Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-12 / 18. szám
1058. február 12.? szerda NÉPÚJSÁG 3 A munkások segítségévei, a munkások javára — a munka versenyről KÖZÖS EMBERI vonás a többre, szebbre vágyás, a vetélkedésre ösztönző erő, mely ki tudja mióta lakozik az emberekben és a sportpályán, munkahelyen oly sok eredményt hozott, s oly sok hasznot hajtott az emberiségnek. A munkaverseny nem régi eredetű szó, de maga a versenymunka hosszú múltra tekinthet vissza. Munkaverseny volt — de nem a mai értelemben vett munkaverseny — mikor a summások hosszú sora elindult a végtelen cukorrépa- táblán, s az inszakasztó hajszában izzadták végig a napot virtusból, állásféltésből. „Munkaverseny” volt, mikor a tőkés gyárában az állandó felügyelet mellett szinte pillanatnyi megállás nélkül dolgozott a munkás, hogy megélhetését szolgáló helyét megtarthassa. Verseny volt ez a javából, •— az ember ellen, az „emberért” — csak a verseny eredménye és jutalma volt a másé. A summás „versenyző” jutalma az volt, hogy előbb ért a sor végére s leülhetett, míg a többiek odaértek. A verseny haszna a földesúré, a dicsőség' az ispáné lett. Majd másfél évtizede, hogy megváltozott a vérseny értelme és haszna. Az erkölcsi dicsőség és az anyagi haszon is a munkásé lett. Kormánykitüntetéseket kapott a gyalús, az esztergályos, aki ügyes kézzel dolgozott. A verseny anyagi hasznát élvezte úgy is, hogy több lett a keresete, jutalmak, prémiumok egészítették ki bérét, de ez csak egyik része volt a verseny hasznának. A többi részét a Bala- tonmenti üdülőkben, az önköltségi áron alul vásárolt konfekcióknál, gyermekholmiknál, a sport, kultúr, egészségügyi, munkavédelmi beruházásoknál látta viszont. így tehát többletmunkájának minden haszna visszavándorolt hozzá és társaihoz. EZT HELYÉNVALÓNAK találta a munkás, s minden híresztelés ellenére nagyobbik része önszántából és szívesen versenyzett. Aztán az 50-es években néhány hiba csúszott a verseny szervezésbe, bürokratikussá vált, betört a kirakatpolitika és a kiugratott sztárok rontották a munkaverseny jó hírnevét, népszerűségét. Látszateredmények kápráztatták el az embereket, s így jónéhányan visszahúzódtak a csillagászati szamokat látva, mely mögött nem mindig volt számottevő anyagi haszon. Ez sok ember kedvét elvette, de a versenyzés gondolatát még ezek a hibák sem tudták teljesen elsorvasztani. A munkások igen jelentős része a hibákat látva is becsületes, jó szándékkal versenyzett tovább, bár helytelenítette a versenyszervezés egyik, vagy másik hibáját. Ezzel magyarázható, hogy 1956 októberében hiába húzták meg a vészharangot a munkaverseny felett. Hiába vezették be a lógásra ösztönző órabért, néhány hónap múlva levelek érkeztek a bányákból, hogy versenyre akarnak kelni, többet akarnak termelni akár órabérben, akár teljesítménybérben. Régi versenytársak keresték fel egymást, hogy felújítsák korábbi versenyüket. És újból életre kelt az ellenforradalom által halálra ítélt munkaverseny. Életre kelt, mert azok nem nyugodtak bele tetszhalott állapotába, akikre hivatkozva el akarták temetni — a dolgozó emberek. Ma, ha kisebb döccenőkkel is, de forog a versenyzés kereke. Előre forog. A mátravi- déki bányászok az ózdi tröszttel keltek