Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-23 / 52. szám

1958. március 23. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 olx«. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása az ország lakosságához Magyar dolgozók! Munkások! Dolgozó parasztok! Értelmiségiek! Dolgozó nők! Fiatalok! Küzdelmes, de eredmények­ben igen gazdag esztendő van mögöttünk. Dolgozó népünk a párt és a kormány vezetésé­vel a szocialista tábor — mindenekelőtt a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével si­kerrel megvédelmezte szocia­lista építő munkánk vívmá­nyait. A magyar dolgozók ön­tudatos jó munkájának ered­ményeként — barátaink nagy­értékű támogatásával — be­gyógyítottuk az ellenforrada­lom ütötte sebeket. Népgaz­daságunk konszolidálódott, a termelés a legtöbb területen ma már meghaladja az ellen- forradalom előtti szintet. A dolgozó nép milliói jobban él­nek, mint hazánk történeté­ben bármikor. A párt és a kormány azt akarja, hogy a szocializmus építésével egyidőben a jó munka nyomán népünk jó­léte, szociális és kulturális el­látottságának színvonala szün­telenül növekedjék. Reális alapokon nyugvó népgazdasági terveink meg­valósítása biztosítja a terme­lésnek és ezzel párhuzamosan ezt követően a dolgozók élet­színvonalának megalapozott, a mindenkori lehetőségeknek megfelelő emelését. Megvan azonban a lehetősége annak, hogy a tervezettnél gyorsab­ban haladjunk előre. Ehhez az szükséges, hogy a jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a rendelkezé­sünkre álló anyagi eszközö­ket. Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén! Használjuk fel azokat az erőforrásokat is, amelyek ma még elfolynak a nemtörő­dömség, a pazarlás különböző csatornáin. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány a párt útmutatását követve — már eddig is számos takarékossá­gi intézkedést hozott. Emié-' kezetes, hogy még a múlt esz­tendő elején megszüntettünk illetve összevontunk több mi­nisztériumot. Ennek eredmé­nyeként az államigazgatási létszámban mintegy 20 ezer főnyi megtakarítást értünk el. A minisztériumok, a főhiva­talok számának, továbbá a létszámnak csökkentése lehe­tővé tette, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően 1957-ben irodahelyiségekből 4555 lakást alakítsanak át. A minisztériumok és állami főhivatalok által használt sze­mélygépkocsik számát igen jelentősen csökkentettük. A kormány 20 százalékkal csök­kentette az 1958. évben lebo­nyolítható hivatalos külföldi utazások költségelőirányzatát. Az ezévi népgazdasági terv előírásain felül további har­minc, ötven millió forint im­port megtakarítást írtunk elő. A beruházások területén ta­pasztalt jelentős hiányosságok megszüntetése céljából elren­deltük, hogy csak azokat az új beruházásokat lehet meg­kezdeni, amelyeknek gazdasá­gossági számításait már felül­bírálták. Néhány nappal ezelőtt' a kormány határozatot hozott az országos takarékossági moz­galomról. Kijelöltük az álla.- mi szervek tennivalóit. El­határoztuk, hogy biztosítjuk á szigorú állami fegyelmet. A leghatározottabban fellépünk minden tervszerűtlenséggel szemben, elejét vesszük an­nak, hogy az anyagi eszkö­zökkel való gazdálkodásban a terv túlteljesítése nyomán rendelkezésre álló anyag- és árutöbbletek elosztásában, a beruházások megvalósításában megsértsék a tervgazdálkodás szabályait. A költségvetési szervek munkájában a leg­nagyobb takarékosságnak kell érvényesülnie. A takarékossági mozgalom fő célkitűzése az, hogy segítse a népgazdaság gyorsabb fej­lesztését, az életszínvonal sta­bilizálását, illetőleg az or­szág gazdasági erejével arányban álló további szerény emelését. A takarékossági in­tézkedések nem csökkenthetik a tervekben. előirányzott élet- színvonalat. A költségek' csök­kentésé és ezen , belüj az ány ágtakarékosság nem von­hatja maga után a termékek minőségének romlását, a vá­laszték szűkülését. Az elpazarolt összegek min­den egyes dolgozót megkáro­sítanak, a megtakarított ösz­szegek minden egyes dolgozó javát szolgálják, — a takaré­kos gazdálkodás tehát min­denkinek személyes érde­ke, s ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud járulni. A kormány örömmel érte­sült arról, hogy megmozdul­tak Diósgyőr, Csepel, Sztálin- város, Borsodnádasd és a fő­város több munkásterületének üzemi dolgozói — közöttük nagyszámban ifjúmunkások, és javasolták üzemükben, az egész ország gazdálkodásában a legszigorúbb takarékosságot, követelték, hogy minden vo­natkozásban erélyesen és ke­ményen lépjenek fel az ille­tékes szervek a pazarlás, a népvaayon herdálása ellen. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt kormány helyes­li és minden magyar dolgozó figyelmébe ajánlja ezeket az értékes kezdeményezéseket. ,A kormány felhívással for­dul minden becsületes dolgo­zóhoz: a vezető állarhi és gaz­dasági szervekkel együttesen bontakoztassák ki az országos takarékossági mozgalmat, te­gyék . minden ténykedésükig kiterjedő, mindennapos fel­adatukká az ésszerű takaré­koskodást. Legyen a takarékosság a szocializmus építésének álta­lános módszere! Hassa át egész közéletünket, az egész társadalom és minden dolgo­zó gondolkodását és gazdál­kodását a takarékosságra va­ló törekvés! Takarékoskod­jék ki-ki a maga posztján, és sajátjaként vigyázza, és óvja a nép vagyonát, mindannyi­unk javára! A mi erőnk a tömegek ere­je — a dolgozó milliók lelki­ismeretessége, vigyázó szeme, naponta millió forintokkal gazdagíthatja népünket! Különös fontossága van an­nak, hogy ésszerűen takaré­koskodjunk az anyagokkal. A múlt évben a felhasznált vasérc 83, a kohó koksz 100, a fenyőfűrész áru 89, a pa­mut 100, a nyersolaj 60, a gyapjú 52 százalékát külföl­dön vásároltuk. Ha könnyű­iparunk az idén csak egyet­len egy százalékos anyagmeg­takarítást ér el, ez olyan nagy összeget szabadít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiával való takarékoskodásban is. A gaz­daságos tüzelési módszerek elterjesztésével, a kazánok gondos karbantartásával, illet­ve korszerűsítésével, a taka­rékos áramfelhasználással ezer meg ezer tonna szenet lehet megtakarítani. Ha csak egyet­len egy százalékkal is csök­kenteni tudjuk az évi szén­felhasználást, ez több mint 210.000 tonna szenet jelent a népgazdaságnak. Ez a mennyiség egy hónapig fe­dezné a háztartások szükség­letét. Az üzemi munka jobb meg­szervezésével, korszerű tech­nológiai módszerek alkalma­zásával, a selejt csökkentésé­vel nagymértékben eredmé­nyesebbé, hatékonyabbá, gaz­daságosabbá tehetjük a ter­melést. Munkások, műszaki értel­miségi dolgozók, vállalati tisztviselők! Kutassuk fel és hasznosít­suk az üzemekben a taka­rékosság minden lehetőségét! Legyen minden üzemünkben pontos és szigorúan megvaló­sított anyagnorma. Szervezzük meg az anyagok helyes táro­lását, a felhasználás lelkiis­meretes ellenőrzését. Az üze­mekben feleslegesen tárolt anyagokat, valamint a hasz­nosítható maradék és hulladék­anyagokat juttassuk vissza a népgazdaság vérkeringésébe Valósítsuk meg a szigorú ügyviteli és bizonylati fegyel­met. Növeljük a gépek és berendezések üzemidejét. Ja­vítsuk á munka és technoló­giai fegyelmet, használjuk ki jobban a munkaidőt. Hasz­nosítsuk jobban üzemi épü­leteinket. Kerüljük el a fe­lesleges beruházásokat. Csök­kentsük a ' rezsikiaddsokat, szüntessük meg a felesleges munkahelyeket, egyszerűsít­sük az üzemi adminisztrációt. A kormány továbbra is biz­tosítja, hogy az üzemek dol­gozói