Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-02 / 10. szám
í ökhnű v esszö ve tk eze t i közgyűlések elé A iSlá^sjű vesszővetkezetek életében lUiA&ig különít jelentősége van a földművesszövetkezetek legfelsőbb igazgatási szerve, az évi rendes közgyűlés megtartásának, melyet az év végétől számítolt három hónapon belül szoktak szövetkezeteink megtartani. Az ez évi közgyűlések jelentőségét most különösképpen növeli az a lény is, hogy a SZÖVOSZ IV. Országos kongresszusának határozata alapján újjá kell választani a föMművesszövet- kezetek vezetőségét. Mindez szükségessé teszi, hogy valamennyi föld mű vessző vetkezeti szerv alapos, körültekintő munkát végezzen a küldött (köz)gyűlések előkészítése és megtartásával kapcsolatban. Ugyanis megyénk területén el kell érni, hogy a szövetkezeti tagság döntő többsége valójában éljen jogaival és a gyűléseken való tevékeny közreműködésükkel juttassák kifejezésre a szövetkezeti mozgalomhoz való tartozásukat és ragaszkodásukat. Megyénk területén valamennyi földművesszövetkezetnél, takarék-, méhész-, stb. szakszövelkezefekn^» 1958. február 5. és március 25-e közötti időben tartják meg az 1958. évi rendes küldött (köz)gyűlésekeí. A küldöttgyűléseket megelőzően pedig azoknál a szövetkezeteknél, abcl a tagok létszáma a 300 főt meghaladja, tagértekezleteket tartanak, és megválasztják a küldöttgyűlés résztvevőit. \ küldöttgyűlések napirendjén mindenütt szerepelnek a földművesszövetkezet igazgatóságának beszámolója a szövetkezet 1957. évi működéséről, a szövetkezet 1958. évi részletes programja, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseiből, a Politikai Bizottság földműves- szövetkezetekre vonatkozó határozatából, — valamint a SZÖVOSZ IV. Országos Kongresszusa cs a megyei küldöttgyűlésen hozott határozatokból dolgoznak ki szövetkezeteink. A felügyelőbizottságok ugyancsak megteszik jelentéseiket a tagság felé az 1957. évi gazdasági működésről, a mérleg és eredmény kimutatás megállapításáról, javaslatot tesznek a tiszta-felesleg felosztására, — melyek végrehajtására a tagság hozza meg a határozatot. Ezen a küldöttgyűlésen kerül sor a SZÖVOSZ IV. Országos Kongresszusa által kiadott földművesszövetkezeti minta-alapszabály megtárgyalására, és elfogadására is. Miután a legutóbb megtartott küldött (közgyűléseken, községi szinten a földművesszövetkezeteknél csak a vezetőség kiegészítéseit hajtották végre, most történik meg mindenütt a vezetőség újraválasztása is. A küldöttgyűléseket megelőzően tartandó tagérte- kezleteken ugyancsak meg fogják vitatni a küldöttgyűlés tárgysorozatának kérdéseit. \ k őr zetiföldműv es szövet kezetek helyi szerveacteinéi az intéző és ellemőrzőbizoUságok számolnak be végzett munkájukról. A helyi szervezeteiméi szintén ú jjáválasztják az intéző- és ellenőrzőbizottságot, míg a szakszövetkezeteknél (takarék-, mé- hészszövetkezeíek) szükség (Szerinti vezetőség-kiegészítést eszközölnek. A vezetőségek újjáválasztása során feltétlenül érvényre kell juttatni a kongresszus azon határozatát, hogy az új vezetőségekbe a régi becsületes szövetkezeti munkában kipróbált vezetők mellé elsősorban olyan tekintélyes, a szövetkezeti mozgalomban tevékenyen dolgozó parasztok kerüljenek be, akik megértik a szövetkezetekbe tömörült tagok közösségi érdekeit, és a munkás— paraszt szövetség erősítése érdekében képesek és akarnak is harcolni a kitűzött feladatok megvalósításáért. Az Országos Földmüvesszö- veikezeti Tanács és a SZÖVOSZ igazgatósága a IV. Orsz. Kongresszuson már elismerését fejezte ki mindazoknak a szövetkezeti tagoknak, vezetőknek és dolgozóknak, akik a szövetkezeti mozgalomban sok éves eredményes munkát fejtettek ki, valamint azoknak, akik az ellenforradalom időszakában védték a szövetkezet vagyonát és érdekeit. A SZÖVOSZ Igazgatóságának határozata értelmében ezeket a dolgozókat, illetve vezetőket most emléklappal, illetve díszoklevéllel fogják kitüntetni. A földművesszövetkezeti küldött (köz)- gyűlések lebonyolításának sikere érdekében a, földműves- szövetkezetek vezetőségei, az aktívák és alkalmazottak bevonásával a tagság személyes felkeresésén keresztül tájékoztassák a tagokat a földműves- szövetkezetek előtt álló feladatokról, a küldött (közigyűlések jelentőségéről, hogy azok minél nagyobb számban részt- vegyenek a gyűléseken. Miután ezeken a küldött (köz) gyűléseken számol be a vezetőség a. tagságnak az előző küldöttgyűlések határozatainak végrehajtásáról és megszabja az elkövetkezendő feladatokat, minden földműveszövetkezeti tag saját érdeke, hogy részvételével elősegítse a küldöttgyűlés eredményes munkáját. SÜVEGES BENEDEK Több és jobb gépet a mezőgazdaságnak A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésének megkönnyítésére felkészült a Megyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat. Egerben a Ti haméri kisgép-telepen találhatók nagy választékban 12-13-17 soros vetőgépek, öntöző motorok, eső-szórók, eke, borona, répavágók, szecskavágók, lovaskocsik, vízhordók, trágyaléhor- dók, permetezőgépek és azok alkatrészei, füllesztők, darálók, mázsák, mérlegek, szerszámnyél, láncok, patkó és patkósorok és mindenfajta szerszámárú. A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt földművesszövetkezeteink megrendeléseiket beküldik a megyei raktárnak, amit a legrövidebb úton a raktár leszállít a földművesszövetkezeti boltoknak, hogy a dolgozó parasztságunk helyben be tudja I szerezni a szükséges mezőgazdasági felszereléseket. Ezáltal nem kell dolgozó parasztjainknak a városba menni valamilyen mezőgazdasági gépet, vagy felszerelést megvásárolni, mert ha a helyi földműves- szövetkezetnél raktáron nem találja meg az igényét, akkor azt igényelheti a szövetkezetnél és azt pár napon belül a megyei raktár leszállítja részére. Természetesen az említett gépeken kívül még számos másfajta mezőgazdasági felszerelés is kapható. Eszerint bármilyen mező- gazdasági kisgép és felszerelés igénnyel fordulhat dolgozó parasztságunk a földművesszö- yejjeezethez^ '„Földmüvesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkeaztí Bizottsága; A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károlj u, 2. szám alá küldeni] Tisztelt Tagtársuk! Sokat gondolkoztam azon, hogy a mai divatnak megfelelően ne burkolódzam-e én is, a mélyenülő, felderíthet elleti névtelenség homályába. A divatnak hódolni kell, amit régebben röviden és tömören és magyarosan úgy fejeztek ki, hogy egy bolond százat csinál. Valahogy így van ez, a manapság hozzám érkező névtelen levelekkel is. Értesüléseim szerint azonban ez nemcsak a földművesszövetkezetek vonatkozsában van így, hanem egyéb helyeken is. A névtelen levelek írói mereven elzárkóznak kilétük cs hollétük közlésétől, én pedig már előzőleg elhatároztam, hogy mereven elzárkózom az ilyen levelek figyelembevételétől. Sajnos ez igy‘ simán földműveszövetkezeti vonatkozásban (azért írom, hogy vonatkozásban, mert meg vagyok győződve, hogy nem. csupán földműves szövetkeze ti tagtársaim névtelen levélírók) nem ment át a köztudatba és nem csökkent, hanem szaporodott ezeknek a beszédesen titkolódzó levelezőknek a száma. Ez a tény késztet most arra. hogy ez úton értesítsem igen Tisztelt Névtelen Levélírómat, ne fárasszák magukat hiába, inkább írjanak egy oldallal kevesebbet és két sorral többet, amiben felfedik kilétüket. Egyetérthetünk abban, — hogy mindenütt lehetnek hibák, melyeket orvosolni kell. Az is bizonyos, hogy vagyon sok segítséget nyújtanak földművesszövetkezeteink munkájának megjavításához, azok a mozgalmat szívügyüknek viselő tagtársaim, akik leveleikkel, hibát észlelő bejelentéseikkel jelzést adnak a baj okáról és helyéről. Ebben azonban nincs semmi titokzatosság. Nem egy derék tagtársamnak a nevét sorolhatnám fel, akinek bejelentése nyomán megjavult a födműves- szövetkezet munkája, aki segítséget nyújtott ' az ellenőrzésnek, a hiányosságok feltárásához. Sajnos ezt most nem tehetem, mert nem velük és róluk, hanem azokról akarok még szólani, akik bejelentéseikkel és panaszaikkal nem előbbrevinni, hanem gátolni és hátráltatni akarják a földművesszövetkezetek munkáját, a földművesszüvetkezeii mozgalmat. Egy szóval tudomására hozom mindenkinek, hogy egyszerű névtelen levéllel nem fognak a levélírók rokonai és egyéb Jiasonló személyi vonatkozású javaslatai a földművesszövetkezeteknél meghallgatásra találni és ez úton kell Tisztelt poroszlói Névtelen Levélíróm tudomására hoznom, hogy az 50.000 és 100.000 forintos hiánnyal elszámoltak nem fognak a földművesszövetkezet igazgatóságának kegyeltjeivé válni még akkor sem, ha a T. Névtelen Levélíró magasabb fórumokhoz fordul panaszával. Ezt a ragályt ma intrikának nevezik és hogy ennek jövője ne legyen a földművesszövetkezeti mozgalomban, azzal magam is egyetértek. Abban a reményben zárom levelem, hogxj ezek után mindenki, aki jogos panasszal és sérelemmel fordul az illetékes fmsz-i szervekhez, nem névtelenül ír, vagy a szoytiszéd nevében, hanem saját neve alatj. mint jómagam, aki mindenkor tisztelője vagyok az igazságos meglátásoknak. Nőbisottsás* munkája Hevesen Hevesen mostanában mindenkinek feltűnik, hegy hétfőn és csütörtökön délután szokatlanul sok asszony látogatja a gazdakör helyiségét. A kíváncsiskodók megtudhatják, hogy itt tartja a földmü- vesszövetkezeti nőbizottság a vor ró tan f o 1 y amok ■ amelyen hetven asszony és leány vesz részt, hogy Bajtai József né varrónőtől elsajátítsák a szabás-varrás mesterségét. Az asszonyok igen figyelmes tanulóknak bizonyulnak és ügyesen formálódnak kezük alatt — egyelőre még csak papírból ugyan — a férfi és női fehérneműk, a gyermekruhák szabásmintái. A hevesi nőbizottságnak nem ez az egyetlen helyes kezdeményezése. Többek között most indítottak be egy kézimunka .tanfolyamot is, ahol a résztvevők a kötéstől a horgolásig mindent megtanulhatnak. A tanfolyamon szerzett tudásról a hallgatók kiállításon fognak beszámolni a nagyközönségnek. A tanfolyam befejeztével készítményeiket kiállítják. Mind a két tanfolyamon sok fiatal is részt vesz az idősebbek mellett. A meghitt, meleg helyiségbe szívesen eljárnak a falu asszonyai. A hevesi nőbizottsáa korábban ismerkedési esttel egybekötött táncmulatságot rendezett, Szilveszterkor pedig kabaré-műsort adtak elő, melyet az elmúlt vasárnap közkívánatra megismételtek Eddigi eredményes munkájukat bizonyítja a már megvásárolt mosógép is, amely a hevesi asszonyok munkáját könnyíti meg. Ezek mellett nem feledkeznek meg a nőbizottság tagjai egyik főfeladatukról sem, a földművesszövetkezeti munka segítéséről, a termelési szerződtetésről, a rész j egy befize- ződtetésről, a részjegybefizettetésről. valamint az üzemegységek ellenőrzéséről sem. Marsi Lajosné a nőbizottság elnöke fáradtságot nem kímélve kiveszi részét a nőbizottság munkájából. Segíti a nőbizottság munkáját a földművesszövetkezet igazgatósága és annak elnöke Patkó József elvtárs is, aki minden támogatást megad a nőbizottság munkájához. Az eredményes munkát segíti az is, hogy a községi tanáccsal jó kapcsolatot létesítettek é«. a nagyobb akciók megszervezését közösen oldják meg. Mi a magunk részéről helyeseljük és támogatjuk a hevesi nőbizottság munkáját és kívánjuk, hogy azt minél több asz- szon.y részvételével eredményesen végezzék. SILLER FERÉNCNÉ MÉSZÖV nőfelelös A műtrágyák termésfokozó hatását kívánom ismertetni a következőkben. A kísérletben kukorica, burgonya, napraforgó szerepeltek. A műtrágyát mindhárom növény fészekbe kapta. A fészekműtrágyázás előnye, hogy aránylag kevesebb műtrágyával is biztosabb és nagyobb termésfokozó hatást érhetünk el, mint a szórva alkalmazott és a talajba csak felületesen bekevert műtrágyákkal. A fészekműtrágyázással egyidejűleg trágyázhatunk két, vagy háromféle tápanyaggal is (foszfor—nitrogén, vagy fosz- fcyr—nitrogén—káli.) Fészekműtrágyázásra könnyen oldódó műtrágyát használjunk, mivel ettől, gyors hatást várunk. Nagyon fontos, hogy a műtrágya a talajjal jól elkeveredjék, mert különben a magról vetett növényekben csírázáskor könnyen kárt tehet. A kukorica csírája a nagyobb mennyiséggel szemben különösen érzékeny. A burgonya fiatal gumói közvetlen érintkezéskor szintén károsodnak, ha / a műtrágya csomókban és nem földdel jól elkeveredve jut a fészekbe. Igen előnyös, ha a műtrágyakeveréket előzetesen komposztfölddel összekeverve adagoljuk a fészekbe. Igen jó eredményt mutat a szuperfoszfát, pétisó és a 40 százalékos kálisó kiszórás előtti összekeveréséből készült 2:1:1 arányú keverék. Burgonya alá 2-3 dkg, napraforgó alá 2 dkg, kukorica alá 0,5—1 dkg • műtrágyakeveréket adjunk fészkenként. A műtrágyát a fészekbe legegyszerűbben kanállal oszthatjuk szét. Nagy átlagban 1 csapott kávéskanál 0,5, tetézett kávéskanál 1 dkg, 1 csapott evőkanál 2, tetézett evőkanállal 3 dkg súlyú. Arra, hogy a fészekmütrá- gyázással milyen eredményeket lehet elérni, példaként a következő gyakorlati tapasztalatok adatait említem. A műtrágyák termésfekozó hatása a kukorica termésben r3 A sorozat megnevezése (műtrágya mennyisége 1 kh-n) er: 'CJ gj •£ £ rá 5 :0 /.? sjjf? isi ■ • £ C ci CD 'C5 'S fa---.« & Isi o s 1. Műtrágya nélkül 17.20 — —i 2. 69 kg pétisó 3. 129 kg szuperfoszfát cs 21.59 4.30 57.80 13,44 60 kg pétisó 28.60 í 1,10 153.80 13.90 4. 120 kg szuperfoszfát. 60 kg pétisó és 60 kg 40 százalékos kálisó 35.90 18.70 189.80 10.15 A műtrágyák termésfokozó A sci’ozat megnevezése (műtrágya mennyisége 1 kh-n) hafás?, a búr gúnya (s rrmésben & Cl C9 M lé S ; \ 3 «2 :0 ^ C3 dú *= :£ re Itj p N 3 » ht> fq * É y?i £ ''2 3 {=! ■5. S s íh H já fa % ca j«i e: V* 1. Műtrágya nélkül 56.(50 — — — 2. 120 kg pétisó 3. 240 kg 40 százalékos 65.50 8.10 115.60 14.37 kálisó és 120 kg pétisó 4, 249 kg 40 százalékos 95.80 39.20 259,60 6,62 kálisó, 120 kg pétisó és 129 kg szuperfoszfát 110.— 53.40 355.60 6.60 A műtrágyák termésfokozó hatása a r praforg ó tenné' ben 4) s■f © 5 ’S A sorozat megnevezése (műtrágya mennyisége 1 kh-n) s. p '% jű zf) CJ N T-. 'rt %rc s To i > P ís H bc Ú3 U s k é « isi •bS1. Műtrágya nélkül 5.60 — — — 2. 75 kg pétisó 3. 150 kg pétisó, 75 kg kén6.40 —.80 72.30 90.— savas káli 8.65 3.05 197.10 65.— 4. 130 kg pétisó, 75 kg kén- savas káli, 35 kg szuperfoszfát 9.10 3.50 224.10 64.— Az egyes tápanyagok arásával nyerhetjük a legjobb nyából az is megállapítható, hogy a kukorica elsősorban foszforigényes, a burgonya kálium igényes, a napraforgó pedig nitrogén és kálium igényes növény. A táblázatokon bemutatott eredmények világosan bizonyítják, hogy mindhárom (foszfor, nitrogén, kálium) tápanyag együttes alkalmszáeredményeket és így jelentős terméstöbblethez jutunk. Az a befektetés, amit a műtrágyák vásárlására és a talajba való bedolgozására költünk, az a kapott terméstöbblet ‘ révén sokszorosan visszatérül. Lengyel Ádám főiskolai tanársegéd kísérletvezető.
