Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-04 / 11. szám

1958. február 4. kedd NÉPÚJSÁG 5 CfjihjuuL híreidé A közös munka gyümölcse A Hazafias Népfront .közsé­gi bizottsága januárban javas­latot tett egy népgyűlés meg­szervezésére, melyen a párt- szervezet és a községi tanács tisztázott olyan kérdéseket, melyek vitásak voltak a köz­ség lakói előtt. A falugyűlé­sen, ahol 300-an vettek részt, ismertették az új rendeleteket, megvitattak néhány politikai kérdést, s elhatározták azt ’S, hogy több utca lakói összefog­nak és mintegy 4 kilométeres szakaszon makadám utat épí­tenek. Lenin utca lakói fogtak hozzá elsőnek a kő szállításá­hoz, példát mutatva az egész falunak. A felszabadulás előtt volt egy képviselője a falunak, Szárnyéi Merse Jenő, aki min­den választás előtt megígérte, az utcák kövezését. Persze, mindig csak Ígéret maradt. Ezt a munkát magának a nép­nek kellett elvégezni úgy, hogy összefogott, hogy szebbé te­gye a falut. Ez az összefogás meg is hozza a maga gyümöl­csét, községünk szebb lesz, el­tűnik az utcákról a bokáig érő sár. Tomcsányi Imre v. b. elnök, Atkár q rendelet mindenkire vonatkozik Megyénkben különösen a hatvani járásban, szinte ha­gyományos szokás volt már a termelőszövetkezeteknél, hogy feleskertésszel műveltették a föld egy részét, noha az alap­szabály kereken kimondja, hogy a közös művelésbe vett föld sem bérbeadással, sem más módon nem kisebbíthető. Hosszú hetek, mondhatni hó­napok munkájába került, amíg a termelőszövetkezeti ta­gok meggyőződtek arról, hogy valóban nem előnyös számuk­ra a föld bérbeadása, s min­den termelőszövetkezetben megszavazták, hogy a követ­kező években nem alkalmaz­Fejőgépet vásárol az atkári „Petőfi44 tsz A tíz éve működő milliomos atkári „Petőfi” termelőszövet­kezet tagsága nagy gondot fordít az állattenyésztésre. Törzstenyészetükben a fejős­tehenek istállóátlaga 11 liter. Ebben az évben hozzákez­denek az állattenyésztés egyes részleteinek gépesítéséhez. El­sőnek három fejőgépet vásá­rolnak, hogy tehenészetükben a munka nehezét gépekre bíz­hassák. Apró érdekességek Borsóarató gép mintapéldá­nya készül el a Mezőgazdasá­gi Gépjavító Tröszt mérnökei­nek tervezésében. A gép al­kalmazkodik a talaj egyenet­lenségeihez, egészen kis tarlót hagy és rendre rakja a borsó­szárat anélkül, hogy nagyobb szemveszteséget okozna. A gép teljesítménye óránként egy hold, súlya mindössze 350 kiló, s a traktor elejére függeszt­hető. Kinyílott a kankalin az új­szegedi botanikus kertben. Évtizedek óta ez az első eset. hogy január végére nyílni kezdtek ezek a virágok. Hat bárányt ellett egy me- rinói juh, a Debreceni Mező- gazdasági Akadémia tangazda­ságában. Az újszülöttek kö­zül kettő maradt életben. nak feles kertészt. A határo­zatot be is tartották eddig, azonban a napokban isméi hallani olyan hangokat a hat­vani járásban, sokszor éppen a termelőszövetkezeti elnökök részéről, hegy kár volt ilyen határozatot hozni, mert ha másnak szabad, akkor nekik is. Az a helyzet ugyanis, hogy az ország minden részéből, de a megye 'többi járásából is megindult a vándorlás Ecséd, Hort és Csány felé, különböző termelőszövetkezetek keresnek feleskertészt, s le is szerződ­tetik őket azonnal. Joggal kér­dik tehát a hatvani járás ter­melőszövetkezetei, hoey az alapszabály és az időközben ezzel kapcsolatosan megjelent törvényrendelet., csak rájuk vonatkozik ?! A megoldás persze nem az, hogy a hatvani járás termelő- szövetkezetei is visszalépnek egyet, és ismét felesbe adják ki a földjüket vállalkozó szel­lemű kertészeknek, hanem az, hogy megakadályozzák a többi termelőszövetkezetekben is az alapszabály e pontjának meg­sértését. Mert a rendelet az rendelet, az mindenkire egy­aránt vonatkozik. d — A magasabb termésátlagokért Több éves gyakorlati ta­pasztalat tanította meg az e ,ri járás termelőszövetkezeteit, de az egyénileg dolgozó paraszto­kat is arra, hogy a kukorica- termésátlag elérésének egyik módja á hibrid-kukorica ter­melése. Ezért határozták el a termelőszövetkezetek, hegy ve­tésterületükön hibrid-kukori­cát termelnek. Az egyénileg dolgozó parasztok a kukorica vetésterületének mintegy 80 százalékán vetnek hibrid ma­got. A nagyobb terméseredmé­nyek elérésének egyik jeltéte­le, hogy visszapótolják az el­használt talajerőt. Ezt ismerték fel sok termelőszövetkezetben és ezért végeztek az idén sok­kal nagyobb területen szerves- trágyázást. Az eredményeknél azonban nem állnak meg, az új gazdasági évben ezt tovább­fejlesztik. A tervek szerint a felnémeti Petőfi Tsz a szántó- terület 20;2, a verpeléti Dózsa pedig a szántó és szőlőterület 30,5 százalékán végez istálló- trágyázást, ezen kívül a ver­pelétiek 2,2 mázsa műtrágyát használnak fel holdanként. Befejezés előtt áll a téli gépjavítás a hevesi gépállomáson Jól halad a téli gépjavítás a hevesi gépállomáson. A traktorok 97 százalékán már elvégezték a nagyjavítást vagy a soronkövetkező nagyobb gép- ápolást. A tavasszal használa­tos munkagépek, ekék, boro­nák, tárcsák, hengerek javítá­sa is hamarosan befejeződik. Az aratógépek már készen vannak, s a cséplőgépek 43 százaléka is ki javítva áll már. A javítóbrigádok között Tóth József és Heszpuk István bri­gádja végezték a legjobb munkát eddig. Másfélszerfe több hevesi dinraye kerül az idén exportra Megyénk egyik nevezetes­sége, a külföldön is jól ismert hevesi dinnye, az elmúlt év­ben bő termést hozott. Görög­dinnyéből 80, sárgadinnyéből pedig GO mázsa volt a holdan­ként! átlagtermés a hevesi já­rásban. Ebből 200 vagonnal küldtek külföldi megrendelők­nek. A dinnyetermelők és a já­rás szakemberei 3 éves fejlesz­tési tervet dolgoztak ki, amely előírja, hogy a bevált gyep­kockás palánta nevelés széles­körű alkalmazásával évente 20—20 mázsával növelik az egy holdra jutó terméshoza­mot, a minőséget pedig úgy ja­vítják, hogy a dinnye termésé­nek legalább a fele exportké­pes legyen. Az idei feladatok megoldá­sához a tanács újabb 700 négyzetméter melegágyi ablak­üveget szerzett be. Emellett gondoskodik arról is, hogy a már nem faitiszta vetőmago­kat a termelők mindegyike jó- minőségű hevesvidéki magra cserélje át. A dinnyetermelők már készítik a melegágyakat, hogy biztosítsák a korábbi be- érést, a több és jobb gyümöl­csöt. Ha szorgos munkájukat siker koronázza, a bővebb ter­mésből az idei nyáron 350 vagonnal exportálnak. (MTI) Hír A cukorrépa termelés foko­zottabb gépesítése érdekében állami gazdaságaink és terme­lőszövetkezeteink német cu­korrépa-kombájnokat kapnak kipróbálásra ebben az évben. A kombájn egyszerre három sort fejel, a répát veszteség- nclkül felszedi, letisztítja és sorban lerakja külön a fejet, külön a gyökeret, majd azután a kapcsolt rakodó szerkezet fel­szedi a termést. Tyúkvásár M tyúkpiacon álldogáltam. Egy falusi né- Ä ^ nike szép kendermagos tyúkot árulga- tott. — Tessék megvenni édes, nézze milyen kövér, nehéz, mint a sár. — A városi asszony kézbevette, tapogatta, nézegette a kendermagost. Végül megszólalt: — Nem beteg ez a tyúk? Olyan szomorú és rosszkedvű: Mire egy falusi néni: — Ugyan drága szivem, hogy mondhat ilyet? Egész nyugodtan le kell csak vágni. — A városi asszony hallgatag férje erre megszólalt: gondolja, hogy ha levágjuk, jobb kedvű lesz? Siegyelei, vagy hiúság JjT ét ember beszélget. Nyomukban vagyok, így hallom m-inden szavukat. Egy koszorút vegyünk az öregnek, vagy kettőt? — kérdi a nagybajuszos. Azt mondja a kis alacsony: — Hát tudod komám, ami az öreget illeti, neki elég lenne egy is, de attól tartok, hogy keveselni fogják. A nagybajusszos megvakarja fülét és így szól: — Hát igaz, hacsak egyet veszünk, mit szól a falu? És vettek két koszorút. Nekem pedig az jutott eszembe, mi lenne, ha ezt a kis beszélgetést, rajtam kívül még más is hal­lotta volna, mondjuk: a halott. — szalay — Aki nyitott szemmel jár az utcán, nap mint nap kedves epizódoknak lehet szemtanúja.Ezekből a kedves mozzanatok bői közlünk hétről-hétre egy-egy pillanatfelvételt. A CSODA Napirenden: Asz illem ... j amely többek között azt írja elő, hogy ha szólnak, vá- ) leszólni illik, amely többek között nem burzsoá csőké- ? vény, hanem, ha valamikor igaz rangot kapott, akkor r most került megillető helyére. Ami a rangot illeti, — szó- , ban — nincs is sok ellenvetés, ha az illemről van szó, sőt [ rengeteg példát tud mindenki felhozni, hogy ki hogyan és ( mikor sértette meg a kötelező illemet, de ha már a „tét- ? tekről”, annak gyakorlása kerül napirendre, akkor ko- ( rántsem ilyen rózsás a helyzet. i Most ne firtassuk — bár arról se lenne érdemtelen j szólni! —, az emberek közvetlen, egymásközti kapcsolatát, ( hanem beszéljünk arról, amikor bizony még törvény is [ előírja az illem betartását: ha szólnak , válaszolj. A Nép- \ újság szóit és jónéhányan megfeledkeztek a kötelező „ud- I variasságrór, — a válaszról. Szólt az újság az egri Tej- ( presszó ügyében és nem válaszolt sem a Vendéglátóipari \ Vállalat, sem a Kiskereskedelmi Vállalat; szólt Eger tisz- ( taságáról, rendjéről és nem válaszolt sem a Városi Ta- í nács, sem a Városgondozási Vállalat; szólt a Gyöngyösi * Vas- és Műszaki KTSZ-ről és a szövetkezet nem vála- ( szolt; szólt a, Lakatos ár úgy ári KISZ-szervezetről, az eger- í csehi 126 lakás problémáiról, s nem válaszoltak az illeté- ? kesek — hogy csak néhányat említsünk a — sajnos — nem i kevés közül. | És az' újság nem négyszemközt szólt! Az olvasók, a ? közvélemény nagy nyilvánossága előtt, éppen a közvéle- jj mény, az olvasók megbízásából, akik nemcsak az újság ( - szavára, de az illetékesek válaszára is módfelett és jogo- j I san kíváncsiak. Az említett szervek azonban meglehető- \ I sen „illetlenül” viselkedtek nemcsak a párt megyei lapja, 1 ; de e lap sokezres olvasótáborával szemben is. Ha e tapin- f i tatlanság négyszemközt történt volna, talán, vagy leg- ) | alább is ma még, nem. emeltünk volna szót. De mindez ; történt a széles nyilvánosság előtt, s emiatt vagyunk kény- ? ! telenek egyrészt a jómodorra, másrészt az idevonatkozó ) I törvényekre felhívni nemcsak az érintett vállalatok, ha- ; nem felettes szerveik figyelmét is. i Megengedhetetlen dolog, hogy egyesek, dolgozzanak I ám bármilyen beosztásban, elengedjék fülük mellett az : újság szavát, az olvasók kérését és kérdését. Joggal el- j várhatja az újság és az olvasó, hogy a felvetett problé- l mákra, az érintett szervek, intézmények, vagy üzemek , ; kellő, oáapos és a körülményeknek megfelelően, gyors ud- ] laszt adjanak. Figyelmébe szeretnénk ajánlani ezt a legelemibb ud- : variasságot mindazoknak, akik oly szívesen feledkeznek 1 meP ez illemről, ha róluk, s oly szívesen hangoztatják < szükségességét, ha másokról esik szó. S bízunk abban is, hogy a notórius „illetleneket” felsőbb szerveik oktatják majd ki a helyes viselkedésre. (gy...ó) RAGYOGÓ NAPSÜTÉS. Ka­nyargós utakon halad az autó­busz a Mátra aljában. Szőlő, szőlő mindenfelé, amerre csak a szem ellát. A jó öreg Mátra sok százezer szőlővesszőt táp­lál, melynek termése már érik a föld alatt, a pince mélyén. Gyöngyösön vagyunk. A minden nap épülő, szépülő Gyöngyösön, a mátrai borvi­dék „fővárosában.” Nem elő­legezett cím ez, hanem való­ság, hisz itt van az Eger- Gyöngyösvidéki Állami Pin­cegazdaság központja. E köz­pontnak kirendeltsége van Egerben és a megyében, több helyen pincészete és célgaz­dasága. Felvásárló telepei jó­formán behálózzák az egész megyét. Csak Heves megyé­ben 27 ezer kh szőlőterület az, ami az Eger-Gyöngyösvidéki Pincegazdasághoz tartozik. Er­ről a területről hozzák be a termelők — ma már leginkább szőlő formájában — a termést, amit a gazdaság feldolgozó üzemeiben kell musttá átala­kítani. Csak Gyöngyösön két főpincében és 20 al pincében tárolják, érlelik a bort. Sze­zon idején 30—40 teherautó szállít naponta anyagot a pin­cészetnek.. A gyöngyösi állami pincékben kb. 60 ezer hekto­liter bort tudnak tárolni. A pincegazdaság műszaki vezetője, Nagy György elv­társ. Szívesen ad felvilágosí­tást a gazdaság munkájáról, készséggel mutatja meg a gé­peket. Az egyes számú pince udvarán hatalmas hidraulikus préseket látunk, melyek fel­adatukat már az őszi hóna­pokban elvégezték. Itt törté­nik a szőlő feldolgozása és musttá alakítása. A szőlőfel­dolgozóból a pincébe, hordók­ba kerül a must. Itt történik az osztályozás. Mindenek­előtt színre osztályoznak. Kü­lön hordókban tárolják a fe­hér-zöld, vegyes-fehér és szí­nes anyagot. Igen lényeges a fokra való elválasztás is. A hatalmas pincében min­denütt rend és tisztaság. Né­hány munkással és a pince­mesterrel találkozunk. Az egyik hatalmas hordónál meg­állunk. Űrtartalma 104 hektó, 12 százalékos abasári rizling van benne. A borok fejtés utáni állapotban vannak, de már tiszták. Cementhordók is vannak, ezek 310—400 hekto­literesek. Jól megnézzük, mert nemigen lát minden nap ilye­neket az ember. Hová kerül­nek innen a borok? — kér­dezzük a gazdaság műszaki vezetőjétől. ELMONDJA, HOGY a Mon­Mi újság a gyöngyös! pincékben? impexel vannak szoros kap­csolatban és boraik jórészét rajtuk keresztül exportálják. Jelenleg 10—15 ezer hektoliter export-boruk van. Innen a pincéből egyszer, vagy két­szer fejtett állapotban kerül­nek a borok exportátadásra. Az exportborokon kívül ők látják el a megyét is. Ez ne­gyedévenként kb 8—10.000 hektoliter bort jelent. Ha ezen felül maradna boruk, azt átadják a Budapesti Borfor­galmi Vállalatnak. Az óbort Budafokra viszik, ahol azt megfelelően palackozzák. A borok fejtését a pincék fejtő­gépekkel végzik. Ezekből Gyöngyösön 30 darab van. Je­lenleg napi 8—10 vagon bor megy el Budapestre, illetve Budafokra. A pince hatalmas hordóiról még azt a felvilágosítást kap­juk, hogy az úgynevezett „ászok” hordók anyagát kül­földről vásárolják. Legutóbb a Szovjetunióból, Ausztriából, Jugoszláviából vásároltak ilyen hordókat. Az utóbbi időkben kb 3000 hektoliter hordót vásároltak a különbö­ző külföldi országoktól. A pincemestertől megtud­juk, hogy általában 9 fajta bort hoznak forgalomba. A más helyeken készített és gyártott alma és egyéb gyü­mölcsborokat, nem szabad bor néven forgalmba hozni. Ezek­nek hivatalos neve, alma, il­letve gyümölcsszörp. Az egyes számú pincében jelenleg asztali fehér, pecse­nye fehér, visontai pecsenye, abasári rizling, hegyvidéki vö­rös, domoszlói muskotály bo­rokat tárolnak. Az asztali fe­hér 10.5 százalékos. Ezt a bort a vásárló az üzletben 13 fo­rintért kapja meg. Megkóstol­juk, igen finom, ízes, könnyű bor. Az abasári rizlingből 22 forintért vásárolhat a fogyasz­tó. A 12.5 százalékos domoszlói muskotály fogyasztói ára 27 forint. Ennek a bornak nem­csak kellemes íze, hanem igen kellemes illata is van, mely a csemegeszőlőknek köszön­hető. Jól és szépen kezelt pince a gyöngyösi. Most a pince mé­lyén a hatalmas hordókban érnek, öregszenek a bőrök, hogy előbb, vagy utóbb hazai asztalokra, vagy külföldi om­berek poharaiba kerüljenek és kitűnő minőségükkel megvéd- hessék a világhíres magyar bor becsületét. BÚCSÚZÓUL MÉG a ter­vekről, a gazdaság gondjairól hallunk, hiszen egy ilyen ha­talmas pincegazdaság központ­jában a tervek is nagyok. A gazdaság fő gondja, hogy az egri bor világhírneve mellé felemeljék a gyöngyösi és a gyöngyösvidéki borok hírne­vét is, mert mint a szakembe­rek mondják, Gyöngyösön és vidékén is igen jó bor terem. Éppen ezért akarnak Gyön­gyösön építeni egy palackozó üzemet, ahol majd maguk pa­lackozhatják és hozhatják for­galomba a megfelelő jelzéssel ellátott gyöngyösi és gyöngyös­vidéki borokat. Pinceépítési tervekkel is foglalkoznak. Nagy György műszaki vezető­nek az a véleménye, hogy csak akkor tudja a gazdaság a gyöngyösi és gyöngyösvidéki borok hírnevét kiverekedni, ha elsősorban a termelők ma­guk is akarják és hozzájárul­nak azzal, hogy beszüntetik a Noah szőlő telepítését, és he­lyette oltványszőlőket telepí­tenek. A Noah sohasem emeli, hadern rontja az itteni borok hírnevét és sajnos nem kit mértékben. Térjenek át a tér melók az igazi oltványszőlöl- telepítésére, hisz ebből neki! csak hasznuk származik, mert több pénzt kapnak termésük­ből, s egyúttal emelik a gyön­gyösvidéki borok hírnevét is. GYÖNGYÖSÖN JÁRVA egy-két egyéni bortermelő is meglátogattunk. így Kis? Lászlót és Kozmán LászU termelőket. Ők is borfejté" után vannak. Mindkét terme lőnél holdanként 20—25 hek­toliter termés volt. Kiss Lászk 30 hektó bort szerződött le a: államnak, s amint mondja, számára . kifizető módon. Mindketten rizling, saszlaféi,: ségeket termelnek leginkább Meg is látszik boraikon, hóm irtóztak a Noah szőlőtől, mer ' mindkettőjük bora kitűnő ízletes. Kiadás is van a szőlő re, mondja Kozmán I,ászló; aki egyébként a gyöngyi: Gazdakör vezetőségi tagja. A elmúlt esztendőben 20 e forintot adott ki karó". Egybehangzó véleményünk hogy a szőlőtelepítés ma igen hasznos és érdemes do­log, hisz a szándék és akar., mellé komoly támogatás, nyújt az állam is. Szalay Istváé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents