Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-15 / 21. szám

1958. február 15. szombat NÉPÚJSÁG 5 SO:: ÍJl Iftyhífiygtt A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA A íöldművesszövetkezetek szerepe és feladata a gépi munka szerződtetésben Szabadforgdmú vetőmagvakkal ellátás a földművesssövetkezetek útján Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány meg­felelő határozataival, illetve rendeletéivel biztosította, hogy a íöldművesszövetkezetek új­ból nagyobb szerepet kapjanak a mezőgazdasági munkák fej­lesztését illetően a felszabadu­lás utáni évekhez hasonlóan. Ma már helyesen, a földmű­vesszövetkezetek foglalkoznak a mezőgazdasági termelvények felvásárlásával, értékesítésé­vel, a szerződésesen termelt növény féleségek szerződtetésé­vel. Most pedig a gépállomá­sok gépparkjánál fennmaradó szabad kapacitásra szintén a földművesszövetkezetek kötik meg a szerződést a gépállo­mással, illetve az egyénileg dolgozó parasztokkal, a mező- gazdasági termelési társulá­sokkal, szakcsoportokkal és egyéb intézményekkel. Ennek nagy jelentősége van, mert a földművesszövetkezet egész te­vékenysége közelebb kerül a mezőgazdasági termeléshez és bővül kapcsolatuk a dolgozó parasztokkal. A megállapodás értelmében a gépállomások kötelesek a megkötött szerződés alapján a munkák elvégzéséhez szüksé­ges erő- és munkagépeket a földművesszövetkezetekhez ki­helyezni. Igv az erőgép min­dig akkor áll a dolgozó pa­rasztság rendelkezésére, ami­kor arra éppen szükség van. A dolgozó parasztokkal nem­csak fő idényenként, hanem e^ész évre megköthetik a szer­ződést. Akik egész évre meg­kötik a szerződést, azokat fő­idényben is elsőbbség illeti meg. Érdeke tehát mindenki­nek, hogy egész évre megkös­se a szerződést. Most folynak a tárgvalások a gépállomások és a földmű vesszövetkezetek között a gép­állomások több é\7i tapaszta­lata alapján. A szabadkapaci­tást Pgyelembe véve, egyes községekre most bontják a tervszámokat főidényenként, meghatározva, hogv ezen be­lül mennyi a talajmunka, szál­lítás stb. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a gépállomások megértőb­ben állnak ezen feladat meg­oldásához. Minden segítséget és tanácsadást megadnak a maguk részéről. A íöldművesszövetkezetek azzal, hogy a gépi munka szer ződtetést a termelési társulá­sok, szakcsoportok és zöm mel egyénileg dolgozó parasz tok felé végzik, nem kevesebb feladatot .vállaltak magúkra, mint azt, hogy a rendelkezés­re álló szabad gépkapacitást helyes szervező és irányító munkával maximálisan ki használják, továbbá talaj­munkavégzéssel — főleg szán tás, boron ál ás, hengere?«®, stb. — növeljék a termésho­zamot. Ha az fmsz-ek a mező gazdasági termelési társulások kai, szakcsoportokkal és az egyénileg dolgozó parasztok­kal úgy kötnek szántási mun kára szerződést, hogy a trak­toros legalább 12 holdat tud felszántani és eközben az első és az utolsó munkahely kö -eött megtett út nem halad'-' meg a 2 km-t, s a munkát előre így is utalványozzák, ak kor e munkát nagyüzemi mun­kának kell tekinteni és ez lé nvpmsen olcsóbb, mint a kis üzemi munka. Az így szervezett munka — a közeledő, összefüggő terült: ten végzett talajmunka — megérteti a dolgozó parasztok kai a gyakorlati tapasztalatok alapján a gépi munka előnyeit és közelebb viszi őket a nagy­üzemi gazdálkodás gondolatá­hoz és gyakorlatához. A földművesszövetkezetek­nek komoly erőfeszítéseket kell tenniök a megkapott terv- számok teljesítését illetően. Már is tapasztaljuk, hogy több fmsz. részéről — mivel a gépi­munka szerződtetés számukra eléggé újszerű feladat — nem látják biztosítottnak a meg­adott szabad kapacitás terv­számainak leszerződését. Igaz, hogy a gépállomások az el­múlt években, ha alapjában jól is oldották meg feladatai­kat, tevékenységükben hiá­nyosságok is fordultak elő. Több helyen túlszervezték a szabadkapacitásra az egyénileg dolgozó parasztokat és így az igényeket nem tudták időben kielégíteni, vagy egyes trak­toristák elsősorban azoknak szántottak, akik számukra bi­zonyos pénzösszeget, vagy bort juttattak. Volt olyan eset is, hogy a gépállomások igazgatói helytelenül csoportosítom ták a gépeket. Mindez nehezítette a munkát. Ha az fmsz-ek és á gépállomások hetyesen együtt működnek, akkor ezek a hi­bák nem fordulhatnak elő. Az említett hibákhoz hozzá­vesszük azt is, hogy falun is harc folyik a régi és az új kö­zött. A régi termelési mód­szerek képviselői, az általános felemelkedés ellenzői, a kulá- kok, igyekeznek minden mó­don lejáratni a gépi munkát, mert jól tudják, hogy a gép­pel végzett talajmunka ol­csóbb és a terméshozam na­gyobb. Márpedig, ha a termés­hozam nagyobb, több áruja van a dolgozó parasztságnak, több áru pedig több pénzt je­lent számukra. A dolgozó pa­rasztok pedig azt a rendszert támogatják, amely számukra ezt biztosítja. Számítani kell bionyos fokú ellenállásra azok részéről is, akik fogattal rendelkeznek, mert ha az fmsz-ek jól szer­vezik meg a talajmunka és szállítás végzését, akkor a fogatnélküli dolgozó parasztot nem lesznek rászorulva a fo- gatcs gazdákra, akik jóval ma­gasabb áron végzik a munkát és közel sem olyan jó minő seggel. Céltudatos politikai és szer­vező munkával el kell érni hogy ne legyen fekete szántás ne legyenek kivételek, hogy a minőségi munka kifogástalan legyen és időben végezzük el azokat. Ha ezt tesszük, meg­szüntetjük a támadási felüle­teket. Munkánkat úgy kell meg­szervezni, hogy legkésőbb már­cius 15-ig minden gépállomás és minden földművesszövetke­zet megkösse az éves szerző­dést a talajmunkákra és a szállításra és megfelelően fel kell készülnünk a tavaszi me­zőgazdasági munkák elvégzé­sére is. A földművesszövetke­zeti mozgalom alig néhány hó­napja foglalkozik a termelési szerződéskötésekkel. Egyes hibáktól eltekintve elmondhat­juk, hogy jól végzik feladatai­kat és a hátralévő napokban a szerződtetési tervek teljesíté­sével igazolni fogják, hogy pártunk és kormányunk he­lyesen tette, amikor e feladat­tal a földművesszövetkezeti mozgalmat bízta meg. Sinkó Antal MÉSZÖV Mg. oszt. vezető. ... A földművesszövetkezetek feladata, hogy a működési te­rületükhöz tartozó helyeken a dolgozó parasztság szükségle­tének megfelelő mennyiségű és választékú szabadforgalmú vetőmagvakat biztosítson, il­letve hozzon forgalomba. Az idén a földművesszövet- kezeti boltok minőségi bárcá- val ellátott és fémzárolt, ori- Ünált vetőmagvakat hozhat­nak forgalomba. Szabadfelvá­sárlásból eredő vetőmagvakat nem árusíthatnak. A boltke­zelők kötelesek a felbontott zsák fémzárát és minőségi bár­káját mindaddig megőrizni, amíg a zsákban áru van. Ezt vásárlóknak is módjukban van ellenőrizni. A földműves­szövetkezetek Országos Ter­ményértékesítő Központjától korlátlanul kapunk csibehúrt, édes csillagfürtöt, keserű csil- iagfürtöt, takarmányborsót, hajdinát, szegletes ledneket, somkórót, mustárt és nemesí­tett mákot. Korlátolt mennyi­ségben kaphatunk lucerna, ló­here, tavaszbükköny, lencse, szarvaskerep, szudáni fű, édes cirok és nemesített napraforgó magvakat. Baltacímet, készlet hiányában a vállalat jelenleg nem tud biztosítani. A Kerti- j mag Vállalattól korlátlan mennyiségben kaphatunk fajta borsókat és fűmagvakat is, minden ismert fajtában, vala­mint színes tasakolású kerti­magvakat és takarmányrépa vetőmagot is. A termelők már most meg­vásárolhatják a szükséges ve­tőmagvak túlnyomó többségét a szövetkezeti boltokban és mire a vetés ideje elérkezik, semmilyen vetőmagból nem lesz hiány. A dolgozó parasztság a má­sodvetéshez szükséges köles és muhar magvakra a rendelést már most leadhatja a szövet­kezeti boltokba, melyet azok kötelesek nyilvántartásba ven­ni. A megrendelt mennyiséget időben leszállítják. A vetőmagellátás zavartalan biztosítása érdekében a hat­vani földművesszövetkezet egy vetőmagboltot létesített, ahol a környékbeli termelők a ré­szükre szükséges vetőmagva­kat máris beszerezhetik. A közeljövőben a hevesi földmű­vesszövetkezet is létesít ve­tőmag szaküzletet, hogy ezzel is hozzájáruljon a mezőgazda- sági termelés fellendítéséhez. Wolf Jenő kér. osztályvezető KEDVES VENDÉGEK fi SZIHfiLMI fGldmüvesszöveikezethél Neveljünk sok naposcsibét A baromfinevelés ideje a kora tavaszi idényben kezdő­dik, a naposcsibe keltetésével. A falvakban már vizsgálják a gazdaasszonyok a tojást, hogy melyiből tegyenek a kotló alá. Jelentős jövedelem gyűlik ösz- sze a korai, gondosan felne­velt csirkékből. A csibe neve­lése nemcsak a falusi gazda- asszonyok háztartási jövedel­mét növeli, hanem az állam­nak, a népgazdaságnak is je­lentős eredményeket biztosít. A húsellátás egyrészét a ba­romfi adja, tehát a főváros és az iparvidékek dolgozóinak ellátása komoly feladat. Emel­lett a népgazdaságnak jelenté­keny deviza bevételt biztosít a baromfiexport. A mezőgaz­daságnak nincs olyan ága, amely ilyen rövid idő alatt tudná termelését fokozni, mint a baromfitenyésztés. A törzs- állományok beállítása, növe­lése, valamint árubaromfi ne­velése, igen rövid idő alatt megvalósítható. Az elmúlt években a megye földművesszövetkezetei a ter­melők naposcsibe igényeit elő­jegyezték, és az időtől függően ki is elégítették. Ez azt jelenti, hogy március hónapokban csak részben tudták a terme­lők igényeit naposcsibéből ki­elégíteni. A jövőben is a föld­Kedden délelőtt kedves ven­dégek érkeztek a szihalmi földművesszövetkezethez. A Német Demokratikus Köztár­saságból hat fiú és egy lány látogatott el hozzájuk, hogy megismerjék a Heves megyei Szihalom község fiataljainak, dolgozóinak életét, munkáját. A földművesszövetkezet irodá­jában Joó Imre igazgatósági tag üdvözölte a vendégeket. A meleg üdvözlő szavak után rö­viden ismertette a földműves­szövetkezet életét a felszaba­dulástól napjainkig.. Ezen az ismerkedő, kedves találkozón jelen voltak a helyi párt, ta­nács és tömegszervezetek ve­zetői is, és több földművesszö­vetkezeti tag. Az ismerkedést a földműves­szövetkezet IV. számú üzleté­nek megtekintése követte, ahol a sok színes textilanyag, a pi­ros Pionír kerékpárok és a Danuvia motorkerékpárok na­gyon megnyerték a vendégek tetszését. Az üzletből a KISZ szervezethez vitt a vendégek útja, ahol a falu fiataljai fo­gadták a baráti német fiatalo­kat. Gyors, szívélyes barátko- zásukról, a rögtönzött ping­pong verseny és a harmonika hangjára meginduló tánc ...tett tanúbizonyságot. Ezt követően a szihalmiak és a fiatalok kis ajándékokkal, emléktárgyak­kal kedveskedtek vendégeik­nek, akik ezután a földműves­szövetkezeti nőbizottság által szervezett varrótanfolyamot látogatták meg. Ekkorra már eltelt az idő. így a jó hangulatban elköltött, magyarosan elkészített csiga- leveses vacsora következett, melyet a község tömegszerve­zeteinek vezetőivel és a föld­művesszövetkezeti dolgozók társaságában fogyasztottak a vendégek az újjonnan épült földművesszövetkezeti kis­vendéglőben. A jó hangulatról — italokon és finom vacsorán kívül — a földművesszövetke­zet hattagú népi zenekara gon­doskodott. A német fiatalok tetszését legjobban a magyar csárdás nyerte meg, melyet már ők is nagy igyekezette] gyakoroltak. Szerdán reggel még az isko­lás gyermekeket, az úttörőket látogatták meg, majd a bú­csúzás következett a sok szí­ves, új ismerőstől és a falu dolgozóitól, akik a ház elé állva intettek búcsút a ked­ves vendégeknek. Ezután a német fiatalok Eger felé vették útjukat, ma­gukkal vitték a szihalmi fia­talok és dolgozók üdvözletét és szeretetét, akik szívükbe fo­gadták és zárták őket a rövid tartózkodásuk alatt. művesszövetkezetek fogják a naposcsibe igényeket elője­gyezni és a termelőknek kiosz­tani. Az elmúlt évi forgalom­nak a kétszeresét biztosítják az idén földművesszövetkeze­teink. Csibenevelési szerződéseket az elmúlt évekhez hasonlóan a földművesszövetkezettel le­het megkötni. A naposcsibét hitelbe kapják a termelők Felnevelésük után egy részét visszaadják a földművesszö­vetkezetnek. A visszaadott ba romfi árából kerül levonásba a naposcsibe meghitelezett ára is. Az elmúlt esztendőben az el­ső naposcsibét a termelők drá­gának tartották és egyrészük tartózkodott is a vásárlástól. Most az idén olcsóbbak lesz­nek a naposcsibék (kb. 3,80 Ft). A csibenevelés széleskör­ben való lehetőségét biztosítja a szerződéses keltetés. A na­poscsibe igényeket minden községben a földművesszövet­kezetnél kell bejelenteni. A csibenevelési szerződések rész­letes feltételeiről a földműves­szövetkezetek adnak tájékozta­tást. A naposcsibék leszállítá­sát március 20-án kezdik meg földművesszövetkezeteink. Paizs József kirend. vez. A máíraderecskei nőbizottság kultúrcsoportja szórakoz­tató népi tánccal köszöntötte az „Apák napja” alkalmával megjelent férfiközönséget. A Heves és Vidéke Körzeli Földművesszövetkezet veze­tősége a nyári időre való. jég­szükséglet biztosítása érdeké­ben az enyhe téli időjárás el­lenére befejezte 2.000 q jég FoStimüvesszövetkezsti kereskedelem fejlődése Földművesszövetkezeti ke- | reskedelmünk napjainkban egyre fontosabb feladatokat kap a falusi dolgozó paraszt­ság megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében. Ha visszatekintünk egy né­hány évet a múltban, akkor láthatjuk, hogy a földműves­szövetkezeti kiskereskedelem a megyénk területén milyen óriási léptekkel halad előre, főként falun, de a városban is. Földművesszövetkezeteink korszerű áruházaikban, szak­boltjaikban bőséges és minden igénynek megfelelő árukészlet­tel felkészülve, figyelmes ki­szolgálással elégítik ki a vá­sárlókat és ezáltal is közelebb hozzák a falut a városhoz. Egy pár számadat álljon itt összehasonlítás képpen a múlt és a jelen között; Például: rádióból eladásra került 1954. évben 1877 db, 1957-ben 3816 db, kerékpárból eladásra került 1954-ben 2117 db, míg 1957-ben 3116 db, mo­torkerékpárból eladásra került 1954-ben 193 db, míg 1957- ben 353 db. Tehát a fenti adatokból lát­ható, hogy a földművesszövet­kezeti kiskereskedelem meny­nyire fontos szerepet tölt be az áruellátás terén is, mind falun, mind városon egyaránt. Az 1958-as év célkitűzése, a földművesszövetkezeti bolthá­lózat kibővítése, a meglevő boltok korszerűsítése, több egységnél pedig szakosítást hajtanak végre. Egyes helye­ken — ahol a szükség azt meg­követeli — új boltokat létesí­tenek. Törekedni fogunk városon, de különöskéooen falun arra, hogy iöldművesszövetkezeti boltjainkban az áruellátás zökkenőmentes legyen. Ez Utal a szövetkezeti tagság és a dol­gozó parasztság helyben meg­találja a részére szükséges ke­resett árucikket mind élelmi­szer, ruházat, vas- és műszaki, vendéglátói, mind egyéb fon­tos és kei esett árucikkekben. Elzzel elő kívánjuk mozdítani azt, hog/ iáként a nagy tava­szi és őszi munkálatot: idején, a falu dolgozó népe ne paza­rolja a munkaidejét azzal, hogy a neki szükséges árucik­kekért otthagyva a munkát, a városba utazzon bevásárlás vé­gett, hisz ma már a földmű- vesszövetkezeti boltok tc;;i mindent megvásárol hal nak. Kolozsvári Ferenc MÉSZÖV kér. oszt ily vezető. kitermelését. A jég már nyári felhasználásra készen tárolva van a vermekben. Az abasári szőlő és gyü­mölcstermelő szakcsoport kö­zös erőből ez évben 1000 hl bor tárolásához pincét épít. A pince megépítéséhez szük­séges anyagokat közös alap­jukból fedezik, a többi mun­kát pedig társadalmi munká­val végzik el. Megyénk földművesszövet­kezetei 1958. évben 1,600.000 forintot fordítanak mezőgaz­dasági gépvásárlásra, melyeket, a szakcsoportokon keresztül és a földművesszövetkezelek üze­meltetésében adnak a tagok rendelkezésére. Megkezdődött Hevesen a vá­sárlási könyvecskék kicserél - se. Nagyon sok földművesszö­vetkezeti tag, aki eddig nem rendezte részjegyét, most a könyvcsere alkalmával pótolja mulasztását! „Földművesszövetkezet" Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkeszti! Bizottságau A leveleket kérjük MÉSZÖV riilérság, Eger, Knézich Károly u. 2. szám alá küldenfii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents