknak a derék férfiaknak, akik 1918 tavaszán Budapesten a nagy háborúellenes sztrájkot megszervezték. Emiatt büntetőszázadba osztották, s a front egyik legveszélyesebb szakaszara vitték ki. A mindenféle politikai és közgazdasági megbizotiaknak egész légiója segít a kormányzótanácsi biztosnak, nehogy fennakadás legyen a felülről jött rendeletek végrehajtásában. A központi nyilvántartás május 26-tól kezdve hatvan egynéhány politikai és gazdászati megbízottat tart számon a megyében. Egyike a legsürgősebb teendőknek, a katonai felszerelési tárgyak begyűjtése. Egerben május 13-án jelenik meg a kincstári holmik mielőbbi beszolgáltatására vonatkozó rendeletet. Ezeket még az őszirózsás forradalom kitörésekor hordták szét az elhagyott katonai raktárakból. Voltak, akik vonakodtak eleget tenni a meghagyásnak, a hatóság az ilyeneknél házkutatást rendelt el. A megbízottak aránylag rövid idő leforgása alatt tekintélyes mennyiségű egyenruhát, fegyvert, kulcsot, tarisznyát, hátibőröndöt, miegymást gyűjtöttek össze. A burzsoázia persze ezt úgy igyekszik feltüntetni, mint a tisztességes osztály levetkőz- tetését, a családi szentélyek bemocskolását. Általában minden alkalmat megragad a rágalmazásra, nyugtalanság keltésre, rémhírek terjesztésére. Amikor tervbevette a kormány az eddig forgalomban levő úgynevezett „kék” pénznek új, fehér pénzzel való helyettesítését, a burzsoázia rögtön elhíresztelte a hiszékeny parasztok közt, hogy ez a művelet egyértelmű a pénz tönkretevésével. A fehér pénznek nincs semmi ércfedezete. Hiába a plakátok figyelmeztetése: „Minden papírpénzért az állam szavatol! Ostobaság különbséget tenni pénz és pénz közt. Akár kék a pénz, akár fehér, minden pénz mögött megtalálhatod az állam jótállását!” Mindez falrahányt borsó! A paraszt nem hisz, az új pénzt elfogadni vonakodik, inkább eldugja az élelmet. Csak ékszerért, iparcikkekért, legfeljebb Kék-pénzért hajlandó cserélni. A drágaság persze nőttön- nő, a falvakat ellepik a batyuzók, a feketepiac virágzik. A spekulánsok, a siberek, a láncolok, a kupecparasztok kedvükre élik világukat és rövid idő alatt hihetetlen vagyonokat harácsolnak össze. A szocializálásra megért nagybirtokosok feladata volna élelmiszerellátmányokkal segíteni az éhező városiakon. A szocializálás azonban, bár már április 4-én megjelent az idevágó rendelet, bizony ólomlábakon jár. Budapesten csak június elején alakult meg a Szocializált Gazdaságok Kerületi Központja Pest megyére, Bácsbodrogra, Fejér megyére és Hevesre kiterjedő működési körrel. Ettől függően 23 járási felügyelőség létesült. Egerben a felügyelőség a megyeházán, Gyöngyösön a polgári leányiskola emeleti helyiségeiben rendezkedett be. A felügyelők, sajnos, képtelenek a helyzet magaslatára emelkedni. Kicsinyes, tedd ide—tedd oda emberek. És ez még a jobbik eset! Vannak azonban olyanok is, akik szinte szemmelláthatóan ösz- szepaktálnak a volt tulajdonosokkal és szabotálják a felülről jött rendelkezéseket. Másik nagy baj, hogy a volt cselédség — türelme fogytán — már rég elosztotta maga közt az uradalmi földeket. S a közös művelésről hallani sem akar. Bizony csak hosszadalmas, szívós, körültekintő munkával sikerült it+- amott az ellenállást leszerelni és a volt cselédséget jobb belátásra bírni. Közben elfutott az idő, s a városi lakosság az élelmezés, általában a közellátás tekintetében igen súlyos helyzetbe került. A hatóságok kénytelen, kelletlen, bevezetik a ieayrend- szert. Az újítás nem sokat használ.. A húsmizérián Eger tanácsa a mészárszékek szocializálásával és hatósági hússzék felállításával próbál segíteni. A fejadag hetenként és személyenként 70 dekában lett megállapítva. Gyöngyös inkább rekvirál. Házkutatásokat rendez a tehetősöknél. És nem hiába! A raktár gyanánt használt, volt Pannónia kávéházban rövid idő alatt nagy halomban gyűlt össze az eldugott liszt, gabona, só, szappan, cukor, szalonna. A Vörös Mát- ravidék szerint egyetlen nagyobb razzia során 36 mázsa búza, nyolc mázsa árpa, félmázsa rozs, kilenc mázsa bab 12 mázsa liszt, három mázsa zsír, 11 és félmázsa szalonna, 50 kilogramm szappan, másfélmázsa fehér cukor, 230 kilogramm só került elő a rej tekékből. Egri vörös nyomozók a városhoz közel, a Gallasy családnak Noszvajon levő kastélyában fedeztek fel igen jelentékeny mennyiségű közszükségleti cikket. Ám hiába pörkölnek rá a hatóságok a burzsoáziára, a gazdagok, s a láncolok csak nem szűnnek meg tovább sopánkodni. A bajokat túlozzák, szúnyogból elefántot csinálnak. Nincsenek tekintettel arra, hogy a megszületendő rendszer mekkora nehézségekkel kénytelen megküzdeni, kaján pofával szedik széf a még félig kész építmény állványzatát, s a készületien szobákra, üvegezetten ablakokra, mész- és maltermaradványokra, az elszórt cserepekre, az egész rendetlenségre rámutatva, messzecsengő hangon kérdik, hol az ígért pompa? — hol a szociális termelésből fakadó jólét? Mint Macankay írja valahol, ha ily nyomorúlt szofizmák győzedelmeskedhetnének, sohasem lenne jó ház, illetve jó kormány a földön. Június közepe táján már megint olyanok a közviszonyok, hogy elég egy szikra és lángra borul a lelkekben felgyűlt sok gyúlékony anyag Egerben ezt a szikrát a Forradalmi Kormányzótanácsnak a kolostorokat 'feloszlató rendeleté csiholta ki. (Folytatjuk.) űrjáraton a gyöngyösi mozikban Gyöngyösön naponta közel másfélezren mennek szórakozni a mozikba. Igen, szórakozni, de néha apró-cseprő bosszúságok elkedvetlenítik a mozilátogatókat. Valamelyik nap az előadásközti szünetben beszédbe elegyedtem néhány emberrel az előcsarnokban, — nekik mi a véleményük a mozik munkájáról, a filmekről általában. Leírom hát mindazt, ahogyan ők látják. — ÁLTALÁBAN elégedett vagyok a műsorokkal — mondotta Pók László pedagógus. A két mozi majd mindig Budapesttel egy időben vetíti a filmeket, s emellett a Puskin moziban a legjobb reprizfil- meket is megnézhetem. Nekem inkább a mozibajáró közönséghez lenne néhány szavam, s főleg azokhoz, akiket nagyon is illet. A mozi szórakozóhely, kultúrhely. Az ember nemcsak jó filmeket ak^>r látni, hanem kellemesen szórakozni is. Sajnos, egyesek erről megfeledkeznek, szemetelnek. De vannak olyanok is. akik bizony nem a legtisztább öltözetben jelennek meg az előadásokon. Tisztelje meg mindenki a másikat azzal is. hogy rendesen, tisztán öltözve jön el a moziba. Nem sötét ruha, estélyi ruhák viselésére gondolok, viszont a munkaruha a munkához való és nem szórakozóhelyre. — MINT ÁLLANDÓ mozilátogató, a bérlet bevezetését javaslom — kezdi nyilatkozatát Mészáros Tibor, Kisker árudavezető. A bérlet minden mozilátogatónak megkönnyítené a zavartalan, rendszeres moziba járást. Örömmel hallottam, hogy épül a szabadtéri, szélesvásznú filmszínház. Építkezésében mind magam, mind a Kisker. Vállalat KISZ- szervezetének fiataljai kivennénk részünket egy szombat délutánon írja meg kérem — mondotta Mészáros Tibor —, igen bosszantó az, ha a nézőtéren, egyesek fittyet hányva a közelében ülőknek, csevegnek. hangosan olvassák a feliratokat. De az is zavaró, hogy a késveérkezők a sötétben, a szűkre méretezett sósok között az emberek lábait tapossák. — ÉN HÖNAPRÓL-hónapra nem tudok megbarátkozni az előadások szüneteinek hangos hirdetmény-közléseivel, — panaszkodik Borbándi János éví- tészmérnök. Higgye el, elég hallgatni a szünetekben a régi, sokszor hallott hanglemezeket. Igazán, a mozik vehetnének már néhány új lemezt. Örömmel üdvözlöm a Szabadság mozi helyi kezdeményezését, a kísérő műsor utáni szünet beiktatását, és a nagy filmek egyfolytában való, megszakítás nélküli pergető- sét. — AZT TESSÉK megírni, hogy két órát eltölteni, hozzáteszem, kellemesen eltölteni, csak jól fűtött, nyáron pedig hűtött, jól szellőztetett helyiségben lehet — kezdte véleményét mondani Szabó Ferenc- né, a Vöröskereszt járási titkára. — Remélem már nem luxus, ha egy jegykezelő előadásonként párszor fenyővagy más illatú keverékkel végigpermetezi a nézőteret. A Szabadság moziról csak any- nyit, ha a tanács a hídig asz- faltoztatta az úttestet, a Városgazdálkodási Vállalat miért nem takaríttatja gyakrabban? — TÖBB FRANCIA, olasz és jugoszláv filmet szeretnék a gyöngyösi moziban látni — mondotta Koncz János, a városi Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — És hogy én sem maradjak ki a hibák felsoro- rolásából, tessék csak feljegyezni: miért nem bővítteti ki a Szabadság filmszínház szűk, alkalmatlan előcsarnokát? Hiszen a hidegben, a rossz időben várakozók százai préselődnek úgy össze, mint az üvegben a heringek. A Puskin Mozi esténként olyan kivilá- gítatlan, hogy a nem idevalósi alig találja meg. A mozi szépen rendbehozott homlokzatának fényárban kellene úsznia, ne pedig egyetlen, árva izzó világítsa portálját. Javaslom, hogy a tanács parkosítsa a Szabadság mozi környékét, hiszen oly elhanyagolt és barátságtalan. Pár pad is elkelne, jön a jó idő, a várakozás kellemesebb lenne ülve, mint á'csorogva. Mennyi kérdés, mennyi javaslat. mennyi igazság Csak öt emberrel beszéltem, és hányán tudnák még véleményükkel megtoldani. Az előadás végén aztán a Puskin mozi vezetőjének, Nékám Alajosnak ajtaján kopogtattam be. íme, most ő nyilatkozik: ÉN HOGYAN LÁTOM ... a moziba járó közönséget — erről szeretnék nyilatkozni. A közönség különböző rétegekből tevődik össze. Ez a közönség két órára a mozi nézőterén találkozik, s egy kollektív szórakozásban vesznek részt. A jelenlévők mind-mind más szemmel nézik és értelmezik a látott film jeleneteit, s ahhoz, hogy ez a kollektíva egyöntetűen, zavarmentesen szórakozhasson. műveltségre, kulturált viselkedésre, önfegyelemre van szükség. Ennek a kialakításán, a közönség nevelésén fáradozunk mi. a mozi dolgozói. Sok bajunk van az iskolás gyermekekkel, s a minden felügyelet nélkül, a késő esti órákban csavargó gyermekekkel. Baj van a szülőkkel is, akik néha erős és durva hangon kelnek ki magukból, ha gyermeküket nem engedjük be a nézőtérre. Meg kell érteniük, hogy a ma még szülői felügyelettel moziba jövő gyermek holnap anélkül jön, s egyszer csak észrevétlenül a gyerek kisiklik nevelésük alól. A SZABADSÁG filmszínház üzemvezetőjéhez egy kérdéssel toppantam be. Miért tesznek el a mozinál jegyet? Ezt a feleletet kaptam, olvassa el mindenki, aki már régen várt erre a válaszra. — A filmszínház kis befogadó képességű, az igény pedig igen nagy. Régen többen tetették el jegyeiket telefonon, mint akik sorban állva, a pénztárnál váltották meg. így perszé nem egyszer fordult elő, hogy a sorbanállók nem nagy örömére, hogy nem is kaptak jegyet egy-egy előadásra. A telefonon biztosított jegyet sokszor nem váltották ki a meghatározott időpontig, tehát a pénztár eladta. Ebből persze csak sértődöt- ség, panasz volt. Viszont ezekért a megmaradt jegyekért öldökölte egymást a jegyre várók nagy tömege. Nem mindenki rendelkezik telefonnal, protekcióra kapnak egyesek jegyet, mondták a sorbanállók. És igazuk van. Viszont több üzemnél van 'filmfelelős, s ahol még nincs, saját érdekükben válasszanak a dolgozók ilyen személyt, aki a kívánt napra elővételben a pénztárban, soron kívül délelőttönként megkaphatja a szükséges jegyeket. Kedves Olvasóm, mindkét szemszögből bíráltuk a mozit is, meg a közönséget is. Változtassunk hát hibáinkon, tegyük magunknak is. másoknak is kellemessé a kétórás szórakozást. MURAI JÁNOS A kormány felhávása nyomán Mindössze néhány napja jelent meg a forradalmi munkás- paraszt kormány felhívása az ország lakosságához a takarékossággal kapcsolatban. Ez a felhívás, a mi életünk még szebbé, még gondtalanabbá tételét célozza, máris visszhangra talált, elsősorban a fiatalság körében. így a füzesabonyi járás fiataljai harcot indítottak a takarékosságért, az önköltség csökkentéséért. Elhatározták, hogy véget vetnek a pazarlásnak életük minden területén. A sarudi gépállomás kiszistái 104 000 forintos anyag- megtalcarítást vállaltak. — A Pusztaszikszói Állami Gazdaság fiataljai nagyszabású vasgyűjtést szerveztek a gazdaságban és 870 forint értékű ócskavasat szedtek össze. A gazdaság maga is jó példával akar elöljárni a takarékosság terén, mert éppen a napokban fogadta el a Borsodi Gépállomások Igazgatóságának takarékossági felhívását és csatlakozott a takarékossági verseny- mozgaloű&as.