versenyre, s a félévi verseny végén győztek. A Mátravidéki Erőmű fiataljai a munkaverseny egyik ésszerű formáját, a takarékossági versenyt választották. A versenyzés haszna az övék és az országé. Jut a megmentett százezrekből a játszótér, jut a strandfürdő építésére, kirándulásokra, s még a népgazdaság terhét is tudják néhány millió forinttal csökkenteni. Az üzemi önfogyasztás fél- százalékos csökkentésével évi 600.000 forintot tudnak megtakarítani, az ifjúsági takarékossági mozgalom tehát a fiatalságnak is hasznot hoz, de hasznos a gyár többi dolgozójának is, mert olcsóbb lesz a villamosenergia és ha ugyanígy gondolkodik a többi üzem munkása is, akkor olcsóbb lesz a ruha, cipő, a szén és a motorkerékpár és a munkaverseny így válik az életszínvonal emelésének egyik lényeges eszközévé. S ITT RÖGTÖN meg lehet válaszolni azoknak az aggá- lyoskodóknak, akik a munkások „túlhajszolásának veszélyét” látják a munkaversenyben. Most „többet ésszel” a jelszó. A biztonság okáért kérdezzék meg nyugodtan az erőínű fiataljait, félnek-e a túlhajszolástól, .mikor kikapcsolják feleslegesen működő motorjaikat, összeszedik és értékesítik a használaton kívül lévő gépeket, anyagokat, mikor átvizsgálják a kazánokat, olyan lehetőségeket keresve, mellyel tovább növelhetik a hatásfokát, vagy a munkaidő tökéletes kihasználására törekszenek? A munkavensenyben nem a mennyiségi eredményre való feltétlen törekvés a cél. A cél most: a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával olcsóbb és jobb minőségű termékek előállítása. Ebben is lehet versenyezni. S ez a verseny tagadhatatlanul a munkások jobb megélhetését segíti, mert ha jobb a gyártmányok minősége és ráadásul még olcsóbb is, kétszeres nyereség az országnak, s ezáltal a fogyasztóknak. A közös javak, közte a munkaverseny haszna közvetlen és közvetve az előteremtő dolgozó emberhez jut vissza, ezért versenyeznek ma szívesebben a munkások. Versenyezni abban, hogy olcsóbb és jobb árut állítsunk elő annyi, mint a keresetet növelni minden hajsza, minden erőfeszítés nélkül. AZ ÉLETSZÍNVONAL állandó emelése így válhat valóra a munkások segítségével, a munkások javára. Kovács Endre Az üzemi tanács segítségével a termelés olcsóbbá és gyorsabbá tételéért ' „AZ ÜZEMI TANÄCS, mely szervezetileg és közvetlenül a szakszervezet, politikailag a pártszervezet irányítása alatt tevékenykedik majd, az üzemi demokráciát fejleszti, növeli az üzem dolgozóinak társadalmi aktivitását”. (Az országgyűlési beszámolóból.) Ä forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége ezért találta szükségesnek, hogy a termelő üzemeknél, a szakszervezetek irányításával üzemi tanácsok alakuljanak. Megyénkben már számos üzemben, gyárban megválasztották az üzemi tanácsot. Többek között a Bélapátfalvi Cementgyárban is. Választáskor a gyár gazdasági vezetői beszámoltak az eddig elért termelési eredményekről, ismertettek a tervfeladatokat. Megkerestük Vitányi Imre elvtársat, az 51 tagú üzemi tanács elnökét, hogy beszéljen nekünk az alig egyhetes üzemi tanács munkájáról, terveiről. — Eredményekről ugyan még nem számolhatok be, mert az első ülést csak a mérlegkészítés után hívjuk össze, de a tervekről szívesen nyilatkozom: — Az üzemi tanács első ülésén ismertettük a tanácstagokkal hatáskörüket, jogaikat es feladataikat. Ötös bizottságot hozunk létre, termelési, műszaki és vállalatié jlesztesi, bérgazdálkodási, szociális és vállalati pénzgazdálkodási bi- bizottságot. — Feladatul tűztük ki, hogy a gyár minden dolgozóját tájékoztatjuk az üzemi tanács céljairól, megismertetjük velük az üzemi tanács feladatát, hatáskörét. Minden határozatról beszámolunk és megmagyarázzuk, hogy azokat miért hoztuk létre. Különös gondot fordítunk a pénzgazdálkodásra, valamint az önköltség csökkentésére. A GYÁR TERÜLETÉN több plakátot és felhívást helyezünk el a társadalmi tulajdon védelme és az üzemi lopások megszüntetése érdekében. Nem akarunk olyan munkát végezni, mint az ellenforradalom alatt megalakult munkástanács, amelynek az volt az első ténykedése, hogy az egyes kiváltságos emberek fizetését felemelte, ugyanakkor a régi, becsületes, kommunista dolgozókat elbocsátotta. Azt akarjuk, hogy bízzanak bennünk a dolgozók, bátran jöjjenek hozzánk problémáikkal. Erre minden remény megvan, mert az üzem legjobb szakembereit és a legbecsületesebb dolgozókat választották be a tanácsba. Szép és nagy tervek állnak az üzemi tanács előtt. De nézzük csak, hogyan vélekednek a dolgozók, s mit várnak tőle? — Azt várjuk, hogy az üzemi tanács valóban gazdája legyen a gyárnak. A tanácstagok segítsenek ügyes-bajos dolgaink elintézésében is. Hiszen maguk a tanácstagok is köztünk élnek, közülünk választottuk és bátran megyünk majd hozzájuk — mondja BeAz autóbalesetek gyakori oka az úgynevezett „durdefekt”. Ezért a kutatók olyan gumiabroncsokkal kísérleteztek, amelyekben nincs belsőgumi, illetve tömlő. Sérülés esetén ugyanis a tömlőnélküli gumiabroncsból igen lassan szivárog el a levegő, s így a defektes kocsival még kilométereket lehet megtenni, s a javítást nem kell az országúton elvégezni. A Gumiipari Központ kutatólaboratóriumának munkatársai már sikeresen megoldották a négy betétes tömlőnélrecz Tibor, a gyár egyik lakatosa. Bartei Lajosné lapragasztó is hasonló kéréssel fordult az újonnan választott üzemi tanácshoz. A gyár főmérnöke, Horváth Jenő elvtárs, az üzemi tanács vezetőségének tagja, nagy lelkesedéssel nyilatkozik a rájuk váró feladatokról. — Örömmel látom, hogy az üzemi tanácsba olyan embereket választottak, akik a gyár legjobb és legbecsületesebb dolgozói. Ezek az emberek a napi munkájukon kívül még plusz-munkát is vállaltak magukra, mert tudják, hogy a gyár többi dolgozójának érdekeit kell képviselni. Én bízom benne, hogy munkánkkal meg lesznek elégedve. Sok-sok dolgozóval, beszélgettünk, láttuk, hogy bíznak az üzemi tanács tagjaiban. Az 1958-AS ÉV nem lesz könnyű esztendő, de egy cselekvőképes üzemi tanács — a munkások bizalmát és támogatását érezve — sokat tehet a termelés olcsóbbá és gyorsabbá tételében. KISS BÉLA küli gumiabroncs konstrukcióját. Most új, hatbetétes tömlőnélküli gumiabronccsal kísérleteznek, amely még az eddiginél is biztonságosabb, de- fektmentesebb lesz. A technológiai eljárás kidolgozása után megkezdik sorozatgyártását. — GYÖNGYÖSI 12-ES akna üzemi tanácsa február 10-én ülést tartott — a társadalmi tulajdon védelméről, az önköltség csökkentéséről és az 1955. évi termelési színvonal eléréséről tárgyaltak, HatEsetétes tömlőnélküli gumiabroncs megoldásán dolgoznak a magyar kutatók írja az újság ♦ • . hogy „Járj nyitott szemmel” — mozgalmat indítottak : a Diósgyőri Kohászat női dől-: gozói. Igen dicséretes ötlet volt a kohász-asszonyoktól — hogy férjük, fiuk oldalán ők is részt kérnek a társadalmi tulajdon őrzéséből, mert a mozgalmuk ezt a célt szolgálná. De... és ez a de a mozgalom elnevezésére vonatkozik, mely alkalmat ad arra, hogy nevetségessé tegye a szép és dicsérendő törekvést. Előfordulhat, hogy valamelyik felületes újságolvasó • csak a mczgalom címét nézi ki az újságból, s küldetést érez magában ahhoz, hogy elindítsa a következő: „Járj lábon”, „Rágj a fogaddal”, — „Egyél mindennap” stb. mozgalmakat. Talán lett volna más név is a mozgalom elnevezésére, lehetett volna „Védjük meg a : társadalmi tula jdont” — mozgalmat indítani, s ez még nem: zárta volna ki, hogy nyitott szemmel járjanak az asszonyok és nem vezetett volna az itt felsorolt félreértésekhez. (K. E.) Nők: hogy még szebbek legyenek Határidő előtt befejezik a gépjavítást Kiskörén A Kiskörei Állami Gazdaságban jól haladnak a téli gépjavítással. A traktorok, vontatók, Zetorok javítását befejezték, a vetőgépek, tárcsák, boronák, ekék, hengerek többségét már rendbehozták. A szorgos munka eredményeként a gépjavítást határidő előtt mintegy 15 nappal befejezik. (Molnár János) Az Egri Fodrász Szövetkezetnek kozmetikai részlege 4 hónapja nyílt meg Egerben, a Tizeshonvéd utcában. Most még egyetlen szoba az egész „kozmetika”, de a tervek szerint ez év augusztusában új, modern, korszerűen berendezett „szépítő műhelyt” kapnak a Dobó téren. Sok dolgozó nő, városi, vidéki, bervai, dohánygyári munkásnő szépül meg naponta Löviné Kállai Anna kozmetikus „gyúró, pofozó” keze alatt. á tudomány és technika ölLáqÁbéi A nankingi obszervatórium új csillagot fedezett fel A nankingi obszervatórium munkatársai új csillagot fedeztek fel, amely 2.5-szer olyan messze van a naptól, mint a föld. A csillagot feltalálójáról, Csi Csin-ről nevezték el: Ez egyébként a 6. csillag, amelyet a nankingi csillagászok fedezték fel. NAPHÁZ Veronában a közelmúltban igen érdekes házat konstruáltak. A ház emeleti része sínekre épült és forgatható. A lakóknak módjukban áll a házat egyszerű eljárással a nap irányába fordítani. Ezért ezt a szokatlan házat napháznak nevezték eL ATOMMEGHAJTÄSÜ MOZDONYT KÉSZÍTENEK JAPÁNBAN Japánban nemrégen elkészült az első 3000 lóerős atommeghajtású mozdony szerkezeti terve. Az újtípusú mozdony reaktor segítségével fog működni, hossza eléri a 30 métert, szélessége a hét métert, súlya pedig a 179 tonnát. Az atommeghajtású mozdony nyolc hónapig új üzemanyagfelvétel nélkül képes közlekedni, s ez alatt az idő alatt 155.000 kilométert fut be^ Egyelőre egy kis tanulólányinyal — Ágoston Ildikóval — ■dolgozik, aki az eltelt négy > hónap alatt jó tanítványnak «bizonyult, mestere nem hiába >foglalkozik vele. A kis kozmetikai szalonban íminden ragyog a tisztaságtól, ^látszik, hogy vezetője legfontosabb követelménynek a higi- • éniát tartja. Nincs is panaszuk, '.akad munkájuk bőven, sokszor \a késő estébe nyúlik munka- \idejük. F 4-es után F 5-ös szénkombájn üzemeltetését tervezik Petőfibányán Február