a többletnyereségből közvetlenül is részesedjenek. Minden forint megtakarí­tással a nyereségrészesedést növeljük! A közösség ügyé­nek szolgálata a legszoro­sabban összefonódik az egyéni érdekkel: Egész hazánk és benne minden tisztességes, be­csületes állampolgár javát szolgálja a takarékosság. Állami gazdaságok, er­dőgazdaságok, gépállomá­sok termelőszövetkezetek dolgozói! A kormány felhívja, kéri a mezőgazdasági termelés külön­böző területeinek dolgozóit, szakembereit, hogy óvják és védjék a társadalmi és a szövetkezeti tulajdont. Leplezzék le a közös vagyon, a népvagyon meg­károsítóit. Bánjanak gondosan a gépekkel, gondoskodjanak lelkiismeretes karbantartásuk­ról. A modern növényterme­lési és állattenyésztési mód­szerek alkalmazása, a mező- gazdasági munkák idejében történő gondos elvégzése, a takarmányok szakszerű keze­lése egész népünket gazdagí­tó eredményeket biztosít. Kommunisták, szervezeti munkások. KISZ-fiatalok. elvtársak! A kormány azt kéri és vár­ja a kommunistáktól, a szer­vezett munkásoktól, a KISZ- , fiataloktól, hogy olyan önfel- áldozóan és híven a legelső sorokban küzdjenek népgazda­ságunk fejlődéséért, a takaré­kossági mozgalom kifejleszté­séért, amilyen áldozatkészen küzdöttek az ellenforradalmi erőkkel szemben a néphata­lom és a szocialista fejlődés vívmányainak megvédéséért. A kormány azt kéri és várja, hogy az igaz ügyben igaz szó­val, személyes példamutatás­sal, találékonysággal, kitartó szervező munkával, — s ha úgy szükséges, kíméletlen le­leplezéssel is! — csatázzanak a rendelkezésre álló eszközök célszerű és leggazdaságosabb, feltétlenül a nép javát szolgá­ló felhasználásáért. Győzzék meg és lelkesítsék, mozgósít­sák ésszerű takarékoskodásra a gyárak, a bányák, a földek, a hivatalok és az intézmények dolgozóit. Kéréssel fordul a kor­mány valamennyi tömeg­szervezetünk és tömeg- mozgalmunk tagjaihoz és vezetőihez: támogassák te­kintélyükkel, minden erejük­kel az országos takarékossági mozgalmat. Segítsenek olyan közszellém és közérkölcs meg­teremtésében és megszilárdí­tásában, amely nem tud sze­met hányni a pazarlás, és könnyelműség felett, amely nem tűri gazdasági erőink gyengítését, amely szót emel a közvagyon gondatlan vagy felelőtlen . kezelése ellen. Segítsék elő, hogy a takaré­koskodás mindennapi életünk. szerves részévé váljék. Magyar dolgozók! Népgazdaságunk egészséges és szilárd, a tervezett ütemben halad előre, gyorsítsuk meg előrehaladását — takarékos- kodiunk. Vigyük sikerre az országos takarékossági moz­galmat, mert agnek eredmé­nyei tovább gyarapítják szo­cialista hazánk erőit, igv lesz jobb, derűsebb és boldogabb a magyar dolgozó milliók éle­te. Budapest, 1958. március 20. KOLACSKOVSZKY LAJOS: n dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Gyöngyösön nem ment si­mán a néptanács megalkotása. Dr. Bozsik megüzente a kor­mánybiztos — főispánnak Egerbe, hogy nem tudna en­gedelmeskedni a városra rá- kényszerített néptanács hatá­rozatának, ha mindjárt be­csukják, vagy agyonlövik sem, föltéve, hogy csupán a forradalmi pártok kapnak he­lyet a néptanácsban. Köve­teli, hogy keresztényszociáli- sokat is nevezzen ki. Nagy füstje lett az üzenet­nek! Mind a megyei, mind a fővárosi sajtó felhörkent. Mi ez, ha nem ellenforradalom? Az egri ügyészség lázadás cí­mén azonnal eljárást indított dr. Bozsik és társai ellen. Dr. Módly László kormánybiztos —- főispán pedig belügymi­niszteri felhívásra titkárjával (Kolacskovszky Lajossal) feb­ruár 11-én kiszállt Gyöngyös­re megalakítani a néptaná­csot. Megkérdezte a plébánost, állja-e a szavát? Bozsik szó- ról-szóra ezt válaszolta: — Máskép nem cselekedhe- tem, mint ahogy ezt a lelki­ismeretem előírja. Ha a kor­mánybiztos — főispán úr az öszes pártokat, tehát a ké- resztényszociálisokat is meg­hallgatva nevezi ki a tanács tagjait, akkor megnyugszom a kinevezésekben. Parázs vita kerekedett. A baloldal semmiképp sem akart közösködni a keresz- tényszociálisokkal. De a plé­bános és fegyvertársa, dr. So­mogyi István ügyvéd addig esürték-csavarták a dolgot, hogy a 10 baloldali mellett Mt keresztényszociális mégis III. csak bejutott a városházára. Igaz, viszont, hogy a plébános kimaradt. De mit bánta!? A két keresztényszocialista úgy táncolt a tanácsban, ahogy dr. Bozsik Pál akarta. A reakciós polgárság per­sze isteníté a „bátor” plébá­nost. A képviselőtestület még november havában elhatároz­ta, hogy Bozsik arcképét ér­demei elismerésképp olajban festeti meg a város közgyűlé­si terme részére. A gyöngyösi néptanács feb­ruár 16-án tartotta első ülé­sét. V. Az 1919. XVIII. te. gazda­sági életünket a kor kívánal­mainak megfelelően kívánta átalakítani. Főcél: mielőbb végezni az uradalmakkal! A köztársaság elnöke, maga Károlyi Mihály óhajtott jó példával elölj árni, amikor Hevesben 17 falu határában elterülő, kereken 38.000 ka- tasztrális hold birtokát első­nek ajánlotta fel kiosztásra. Az első kapavágás február 22-én, a kápolnai emlékmű­nél ünnepélyes keretek közt ment végbe. Az elnökön kí­vül jelen voltak Berinkey Dénes dr. miniszterelnök, Garami Ernő kereskedelmi, dr. Vass János vallásügyi, Búza Barna földművelésügyi miniszterek, Mayer János és Szabó István népgazdasági ál­lamtitkárok, a vármegye fő­ispán kormánybiztosa, az al­ispán, a járási főszolgabíró, stb. stb. Az emlékdombhoz Károlyi Mihály lapátolta az első földet, úgy következtek sorban a miniszterek, az ál­lamtitkárok, egy rokkant ka­tona, egy hadiözvegy és még sokan. A halom szemlátomást nőtt—növekedett. A kegyele- tes aktust a Himnusz hangjai rekesztették be. Az ünnepséget megelőzően repülőgép jelent meg a kör­nyékbeli falvak felett; a béke galambjai szálltak ki belőle, s a leszórt röpcédulák a kö­vetkező felhívást tartalmaz­ták: „Kezdődik a nép föld­höz juttatása! A népé lesz a föld! A földmívelő nép föld­höz juttatását vasárnap, 1919. évi február hó 22-én, délután 10 órakor kezdjük meg Kápolna községben. Ott lesz Károlyi Mihály, a Ma­gyar Népköztársaság elnöke, s ott lesznek a kormány tag­jai. Jöjjön oda ezen a napon mindenfelől a környék népe! Hallgassa meg az országos földbirtokosztás meghirdeté­sét!” A földhöz juttatott szegény­ség nevében Medveczky Já­nos, áldebrői kántortanító mondott szívből jövő köszö­netét az államfőnek. Az első, aki földet kapott, Antal János 30 éves, kápolnai földmíves, rokkant katona, három gyermek atyja. Kár, hogy az egyszerre je­lentkező kül- és belpolitikai bonyodalmak miatt a földe­ket nem volt idő szétosztani a rájuk szorult törpebirtoko­sok és a nincstelen parasztok közt. fl proletárdiktatúra i. A kikelet első napján Buda­pesten kikiáltották a proletár- diktatúrát. Egerben a diktatúra kikiál­tását Kolacskovszky Lajos je­lentette be a Munkástanács március 22-i esti gyűlésén. Az emlékezetes gyűlés a város­háza nagytermében folyt le, amely ez alkalommal zsúfo­lásig megtelt munkásokkal, katonákkal, haladó értelmisé­giekkel. Lájer Dezső elnökölt. Fergeteges taps fogadta Ko­lacskovszky bejelentését. Az emberek felállva éljeneztek. Többen összeölelkeztek. Min­denki egy új, jobb kor felvir- radását remélte. A gyűlés Lájer Dezsőt nép­biztosként állította a megye élére. Kolacskovszky Lajos lett az új alispán. A polgár- mesteri teendők ellátásával Fischer Manót, a rendőrkapi­tányság vezetésével Németi Lajost bízták meg. A törvény­szék új vezetője Káló Miklós, vörösdandárparancsnok Szita Mihály. A munkástanács elnö­ki szerepkörét Gyifka Ferenc műasztalos látta el. Gyifka bá­tor, soha meg nem alkuvó szószólója a munkásérdekek­nek és a szocialista törekvé­seknek. Az utca népével az alábbi plakát tudatta a nagy politi­kai fordulatot: „Mindenkihez! Az Entente erőszakossága folytán Magyarországon az intéző és végrehajtó hatalmat katona- és munkástanácsok vették át, hogy megmentsék az országot és a népet a vég­pusztulástól. Ennek folytán Eger városában és az összes karhatalmi alakulatok fölött az egri Katona- és Munkás- tanács intézkedik. Az ország érdekében felhívunk minden­kit, hogy higgadtságát, ko­molyságát a legteljesebb mér­tékben őrizze meg és munká­ját mindenki zavartalanul folytassa. Aki rabol, fosztogat, vagy bármi módon erőszakos­kodik, azt a karhatalom a helyszínen nyomban agyonlö­vi. Mindenki őrködjék a rend és a nyugalom fölött. Minden­ki vesse alá magát a Katona- és Munkás-tanács rendelkezé­sének. Eger, 1919. március 22. Az egri Katona- és Munkás- tanács.” Lájer Dezső pedig az aláb­bi körrendeletét bocsátotta ki: „A régi rend megdőlt. Nem akarunk lángba borult falva­kat, testvérkéz által kiontott holttesteket látni és ezért nem szabad, de nem is lehet ellen­állni a szocializmusnak, mely egy új vallás világmegváltó eszméjét hirdeti, a dolgozó tö­megek evangéliumát és ter­jedő, hódító erővel, kemény, dübörgő léptekkel közeledik kitűzött célja felé, hogy év­századok mulasztásait pótolja, bűneit jóvátegye. Elrendelem ennélfogva, hogy minden köz­ségben a proletárságból azon­nal Munkás- és Paraszttanács alakíttassák. Ennek kebeléből egy négytagú direktórium kül­dessék ki, járási székhelyen öt tagból álló, mely régi köz­ségi elöljáróság helyett a köz­ség ügyeit intézi. Ezen direk­tóriumok a Munkás- és Pa­raszttanács határozatainak végrehajtó szervei. Megalaku­lás után a Munkás- és Pa­raszttanács, valamint a direk­tórium tagjainak nevei és sze­mélyi adatai hozzám azonnal bejelentendők. A községi jegy­zők mindenütt a direktóriu­mok ellenőrzése alatt folytat­ják működésüket és kötelessé­gévé teszem az elvtársaknak, hogy velük szemben türelmet és megértést tanúsítsanak mindaddig, míg működésük a Munkás- és Paraszttanács ha­tározataival, illetve érdekei­vel. nem ellenkezik. A Mun­kás- és Paraszttanácsok felada­ta a személybiztonság, a köz­rend és a közvagyon felett féltő gonddal őrködni és oda­hatni, hogy munkáját minden­ki folytassa, mert csak így biztosítható a dolgozó töme­gek tiszta levegőjű, derült, fé­nyes, új világa. Felhatalmazni a Munkás- és Paraszttanácsot, hogy a községekben lévő fegy­vereket átvegye és a legkomo­lyabb, legmegbízhatóbb elv­társaknak kiadja. A megye te­rületén statárium van kihir­detve és figyelmeztetünk min­denkit, hogy ezen statárium nem a polgári osztályok sta­táriuma, hanem a dolgozó néptömegeké, amely kíméletet nem ismer azokkal szemben, akik a közrend, a személybiz­tonság és a közvagyon ellen vétenek; a rablókat, a foszto­gatókat, gyilkosokat tettenérés esetén minden további eljárás nélkül ott a helyszínen lövik agyon. A községi Munkás- és Paraszttanácsok kötelesek a Központi Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok utasításait mindenben követni. Eger, 1919. március 23. Lájer, s. k. Nép­biztos!” Ezenközben a megye és Eger vezetősége maga Is direktó­riummá alakult át. A megyei direktórium tagjai: Lájer De­zső (egyúttal a direktórium elnöke), Kolacskovszky Lajos, Fischer Manó, Németi Lajos. Fischer Manót április havában az eddigi párttitkár, Vályi Ist­ván váltotta fel. A város ügyeit intéző direk­tóriumba dr. Petrik Jenő volt tb. főszolgabíró, Szepesi And­rás földmunkás és Lóránt Gyula magántisztviselő kerül­tek be. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents