Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-19 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK # A Koreai Népköztársaságból jelentjük AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1958. FEBRUAR 19. SZERDA j Emberek közé — j j vagy emberek között | Nem egyszerű szójátékról £ I van szó, hanem a vezetés ' * nagyon fontos momentumá- j ról. Mondhatnánk azt is, I hogy alapkérdésről. Párt és í gazdasági vezetők, de szó- . J cialista életünk minden te- 5 x rületének vezetői és a ve- jj zetett nép együttes problé- J mái ezek. I A történelemből ismert — r s a tétel ma is érvényes —, . ) hogy a nép és a vezetők j J között — éppen a dolgok z S természetéből fakadóan — 1 bizonyos ellentét mindig 1 X jelentkezik. Természetesen I ? másképp a kapitaliz- | ) musban és másképpen ná- * I lünk. A szocialista társada- ( r lomban — ismét a dolgok J ) természetéből fakadóan —, j l nevezetesen, hogy a népből c í származik a vezetők na- > 5 gyobb része — ez az ellen- l 1 tét kisebb, de megtalálható. ( Természetesen ez később ' eltűnik, feloldódik, de ad- 1 dig hosszú az út, s ezt kel- £ í lene nekünk megrövidíteni, j I s a rajta lévő buktatókat í J eltüntetni. j í Nem célunk most mélyeb- x ' ben taglalni, hogy ezek az * ellentétek a vezetők és ve- J zetettek, között (amelyek 1 702 üzemi tanácstag Az üzemi tanácsok egyhar- mad részét már megválasztot­ták a megye üzemeiben. Ez- idáig 702 üzemi tanácstagot bíztak meg a demokratikus választások során. Az üzemi tanácstagok között 120 nő van, akiket főleg azokban az üze­mekben választottak meg, ahol a dolgozók többsége nő. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsától szerzett értesülés sze­rint még 30 üzemi tanácsot kell választani. Ma: TANULT MUNKASOKRA VAN SZÜKSÉG ★ PIROSKA-MEGÄLL0 ★ TUDOMÁNY-TECHNIKA ★ HATVANI MOZAIKOK ★ Nr.pról-napra fejlődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipara. Újjáépítették és ki­bővítették a Nampoi öntődét is. A helyreállítási munkálatokhoz a szovjet nép komoly anyagi segítséget nyújtott és a szovjet technikusok útmutatása mellett szerelték fel az üzem berendezéseit. Képünk a cinkolvasztóüzem agregátjárói készült. Április 4. tiszteletére 1 1 _______t j egyszer erősebben, másszor í » halványabban jelentkeznek) ) * miből adódnak. Talán elég * l arra utalnunk, amit Kádár r * elvtárs mondott egy alka- ) I lommal a parlamentben, X ] hogy mi, kommunisták, az r * ország vezetői, a nép érdé- ) * keit képviseljük, s ez nem i 1 mindig azonos az emberek / I óhajával. S azt hisszük, — J 1 ezen állítás igazsága volna 1 1 a dolgok kulcsa. S ha a r * kulcs megvan, már csak a { ! módszer hiányzik a zár ki- i nyitásához. A módszer pe- * j dig az ellentétek lokalizálá- 5 j sára és később végleges 1 * megszüntetésére nem lehet í más, mint az, hogy a kom- ) í munisták, elsősorban is a * ) vezető kommunisták, vagy í X akár pártonkívüllek, a nép ) r között éljenek Szóval, hogy * ) ne a nép közé járjanak, de / x közöttük is maradjanak, és ] r éljenek. * ) A mi feladatunk nem le- t j hét más, mint annak aí ) ( egyszerű dolognak a ma- J gyarázása, hogy a kommu- ( J nisták a nép fiai, a nép ér- ' ( dekeiért harcolnak, de ez a \ ) harc csak a néppel együtt 1 í vezet eredményre. * ( Igen ám, de a szónak hi- j 5 telre van szüksége. S ezt a ( i hitelt a funkcionáriusok ) ( tegnapi, fizikai munkától \ ' kérges tenvere csak félig < •j adja meg. Nap mint nan az ) ( emberekkel jó barátságban \ ’ élve, velük együtt szór~koz- í : va, vitatkozva, örülve bán- ) ( kóáva kell bizonyítanunk, 1 ' hogy nemcsak a népből I í jöttünk, de közöttük is ma- ( ( radtunk. | j Higyjék el, nem olyan * j nagy tragédia az, ha tegna- ) r pi munkatársaink nem alá- t 5 zatosan és áhítattal ejtik ki J \ nevünket, s ha ma <s ke- i x resztneviinkön szólítan k r í azok, akikkel ilyen viszony- J I ban voltunk. Kiforrott, in- > 1 teHigens vezető akkor érzi ' j hogy szeretik, becsülik [ j igazán, ha az embe- ) 1 rek bizalmasak hozzá, s ha i 1 a tisztelet határán belül is, ^ de nem tart,ált be vele r szemben azt a bizonyos há- 1 rom lépést. Az emberek j hajlongása: talmi érték. Az t emberek egyszerű szavai/és í a szemükből sugárzó szere- \ tét az igazi mérték. Csak J közöttük kell élni, s nagyon 1 szeretni őket, akkor az em ’ berek is bíznak bennünk és \ szeretnek bennünket — még í jobban a pártot és saját cle- 1 tűket. / Ä Gyöngyösi 34-es számú Autóközlekedési Vállalat párt- szervezetének februári taggyű­lésén a szakszervezet vezetői beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról, az 1958-as évi kulturális, szociális és sporttervekről. A taggyűlésen megjelent Nagy József KISZ brigádja és április 4. tisztele­tére munkaversenyre hívta az Autóközlekedési Igazgatóság brigádjait. A verseny célja, az önköltség csökkentése, a terv túlteljesítése, a munkafegye­lem megszilárdítása. A brigád tagjai megfogadták, hogy ki­közösítik soraikból azokat, akik lógással lazítják a mun­kafegyelmet és a vállalat va­gyonát dézsmálják. Csatlakoz­nak az „Ifjúsági Takarékossá­gi Mozgalom”-hoz, melyet a Mátravidéki Erőmű fiataljai kezdeményeztek és selejtanya- gokból ötezer forint értékű felújítást végeznek el. A KISZ- brigád versenyfelhívásában a balesetvédelem is szerepel, megfogadták, hogy vigyáznak egymás testi épségére, és ar­ra, hogy minél kevesebb mun­kanap vesszen kárba a balese­tek miatt. Halász Ernő Gyöngyös. Tízen léptek be hétfőn az erdőkövesdi Haladás TSZ-be Közgyűlést tartottak hétfőn az erdőkövesdi Haladás Terme­lőszövetkezetben. A napi prob­lémák mellett 10 új belépő felvételi kérelmét is tárgyal­ták a tsz tagok. A belépési kérelmeket jóváhagyták, s ez­zel 10 fővel szaporodott az erdőkövesdi tsz tagok száma. Ünnepi est Moszkvában Moszkva (MTI). Az SZKP Moszkvai Városi Pártbizottsága a külföldi kul­turális kapcsolatok bizottsága és a VOKSZ hétfőn este ün­nepi ülést rendezett Moszkvá­ban a Szakszervezetek Házá­nak oszlopcsarnokában a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alá­írásának 10. évfordulója al­kalmából. G. Zsukov, a Kulturális Kapcsolatok Bizottságának el­nöke bevezetője után, a ma­gyar és a szovjet himnusz hangzott fel, majd P. T. Ko­marov, a Legfelső Tanács nemzetiségi tanácsának elnök- helyettese mondta el ünnepi beszédét. Ezután Boldoczki Já­nos rendkívüli és meghatal­mazott miniszter mondott be­szédet. A beszédek után magas szín­vonalú műsorra került sor. II Petőfi-altáró bányászainak ötletei segítik a termelést Az „Élüzem" címért A Gyöngyösi 12-es akna adósságmentesen zárta az 1957- es évet és az új év másfél hónapja alatt tervét mindig 100 százalékon felül teljesíti. Jó munkájukkal akarják kiér­demelni az élüzem címet. Az önköltség-csökkentés lehetősé­geinek felkutatására, az áram- fogyasztás ellenőrzésére és csökkentésére bizottságot ala­kítottak, amelynek tagjai az el­ért eredményekről negyed­évenként jelentést adnak az üzemi tanácsnak. A robbantó­anyag takarékoságra is foko­zottabban ügyelnek. Sikerült is 15 százalékkal csökkenteni az egy tonna szén kitei’melé- sére szükséges robbanóanya­got. A pártvezetőségi tagok részt vesznek azon az öt-hat előadásból álló tanfolyamon, melyet a városi pártbizottság szervez. A tanfolyamon az ön­költségcsökkentési feladatokat, a termelési mutató értékelésé­vel és alapvető műszaki kér­désekkel, a termelés pártellen­őrzésének megjavításával fog­lalkoznak. A legutóbbi országgyűlésen sok szó esett, az olcsóbb, gaz­daságosabb termelésről, mint a népjólét további emelésének egyik feltételéről. Az ország előtt álló hároméves terv si­kerét is nagyban befolyásolja a termelés önköltségének csök­kentése. Minden üzemben, minden munkahelyen cél te­hát, többet és olcsóbban ter­melni, de nem a minőség ro­vására. Petőfibányán az újítási nap­ló tanúskodik legjobban arról, hogy a bányászok törekednek az olcsóbb termelésre — ész- szerűsítésre, a munka meg­gyorsítására. Az újítók közül például legutóbb Batta Ferenc és Hegedűs Béla tett javasla­tod a termelési költségek csök­kentésére. Gondot okozott ed­dig például a frontátszerelé­seknél a kaparófej gyors áthe­lyezése. Kézzel, hévérrel küsz­ködtek a nagy szerkezet áthe­lyezésénél és a két újító ja­vaslatára rablóvitla segítségé­vel húzatják át a kaparőféjet rendeltetési helyére. Az újítás jelentős időmegtakarítást ered­ményez, mert amíg kézi erővel 5 órába tellett a szerelés, most a rablóvitlával egy óra alatt befejezik a kaparó áthelyezé­sét. Egy másik jelentős újítás is született; a talpduzzadásos vá­gatok kőidomgyűrűs kiképzése. Eddig ezekben a vágatokban faidomgyűrűt használtak, ami nem volt megfelelő, mert a fa elkorhadt és a nagy nyomást Tíz év alatt két és félszeresére emelkedett a magY^r~szovÍ®f áruforgalom — Incze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozata — Hazánk és a Szovjetunió tíz éves gazdasági, kereskedelmi együttműködéséről Incze Jenő külkereskedelmi minszter nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A tíz évvel ezelőtt, megkötött magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási ' szerződéssel kapcsolatban elsősorban a két ország közötti külkereskede­lem fejlődéséről kívánok szól­ni. Ezalatt a tíz esztendő' alatt hazánk nagy politikai és gaz­dasági fejlődésen ment keresz­tül, amiben nagy része volt a külkeresekedelemi vonatkozá­sú fejlődésnek is. A Szovjet­unió és Magyarország között a külkereskedelmi forgalom évről-évre fejlődött és az 1949. évihez viszonyítva tíz év alatt közel két és félszeresére emel­kedett. — Árucsereforgalmunkra jel­lemző, hogy a Szovj'etunióbó! kilencven százalékban az ipar és a népgazdaság más ágai szá­mára nélkülözhetetlen anyago­kat és félkészárukat kapunk. 1958-ban például az importá­landó koksznak ötven százalé­kát, a nyersolajnak teljes száz százalékát, a hengerelt áruk hatvan százalékát, a fenyőfű­részáru hetven százalékát, a bányafának ötven százalékát, vasércszükségletünknek pedig kilencven százalékát. Olyan fontos importcikkeinknek, mint a réz, az ólom, a ferroot­vözetek, a vegyi alapannyagok nagy részét is a Szovjetunió szállítja számunkra. — Ezzel szemben a Szovjet­unió felé irányuló kivitelünk­ben mintegy hetvenöt százalék­ban gépek és finommechanikai készítmények szerepelnek, ami köztudomásúlag igen előnyös népgazdaságunk számára, hi­szen a feldolgozott nyersanyag szellemi és termelési munkafo­lyamat után kerül kivitelre. Ez az áruösszetétel magán viseli a barátság és az együtt­működés szellemében kialakí­tott gazdasági kapcsolatokat. Tartalmazza a kölcsönös elő­nyök alapvető elemeit, de sok tekintetben kedvezőbb Ma­gyarország, mint a Szovjetunió részére. A magyar export ösz- szetétele az elmúlt tíz év aíatt növekvő mennyiségben a ma­gyar ipari struktúrának leg­jobban megfelelő gép és finom- mechanikai cikkek irányába fejlődött. Különös súllyal kell ania rámutatnunk, hogy állan­dó piacot biztosít cikkeink ré­szére, ennek fontosságát akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban mi­lyen erőfeszítést tesz igen sok ország azért, hogy piacot talál­jon gép- és finommechanikai cikkei részére. Az elmúlt tíz év alatt a Szovjetunió több ízben nyúj­tott olyan gazdasági segítséget amelyet az előre nem látott események vetettek fel. Két rossz termésű évben kaptunk tekintélyes mennyiségű mező- gazdasági terméket hitelben és az első ötéves tervünk nagy beruházási ' objektumaihoz ugyancsak hitelben kaptuk a berendezési tárgyakat. Ilyen jellegű támogatást kapott ko­hászati-, vegyi- és gépiparunk. A közelmúltból legkiemelke­dőbb példa az ellenforradalom leverésében nyújtott segítség és az, hogy a Szovjetunió gaz­dasági vonalon elsőként és a legnagyobb mértékben sietett segítségünkre. Azt hiszem ma már minden józanul gondolko­dó, becsületes magyar állam­polgár előtt világos, hogy az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági helyzetből való fel- emelkedés, az infláció és a munkanélküliség elkerülése a szocialista országok és elsősor­ban a Szovjetunió nyújtotta gazdasági segítségnek köszön­hető. A múlt év tavaszán 1957. március 28-án kötött egyez­mény alapján a Szovjetunió egymilliárd rubel értékű árut szállított Magyarországnak, eb­ből is több mint hatvan szá­zalékot igen előnyös feltételű hosszúlejáratú hitelre. Ezen belül 240 millió rubel értékű, hatvan millió dollárnak megfe­lelő devizát is kaptunk. Ez a gyors és hatalmas segítség nagymértékben járul hozzá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány veze­tésével történelmileg rövid idő alatt konszolidáltuk politikai és gazdasági életünket. Tmíábbképző-taufotyam a Selypi Cukorgyárban A Selypi Cukorgyár répa­termeltetési felügyelőinek és munkatársainak egyhetes to­vábbképző tanfolyamot tar­tanak. A tanfolyamot Földi József a cukorgyár igazgatója nyi­totta meg, s az első előadást Tamás László elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó-bi­zottságának mezőgazdasági osztályvezetője tartotta a párt agrártéziseiről. Felhívta a tanfolyam részvevőinek fi­gyelmét, hogv tanulmányozzák e fontos tételeket és a gyár­hoz tartozó mintegy 40 ezer cukorrépatermelővel ismertes­sék a párt mezőgazdasági po­litikáját. A következő előadást Zsemberi Sándor, a gödöllői Agráregyetem rovartani tan­székének vezetője tartotta. A tanfolyam szombaton fejező­dik be. Mahunek Béla Selyni Cukorgyár sem fogta fiel. Máté Ferenc újítására eddig 200 folyómé­ter hosszan építettek be kő- idomgyűrűt, ami 23 ezer fo­rint megtakarítást eredménye­zett. Jelenleg is foglalkoztatja egy érdekes javaslat a bánya mű­szaki részlegét: mégpedig Pál Ferenc elgondolása. Újítá­sának lényege a következő: Az oldaltámfán nyugvó főte- fát, — ami eddig egész­ben került beépítésre, most ket darabból összeállítva ja­vasolja beépíteni. A főtefa csúcsosan, mintegy fordított elnyúlt V betű álljon az oldal­támfán, hogy nyomáskor ne törjön el, hanem csak meg- csukoljon. Természetesen a fő- tefát egy vaslap kapcsolná össze középen. Az újítást most bírálják el, s ha beválik, al­kalmazzák is. Mindent összevetve: az újí­tási mozgalom során sok érté­kes javaslat került megvalósí­tásra Petőfibányán, de ahogy a januári újítási felelősök ér­tekezlete megállapította: a to­vábbi eredmények elvégzésé­ért fokozni kell a szakszerve­zeti és az üzemi propaganda- munkát az újítók népszerűsí­tésével, az újítási mozgalom ki- szélesítéséért. Széljegyzet Nem is olyan régen hal­lottam ilyen kijelentést: ne­künk nem kell a kombájn, töri, szórja a szemet. S né­hány esztendővel ezelőtt arra is volt példa bőven, hogy a termelőszövetkeze­tek tagjai elkergették a kombájnost a földről. Nem kellett hozzá sok idő, hogy megváltozzon ez a véle­mény. Csak február köze pén járunk, az aratni való alig látszik ki a földből, de már viták, — helyenként veszekedések — zajlanak le azon, kié legyen, kinek arasson nyáron a kombájn. A tarnaszentmiklósi gép­állomás 12 kombájnja egy­szerűen már most kevésnek bizonyul, csak a tamaszent- miklósi Petőfi Tsz négyet követel földjére. Mi lesz még az aratás idején? Nem tudni, de egy már bizonyos: körülbelül ez az, amit dön­tő fordulatnak neveznek egy-egy nehezen megszo­kott újdonság bevezetésé­nél. (Z)

Next

/
Thumbnails
Contents