végére, március elejére új jövesztő gépet kap a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt: az F—5-ös szénkombájnt. Ikertestvére ez a gép az F—4-esnek, csupán néhány alkatrészét korszerűsítették. Az F—4-es jövesztőgépek kihordó, kiskaparóval működnek, s a gyakran előforduló kanáltörés, láncszakadás hátráltatja a munkát. A tervezők tehát ennek elkerülésére a kiskaparó helyett gumiszalagot építettek be az új típusba. A fejmotort alacsonyabbra helyezték el, s így kisebb szelvényű vágat hajtására is alkalmas a gép. Egy újabb jelentőségű tervvel is élénken foglalkoznak a tröszt műszaki osztályán, mégpedig egy körszelvényt kivájó gép beszerzésén. A jelenlegi gépek trapézalakú vágatot hajtanak, s utána a telep megmozgatásával lehet a körszelvényt kialakítani. Az új gép, amelynek mintapéldánya már elkészült, az egyik dunántúli trösztnél körszelvényt kifejtve halad előre, s utána nyomban lehet falazni. Az új gép üzemeltetésével jelentős idő- és munkaköltség megtakarítást lehet elérni. Miért kell sokat várni MINIBUSZ ax áram bekapcsolására? Németországban elkészítették a miniatűr autóbusz, az úgynevezett minibusz prototípusát. A Góliát 1000-típusú autóbuszt 40 lóerős, négyhengeres motor hajtja. Nyoíc férőhelyes és óránként 80 km-es sebességgel halad. TELEVÍZIÓS ADÄSOK A GEOFIZIKAI ÉVRŐL Eddig 15 ország jelentette be, hogy a Nemzetközi Geofizikai évről televíziós adást készít, vagy már készített is. A Szovjetunióban négy színesfilmet készítettek az északi és a déli sarki expedícióról. Az Egyesült Államokban „a titokzatos kozmikus” sugarak és „miért ragyog a nap”, valamint „az időjárás szeszélyei” címmel készülnek filmek. Japánban színes film készült az ionoszférai tudományos kuta- l tűsökről. Panaszos levelek érkeznek a megye különböző részéről az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Központjába, amelyekben azt írják, hogy a villamosberendezés bekapcsolása nagyon sokat késik. Legtöbb esetben az a hiba, hogy azon a helyen, ahol a panaszos lakik, nincs villanyhálózat, s így nem tudnak kérésének eleget tenni, illetve hosszabb időt vesz igénybe a hálózat kiépítése. A hibákat azok a kisiparosok követik el, akik lelkiismeretlenül félrevezetik a fogyasztókat, azt Ígérik, hogy a bekapcsolásnak nincs semmi akadálya. A belső berendezésért a pénzt felveszik és az Áramszolgáltató Vállalathoz küldik a fogyasztókat bekapcsolási problémáikkal. Az esetek kivizsgálásakor döbben rá a fogyasztó, hogy bizony évekig nem számíthat bekapcsolásra, mert olyanok a helyi viszonyok, és mivel a beruházásai keretük nemi túl magas, saját pénzéből kell ko- mcly összeget fordítani hálózatbővítésre. Legutóbb Mátraderecske községből egy többgyermekes bányász jött ilyen problémával. A berendezést készítő kis- iparcs nem tájékoztatta kellőképpen a bekapcsolás lehetőségeiről. Komoly kiadásba keverte az egyébként is nagy családdal rendelkező bányászt, és meg így sem tudják a bekapcsolást elvégezni. VillamosberendezéBt csak akkor szabad készíteni, ha arra vonatkozóan az engedélyt az Árt'mszolgáltató Vállalat megadta és biztosította a fogyasztót' arról, hogy a berendezés elkészülte után az áram- mérő-elíátástól függően a fogyasztót. be tudjuk a hálózatba kapcsolni.
