Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-27 / 31. szám

1958. február 27. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 í Hittel, hlzcdeiumcsl Amikor ebben az országban hatalomra került a munkás- osztály, amikor a kommunis­ták kezükbe vették az or­szág borsának irányítását, egy­szerre kürtölte a külföldi és belföldi reakció: csak hetek kérdése és a hozzá nem értők kezei között felbomlik az or­szág gazdasági élete. Az érv szemre logikus volt. A bur- zsoá, a tőkés rend hosszú év­tizedeken, nyugaton évszáza­dokon keresztül nevelte ki a maga vezető szakember-réte­gét, alakította ki vezetési stí­lusát, ahogy mondani szokás, „kisujjában” volt mindaz, ami hatalmának fenntartásá­hoz, a kapitalista rend biz­tosításához szükségesnek ta­láltatott. A magyar munkás- osztálynak alig volt ilyen ká­dertartaléka, a magyar mun­kásosztálynak — baráti segít­ségen túl — nem volt más eszköze, mint hite és bizal­ma, a hatalom megszilárdítá­sához, a szocializmus alap­jainak lerakásához. Hite, saját maga erejében, a munkásosztály ügyében és bizalma a dolgozó nép iránt, amely napról-napra mind nagyobb tömegekben ismerte fel, hogy céljai azonosak a munkásosztály céljaival, hogy a párt az ő érdekeiért küzd, hogy a magyar nép boldogu­lására, nemzeti összefogásra, s a munkásosztály vezetésére van szükség. Hogy ez a hit és bizalom mit eredményezett, arra bi­zonyság az elmúlt majd más­fél évtized minden eredmé­nye. Ha történtek is súlyos hibák a párt, az állami élet gyakorlatában, ha a marxiz­mustól—leninizmustól idegen elvek lábra is kaphattak, ~~ mégis előbbre lépett egy egész ország, mégis a dolgozók mil­lióit lehetett felsorakoztatni nagy céljaink megvalósításá­ra. Ilyen nagy erő a hit és a bizalom. S erre most és ismét nagy szükség van. Az ellenforra­dalom, amely majdhogynem gazdasági katasztrófába ta­szította az országot, számotte­vő pusztítást végzett elsősor­ban a bizalom területén. Ma­gyarázható ez a változás. Az emberek bizalmatlanabbak lettek egymás iránt, sokak szemében, éppen az októberi véres napok idején, vált ért­hetetlenné a párt szerepe, egységének és határozottságá­nak hiánya, s vált emiatt, — ha átmenetileg is — bizal­matlanná a kommunisták munkája, vezetése iránt. Nem egy elvtársunk megingott, ta­nácstalanná vált, sokan., akik sohasem voltak másoK, csak párttagok, de semmiesetre elvtársak elárulták azt, ami­ben szívük mélyén sohasem hittek. Találkoztunk egymás­sal az utcán, elutaztunk más városba, más üzembe, s nem tudtuk, hogy október nagy viharában régi ismerősünk melyik oldalra került... Mindez együttvéve és kü- lön-külön is alapja volt és bizonyos mértékig alapja ma is a bizalmatlanságnak. So­kan hajlamosak ma eiviársa- ink közül fenntartással fo­gadni a párt volt tagjait, akik ma pártonkívüliek, akik an­nak idején talán belefáradtak, akik talán megijedtek és most szégyellik felvételüket kérni, — de akik sohasem vol­tak árulók, nem fordultak a munkáshatalom ellen. Sokan hajlamosak ma elv Lámáink közül fenntartással fogadni a kispolgárság becsületes, józan x'étegének közeledését, aktív segíteniakarását. Sokan van­nak olyanok elvtársaink kö­zül, akik ezt az elvet vallják: „amit én csinálok, az jól van csinálva. Mit tudom én, hogy mások kezén mire fordul az ügy.” S az „én” alatt, még jobbik esetben is, a kommu­nistákat érti, a „mások” alatt pedig mindazokat, akik ma még nem azok, s talán soha­sem lesznek azok, de nem voltak és rajtunk múlik, hogy soha ne legyenek ellenségek. Széles nemzeti összefogásra van szükség, hogy az előttünk álló politikai, közelebbről fon­tos gazdasági feladatainkat megoldhassuk. Olyan nemzeti összefogásra, mint az újjáépí­tés nagy csatájában, mint a munkáshatalom megteremté­sében, amikor a párt, a mun­kásosztály vezetése alatt egész dolgozó népünk felsorakozott, a holnap zászlaja alá. Mind­azokra számítunk, mert mind-» azoknak is építjük a szocia­lizmust, akik az alapvető kér­désekben egyet értenek és egyet akarnak a kommunis­tákkal. Csak úgy mehetünk tovább — s ezt kellőképpen hangsúlyozta az országgyűlés legutóbbi ülésszaka is —, ha széles; nemzeti egységfront alakul ki, ha az őszinte biza­lom légkörében végezzük na­pi munkánkat, ha megértés, türelem — s nem megalku­vás! — jellemzi a párt szer­vernek, tagjainak kapcsolatát a pártonkívüliekkel. Ez a bizalom természetsze­rűleg nem jelenthet egyrészt elvakultságot, másrészt „disz­kréciót” a kispolgári elvek, nézetek és vélemények han­goztatásával és hangozta tói­val szemben. A hit és a bi­zalom — éppenhogy kölcsö­nös legyen — arra kötelezi a kommunistákat, hogy ugyan türelemmel és megértéssel, de határozottan és következete­sen szembeszegüljenek a szo­cializmus építésére káros né­zetekkel, elvekkel. A hit és bizalom türelmet jelent az emberekkel, a becsületes dol­gozókkal szemben, de nem' jelenthet egyetlen pillanatnyi türelmet, elnézést és megér­tést holmi nacionalista, revi­zionista, vagy éppen „balol­dali” kinyilatkoztatással szem­ben. Lassan másfél esztendő telt már el azóta, hogy szovjet barátaink segítségével fegy­veresen is levertük az ellen- forradalmat, hogy a szocializ­must építő testvérnépek tá­mogatásával megindulhatott hazánk a konszolidáció, a bé­kés építőmunka útján. A másfél esztendő alatt sok szempontból letisztultak a gondolatok, lehiggadtak és tisztábban-látók lettek az em­berek. Ma újra és ismét te­kintélye, súlya, szava van a kommunistáknak, akikben mind jobban bízik egész dol­gozó népünk. Hogy ez a bi­zalom még mélyebb, mé^ őszintébb és még feltétlenebb legyen, ahhoz arra is szük­ség van, hogy a kommunisták is rendíthetetlen hittel és mély bizalommal tekintsenek a sokmilliós magyar nép dolgos fiaira- . Együtf-egymá^- ért -—Jegyen ez a jelszó, amely sem nem új, sem nem távoli célokra lelkesítő jel­szó, hanem a mindennapi munka sikereinek záloga. GYURKÖ GÉZA Mesterséges alcaponek írügynökségek jelentése szerint, az immár tartha­tatlan helyzet enyhítésére több mint 600 diákot zártak ki a newyor''"i iskolákból. Mind a hatszáz fiatalkorú bű­nöző — <: rendőrségi vizsgálatok megállapítása szerint Kétségtelen, hogy világméretekben is probléma a fiatal­ság helyzete, erkölcsi élete, hisz a második világháború a nyugati imperialisták fegyverkezési hajszája nyomán kialakult „csak egy nap a világ ’-hangulat elsősorban az ifjúság lelkében hagyott és hagy súlyos nyomot. De ez a szám itt mást is igazol. Ez a 600 fiatal, akiknek nagy­része börtönbe kerül, s a többiek, akiket még nem lep­leztek le, vagy akik már börtönben ülnek —,_ az amerikai kultúra áldozatai. A televízióé, amely a filmgyártást le- főzve tálal, teljes élethűséggel, különböző bűnügyi és gyil­kossági ügyeket fiatal nézői elé, a comicsok, amelyeknek címlapjai is vértől csöpögnek, a film, a rádió, a nevelés brutalitása, mind-mind vészes oltóanyag a bűnözésre. Az amerikai életforma szinte mesterségesen tenyészti az új alcaponéTcat. Pedig mi többre becsüljük Mark Tween-t és Poe-t, Dreisert és Graham Greent, mint n gyilkosok akárhány királyát... Nem változnak a kézjegyek JTL, ■ egtörtént a megegyezés: felépítik a rakétakilövő­állomásokat Angliában. Most már nemcsak hidrogén­bombával megrakott repülőgépek állomásoznak és telje­sítenek járőrszolgálatot a ködös Albionban, hanem hid- rogénbomba-töllcsű rakétafegyverek is ott találhatók a rejtett arzenálokban. Rajtuk a jelzés: MADE IN USA. Talán még egy kézjegy is van ezeken a rakétákon — Werner von Braun —, amelyeket most elolvashatnak, ha megmutatják, az angol polgároknak.Most igen,mert a má­sodik világháborúban nem nagyon nyílt ajkain),a egyikük­nek sem tanulmányozni ezt a kézjegyet. Tekintettel arra, hogy az akkori V-2-ök kézjegyestül robbantak fel és pusztítottak el városrészeket, embereket, egész családo­kat. Talán éppen annak az angol katonának hozzátarto­zóit is, aki most őrséget áll a fegyvergyárak előtt. Sem­misem lehetetlen ! lm: Változnak a korok, de nem változnak a kéz­jegyek! (látó) Kultúráiét Atdnyban Atány községben a Nőtanács, a KISZ-fiatalok és a sportkör tagjai kultúrcsoportot alakí­tottak. A kultúrcsoport vasár­nap mutatkozott be a község lakóinak, jólsikerült kabaré­műsorral. A bevételt az út­törők nyári táborozására for­dítják. Most készülnek a „Ta­nítónő” c. háromfelvonásos színdarabra, melynek bemu­tatását húsvétra tervezik. A j szövőipar lányai népi táncok- j kai szórakoztatják a községbe- 1 beket. A szórakozáson kívül a | Nőtanács szabás-varrás tanfo- j lyamot szervezett, melynek ed­dig 30 résztvevője van, vezető- 1 jük Zsivajnovics Istvánné. Szabó Istvánné, a Nőtanács elnöke, Átány As atomkorszak növényei AMIÓTA EMBER él a Föl­dön, állandóan a legszorosabb kapcsolatban áll a növényvi­lággal. Az ősembertől kezdve napjainkig a növényzet táplá­lékkal, ruházattal, védőeszkö­zökkel, tüzelővel, szerszám­anyaggal, gyógyszerekkel látja el az embert. A növényvilág az az óriási szervesanyagüzenx amely lehetővé teszi nemcsak az ember, hanem az állatvilág létezését is, hiszen a napener­gia segítségével szerves vegyü- leteket egyedül a növények ál­líthatnak elő. Ma mintegy fél­millió féle növényt tart szá­mon a tudomány, ebből azon­ban alig 5000 azoknak a fajok­nak a száma, amelyeket vala­mire felhasználunk. Legismertebb haszonnövé­nyeink, így a búza, a rizs, a kukorica, az erdei fák, a tex­tilnövények, a kaucsukfák, stb. mind nagyobb méretűek, sőt igen gyakran a növényvilág óriásai. A gyakorlati ember számára ez a természetes, hi­szen ami nagyobb, abban több is van. Vajon a fejlettebb nö­vények, a mikroszkopikus mé­retűek bevonultak-e a haszon- növények közé? A Föld négyötödét víz bo­rítja. Ebben a mérhetetlen víz­tömegben az egysejtű és a többsejtű algák, vagy mosza- tok olyan mennyisége lel ott­honra, amelyet el sem képzel­hetünk. Az óceánokon, édesvi­zeken kívül rengeteg egyedük él a talajban. Számuk és az ál­taluk termelt szerves anyag lényegesen felülmúlja a szá­razföldi növények termékeit. Miképpen tudna táplálkozni a tengerek állatvilága, hogyan élnének meg a folyók halai, ha részükre a szerves vegyülete- ket az algák nem állítanák elő? A tengerpart mentén élő né­pek ősidők óta felhasználják a nagyobb termetű zöld-, barna- és vörösmoszatokát. Írország, Norvégia, Japán és más tájak lakói táplálkoznak velük, sőt Kelet-Azsiában a kombunak nevezett barnamoszatb’ól, vagy az aszkuszi-nori vörösmoszat- ból még szárított ételeket, is készítenek. A KOCSONYÁS, cukortar­talmú algák valóságos cseme­géi az ottlakóknak. Dél-Ázsia, Kína partvidékéről szállított agar-agar, a nálunk közismert baktériumtáptalaj és cukrász­ipari nyersanyag ott ősi eledel. Nem kell azonban messzire mennünk, csupán Szerencsre. A cukorkagyárban Kínából importált vörösalgákkal talál­kozhatunk, mert ezek a ré­szünkről is kedvelt és az édes­ségboltokban árusított zselé cukorkák nélkülözhetetlen, igen tápláló alapanyagai. Az emberi táplálkozáson kí­vül a takarmányozásban, a partok mentén óriási töme­gekben növő barna- és vörös- moszatok már régtől a juhok, kecskék, szarvasmarhák takar­mánya. A talaj szervesanyag pótlására ugyancsak felhasz­nálhatók. A viharok olykor többszáz tonna algatömeget vetnek ki a partokra. így könnyű azokat a termőföldekre hordani. A jódgyártás a barnamoszatokra épül már a múlt század elejé­től fogva. A szódát pedig olyan régtől nyerik a barnamoszatok hamujából, hogy arra nem is emlékezünk. A sörderítésben éppúgy szerepelnek, mint az orvosi gyakorlatban. Egyes nagyobb .méretű, sok­sejtű tengeri algák tehát már régtől gazdasági növények. Az egysejtű édesvízi zöldalgák azonban alig néhány éve vo­nultak fel az ember szolgála­tára. Miképpen jutottak ezek a mikroszkopikus lények a legutolsó években olyan jelen­tős szerephez? A nagy felfedezések gyakran a véletlen szülöttei. A máso­dik világháborúban ha egy bombázógép nem végez kény­szerleszállást a nyílt óceánon, talán ma is ott tartanánk, mint 20 évvel ezelőtt. A gép legény­sége gumicsónakjával hetekig hányódott, míg végre megme­nekültek. Konzervjeik csak­hamar elfogytak, nem haltak mégsem éhen, mert kötszerek­ből, ruhadarabokból összetá­kolt hálójukkal halásztak és fogyasztották a Csendes Óceán lebegő szervezeteit, a plank­tont. EZ A TÁPLÁLÉK algákból és apró, mikroszkopikus rá­kokból állott. Hiánybetegsége­ket nem kaptak, még az édes­vizet is nélkülözhették, mert e dúsplazmájú, nagy víztartal­mú szervezetek pótolták azt. Erre a szokatlan megmenekü­lésre figyelt fel a csendesóce­áni hadműveleti parancsnok­ság orvosfőnöke, s megindult a nagyarányú kutatómunka, — amelyek nem várt eredményei szinte megszédítették magukat a kutatókat is. Egyes nyugati sajtóorgánu­mokban újabban ismét fel-fel- bukkan Malthus elmélete: mi lesz a rohamosan szaporodó emberiséggel, mert a lakos­ság mértani haladvány, a táp­anyagok meg csupán számtani sor arányában szaparodnak. Miképpen gátoljuk meg a túl- szaporodást? Hivatkoznak e pesszimisták arra, hogy a Lie­big bevezette műtrágyázás, a Bosch és Haber által felfede­zett ammónia-szintézis ugyan az elmúlt 80 esztendőben me­zőgazdaságunk hozamát 125 százalékkal növelte, a fehérje­mérleg az erős iparosítással 25—30 százalékig ismét emel­hető, a szűzföldek újabb 10 százalékot, s a korszerű agro­technika ismét 20 százalékot javíthat, de mindezek nem elégségesek a rohamosan sza­porodó emberiség igényeinek a kielégítésére. Meglévő ter­mesztett növényeink állandó nemesítése sem jelent lénye­ges szervesanyagtöbbletet. Mindez azonban csupán lát­szólagos zsákutca. Hiszen az előbb arról volt szó, hogy a növényvilágnak alig 1 százalé­kát hajtottuk szolgálatunkba Mennyi lehetőség rejtőzik még a hátralevő 99 százalékban ! Ebből a nagy tartalékból merí­tettek az utolsó évtized kuta­tói nem remélt mértékben. A mikroszkóppal látható zöldal­gák, különösen a Chlorellák és a Scenedesmusok H. A.Spoehr és H. W. Milner vizsgálatai szerint 40—50 százalék fehér­jét, 10—16 százalék zsírt, 32— 43 százalék szénhidrátot és egyéb anyagot tartalmaznak. 1949-től kezdve kidolgozták az algatermelés nagyüzemi felté­teleit. s ezek milyen kedvező­ek! A befektetés csekély: a szabadföldi mezőgazdasági üzemekben mintegy 40 cm mély betonmedencére, szén­dioxidra és napfényre van szükség. Bérházak tetejée lé­tesített algatavak több család egész évi tápanyagszükségletét fedezhetik. Terméketlen terü­leteinket kiválóan hasznosít­hatjuk. A növények tápanyag­igénye rendkívül kicsi, mert 16—20-szor kevesebb ásványi tápanyag szükséges számukra, ugyanannyi szervesanyag elő­állításához, mint pl. a búzá­nak. Fehérjetermelésük még kedvezőbb: 80—200-szor keve­sebb anyagból készítenek any- nyit, mint a szójabab! 1 kát. hoidnyi nagyságú betonmede'n- cé'oen 1 nap alatt 512 kg alga­liszt terem, s ennek a fele fehérje, emellett vitaminok­ban, antibiotikumokban s egyéb rendkívül értékes szer­ves anyagokban is gazdag! Mi a magyarázata ennek a hihetetlenül gazdag termés­nek? Míg a tápláléknövénye­ink s takarmányaink a nap­energia 0.6 százalékát, addig a zöldalgák 2.5—5 százalékát hasznosítják. Tápanyagaik rendkívül olcsón: széndioxid és víz, napfény és szervetlen só nem kerülnek sokba. Roha­mosan szaporodnak: naponta nyolcszor osztódhatnak, tehát súlyukat egy nap alatt több mint kétszázszorosára növel­hetik. Egész testükkel veszik fel tápanyagaikat, a napfényt, így testük minden részében termelhetnek. Ez a magyará­zata annak, hogy míg a búza­szem 270 napos tény észideje során 150-szeres termést hoz, addig ugyanennyi idő alatt a Chlorella alga, vagy a Scene- desmus növényke saját súlyát mintegy 65000-szeresére növe­li! Ráadásul ezek a moszatok igen edzettek, különben mi­képpen maradhattak volna fenn a Föld őskorától fogva ezek a valósággal Tő kövüle­tek? VENEZUELÁBAN algale­vessel leprások erejét adják vissza, Japánban algaételek el­készítését tartalmazó szakács- könyvek jelennek meg. Külföl­dön járó delegációnkat már több helyen algaszendvicsek­kel fogadják. Budapesten, a Phyllaxia Oltóanyagtermelő Intézetben B12 vitamint izo­lálnak Chlorellákból. Ameri­kában, Japánban, télen-nyá- ron, éjjel-nappal gyárakban neonfénnyel megvilágított mű­anyagtartályokban, tehát ipari módon; a Szovjetunióban és Lémetországban, valamint Iz­raelben így és szabadföldi tar­tályokban, mesterséges és ter­mészetes tavakban, tehát me­zőgazdasági nagyüzemi módon is folyik már termelésük. Az atomkorszak küszöbén egy­részt az anyag legparányibb részeihez kötött óriási energiá­kat hajtjuk szolgálatunkba, s velük bírókra kelünk a titok­zatos világűrrel, ugyanakkor a másik oldalon a földi élővilág parányait — amelyek éppen a világűrből érkező kozmikus- napenergiát kötik meg, — hajt­juk igánkba mint új, a törté­nelem folyamán eddig megis­mert leggazdagabb szerves- anyagforrást. DR. HORTOBÁGYI TIBOR Q holnap szakmunkásai (Folytatás az 1. oldalról.) Tóth Árpád géplakatos tanu­lót a fúrógépnél találtuk nagy munkában. Szojbó József vasöntő tanuló és Füleki Ernő géplakatos ta­nuló hamutartókat, fogaskere­keket és szobrokat öntenek a műszaki körben. Banyai Aidia faága,. <s nár Kiss József elsőéves aszta­lostanulónak a gyalu helyes összeállítását magyarázza. Az iskolai idő nagy részét a tantermekben töltik a fiatalok Juhász Imre másodéves gép­lakatos tanuló éppen Móra Ferencről felel a magyar órán. Hot új belépő az átányi Petőfi íss-bon A napokban tartottak köz­gyűlést az átányi Petőfi Tsz- ben. A tagok a tavaszi elő­készületek mellett hat család felvételi kérelmét is megtár­gyalták. A közgyűlés óta hat családdal több szorgoskodik a tavaszi munka előkészítésén a tsz-ben. Küldöttválasztás a gyöngyösi bányászíiataloknál A Szakszervezeti Világszö­vetség rendezésében Prágában ifjúsági konferencia lesz. Erre a konferenciára a bányászok központi találkozón választják meg a küldötteket. Az orszá­gos találkozóra február 26-án tartották meg a küldöttválasz­tó gyűlésüket a gyöngyösi szénbányász-fiatalok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents