Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-02 / 34. szám
2 NÉPÚJSÁG 1958. március 2. vasárnap • • Ülésezett a Megyei Tanács Napirenden a megye kórházainak munkája Ez évben először ültek ösz- sze a megyei tanácstagok, hogy megvitassák Heves megye időszerű problémáit. A tanácsülés kétnapos volt, amelyen részt vett Pozsonyi István, az Elnöki Tanács hivatalvezetője és Puskás József az Egészségügyi Minisztérium kórházi osztályának vezetője. A tanácskozás első napján február 28-án két napirendi pont szerepelt a tanácsülés előtt, mégpedig a lejárt tanácshatározatokról szóló jelentés, és a megye kórházainak munkája, egészségügyi helyzete. Németh Mihály elnök megnyitó szavai után Pap Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese foglalkozott a lejárt tanácshatározatokról szóló jelentéssel, amit a résztvevők kiegészítés nélkül elfogadtak. Második napirendi pontként a megye kórházainak munkájáról mondott jelentést dr. Erdélyi Béla, az egészségügyi állandó bizottság elnöke. — A szocialista egészségügy alapelveit — kezdte beszámolóját Erdélyi elvtárs — a Szovjet Kommunista Párt 1919-ben tartott kongresszusa hagyta jóvá és szocialista egészségügyünk megteremtésében ezen elveket vettük alapul. A felszabadulásunk teremtette meg az új haladó, szocialista egészségügy kiépítésének lehetőségét. Következőkben a kapitalista egészségügy jellemvonásairól beszélt Erdélyi elvtárs. Elmondotta, hogy Egerben például, — de másütt is — a kórházak elsősorban a fizető- tüdőbetegek ellátására voltak beállítva. A kórházi költségek magasak voltak, így a kisemberek tönkrementek, ha kórházi ápolásra szorultak. Ezenkívül osztályok szerint ápolták a betegeket, voltak úgynevezett „különszobás”, kiváltságos emberek, akik a felsőbb társadalmi osztályokba tartoztak. A beszámoló következő részében elmondotta Erdélyi elvtárs, hogy 1957-ben 33119 beteget ápoltak 625 309 ápolási nappal. Ez annyit jelent, mintha például Gyöngyös város minden lakója kórházi ápolásban részesült volna. Pedig a költségek igen sokba kerülnek államunknak, mert 1957-ben egy kórházi ágy fenntartása 18 891 forintba került. A kórházak fejlesztéséről szólva ezt mondotta: — Államosításkor kórházaink a legelemibb gépi- és műszerfelszereléssel is csak alig voltak ellátva. Azóta minden kórházunkban több új, modern röntgen-gépet állítottunk üzembe, két új műtőt létesítettünk teljes felszereléssel, modern műszerekkel, alkotó gépekkel, Egerben és Gyöngyösön korszerű laboratórium létesült, ugyanakkor egy modern gyermekosztály, baleseti és sebészeti osztály. Az elmúlt évben a gép- és műszer-felszerelés bővítésére 363 000 forintot fordítottunk. Elmondotta, hogy a kórházak túl vannak terhelve adminisztrációs munkával, emiatt kevesebb idő jut az orvosi munkára. Az egri gégeosztályofi például másodorvos hiányában, már hónapok óta az osztályvezető főorvos végzi az orvosi adminisztrációs munkákat. Az ilyen lehetetlen állapotokat a közeljövőben meg kell szüntetni. A beszámoló hibát talált az orvosok etikai magatartásában. — Élesen elítéljük azt az orvost, — mondotta Erdélyi . elvtárs, aki megkülönböztetést tesz beteg és beteg köfcött, különösen, ha ennek a megkülönböztetésnek az alapja a beteg részéről nyújtott anyagi juttatás. Még mindig nem sikerült kialakítani azt a légkört, hogy ne várjanak külön honoráriumot a betegtől. Bár a betegek sem nyújtanak segítséget az etikai vétségek leleplezésében. A középkáderek alacsony számáról beszélt ezután Erdélyi elvtárs. A nagy forgalom mellett a szabadságok, megbetegedések idején néha ápolási nehézségek lépnek fel, mert kevés az ápolónő, és a középkáder, azaz a másodorvos. A kisegítő dolgozókkal való ellátottság is rossznak mqndható az országos normához viszonyítva. Mindez nehezíti a kórházak gyógyító munkáját. Államhatalmunk segítsége nyilvánul meg abban a tényben, hogy a járási és városi tanácsok egészségügyi csoportjai 1957-ben 1105 kórházi ápolási költség elengedése iránti kérelmet bírálták el, 1 556 900 forint összegben. Ebből az összegből 1 253 000 forint megfizetését engedték el szociális indok alapján, ez az egész összegnek 80.4 százaléka volt. — A betegek nyugalmának biztosítására — hangsúlyozta a beszámoló sok kívánnivalót hagy maga után. Egerben és Gyöngyösön, elsősorban az utca forgalma, zaja nagyon zavarja a betegek éjjeli és nappali nyugalmát. A közlekedési rendőrségnek jobban meg kellene követelni az utcai csendrendelet betartását és tiltsák ki a kórházak környékéről a vontatók közlekedését. Több helyt a betegek nyugalma érdekében kívánni való van a kórház belső csendje iránt is. Kettős ajtók beépítésével, s a folyosók gu- miszőnyeg-beburkolásával lehetne elérni a belső csendet. A kórházi gyógyszerellátásban hiányosságok mutatkoznak. Az újabban alkalmazásra került modern készítmények magas ára, valamint az egyes gyógyszerekből szükséges adagok egyre emelkedő volta kívánatossá teszi a gyógyszernorma felülvizsgálatát. Egyes modern gyógyszerek nehezen, vagy korlátolt mennyiségben szerezhetők be. De vannak egyéb hibák is. Az egri kórházi gyógyszertárban a gyógyszerész például akadályozza a megfelelő gyógyszerelést, mert betegesen vigyáz az anyagra, a forintkeretre, annyira, hogy sokszor a legszükségesebb gyógyszert sem kapják meg tőle az osztályok, Dr. Erdélyi Béla ezután beszámolt külön a hevesi, a gyöngyösi kórházban található hibákról, eredményekről, majd a szakorvosi rendelőintézetekről. Az utóbbival kapcsolat- tosan megállapította, hogy amíg 1952-ben 327 000 volt a megvizsgált betegek száma, addig az elmúlt évben 616 500. ra emelkedett ez a szám. Ezzel együtt azonban nem bővültek a rendelőintézetek helyiségeinek számai. Nagyfokú zsúfoltság tapasztalható és a rendelőintézetekben szolgálatot teljesítő kórházi orvosok munkája is megterhelt. Ajánlatos lenne intézkedni a rendelőintézetek helyiségeinek bővítésében. A beszámoló után a tanácsülés résztvevői tapasztalataik bővítésére meglátogatták az egri egészségügyi intézményeket, majd délután fél 3-kor vitával folytatódott a tanácsülés. Igen sok tanácstag elmondta véleményét a kórházi ápolással, az orvosok problémájával kapcsolatosan, ami azt mutatta, hogy szívügyüknek tartják a tanácstagok az egészségügyi helyzetet, a kórházak munkájának megjavítását. Hudák Imre tanácstag például javasolta, hogy állítsanak fel urulógiai osztályt is, mert ilyen betegségek kezelésére jelenleg csak öt ágy áll rendelkezésre. Murányi Gábor arról szólt, hogy szűnjenek meg a kórházak közötti különbségek, olyan vonatkozásban, hogy egyik kórházban jobb ápolásban részesüljenek a betegek, mint a másikban. Dr. Fejes István, a gyöngyösi városi kórház vezető főorvosa arról beszélt, hogy a betegek nyugalmának megóvása érdekében a 15—20 ágyas szobákat széttagolják, majd javasolta, hogy elsősorban a rendelőintézeteket fejlesszék, korszerűsítsék. Beszélt arról a problémáról is, ami a másodorvosokat aggasztja, hogy azok csak két évig vannak kinevezve, amit kétszer lehet meghosszabbítani, tehát bizonytalan állásuk, munkakörük. Dr. Németh Ferenc SZTK főorvos, (Eger), arra tett javaslatit, hogy a körzeti orvosi hálózatot is nagyon fontos erősíteni, dr. Hadfaludi László, a hatvani egészségügyi állandó bizottság elnöke pedig a sebészeti pihenő szobák felállítását javasolta. A vitában dr. Osváth Gábor a megyei kórház igazgatója is szót kért. Elmondotta, hogy a kórház dolgozói várakozással tekintettek a tanácsülés elé, mely megszabja a további feladatokat is. Beszélt az orvoshiányról, az ápolónők túlterheléséről és ígéretet tett, hogy intézkedik egyes orvosok kissé idegen, modortalan kórházbeli viselkedése ügyében. Néhány orvos ugyanis, éppen a túlterhelés miatt idegesen beszél a betegekkkel, bár ezen a téren már van javulás. Puskás József elvtárs az Egészségügyi Miniszter üdvözletét tolmácsolta, majd többek között az orvosok etikai magatartásáról beszélt. Ismertette, hogy most készül az orvosi rendtartás, ami megszabja az egészségügyi dolgozók helyzetét. Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt az utolsó hozzászóló. Elmondotta, hogy a tanácsülés előtt a pártbizottság ösz- szehívott 12 orvost és azoktól is képet kaptak a megye egészségügyi helyzetéről. Ezen a pártbizottsági orvosi tanácskozáson résztvevő orvosok is elítélték az orvosi praxis ellen vétőket, akik biztosított betegektől is pénzt kívánnak, azok jobb ellátása érdekében. — A szocialista egészségügy alakulásában — mondotta Putnoki elvtárs — objektív és szubjektív tényezők játszanak közbe. Objektív tényező az, hogy az állam költségvetéssel, felszerelések bővítésével, az orvosképzéssel gondoskodik a gyógyításról. Másrészt szubjektív az a kérdés, az orvos lelkiismereti kérdése a hatalmon lévő osztályhoz való gyógyítási viszony. Az egészség- ügyi helyzetet, a fejlődést nagyrészt befolyásolja ez a szubjetív tényező is. Többek között beszélt Putnoki elvtárs arról is, hogy mit értünk illegális magánpraxis alatt. — SZTK jogosulttól olyan helyen, olyan időben pénzt elfogadni, ahol ingyenesen jár a juttatás, az orvosi kezelés, ez az illegális magánpraxis gyakorlása. Ami ellen erélyes harcot kell folytatni, mert az ilyen orvosok az egészségügy vámszedői. Putnoki elvtárs felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell védeni a becsületes orvosokat az általános kollektív felelősségre vonás alól. Nem lehet azonosítani őket az egészségügy vámszedőivel. Magánpraxisra szükség van, hiszen sok az a beteg, aki nincs biztosítva. Ezeket is kell ápolni, ellenben olyan SZTK ellátást kell teremteni, ahol a beteg megnyugodva veszi tudomásul az orvos véleményét, javaslatát, s nem megy el a magánorvoshoz, hogy 5—600 forintos ráfizetéssel kapjon orvosi véleményt. Majd felhívta arra is a figyelmet Putnoki elvtárs, hogy foglalkozni kel az orvosok, középkáderek emberi problémáival is. A hozzászólások után dr. Erdélyi Béla válaszadása következett, majd a tanácsülésen elhangzott javaslatokat határozati pontként elfogadták. A tanácsülés szombaton folytatódott, ahol megválasztották a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjait, majd elfogadták a Heves megyei tanács rendelettervezetét a legelőgazdálkodásról. Utolsó napirendi pontként az indítványok, bejelentések, a tanácstagok interpellációs kérdései szerepeltek. A szombati tsmí-cíiiAc ismertetésére ' munkban NEMZETKÖZI SZEMLE „Forr a világ bús tengere,,... Talán szentségtörés költői szavakkal jellemezni azt, ami a lehető legtávolabb áll minden lírától, a verssor mégis találó napjaink nemzetközi politikájára. A központi kérdés változatlanúl a csúcstalálkozó”. Több mint valószínű, hogy még az idén létre is jön. És minél határozottabb alakot kezd ölteni ez a valószínűség, annál gyorsabbá válik a nemzetközi élet mozgása. Nem mindenütt azonos ütemben és nem is egyforma szélességben, de Angliában mindenesetre olyan erővel, amilyenre aligha találunk példát a háború befejezése óta. A csúcstalálkozótól függetlenül, de annak sorsét befolyásolva tovább folyik az ázsiai-afrikai népek felszabadulási harca, amire a tuniszi és algériai események világítanak rá legélesebben. Mindezek mellett, mint valami palackból kiszabadult szellem, új, bizonytalan körvonalú aggodalom kezdi körülfonni a nyugati világ politikusait és pénzügyi vezetőit: megáll-e az amerikai gazdasági visszaesés? Az új genfi találkozó napirendjén több mint valószínű a csúcstalálkozó. És ha a valószínűség a megvalósulásnak adja át a helyét, a napirenden minden bizonnnyal ott fog szerepelni a Rapacki-terv. Ez az egyik végkövetkeztetése a párizsi Le Monde vezető munkatársának, André Fontaine- nek is, aki hat egymást követő cikkben vizsgálta egy „Uj Genf” lehetőségeit,,. Mindent egybevetve — írta — a jelek azt mutatják, hogy amennyiben a kormányfők összeülnek, ez a terv a vita egyik legfőbb tárgya lesz”. Az az elképzelés hogy a két Németország, továbbá Lengyelország és Csehszlovákia területe atomfegyvermentes övezetté válljék, józan, mert nem követeli a nagyhatalmi erőviszonyok felborítását. A világ fennálló megosztottságából indul ki — épp ezért lehet tárgyalási alap — és ha ez megvalósul, hatalmas feszültségcsökkentő hatása lehet. Túl ezen, a kölcsönös ellenőrzés bevezetésének felvetésével, fő. próbája lehet egy későbbi általános leszerelési egyezménynek. Azokban a nyugati polgári körökben, amelyek nem idegenkednek egy Nyugat-Kelet közti párbeszédtől, a javaslatnak éppen ez az oldala keltett visszhangot. „Számunkra — hangsúlyozza a Le Monde már idézett cikke — pontosan az atomfegyverekre vonatkozó ellenőrzési rendszer lehetőségében’ rejlik a Rapacki-terv legpozitívebb vonása. Hiszen nem az akadályozta-e meg mindezideig a leszerelési tárgyalásokat, hogy nem sikerült egy ilyen ellenőrzési rendszert létsíteni?” A Le Monde okfejtése persze tipikusan nyugati érvelési mód és a célok is nyugatiak: az ellenőrzésre helyezni a hangsúlyt. Ha mindezt látjuk, az állásfoglalás akkor is előrevisz. A Rapacki- tervnek éppen az egyik nagy érdeme, hogy nem hagyta figyelmen kívül a másik oldal várható ellenvetéseit. NORSTAD KÖZBELÉP A Rapacki-terv nem szól Németország egyesítéséről. Közvetve, a légkör megjavításán keresztül kedvező hatással lehet azonban a német kérdésre. Ezt hangsúlyozta Rapacki külügyminiszter is az angol Timesnek adott interjújában. Az említett összefüggések és lehetőségek nyugatnémet politikai körökben is érthető izgalŰj államok a KözépkeleSen pT) * 8ßQrt*ff/ptHctvm tdgja/ ÍT"* *i00 1000 kW [gyesül! órab Knrlárusáq fi I [tm lerire/etlSröeer- ség diígujrab Knrlór,maggal IrdK-Joróéniai Föderáció I IZR hr^e! K.-'Kurváit i\it.'lif)dnuriS'Semlegesterület SZ,U Siorjetun/o ' Bl őr Srer/ó/iPSPS Omán ßc ßarut J.‘Jeruzsálem [TERRA 08 58-2 | A Közép-Keleti térség politikai arculatában napjainkban komoly változásoknak vagyunk tanúi. Megalakult az Egyesült Arab Köztársaság, amely Egyiptomot és Szíriát foglalja magába. Rövid idő múlva létrejött Irak és Jordánia uniójából az Arab Szövetégi Állam. Az Egyesült Arab Köztársaság területe 1,170.000 négyzetkilométer, lakosainak száma 27 millió fő. Az Arab Szövetségi Állam területe 540.000 négyzetkilométer, lakosainak száma 6.5 millió. Mindkét arab államszövetségre jellemző, hogy területeik óriási részében lakatlan sivatagok találhatók, s lakosságuk a folyók mentén, valamint a tengerparton tömörül. Az új arab államok ipara fejletlen, gazdasági életükben a mezőgazdaság játssza a döntő szerepet. Az Egyesült Arab Köztársaság szíriai részén futnak keresztül az Irakból, valamint Szaud-Arábiából kiinduló olajvezetékek. Ugyancsak e köztársaság területén vezet keresztül a Szuezi-csatorna, a világkereskedelem egyik egfon- tosabb víziútja. Az Arab Szövetségi Államhoz tartozó Irak területén található a Közép-Keleti olajmezők nagy része és ez jelöli meg egyúttal az országnak a világgazdaságban elfoglalt helyét. A két arab szövetség világpolitikában játszott szerepének legfontosabb jellemvonása, hölgy az Egyesült Arab Köztársaság anti-imperialista jellegű, az Arab Szövetségi Állam létrejöttét viszont reakciós célok határozták meg, azaz hogy területileg éket verjenek az Arab Köztársaság két tagja közé. Irak tagja az agressziós bagdadi paktumnak. Legújabb hírek szerint — Egyipton határától kb. 1000 km-re az Arab félsziget sarkán — a stratégiailag fontos helyen fekvő Jemen is az Egyesült Arab Köztársasággal kíván szövetségre lépni mat támasztottak. Az Adenauer kormány sietett eleve elutasítani a Rapacki-tervet, a közvélemény képzeletét azonban megragadta az atomfegyvermentesség és az enyhülés lehetősége. És ekkor lépett közbe Norstad tábornok, az Atlanti Szövetség főparancsnoka. Hívebben szólva, ekkor avatkoztak be azok az amerikai körök, amelyek ragaszkodnak az „erőpolitika” folytatásához. Ezek a körök és érdekeltségek „elengedhetetlennek” tartják, hogy Nyugat- Németországban atomfegyverrel felszerelt csapatok állomásozóinak és szerintük az amerikai egységek európai „jelenléte” elképzelhetetlen Nyugat-Németországban elhelyezett atomfegyverek nélkül. De nemcsak erről van szó. Norstad, Dulles és a többiek „ragályosnak” tartják a Rapacki-tervet, ameny- nyiben az megvalósul. Attól félnek, hogy nem lehet majd megakadályozni, hogy Franciaország, Olaszország és más nyugateurópai országok ne követeljék az „atomfegyver- mentes övezel” kiterjesztését saját területükre, ha egyszer Nyugat-Németországban létrejön. így történt, hogy miközben a nyugatnémet kormánypárt képviselői csoportja éppen arról vitatkozott élesen és szenvedélyesen, vajon elfogadható-e a Rapacki-terv nemzetközi vitaalapul, váratlanul Norstad tábornok sebtében elmondotta televízió? nyilatkozatát. A NATO fő- oarancsnoka nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy a nyugatnémet hadsereget szereljék fel atomfegyverrel és a köztársaság területén létesítsenek rakéta-támaszpontokat. Norstad támadása a Ra- packi-tervnek szólott, de a csúcstalálkozó gondolatára akart sújtani. Azt pedig nehéz elképzelni — hangoztatja a nyuagtnémet szociáldemokrata sajtószolgálat — hogy „Norstad Dulles külügyminiszter kifejezett engedélye nélkül követelte volna a szövetségi haderő atomfegyverekkel való ellátását, éppen most a „csúcstalálkozó előkésztő szakaszában.” Nagy hiba volna tehát lebecsülni a „csúcstalálkozó” ellenzőinek erejét és manőverezési képességét. Az enyhülés felé csakis az erők reális felmérésével lehet haladni. Minden jel arra mutat, hogy a feszültség csökkentésén fáradozó hatalmak és a tárgyalásokat követő társadalmi rétegek ezt a reális utat választották. (MTI) HÍREINK PÁRIZS (MTI) Saint-Étienne mellett egy szénbányában csötörtökön hányaomlás volt. Három bányász — közülük két arab életét vesztette. Párizs (MTI). Csütörtökön este négy ve í- kilenc főnyi disszidens csoport indult haza Párizsból, hazatérők között hat kiske van. Szombatén újabb kise csoport indul útnak. A pari magyar konzulátuson napi napra újabb disszidensek lentkeznek hazatérésre. CAPECANAVERAL (AP) Az amerikai légierő pér teken kilőtte a Thor ezeröi száz mérföldes hatótávolság rakétát. A szemtanúk állítása szerint a kísérlet sikere» volt. P á rí z s (MTI). A Szajna a francia főváros közelében több külváros alacsonyan fekvő házait elöntötte. Többszáz házat kiürítettek, és százával kellett kimenteni a lakókat az ár által fenyegetett épületekből. A károk máris rendkívül súlyosak.
