Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-08 / 15. szám

1958. február 8. szombat NÉPÚJSÁG * A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Szocialista munkaverseny megyénk ío 1 d in fi vessző vei kéz étéinél Mindannyian tudjuk, hogy a szocializmus építésének egyik alapvető köve a szocialista munkaverseny. Habár ver­senymozgalmunkat az ellen- forradalom igen megtépázta, az ország dolgozói és köztük megyénk íöldművesszövetke- zeti dolgozói is követelték, hogy a versenymozgalmat is­mételten indítsuk be. Ha megvizsgáljuk megyénk területén a földművesszövet­kezetek vonalán a munkaver­seny kérdését, bizony a jók mellett, sok hiányosságot is tapasztalunk. Vannak földmű­vesszövetkezetek, ahol nem veszik figyelembe azt, hogy a jó, egészséges munkaverse- nyeken keresztül tudják első­sorban növelni a földműves­szövetkezet jövedelmezőségét, meg tudják javítani a szövet­kezeti gazdálkodást, tudják teljesíteni a terveket és ezzel hozzájárulnak a lakosság élet- színvonalának fokozott emelé­séhez. Ilyen szövetkezetek pél­dául Tarnaszentmiklós, Tisza- nána, ahol a vállalásokat bár megteszik, de azok teljesítésé­vel egyáltalán nem törődnek. Vannak azonban olyan szövet­kezetek is, mint Gyöngyös, Heves, Hatvan és a kápolnai földművesszövetkezet, ahol a dolgozókat helyes versenykihí­vásokkal valósággal harcba indították, a kultúráltabb ke­reskedelem, a költségmentes gazdálkodás stb. megvalósítá­sára. Például a részjegybefi­zetési versenyben grafikono­kon vezették a dolgozók tel­jesítéseit és termelési értekez­leten rendszeresen értékelték azokat. Ezzel elérték azt, hogy ezek a szövetkezetek tervüket 100 %-ön felül teljesítették. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol sem az igazgatóság, sem a szövetkezetek szakszervezeti bizottsága nem tartja szem előtt azt, hogy minden válla­lás annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle, ellaposodik a munkaverseny jelentősége. Itt szükséges megemlíteni azt is, hogy minden vállalást, amit a dolgozók tesznek, azt időben értékeljük, hogy dolgo­zóink a jól végzett munkáért meg is kapják a megérdemelt jutalmat. Most az I. negyedév elején fontos az, hogy a múlt évi munkát a földművesszövetke­zetek igazgatósága, a szak- szervezeti bizottsággal közö­sen értékeljék és azokat a dol­gozókat, akik vállalásukat tel­jesítették, jutalmazzák meg a rendelkezésnek megfelelően, illetve terjesszék fel kitünte­tésre. Továbbá fontos az, hogy hívjanak össze termelési ta­nácskozásokat, ahol beszéljék meg a"dolgozókkal az 1958.1.fél­évi munkaverseny feltételeit. Szüséges tbvábbá, hogy a szak- szervezeti bizottságok menet­közben ellenőrizzék és segít­sék a dolgozókat a vállalásuk teljesítésében, különösen a vállalások teljesítését gátló körülmények megszüntetésé­ben. Ha minden egyes födműves- szövetkezet igazgatósága és szakszervezeti bizottsága idő­ben megtartja a termelési ta­nácskozásokat, ahol a dolgo­zók elmondják munkaverseny- nyel kapcsolatos problémáikat és a hiányosságokat igyekez­nek kiküszöbölni, ha az ered­ményeket minden esetben tu­datosítják a dolgozókkal, ak­kor a munkaverseny sehol nem fog ellaposodni, a dolgo­zók magukévá fogják azt ten­ni. Ezen keresztül az eddigiek­nél sokkal nagyobb eredmé­nyeket fogunk gazadsági vo­nalon elérni, előbbre visszük a szocializmus építését és a dolgozók életszínvonalának emelését megyénk területén. Kárpáti Vilmos A szőlő zöldoltvány készítésének új élj árása Földművessxövetkezetemk újabb feladata : a gépímnnka szei*ződieté§c és irányítása Február 5-én, a Földműves­szövetkezetek ügyvezetői, ag- ronómusai, a gépállomások ve­zetői és a dolgozók előtt az il­letékes szervek ismertették a legújabb kormányrendeletet, miszerint a gépállomások köz­vetlenül végzik továbbra is a termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportoknál szükséges gépi munkákat, va­lamint az összes cséplést. a fennmaradó szabad teljesítés­nek megfelelő gépi munkák szervezését pedig a jövőben a földműveszövetkezetek fogják végezni. Egyes erőgépeket (traktorokat), ha azok kihasz­nálása biztosítva van, egész idényre átadnak a gépállomá­sok a földművesszövetkezetek rendelkezésére. Ez a mód le­hetővé teszi a gépek jobb ki­használását s azt, hogy a gép­állomások munkáia .erén mu­tatkozó hibák kiküszöbölődje­nek, a borravaló rendszer megszűnjék, mert egyrészt nemcsak a géoállomás. hanem a termelők érdekképviseletét szolgáló földművesszövetkezeti szakemberek ' is ellenőrizni fogják az elvégzett munkát, másrészt az állandóan egy he­lyen dolgozó traktoros igyekez­ni fog — jó munkáién keresz­tül — azon, hogy a község dol­gozóinak bizalmát kiérdemelje és megtartsa. A földművesszövetkezetek Jó munkaszervezéssel igyekez­nek olcsóbbá tenni tagjaik ré­cére a gépi munkát azáltal, 1 hogy a talaj munkát dűlőnként szervezik meg, mellyel elérik azt, hogy a gépállomás nagy­üzemi kedvezményekkel szánt az egyéni termelők részére is akkor, ha egy-egv dűlőben 2 km körzetben legalább 12 kh szántást végezhetnek, A gyűlés közönsége nagy meg­elégedéssel vette tudomásul az újabb rendelkezést, s remél­hető, hogy dolgozó parasztsá­gunk megelégedése meg fog nyilvánulni az eddigieknél jó- v al nagyobb mértékű gépi­munkákra szóló szerződéskö­tésben. Ezúton is felhívjuk a termelőket, hogv minél előbb jelentsék be igényüket a föld­művesszövetkezetnél és kössék meg szerződésüket. HOLLÓ GÉZA, MÉSZÖV főagronómus Megyénk, sőt országunk te­rületén levő oltványszőlőink éppen a rendszertelen tőkepót­lás következtében az utóbbi időben több helyen annyira leromlottak, hogy a rentábilis szőlőművelés sok helyen ve­szélyeztetve van. Országos párt- és kormány- szervek határozata nyomán a veszély elhárítására több in­tézkedést dolgoztak ki. Esze­rint nagy kiterjedésű szőlő­szaporító telepek létesítése a tájjellegnek megfelelő hírne­ves szőlőkultúrák megvalósí­tása a meglevő termőegyedek pótlása és új szőlők telepítése vált szükségessé. Oltványszőlőkben, idősebb korban, legeredményesebben a zöldoltással pótolhatunk. A zöldoltáshoz eddig oltópamu­tot és gumiszalagot használtak. Ezen anyagok a napfény és eső hatására rövid idő alatt tönkre mentek, a megeredés egész alacsony, mindössze 30— 40 százalék volt és ez is egyik oka, hogy a zöldoltás gyakor­lati alkalmazása visszaesett. A mai fejlett technika új vívmányaként könyvelhető el a PVC műanyagcsővezeték használata zöldoltás esetén. A PVC anyag használatát ered­ményesen dolgozta ki és alkal­mazta Leskó István, a tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója és módszerét az alábbiakban ismertetjük. Az oltási művelet kivitele­zése — bár az eddigi 30—40 százalék eredést 80—90 száza­lékra emeli — semmiben sem tér el az eddig alkalmazott hasítékban való ékezési eljá­rástól, csupán a PVC hüvely alkalmazását kell elsajátítani. A műanyaggal szembeni kö­vetelmények ugyanazok, mint minden zöldoltás esetében. Az alany és oltóvessző ne le­gyen se túl gyenge, se túl fás, rendelkezzen kellő rugalmas­sággal és ujjaink között szo­rítva a nyomásnak egy keveset engedjen és roppanjon. Az oltás mozzanatait úgy oldjuk meg, hogy az oltásra kijelölt alanyon a beoltásra szánt rügy (bütyök) felett 4— 5 cm-re a hajtást levágjuk. A felső végéről a leveleket hó­naljhajtással együtt, valamint a kacsokat fentről lefelé simá­ra levágjuk, ügyelve arra, hogy a bütyökrész meg ne sé­rüljön. Ezután elvégezzük a rügy feletti rész behasítását a rüggy közepéig. A behasítást fentről lefelé a vessző közepén hosszanti irányban, a kacs és levél elhelyezkedésének ellen­tétes oldalán végezzük. A behasított alanyra ráhúz­zuk a méretnek megfelelő PVC csövet úgy, hogy az a bü­työkrészt telesen elfedje, a cső hossza pedig félig takarja a behasított részt. Ezután pedig kiválasztjuk a legmegfelelőbb fajtát, melynek vastagsága megegyezik az alanyon levő és beoltandó rügy vastagságával. A kiválasztás után. kétoldali éket vágunk az oltó-hajtáson. Az ék hossza kb. 1—1,5 cm le­gyen. Ha elkészült az ékezés, az oltóhajtást behelyezzük a ha­sítékba, ügyelve arra, hogy a PVC hüvely felső pereme az ék oldalán lévő háncsrészt meg ne sértse. Azután addig nyomjuk az oltóhajtást a ha­sítékba, amíg az ék éle a ha­síték alját, illetve a rügy kö­zepét el nem éri, vagyis ami­kor érezhető, hogy a nyomás­nak az oltóhajtás tovább nem enged. Tehát nem a csövecs­két húzzuk felfelé, hartem az éket toljuk a hasítékba, ame­lyet a PVC csövecske körül­fog és behelyezés után dongá- san szorít. Ezzel készen is van az oltvány, melyet jó erősen a karóhoz kötünk. Az oltás to­vábbi kezelése teljesen azonos az eddig szokásos kezelési móddal. Hónaljhajtás eltávolí­tása, permetezés és erősítés ki­kötése karóhoz, a növekedés szerint. A PVC csövecske eltávolítá­sa kb 2 hónap múlva oltókés­sel történik, egy hosszanti, alulról felfelé történő vágással, ügyelve arra, hogy az oltványt meg ne sértsük. A PVC anyag alkalmazásával jobb ered­ményre számíthatunk, azért az elültetett alanyt már máso­dik éves korában, fakadástól kezdve úgy neveljük, hogy azon csak egy zöldhajtás nő­jön. így nyert oltványunk már a második évben szépen fejlő dik és termőtökévé válik ; harmadik évben. Előnye, hogy jól zár, egyenletesen szorít, meggátol mindenféle felesle­ges kipárolgást és meggyor­sítja a művelet elvégzését. Ez a műanyag a szőlő zöldhajtás méretének megfelelően 5—7—9 mm belső méretben készül, falvastagsága 0,5 mm és hosz- szú tekercs formájában kerül forgalomba. Felhasználás előtt a csövet 2,5—3 cm hosszúságú darabok­ra kell felvágni és 1 kg PVC anyagból kb 2000 db 2,5—3 cm hosszúságú csövecske kerül ki, ami ugyanennyi zöldoltvány elkészítéséhez elegendő. Fo­gyasztói ára kg-onként: 6 mm-ig 119 forint, 6 mm-en alul 81,20 forint. Legfontosabb követelmény ezen módszer al­kalmazásánál is a fajtisztaság megőrzése és ezen belül a bő- ventermő egyedek szaporítása. Az említett PVC anyaggal történő zöldoltás a gyakorlat­ban már jól bevált és alkalma­zása mind nagyüzemi mind kisüzemi vonatkozásban kifi- zetőbb az eddigi eljárásoknál. A szőlőtermeléssel foglalkozó tsz-ek, szakcsoportok és egyé­nileg dolgozók PVC anyagigé­nyüket a helyi földművesszö- vetkezeteknél jelenthetik be 1958 február 28-ig. Varga László I MESZÖV-agronómus. Bíróság eSőtt a gyöngyösi FIK ellenforradalmi szervezői es a társadalmi tulajdon fosztogatói 1956. október 23-a után a MESZÖV-től dr. Orosz István volt munkástanács elnök és társai dekrétumot adlak ki megyénk földművesszövetke­zeteihez. A dekrétumban nem ismerték el a tagság által vá­lasztott szerveket és vezetőket és elrendelték az fmsz-i szin­ten a munkástanácsok létreho­zását. Ez a felhívás több, Oro- székhoz hasonlóknál — az ak­kori munkástanács vezetőinél — nagy megelégedést váltott ki. így történt ez többek között a gyöngyösi FJK-nál is, ahol Orosz jóbarátai — Nász Pál és társai — vették kézbe , mun­kástanács címen, az FJK irá­nyítását. Nász Pál, a gyöngyö­si FJK volt munkástanácsának elnöke, valamint Oláh László és Bajnai Andor nem akartak alulmaradni dr. Orosz Istvánék tetteinél. Ennek megfelelően a földművesszövetkezetekhez kiadott felhívásukban sztrájk­ra uszítottak, a szovjet csapa­tok kivonása mellett ágáltak, ugyanakkor követelték a MÉ­SZÖV és FJK néphez hű be­csületes vezetőinek és kommu­nistáinak eltávolítását, melyet részben végre is hajtottak. E munkájuk következtében láb- rakapott a földművesszövetke­zeteknél és a gyöngyösi FJK- nál is a spekuláció és a járási központ vezetői a földműves­szövetkezetek ellenőrzése és irányítása helyett a visszaélé­sek sorozatát követték el. Ugyanis Nász Pál, volt gyön­gyösi FJK-könyvelő 1956. de­cemberében az FJK ellátmá­nyából mintegy 20 hektó bort vásárolt fel és a bort az FJK által bérelt tehergépkocsival hevesi lakására szállította, s azt részben a tarnaszentmikló- si földművesszövetkezetnél ér­tékesítette. Természetes volt az nála, hogy az értékesítésből származó hasznot zsebrevágta. A bor egy részét pedig Sza­bolcs megyében, Tornyospál­cán értékesítették, ahol almát vásároltak. Az alma szintén nem jutott el rendeltetési he­lyére, hanem csak Hevesig, pedig abban az időben a Gyön­gyös-környéki dolgozók is szí­vesen megvásárolták volna. Amellett, hogy a fuvarköltsé­get Nász Pálék nem térítették meg az FJK-nak, az almát tel­jes egészében Nász Pál Saját hasznára értékesítette. A gyöngyösi FJK ebben az időben nagykereskedelmi tevé­kenységet is folytatott és en­nek elősegítésére az FJK igaz­gatósága tehergépkocsi vásár­lását határozta el. A vásár­lást Bajnai Andor segédkezé- sével Oláh László bonyolítot­ta le. A vásárlás során 17.000 forinttal emelték meg a kiuta­lást, ezenkívül kb. 5000 Ft-ot különböző budapesti vendég­lőkben költöttek el, hogy ,.el­mélyítsék” a Csepeli Autógyár egyes — akkori dolgozóival -- a jó kapcsolatot. Nász Pál tu­dott a szabálytalanságokról, hiszen mint főkönyvelőnek tudnia is kellett. Ahelyett azonban, hogy az ilyen csele­kedeteket megakadályozza, vagy megtorló intézkedéseket tegyen, szabálytalan könyvelé­si eljárással tüntette el a lo­pásokat. Ilyen „jó” munkát végzett a Nász által irányított mun­kástanács a gvöngyösi FJK- nál. Ma már mindenki előtt napnál is világosabb, hogy a munkástanácsban betöltött po­zíciójukat az izgatásra, a tár­sadalmi tulajdon szándékos megkárosítása mellett, a kom­munista vezetőle eltávolításá­nak követelésével és egyéni céljaik elérésére használták fel. Nász Pál és fő cinkosa, Oláh László már a börtönben van. Bíróságunk gondoskodott arról, hogy az ilyen elemek ne károsítsák többé a szövetkeze­ti vagyont, ezért Nász Pált há­rom évi, Oláh Lászlót egy év és 10 hónapi, Bajnai Andort pedig 10 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. Börtönbüntetést kapott ugyancsak a Csepeli Autógyár akkori Lányi nevű mérnöke is, valamint Kelemen József volt FJK-dolgozó. Az ítélet kiterjed az okozott kár megtérítésére is. Az ítélet még nem jogerős, de reméljük, aa igazságszolgáltatás méltókép­pen meg fogja büntetni az iz- gatókat és a társadalmi tulaj­don fosztogatóit. Mindehhez még annyi hozzáfűznivalónk van, hogy okuljon mindenki az ítéletből és ki-ki a maga posztján, úgy vigyázzon a tár­sadalmi tulajdonra, mint a szeme fényére. BARTOLÁK MIHÁLY, MÉSZÖV ig. elnök. A bizományi kereskedelem gyors fejlődése Bulgáriában Harmadik esztendeje végzik már földművesszövetkezeteink a zöldség-gyümölcs felvásárlá­sát fogyasztók jobb ellátása érdekében, valamint ezek téli tárolását. A földművesszövet­kezetek ebben az évben tárol­ták le a legnagyobb és min­den igényt kielégítő gyümölcs és zöldáru mennyiséget. A földművesszövetkezeti és a MÉK tárolása együttesen 1958 január 1-én burgonyából 60, vöröshagymából 16, gyö­kérből 2, sárgarépából 2, zel­lerből 0,5,, céklából 1, karalá­béból 2, kelkáposztából 2, ká­posztából 2 vagon volt és al­Zöldség- gyümölcs ellátásunkról mából is mintegy 10 vagon állt a vevők rendelkezésére. A tároiási munkákat föld­művesszövetkezeteink és a MÉK kisebb hibáktól eltekint­ve jól végezték el. A földmű­vesszövetkezetek közül leg­jobban a hatvani földműves­szövetkezet tárol. A tárolási munkát elősegítette, hogy az FJK-ok felvásárlási felügyelői is segítséget nyújtottak a tá­roláshoz. Kifogásolható a tárolási munka az apci, lőrinci és a nagyrédei földművesszövetke­zeteknél, ahol nemhogy a szakszerű, vagy jó munkáról beszélhetnénk, hanem az FJK, illetve a .MÉK szakemberei­nek javaslatára sem megfele­lően végezték a tárolási mun­kákat. Az elmúlt napokban a föld­művesszövetkezeti tárolási fe­lelősöket Egerbe tapasztalat- cserére hívtuk meg, hogy meg­beszéljük a tárolási munkák szakszerű kezelését. Ennek a megbeszélésnek meg lettek az eredményei is. A felszólalók elmondották, hogy munkájuk­A bizományi kereskedelem terén aránylag rövid idő alatt kiváló eredményeket értek el Bulgáriában. A földművesszö­vetkezetek 230 mezőgazdasági termelőszövetkezet teljes ter­ményfeleslegét átvették s csu- j pán Szófiában 10 millió leva | forgalmat értek el a bizomá­kal a dolgozók zavartalan, jó és olcsó áruellátását iparkod­tak kielégíteni és biztosítani, hogy a piaci spekulánsok ne adhassák 10—15 Ft-ért a hagy­mának kg-ját, a burgonyának 3—5, a kelkáposztának 8 fo­rint kg-kénti értékesítését, hogy ne kerüljön a levesbe való zöldség többe, mint amennyibe kerül a hús. Ezért minden termelő és dolgozó sa­ját érdekében felesleges ter- melvényeit a földművesszövet­kezetnél értékesítse, szükség­letét pedig szintén ott szerez­ze be. Csípei Sándor MÉK tárolási felelős. nyi kereskedelem megszerve­zésével, vidéken pedig még ennél is kedvezőbbek az ered - mények. Az eredmények jelentőségéi különösen érzékelteti az a tény, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek ter­ményfeleslegeik értékesítésére legalább 200 embert kelleti volna alkalmazóiok, a bízomu nyi kereskedelem útján .pedig ezt a feladatot alig 50 ember alkalmazásával látták el. bizomán3d kereskedelem az átvett áruk ellenében előleget is folyósít a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és azok tagjainak. A vételárral 10 na ponként számolnak el. Az árakat a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek állapítják meg, ha azonban a piaci árak esnek, a bizományi áru ára! ennek megfelelően csökkentik. y,F öldwS'pestzdvctkezetek“ Szerkeszti b MÉSZÖV Szerkmmfc! Bizottsága. 4#

Next

/
Thumbnails
Contents