Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-16 / 22. szám

*958. február 16. vasárnap

NÉPÚJSÁG

Készül az első közös tavaszra a boltlogi „asszonyszövetkezet44

HEVES MEGYE délnyugati csücskében a Zagyva partján van Boldog. A szép nevű faluban egész sor új házat látni, melyek arról tanúskodnak, hogy sok jómódú ember lakik Boldogon.

Az emberek szívesen beszélgetnek, készségesen adnak felvilágosítást. — A tsz elnökét a tanácsházán találja most meg, — mondja egy csinos, népviseletbe öltözött menyecske.

—A Béke szövetkezet elnöke vagyok, — mutatkozik be máris egy fiatal, szőke asz- szony. Később elárulja, hogy mindössze huszonkét éves, két gyermek édesanyja. — Ezen ne csodálkozzon annyira, — mosolycdik el, mert nálunk Boldogon korán férjhez mennek a lányok. Miért lettem volna pontosan én kivétel?

A fiatal asszony a családi gondok mellett egy termelő- szövetkezet gondjait viseli a vállán.

— 1957. október 28-án alakult meg a szövetkezet —. mondja Varga Ferencné. Mindössze tizenkét tagja van, abból tíz nő. — Kár mosolyogni. — Úgy, ahogy mondom tízen vagyunk nők és csak ketten férfiak. Úgy is hívjuk magunkat „asszonyszövetkezet”, persze szívesen látjuk mi majd a férfi tagokat is.

— Elég nehezen tudtunk megalakulni, mert a megyén se akarták elhinni, hogy mi asszonyok is tudunk valamit. Pedig egy év múlva — higgye el, — már kézzel fogható bizonyítékaink lesznek.

— Jelenleg 192 hold földön gazdálkodunk. Ebből 152 szántó. Bizony, nagyon nehezek voltak az első lépések, igaz ma sem rózsás még a helyzetünk, de mit csinálj mik? Minden kezdet nehéz.

SZÖVETKEZETÉT akartunk, de pénzünk az hern volt, egy vas sem. A tanács látva, hogy bajban vagyunk, adott egy nádast, amiből csakhamar ötezer forint jövedelmünk szármázott. Utána gyorsan leszerződtünk nyolc hold cukorrépára és nyomban felvettünk hatezernégyszáz forint előleget. így jutottunk hozzá elég rövid alatt, adósság nélkül tizenegyezernégy- száz forinthoz.

Ebből a pénzből vettünk kocsit, egy lovat szerszámmal, és vásároltunk 40 darab melegágykeretet. Jön a tavasz és nekünk igen nagy terveink vannak. Mert a szükséges trágyát hordják össze a tagok, mert máshonnan venni egyelőre nincsen pénzünk. A tavaszi vetőmagvak nagy részét is mi adjuk össze. Ősszel már lesz miből viszavenni így a magunk erejéből szeretnénk boldogulni. Irtózunk az adósságtól, és megfogjuk a garast. Nem iszunk, nem dohányzónk •— teszi még hozzá nevetve.

Van 54 hold szép őszi búzájuk, amit időben elvetettek és igen jól telelt. Vetnek még harminc hold tavaszi árpát és 30 hold kukoricát. Pénzelni azonban elsősorban nem ezekből akarnak, hanem leszerződtek a hatvani konzerv-, gyárnak 4 hold paprikára, 1 hold zöldborsóra. A paprikamagot a gyár már le is szállította és azonnal földbe kerül, ha elkészül a melegágy. A földművesszövetkezetnél két hold káposztára szerződtek le.

Szóval, — amint látja meséli tovább — akad majd dolgunk a tavasszal, de én hiszem, hogy nem fogunk szégyent vallani.

— Nagyon bízom az asszonyokban, meg a két emberünkben is. Égy akarattal vagyunk és itt mindenki dolgozik szívvel-lélekkel. Segíteni fog sokat a gépállomás is, hisz csaknem minden géppel végezhető munkát a gépállomással végeztetünk.

A jövő évi tervekről is beszél Varga Ferencné elnókasz- szony.

— Egy kukoricagórét kell építenünk az őszre, aztán szeretnénk még három lovat, meg négy tehenet vásárolni. Valami épületet is csak kell szereznünk. Ha venni nem tudunk, magunknak építünk, de annyi biztos, hegy a jövő esztendő már sokkal könnyebb lesz, hisz mi igazán a semmiből kezdtünk az idén.

— A tavasz már nagy munkában talál minket. A földeken a melegágyaknál lesz elég dolgunk. Nyolcszáz darab üveg most érkezett meg a rámákhoz.

MILYEN JÓ hallani ezt a sok szép tervet, ennek a fiatal „asszonyszövetkezetnek” a programját. Akaratuk biztosíték arra. hogy a várt siker nem marad el. Jöjjön most már mielőbb a tavasz, mert Boldogon is nagyon várják.

SZALAY ISTVÁN

HdloSSo-e már

...hogy már egy évezreddel ezelőtt is használtak útjelző táblákat, már a vikingek sem tévedtek el.

...hogy a zürichi állatvédők egyesületének javaslatára a posta külön postaládákat szerel fel, amelyekben a lakosok elhelyezhetik a talált, vagy sérült állatokat. A ládákat minden félórában kiürítik, az állatokat először az állatkórházba szállítják, majd további gondozás végett az egyesületnek adják át

...hogy egy norvég katonát röviddel besorozása után leszereltek, mert kiderült, hogy allergiás s nem tudja az egyenruhát viselni, mert annak szövetétől bőr- gyulladást kap.

...hogy egy evőkanál méz elég ahhoz, hogy a részeg embert kijózanítsa. Legalább is pzt állítja New-York állam mezőgazdasági kísérleti intézete.

B©E0H*m8w©Iés, gépesítés — szőlőtermelő gazdaságok ©zé¥i termeiben

Elkészültek a tervek a szőlőtermelő gazdaságokban az új esztendő feladatainak megoldására. Mind a hegyvidéki, mind a homoki szőlőt termelő nagyüzemek azt tervezik a megyében, hogjr növelik a hozamokat és csökkentik a szőlő- termelés költségeit.

ß Hevesi íratni Gazdaság

szakemberei pár év óta folytatott kísérleteik eredményeként megtalálták azt a legesélyesebb metszésmódot, amely- lyel — egyéb anyagi ráfordítás nélkül — az itt honos homoki szőlő holdankinti hozamait gyarapíthatják. Úgy tervezik, hogy a korábbi 18 má/isa helyett így, egy-egy holdról 22— 22,5 mázsa szőlőt szüretelnek. A kialakult állandó munkásgárda szakismereteinek a növelésével pedig olcsóbbá is teszik a term elést: előreláthatólag egy millió forinttal csökkentik a költséget.

II Demaszlái Bílami Gazdaságban

276 hold területen foglalkoznak a gyöngyösi történelmi borvidék legjobb hegyi borszőlői aj tóinak termesztésév el. A hiányokat ezévben saját erőből pótolják: 35 000 gyökeres vesszőt telepítenek a tőkehiányos területekre, ezenkívül 50 000 zöldoltást is terveznek. A talajerőpótlással, a porozás-permetezés gépesítésével úgy akarják növelni a termésátlagokat, hogy a tervben szeMiért nem rak fészkei a kakuk?

\T alanyikor réges régen a ” madarak elhatározták, hogy fészket raknak. Úgy gondolták legjobb lesz, ha ki-ki saját ízlése szerint épít fészket és egyik se szól bele a másik dolgába.

Nosza, másnap el is kezdték a munkát. A sas szintekre, a bagoly odúba, a gerle alacsony bokrokra, a fecske eresz alá rakta a fészkét. Egyik száraz gallyakból épített, a másik fűszálakat hordot össze és puha tollal bélelte ki csinos otthonát.

Mindenki dolgozott, csak a kakuk tétlenkedett. Sorbájárta barátait és azoktól érdeklődött. Legelőször a sárgarigót kereste fel.

Mit csinálsz sárgarigó, — kérdezte. Mondd meg kérlek rigócska, hogyan kel) fészkét rakni? A sárgarigó jó szívű volt és szívesen megmagyarázta a fészekrakás tudományát.

— üzép, szép rigókám — türelmetlenkedett a kakuk, de nekem sokkal egyszerűbb fészek kellene. Olyan, amit kevesebb munkával is megépíthetnék. Tudod, nem akarok sokat dolgozni!

így a kakuk és ezzel már faképnél is hagyta a rigót és elrepült a gerléhez. — Mit csinálsz gerlécske? — Kezdett itt is érdeklődni. Ó kedves gerlém taníts meg engem is fészket rakni! kérlelte a gerlét.— Szívesen kakuk — válaszolt a gerlécske, csak kérlek figyelj ide! A kakuk egy darabig figyelt, azután mérgesen így szólt: — Nem tetszik a fészked gerlécske! Csak egyszerű gallyakból van rakva és nagyon kényelmetlen.

— Úgy? Hát akkor építs szebbet magadnak! és máskor ne kérj tőlem tanácsot, — mondta a gerle és kiadta a vendég útját.

A kakuk egyenesen a pa1 csirtához repült. Am a pacsirta fészkében is talált hireplő 21 mázsa helyett 25—26 mázsa olaszrizlinget, furmintot, hárslevelűt, Muscat Otho- nelt szüreteljenek. Az idén ősszel saját erőből gépesítik a feldolgozást is. így tizenöt százalékkal kevesebb lesz az önköltség.

Az Eger-Gyisngviisviífiéki Állami Pincsgszdaság eáiüzemeilíen

is hasonló célok vezetik a terv- készítésnél, a tervek valóra- váltásánál az egri, gyöngyösi borvidék világhírű termékeit előállító szakemberek. Itt különös gondot fordítanak az 1200 hold kiterjedésű hegyvidéki szőlők növényvédelmére. A gazdaság gépészei tavaly három nagyteljesítményű porozógépet készítettek, az idén újabb hármat állítanak munkába. A napi 50—70 hold teljesítményű, az egyszerűen kezelhető gépek a kézi munkaerő költségének 2—3 százalékáért porozzák a tőkéket. A holdankinti terméshozamok — a számítások szerint — 6—3 méterrel meghaladják a tavaly tervezett átlagokat. A gyöngyösi célgazdaság vezetői a termőszőlők jó ápolása mellett a szőlőfelújítási programnak is szolgálatot tesznek: húsz holdas anya l-élepüket újabb 17 holddal növelik, hogy a termelőszövetkezetek, egyéni gazdákat megfelelő, jó- minőségű, ' hegyvidéki szaporítóanyaggal elláthasák.

— Szinnyey —

bát és ráadásul ki is csúfolta a kis pacsirtát. — Majd nézd meg az én fészkemet, — kiáltott öntelten és otthagyta a pacsirtát is.

Lassan közeledett az este. A kakuk gondolta, hogy elmegy még a bölcs bagolyhoz is tanácsot kérni. Elindult és meg sem állt a bagoly odújáig.

— Köszöntelek bölcs bagoly, — üdvözölte a kakuk a madarak bölcsét. A bagoly még álmosan pislogott és csak fejével biccentett a kakuk felé. — Azért jöttem kedves bagoly, — kezdte a kakuk, hogy tanácsot kérjek tőled. Hogyan lehet kevés munkával nagyon szép és kényelmes fészket rakni? —

— Nézd kakuk, mondta a bagoly. Te lusta vagy és munka nélkül szeretnél boldogulni, így azonban sohasem lesz fészked! Azt tanácsolom hát, láss munkához minél előbb és dolgozz becsülettel, mint a többi madarak.

A kakuknak nem tetszett a bölcs tanács. Köszönés nélkül otthagyta a madarak bölcsét és elrepült az erdőbe. Reggel nagy lármát csapott és telekiabálta az erdőt. Buta madár a bagoly, nem ad okos tanácsot.

— A MAKLÁRI szociális otthon felszerelésének beszerzéséhez segítséget nyújt a szilvásváráén nőtanács is. Egy szoba teljes berendezésének a beszerzését vállalták.

Időjárásjelentés

Felhőátvonulások, az Atlanti- Óceánon elhelyezkedő nagykiterjedésű ciklonrendszer hetekig szinte egész Európát enyhe levegővel árasztotta el, de most már fokozatosan felbomlik és Kelet felé tolódik. Grönland és a Spitz- bergák felől kiáramló hideg levegő már elárasztotta szárazföldünk északi, északnyugati partjait

Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, néhány helyen futó eső. Időnként élénk délnyugati-nyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: négy-hét, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 12- 15 fok között, helyenként 15 fok felett. (MTI)

_A KÖZELMÚLTBAN a Népújság hasábjain bíráltuk az Egri 116-os számú Csemegeboltot. Estére elfogy az áru, kevés a választék, színét sem látjuk a Pesten kapható jobb árunak — írtuk.

Csütörtökön reggel nagy léptekkel siettem munkahelyem felé. Gyors testcselekkel kerülgettem a nálarnnál is jobban rohanókat. Félfordulat balra, aztán megtorpanok, alig hiszek álmos szememnek.. A kirakatok gondosan rendezettek, ízléses tálakon, különféle tortaszeletek, ínycsiklandozó parfék, zserbószeletek, amott őszibarack, gesztenye, narancs... Február közepén? Egerben? (Később megtudtam, hogy ezek marcipánból készült csodás gyümölcs utánzatok.)

Hihetetlen! Űj cukrászda nyílt itt? Nem, ez a „Nagy Csemege”. Ott a felirata! Indulok tovább, de a másik kirakat előtt egész kis röpgyű- lés. Közelebb férkőzöm, hát hát ott meg egy lakodalomra való hidegsült, franciasaláta, kaszinótojás, halkülönlegesség, sonka és rég nem látott kolbászfélék vigyorognak felénk az üveg mögül.

„Sörbet, füge, pálma, sok

[déli gyümölcs,

Mit csak terem a nagy

[Szultán birodalma,

Jó illatú fűszer és....”

Teltek múltak a napok. A madark puha fészkeikben töltötték az éjszakát, csak a kakuknak nem jutott sehol szállá.?. Hej, bánta már restségét nagyon. A fészkek megteltek tojásokkal és minden anyamadár fiacskáira gondolt. A kakuk is sorrajárta a madarakat. Szállást kért mindegyiktől, de hiába. Legalább tojásaimat költsétek ki helyettem, siránkozott, de süket fülekre talált. Nem segített senki a lusta kakuknak.

Azóta a kakuk minden tavasszal titokban más madár fészkébe tojja a tojásait és azok mit sem sejtve kiköltik, és felnevelik a kakukfiókákat.

A kakuk szégyenében elköltözött a ligetekből, a kertekből a sűrű erdők mélyére, ahol csak reggelenként halljátok hangját: kakuk... kakuk...

Ágakon, bokrokon tölti éjszakáit, mert fészketrakni még máig sem tanult meg.

ß^z. emberek okultak a kakuk restségén és ha valaki lustán, késlekedve végez valamit, azt mondják rá, úgy készül, mint a kakukfészek.

Sz. I.

Azon veszem észre magam, hogy bent az üzletben mormolom e vers szép zengésű sorait.

— Tessék parancsolni! — mondja mosolyogva a fehér- köpenyes elárusító asszonyka. Szemem még tétován mereng a pultra helyezett tömérdek finomságon, önkénytelenül nyelek egyet. Szemben a polcokon palackozott borok, szörpök és likőrök tarka sokasága. Igen, egy pillanat, de ennyi közül oly nehéz a választás — mondom.

AZTÁN AZ üzletvezető betessékel kis irodájába. Ott találtam a Megyei Tanács egyik kereskedelmi szakemberét és két „konkurens” üzletvezetőt. — Nos, mit szólnak ehhez a különleges meglepetéshez? — Nyugodtan beszélgethetünk, maguknál most nem sok vásárló akad — heccelődöm. — Ó, kérem, nem azért rendeztük a mai árubemutatót, hogy minden vevőt ide csaljunk — menti gyorsan n helvzetet házigazdám. — Eger nagy idegenforgalmú város. A helyi igények is gyorsan nőnek. Felmerült annak a szükségessége, hogy legyen olyan fűszer és csemege üzlet Egerben, ahol bő választékot találnak a vásárlók. Azonkívül a dolgozó nők „második műszakját” szeretnénk egy kicsit megköny- nyíteni változatos hideg-vacsorák árusításával.

Bizonyára a dolgozó háziasz- szonyok örömmel fogadják ezt a segítéget. Kényelmes és jó dolog az, ha az üzemből, a hivatalból való hazatérés közben beugorhatnak a Csemegébe és ízléses, változatos hidegvacsorát vásárolhatnak. Több idő jut a -—erekkel való foglalkozásra, a lakásápolásra, meg talán egy pár perc jut majd arra is, hogy egy kicsit olvashatnak asszonyaink, egy kicsit önmagukkal is foglalkozzanak. Az sem megvetendő, ha egy-egy baráti összejövetelre pár szendvicset, minyont vásárolhatnak és nem kell előző éjszaka a „dolgozó háziasszonynak” sütni-főzni.

De valamiről ne feledkezzenek meg, kedves asszonyok! Meghitt, családi ünnepen, — amikor nincs vendég, például házassági évfordulón, .vagy a férj névnapján, a feleség egyszerű, de ízléses főztjét nem pótolhatja semmi sem. Fehér abrosz, pár szál virág és a szeretettel tálalt kedvenc étel, higyjék el, néha jobban esik, a férjeknek, mint a Csemege- bolt ropogós malacsültie, mirelit körítésével és '■■tmd/i 'v>r- májú salátáival

Nem túlzás ez egy kicsit, ennyi rengeteg ínyenc-különlegességet felhalmozni. — kérdem a szakemberektől. — A dolgozóknak kenyér, o.icsú szalonna, meg kolbász kell! vágja rá gyorsan -- e^vik fű szeres.

VALÓBAN, a kereskedelem elsőrendű feladata, hogy a sz - les népréteget, a társadalmat, közszükségleti cikkekkel ein sa. Emlékszenek még azokr- az időkre, amikor azt hangoztatták, ho"~ a szó'* ” -Turbán nincs szükség koroskor lemre? Ez az álláspont és ilyen irányú intézkedések tű vésnék bizonyultak. A mi fej lődési fokunkon a kereskedő’ • met nem helyettesítheti semmiféle üzemi elosztás. A szocialista kereskedelem a nép-: ;, szolgálja. Célja ..em a nroíii, hanem a lakosság növek’ • szükségletének lehető legte) - jesebb kielégítése. Rossz emlék az ma már, hogy nyolc- tíz évvel ezelőtt a fűszereseknél csak Frank-kávét, meg planta-teát vásárolhattunk, kereskedelmi szervezeteknek érteniük kell ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a kereslet változásaihoz, szüntelenül javítaniok kell a fogyasztók kiszolgálását, el kell érniük, hogy a vásárlók kényelmesen, várakozás- nélkül szerezhessék be, amire szükségük van.

EZ A NAGY gonddal, és kevés fáradsággal megrendezett árubemutató jó alkalom lesz arra, hogy a vásárlók igényeit megállapíthassák, azokat az árufajtákat, melyeket a vevők megkedvelnek, igyekezzenek folyamatosan beszerezni és árusítani. Azt hiszem, az egri „Nagy Csemege” bolt kezdeményező lépést tett a kulturált szocialista kereskedelem célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

íme, akad még építő bírálat és közhasznú önkritika!

DB. FAZEKAS LÁSZLÓ

Ha a hegedűművész cipőt tisztít.

Jé étvágyai!...

A kritika talált és.... hatott