Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-13 / 19. szám
1958. február 13. csütörtök NÉPtJSAG 3 Válaszé! A Népújság 1958. február 4-i í számában megjelent „Napirenden az illem...” círrfű cikkében megbírálta a városi tanácsot, mert „... szólt Eger tisztaságáról, rendjéről, és nem válaszolt sem a Városi Tanács, sem a Városgondozási Vállalat”. A bírálat azért ért bennünket — jogosan, — mert nem válaszoltunk a Népújság január 25-i számában megjelent cikkre: „Hogy még szebb le- j. gyen Eger”. A cikkel már azért is foglalkoznunk*kellett volna, mert a köztisztaság nagyon sokszor felvetett problémáján kívül olyan kérdése- ' két is felvet, - amelyekre joggal vár választ a közvélemény. j Kezdjük tehát az első kérj déssel, a köztisztasággal. i A városi tanács végrehajtó 1 bizottsága nem vette le a kérdést a napirendről. Nemcsak a közvélemény, az újság, mi is napirenden tartjuk. Ezért határozta el a végrehajtó bizottság, hogy az eddigieknél alaposabban fog a kérdés megoldásához. Az ipari —műszaki osztály vezetője, Hevesy Sándor főmérnök elkészítette Eger város köztisztasági tervét, s azt január 30-án Budapesten az Egészségügyi Tudományos Tanács Köztisztasági Albizottsága megtárgyalta. A tervezet rámutat — hogy mivel Eger az iskolák, a kultúra, a fürdők, az idegen- forgalom városa, fokozottabban kell törődni a város 7-őz- tisztaságával. A ^vezet elemzi a közterületek tisztasági kérdését, a rendelkezésre álló eszközöket, s arra a megállapodásra jut, hogy a. Város- gondozási Vállalat az adott anyagi körülmények között nem tudott kellő mennyiségű és minőségű munkaerőt és szállító járművet, közterület tisztítására beállítani. De tény az is, hogy a lakosság nagyobbik része felelőtlenüi piszkolja a közterületeket. A tervezet előbb vagy utóbb megvalósítható javaslatokat tartalmaz a, köztisztaság jaMegenge dhetetlen módszer... A poroszlói Rákóczi Tsz elnöke mondta el az egyik értekezleten: „Nem lehet egyetérteni azzal, hogy egyes járási vagy megyei vezetők, ha kilátogatnak a községbe, nem jönnek el a szövetkezetbe, hanem behívatják a tanácshoz az elnököt, hogy tájékoztassa őket, mi újság a szövetkezetbenAz elmúlt esztendők régi, rossz vezetési módszere kísértett a felszólalásban, s hallatán egész ser kérdés merül fel az emberben- Hogyan győződik meg az illető kikülött arról, mi a helyzet a szövetkezetben, ha nem vesz magának annyi fáradtságot, hogy személyesen keresse fel a tagokat? Hogyan ismeri meg az emberek véleményét a vezetésről, ha nem is beszél velük, csupán a vezetőtől kérdezősködik, hiszen saját hibáiról senki sem beszél?/ Ez a módszer az elmúlt években nem ritkán vezetett ahhoz, hogy egy-egy termelőszövetkezet • elnökét hónapokon keresztül csak dicsérték, — tanács irodájában lezajlott „jelentések” alapján, s csak akkor vették észre a hibáit is, amikor már az egész tsz forrongott, s a megoldás csak az elnök leváltása volt. Az ilyen ellenőrzés — akkor, ma is — merénylet a tsz vezető káderek ellen, mert nem hívhatják fel időben a figyelmüket egyes hibákra. Szerencsére, az ilyen példa egyre ritkább lesz, de ha találkozunk vele, kellő crély- lyel fel kell lépni ellene, — hiszen mint a felszólalás bizonyítja, maguk a tsz elnökök sem helyeslik. S igazuk is van. Ma ,amikor arról beszélünk, hogy közelebb kell kerülni az emberekhez, meghallgatni véleményüket, s ezek alapján kidolgozni a helyi politikát, — az ilyen régi rossz módszerek alkalmazása megengedhetetlen, — mi több, bűn a tsz mozgalom ellen. deák — a Népújságnak: az egri Városi Tanács vitására (úttisztítók létszámának emelése, a betorkolló meredek utak portalan burkolatának elkészítése, szeméttartó edények beszerzése, járdák tisztán tartásának fokozottabb ellenőrzése). Foglalkozik a cikk „gazdag forrását bugyogtató” ereszekkel is. A tetőeresz-csatornák megjavítása: anyagkérdés. Az Ingatlankezelő Vállalat az elmúlt évben is csak elenyészően kis hányadát kapta meg az igényelt szükséges bádogmennyiségnek. Az Autójavító Üzem kihelyezésére lehetőség nincs. A gumijavító részleg és a többi tanácsi vállalat egészségesebb elhelyezésével a Megyei tanács ipari osztálya is foglalkozik. Az elmúlt évhez hasonlóan ebbhn az évben is több műemléket restaurálnak. 1957. évben a népkert egyharmad- részét felújítottuk. Ebben az évben a parkosításra is nagyobb gondot fordítunk, a tanácsi vállalatok jó munkája után járó tanácsi érdekeltségből többek között bővíteni kívánjuk a strandon a kabinok számát. Betonburkolattal kívánjuk ellátni a Knézich Károly utcát, a Torony- és a Harangöntő utcákat, s ha a MÉK is felépíti a Raktár utcában a tanács által részére kijelölt helyen új raktárát, kiköltözik a Hibay Károly utcából. 1958. évben életbeléphet a Népújságban már ismertetett egyirányú forgalomszabályozás terve is. Az Autóközlekedési Vállalat kiköltözésének ügye húzódik, még mindig csak a tervezésnél tartanak. A „Rossztemplom’” sorsában annyiban állt be változás, hogy az építésügyi miniszter utasította az Országos Műemléki Felügyelőséget — hogy a templom legsürgősebb állagmegóvási munkáit még í ebben az évben végeztesse el. ) A templomépület melletti ko- [ lostorépület helyére a tervek ( szerint nyolc tantermes álta- » lános iskola kerül. [ Kedves Szerkesztőség, kedves Olvasók! Talán sok, a terveinket részben ismertető í fenti sorokban a „ha” szócska, ( de inkább állapítsák meg az ] , , év végén elégedetten, hogy az i sza eppen szo*~ igértnél több valósult meg, - 5 gálatot teljesít mintsem beváltatlan Ígéretek} miatt a végrehajtó bizottságot! a petőfibányai jogos szemrehányás érje. A S ta- 1 Egyéves a munkásőrség (Képesriport folytatása az 1. oldalról.) Jakab József, a Petőfi altáro körzeti aknávégrehajtó bizottság és a ta- r nács minden tagjának az a z szándéka, hogy ebben az év- í ben még többet tegyen szere- ’ tett városunkért, a kulturált, i rendezett körülmények megte- í remtéséért. Ezt a célt kívánja ] szolgálni az 1958. évi város-1 fejlesztési terv is. ( RÚZSA SÁNDOR J v. b. titkár. , munkásőrség parancsnoksagan. Torna és gyógyászat A torna az egészséges ember számára felüdülés, a test a lélek rugalmasságának záloga. Az ókor népei is felismerték az izmok foglalkoztatásának éltető, üdítő hatását a köztr- zetre. „Ép testben ép lélek” — szól a közhelyszerűvé vált mondás. Ám mi van akkor, ha a test beteg, rokkant, a szervek fogyatékosán működnek? A torna gyakorlata ilyenkor — régi felfogás szerint — ártalmára van a szervezetnek. Iskolás korunkból emlékszünk a „felmentettek” hadára, akik tornaórákon tétlenül lézengtek a folyosókon s akik óvakodtak attól, hogy akárcsak egy bukfencet, vagy kötélmászást is megcsinálj anale. Alig néhány évtized óta mindez gyökeresen másként van. Az orvostudomány rájött arra, hogy az esetek nagy többségében éppen nem a szervezet tétlenkedése hat kí- mélőleg. Sőt. Ma már nyomorékokat; csípőficatnosókat, an- gólkórtól és' gyermekbénulás^ tói eltorzított testű gyermekeket tornáztatunk — nemcsak azért, hogy szervezetük ellenállását fokozzuk —, hanem egyenesen ä közvetlen gyógyulás miatt ! A torna gyógyít ! — szinte hihetetlennek hangzik, hát még ha felsoroljuk, hogy milyen betegségek gyógykezelésénél alkalmaztak az eddigiekben sikerrel bizonyos tornagyakorlatokat: csipőficam, angolkóros gerincferdülés, Heyne Medin, szívrendellenességek, tüdő rendellenességek, bizonyos idegbajok stb. Egyszóval egy csomó olyan bajnál, melynél azelőtt a „feltétlen kímélés” volt a jelszó. Szűcs Andrással, az egri iskolák gyógytornatanárával beszélgettünk e kérdésről a minap. Kevesen tudják, hogy Szűcs középiskolás korában az ország egyik legjobb ifi- ternásza volt, s már akkor eltökélte, hogy életét a torna népszerűsítésének szenteli. S mert orvos család gyermeke, kézenfekvő, miért választotta éppen a tornának ezt az ágát, mely annyi kapcsolatot tart a gyógyászattal. Hajdan á csípőficam örökös Sántaságöt,' a gerinferdülés pedig egy életre szóló görbeséget, púposságba hajló, rossz tartást jelenthetett. Most ott állok a kórház gyógytorna termében. Fejlődő kultúrélet a liaívani vasúinál A hatvani MÁV kultúrotthon színjátszói sikerének a városon is túljutott a híre. Meghívta őket a salgótarjáni megyei és városi tanács, ahol február 8—9-én a Gül babát adták elő megérdemelt sikerrel. Jászkisérre is várják őket február 15-én. A színjátszók mellett a vasutas KISZ ifjúságból megalakult egy népi táncegyüttes is. Lelkesedésükre jellemző, hogy már most beneveztek a Hámán Kató kul- túrversenyre, sőt azt is megtudtuk róluk, hogy nagyon szeretnének eredményesen fellépni a megyei fesztiválon is, Egerben. egészséges lány sürgölődik a 1 testet egyengető domború bor- £ Klement dásfal, gerincet „mángorló”: guruló hengerek, derekat és j nos’a Matravi- csípőt feszítő súlyzók között, j Erőmű „Ezek csípőficamosok, amazok i pedig gerincferdülésesek” ma- í művezetője a gyarázza Szűcs, s bizony ki) kell nyitnom a szememet, i munkában is és hogy járás- vagy tartáshibá- r m,,nkásnr- jukra felfigyeljek. Akad köztük J gyermekbénulásos utókezelt J ségben is mégis. S bár a lányka még magán ( viseli a szörnyű kór nyomait, » állja a helyét, szinte meghökkentő, milyen \ munkára képesek ma már a t hajdan petyhüdt izmok ! Szűcs és a fiatal gyógypeda- j gógusok általában nagy figyel- J met szentelnek a nálunk haj- j dan a jóga által meghonosított, < de sarlatánok kezében külön- 5 böző misztifikációval elködö- j[ sített lélegzési rendszer ki- í építésére a tornában. Ma a lé- > légzési gyakorlatok zöme egy- r részt a szív- és tüdőrendelle- ( yjneze Lászlc nességek gyógyítását, másrészt • a gerinc és a mellkas szerke-1 fedémesi ta- zeti eltorzulásának korrigáló- f sát szolgálják. A lányok nagy ' nácselnök és kedvvel mutatják be Szűcs j Bajzáth Ignác maga kreálta gyakorlatait is: 1 bennük a mélylélegzésnek i bányász rádió- mindenütt komoly szerepet1 juttat. } zással tölti PéIgy olvasztja fel a tudó-* tervásárán a mány tüze a hajdani előítéle-: tek, tévedések páncélját azj szolgálati időt. emberi test körül, s bizony a j tavalyi gyermekbénulás jár- j vány egyelőre ernyedten fekvő t kis áldozatainak sorsát illetően j megnyugtató az a tudat, hogy 1 a modern gyógytorna reményt i nyújt számukra is és valaha í még egészséges testű emberek ' lehetnek. r- pagony — i ! Felhő Károly munkásőr Az elmúlt év márciusának egyik napsütéses vasárnapján egy ifjú alakulat vonult fel Eger utcáin. Feldübörögtek az autók motorjai, s a kocsikon katonás rendben fegyvereiket elszántan szorítva ültek a néhány hete alakult munkásőrség tagjai. Az emberek megálltak az utcán, nézték a hosszú menetet, az égnek meredő golyószórókat, a gépfegyvereket és sokan, sokan elgondolkoztak... Hej, ha 1956. októberében ezeknek a fegyvereknek csak tizedrésze lett volna a munkások és parasztok kezében, de másként lett volna akkor... Azon az első felvonuláson az egyik kormánynál erős, jólmegtermett napbarnított férfi ült: Pethő Károly munkásőr. Vele beszélgetek most, majd egy év elteltével ezekről az eseményekről. Ki is ez a Pethő Károly? Életében nincs semmi különös, úgy nőtt fel, mint sokezer ember ebben az országban. A háborús években született, 1917- ben. Apja gépész, s amikor a kis Karcsikéból Károly lesz, ő is hasonló mesterséget tanul. Motorszerelő és géplakatos lesz. A felszabadulás után a család bekapcsolódik a mozgalomba. Apja, a horti gépállomás, édesanyja pedig Csány község párttitkára. A 30 éves fiatalember 1947-ben belép a pártba, s 48-ban már résztvesz a füzesabonyi gépállomás megszervezésében. S ettől kezdve sorsa teljesen eggyéfonódik a munkásoszály sorsával. 1952-ben tiszti iskolára küldi a párt, ahonnét, mint alhadnagy kerül ki. Az ellen- forradalmi események a Vízmüveiméi érik, ahol mint gépkocsivezető dolgozik. Nagyon megrendítik az események. De helytáll. Szíve is ezt diktálja, s emellett még olyan ember áll mellette, mint a spanyol polgárháborút megjárt Szabó bácsi. — Tudja elvtárs, nálunk egy napra sem állt le a munka. Folyamatosan biztosítottuk a vizet, s megcsináltuk a javításokat is. Pedig, de nehéz napok voltak. Állandóan jöttek a fenyegetések, a sztrájkra való felhívások, s mindezek mellett, még egyéni problémám is volt. Biztonságba kellett helyezni szüléimét. S odahaza az asszony, a négy gyermekkel. Én pedig állandóan úton voltam. Azon a napon is dolgoztunk, amikor az emlékművet ledöntötték Éppen a Népkertbe vittem a sódert. Egy nyegle fiatal rámfogta a géppisztolyt, s követelte, hogy a ledöntött emlékművet vontassam el. Alig bírtam megszökni előlük... Aztán nehezen teltek a napok. Nem tudtuk, mit hoz a holnap... És egy nap jöttek a szovjet csapatok. A harc még nem ért véget, most kezdődött csak igazán. Januárban megalakítottuk a pártot, engem elnöknek választottak. S amikor a munkásőrség megszervezéséről volt szó, az elsők között jelentkeztem. Igen, így volt. Be könnyű most erről beszélni, de milyen nehéz volt akkor, egy évvel ezelőtt. Egész emberekre volt szükség, olyanokra, akik keményen szorították a fegyvert a munkáshatalomért. S Pethő Károly, a Vízművek üzemi párttitkára, a munkásőrség rajparancsnok-helyettese ilyen ember volt, s ilyen ma is. Rendszeresen résztvesz a kiképzéseken, ott volt a nyári táborban, s ha riasztás van, húsz perc alatt fegyverével és gépkocsijával jelentkezik a megadott helyen. S mindezt a napi munka mellett, mert az üzem munkáját sem lehet elhanyagolni. Erről nincs is szó, hiszen éppen jó munkájuk eredményeképpen most osztottak nyereségrészesedést az üzemben, s ő egyhavi keresetét kapta. S most az egyéves évforduló alkalmával, ha összejönnek a munkásőrség tagjai, büszkén mondhatják el, hogy Pethő Károly, és a többiek, mind valamennyien megállták a helyüket a munka frontján éppúgy, mint a fegyverek mellett a szocializmus védelmében, M. Lb I i £ Apa és két fia. x Góbor József a 1 hevesi Petőfi 1 | Tsz tagja, két 2 fiával, Isti ^ vánnal és Jó- j zseffel együtt j tagja a mun: kásőrségnek. f i i Apuka most ki- j képzésre megy, A | a kis Béluska J búcsúzik édes| apjától, aki az X * egyik gyöngyö- > si szakasznak a A | parancsnoka.
