Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-04 / 11. szám
ízlik? VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ★ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *1 XIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1958. FEBRUÁR 4. KEDD Közös erővel I Az atkári parasztok hadat üzentek a tengelyakasztó sárnak. Náluk van egy sor kövezetlen utca, ahol az őszi és tavaszi esőzések alatt szinte lehetetlen a közlekedés, a Mátrában van egy kőbánya, ahonnan nem győzik elhordani a munkát akadályozó hulladék követ, így hamar létrejött az egyesség: az atkári parasztok elszállíthatják ingyen a köveket. így jutott a község útépítéshez való anyaghoz jóformán ingyen, mert a fuvart társadalmi munkában végzik. 170 fogat hordja majd a köveket, s néha egy-egy fuvarral segítenek a termelőszövetkezetek gépkocsijai, a gépállomás vontatói is. Mikor kienged egy j kicsit a fagy, hozzálátnak ^ az útépítéshez is, ami szin- £ tén nem kerül pénzbe, mert ! az utcában lakók és az arra járók azt is társadalmi munkában végzik el. Néhány napi fáradság, néhány ingyen fuvar és száműzik a sarat a faluból. A példa nem egyedülálló, nem atkári sajátosság. — Szerte a megyében nő és virágzik ez a mozgalom, amit úgy hívnak: községfejlesztés, társadalmi munkával. Az egyik helyen járdalapokat fuvaroznak, raknak le, a másik helyen villanyoszlopokat állítanak fel, másutt sportpályákat, játszótereket létesítenek, kis ligeteket fásítanak. Szívesen végzik mindenütt, s ha akad az utcában egy-egy húzódozó ember, nem kell külön tanácsi beavatkozás, maguk az utca lakói emlegetik fel neki, hogy ő sem fog letérni arról a járdáról... Ha összeszámolnánk, soksok ezer forint értékű ilyen $ munkáról adhatnánk számot a megyében, s mégis ez csak a kisebbik értéke ennek az összefogásnak. A nagyobb, a falu és a tanács kapcsolatának igazi megerősítése. Mert amelyik dolgozó paraszt hallgatott a tanácsra, s az eredmény az utcájában, házában kigyulladó fény, a tiszta járda, a jó kövesút lesz, azzal szót lehet majd érteni máskor is, olyan ügyekben is, — amelynek elvégzése után nem égjük napról a másikra látják meg a hasznát. — Hallgatni fognak jobban a tanácsra, megbecsülik a kezdeményezést, mert minden ingyen fuvar, minden munkadíj nélkül lerakott járdalap cementnél is szi- rdabban kapcsolja össze a falu lakóit egymással, a tanáccsal. És ez a legnagyobb érteke ennek a virágzó mozgalomnak. Takarékoskodnak a szénnel az Egri Bútorgyárban A szárítóüzem kazánházában Sárosi Gyula fűtő új módszert alkalmazott az alacsony kalóriájú szénpor eltüzelésénél. A bútorgyárban felhalmozódott forgácsot összekeverte a szénporral és ezzel a keverékkel fűti a kazánt. Az előállított gőz hőfoka és nyomása normális maradt. A hónap végi zárásnál lesz csak pontos eredmény az új fűtési módszer hasznáról. Sárosi bácsi szerint évi 100—150 mázsa szén megtakarítás várható, amely hozzájárul a bútorgyár önköltségének csökkentéséhez. MA: FALUSI HÍRADÓ ★ A LEGÖREGEBB EGRI BORBÉLYMESTER ★ AZ EGRI DOHÁNYGYÁR KOMMUNISTÁI AZ ANYAGTAKARÉKOSSÁGÉRT KÜLPOLITIKA ★ SPORT — TOTO Meghalt Horváth Imre külügyminiszter Horváth Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a munkásmozgalom régi harcosa, hétfőre virradó éjszaka, 57 éves korában, hosszú betegség után elhunyt. ’ Temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Világot látnak a gyöngyösiek — és a „világ46 is eljön Gyöngyösre Az idegenforgalom növelésére a gyöngyösi városi tanács tervet készített. A tervben szerepel a város műemlékeinek felkutatása, megvédése, a Dimitrov-kastély restaurálása is. Az idegenforgalom növekedését szolgálja a Vörös Csillag Szálló bővítése, mely a külföldi vendégek elhelyezésére nem nagyon alkalmas. A gyöngyösiek is szeretnének világot látni, nemcsak vendégeket fogadni, ezért már most megkezdték az üzemekben, iskolákban a kül- és belföldi társasutazások szervezését. Külföldi túrákat indítanak Csehszlovákiába, Romániába és a többi népi demokratikus országba. Társas utazásokat szerveznek, főleg a dolgozó parasztság részére az ország legnagyobb termelőszövetkezeteibe, hogy az ott szerzett tapasztalatokat itthon hasznosíthassák. Ezenkívül több IBUSZ- vonatot indítanak majd a Balatonra és az ország nevezetesebb vidékeire. Május 24—25—26-ra tervezik a Mátrai Napok megtartását, melynek előreláthatólag 35— 40 ezer résztvevője lesz. A gyöngyösi Csemege-üzletben ételbemutatót rendezett a budapesti Sütőporgyár. A b©* mutatott leves-készítmények és ízletes puddingok iránt nagy volt az érdeklődés. Reméljük, Egerben is hamarosan sor kerül egy ilyen bemutatóra. (Fotó: Márkusz) Tegnap a „vendéglátók44 voltak a vendégek Hétfőn este a városi tanács kultúrtermében az Egri Vendéglátóipari Vállalat dolgozói nagyszabású farsangi bált rendeztek. A közös vacsora és a színvonalas kultúrműsor után késő éjszakáig mulattak a „vendéglátók”. Termelnek a cementgyárak A megye két cementgyárában, a bélapátfalviban és a selypiben, az elmúlt évekhez viszonyítva az idén két hónappal hamarabb kezdték meg a termelést. Mindezt a téli nagyjavítások gyors és pontos elvégzésével tették lehetővé. Hétfőn megkezdte a cement termelését a selypi Cementgyár is, ahol a következő napokban már 180—200 tonna cementet állítanak elő. Igen szorgalmasan dolgoznak a bél- apátfalviak, akik csupán a 4-es számú forgókemence üzemeltetésével naponta 120—130 tonna szilárd cementet adnak az építőiparnak. Vasárnap reggeltől hétfő reggelig a bélMegfartotta első ülését az Egri Lakatosárugyár üzemi tanácsa apátfalviak rekord teljesítményt értek el. Ez idő -lati gyár egynegyed részének üzemeltetésével 300 tonna cementet termeltek. A következő hónapban begyújtják a többi forgókemencét is, melyeken a nagyjavítások utolsó munkálatait végzik. A megye két cementgyára ebben az évben 10 százalékkal több építőanyagot termel, mint az elmúlt esztendőben. (MTI) Az első ülésen a vállalat igazgatója ismertette az üzemi tanácsok működésével kapcsolatos kormányrendeletet. Ezt követően Káló elvtárs az üzemi tanács elnöke a termelékenység fokozásával, az önköltség csökkentésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a társadalmi tulajdon védelmével foglalkozott beszédében. Nagy József, az öntöde dolgozója elmondta, hogy a gazdasági feladatok megoldása mellett nem szabad szem elől téveszteni az emberekről való gondoskodást sem. Több gon- w kell fordítani az öltöző, ebédlő és a fürdő karbantartására. A felszólalók többsége a munka megjavítására, az anyagtakarékvsságra, a gazdaságosabb termelésre tett javaslatot. Foglalkoztak az országgyűlés januári ülésszakán elhangzott feladatokkal is. Rózsavölgyi Géza- MEZÖSZEMERÉN ötéves évfordulójára készül a népi együttes. Eddigi gyűjtés alapján Mezei Éva dramaturg segítségével a „májusfa állítás” népszokását dolgozzák fel. Oltógép Aba sáron A Szőlészeti Kutató Intézel egri kísérleti telepének tudósai oltógépet szerkesztettek. Az egyszerűen kezelhető gépi oltó késeket tavaly a kísérleti telepen próbálták ki. Kezdeti eredmények már vannak, de mivel a gép eddig még nem érte el a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek kézi munkájának eredményeit, tovább folytatják a kísérleteket Idén az oltványkészítő mesterek hazájában, Abasaron alkalmazzák az oltványkészítésnél a szőlőtermelő szakcsoport tagjai. Az oltógép nagy gyakorlati jelentőségét abban látják a szakemberek, hogy ennek segítségével olyanok is készíthetnek jóminőségű szőlőoltványokat, akik ezt a nagv szakértelmet kívánó munkát azelőtt nem végezték. (MTI) Éj mozi Egerben Vasárnap este ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit Eger legújabb mozija, a Munkásotthon Mozi. A Szak- szervezeti Székház nagytermében megnyílt mozi első műsorán a Gorkij: Anya című regényéből készült, azonos, magyarul beszélő szovjet filmet mutatta be. Az új mozi műsorának Összeállításánál figyelembe veszi a dolgozók, a mozilátogatók kívánságát, eszerint állítja majd össze programját. Eperjesi Lajos vájár , cUh ■M* Növekedett a házasságkötések száma hazánkban A népmozgalmi statisztika adatai szerint hazánkban a házasságkötések száma a felszabadulást megelőző időszakhoz képest jelentősen megnövekedett. Míg 1938-ban Magyar- országon 74.000-en kötöttek házasságot, addig 1949-től — az 1951-es és 1953-as éveket leszámítva — a házasságok száma meghaladja a százezret. A felszabadulás előtt a húszés huszonegy éves korhatár közötti férfiak részaránya az összes házasságokhoz képest mindössze 23 százalékra növekedett. Ezzel szemben a 25 éves férfiak nősülési részaránya az 50-es években több mint tíz százalékkal csökkent 1938-hoz képest. Valószínű, a jobb és gondtalanabb életmód az életkor éa *. vitalitás tekintetében is érezteti hatását. Ezzel magyarázható, hogy 1955- ben a 60 és ennél idősebb nősülő férfiak száma 1938-hoz képest megduplázódott. A nőknél a társadalmi viszonyok változása főként abban érezteti hatását ,hogy erősen csökkent a 17 éven aluliak házasságkötésének száma. A nőknél a további korcsoportok változása nem mutat nagyobb eltolódást az 1930-as évekhez viszonyítva, legfeljebb annyiban, hogy itt is megnövekedett az idősebb korosztály házasságkötésének a száma, például 1955-ben 1938-hoz képest a 40 és 50 életév közötti nők házasságkötési száma ugrásszerűen megnöveltedéit. (MTI) A gyöngyösi 12-es akna egyik legjobb dolgozója Eperjesi Lajos vájár. Elővájáson dolgozik fiával s úgylátszik, teljes az egyetértés, mert a múlt évi második féléves tervüket 120 százalékra teljesítették. A jó munkáért már több esetben jutalmat és kitüntetést kapott. Többek között már egy kormánykitüntetéssel is büszkélkedhet. Legutóbbi havi keresete 3600 forint volt. Széljegyzet Nagy Géza, a sarudi Kossuth Tsz tagja, hatalmas csomaggal érkezett haza az elmúlt napokban a városból. A papír búr kóláiból egy mosógép került elő, — ajándék az asszonynak. Mert a tsz asszonyoknak is megvan a második műszakjuk, a határban végzett munka után az otthon rendben tartása. Joguk van tehát a háztartási munkát megkönnyítő gépekhez, s mint a példa mutatja, pénzük is van azok beszerzésére. Joggal mondhatnák: az is valami, hogy mosógépet vásárol egy falusi asszony? Nem újság már ez a faluban. Igaza van, de mégsem mondhatjuk eleget. Mert óriási lépés ez a falusi és a városi asszony élete közötti különbség eltörlésében.
