Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-22 / 27. szám
fii A földmüvesszmikezeti termelési bizottságok feladata a mezőgazdasági termelés fokozása érdekeljen A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében a földművesszövetkezeti rendszerben is létrehozták a termelési bizottságokat, amelyek szövetkezetenként 15—20 személyből alakultak meg, a szövetkezeti tagság, illetve a mezőgazdasági termelésben jártas dolgozó parasztok részvételével. A termelési bizottságok a. községi tanácsok mezőgazda- sági termelési állandó bizottságaival karöltve dolgoznak a párt agrártéziseiben lefektetett elveknek megfelelően és segítik a földművesszövetkezeti rendszeren belül is a mezőgazdasági termelés fokozását és a szövetkezeteknél létrehozott és létrehozandó termelési üzemágak működését. Ahhoz, hogy ezek a termelési bizottságok a rájuk háruló feladatokat meg tudják valósítani, szükséges, hogy elsősorban is megismerjék az MSZMP agrártéziseit és az ebből adódó földművesszöveíkezeti rendszer elé kitűzött „a mező- gazdasági termelés közvetlen segítségére” a SZŐ VOSZ IV. Kongresszusa által hozott határozatot. E határozatok ismerete azért is feltétlenül fontos, mert a földművesszövetkezetek a párt és kormány határozata alapján az elmúlt év folyamán a kereskedelmi munka további javítása mellett fő feladatként kapták meg a termelést elősegítő feladatok végrehajtását. Ilyenek például a termelési szerződések megkötése, a szabadkapacitású gépiszántások és egyéb talaimunkák szerződtetése, a műtrágya és egyéb növényvédőszerek alkalmazásának, valamint a korszerű kis- és nagygépek használatának szakoktatásokon való ismertetése, stb. Termelési bizottságaink e megnövekedett és szép feladatoknak, hogy eleget tudjanak tenni, feltétlenül szükséges, hogy a saját tapasztalataik alapján ismertessék a szövetkezetek elé kitűzött feladatok megvalósításának lehetőségeit. Feltétlenül szükséges az is, hogy a feladatok ismertetésén kívül minél több dolgozó parasztot bevonjanak azok végrehajtásába. Ügy is, hogy a szövetkezetek termelési üzemágainak működését rendszeresen ellenőrzik, de úgy, hogy azok működtetéséhez a most sorrakerülő tag-, köz- és küldöttgyűléseken a választott szerveknek és a szövetkezeti dolgozóknak a szükséges útmutatást megadják. Földművesszövetkezeteink termelési bizottságai azonkívül, hogy a feladatok megvalósításában segítenek, feltétlenül szükséges az is, hegy a falu lakosai előtt példamutató munkával, az agrotechnika helyes alkalmazásával élenjárjanak a termelésben. Ezen keresztül is bizonyítsák be a többtermelés lehetőségét, mellyel nemcsak a szocialista mezőgazdaság lehetőségét, hanem a dolgozó parasztság megnövekedett termelési kedvét is bizonyítsák. Termelési bizottságainknak feladata az is, hogy a szövetkezetek felvásárlásának ellenőrzését és azok segítését állandóan napirenden tartsák. Ezért tehát szükséges, hogy termelési bizottságaink a szövetkezeti rendszer dolgozóitól a feladatok végrehajtását — a termelők érdekében — megköveteljék és munkájukhoz a megfelelő támogatást megadják. SZABÓ JÁNOS, FJK ig-elnök, Heves A munkaverseny tapasztalatai a földművesszövetkezeíeknél kezeti tagsággal járó előnvöA földművesszövetkezeti cukrászdák fejlődései Az 1957-ben beindult munkaversenyt értékelve, megállapítottuk, hogy még mindig sok a javítani való, de már eredmények is mutatkoznak. A tapasztalat azt. mutatja, hogy hiányosság főleg azoknál a földművesszövetkezeteknél van, ahol a szövetkezet vezetősége és a szakszervezeti bizottságok még nem találták meg azt a szoros kapcsolatot, melyre a közös munka során elengedhetetlenül szükség van, valamint a felsőbb szakszervezeti szervek sem tettek meg mindent a verseny sikere érdekében. A még meglévő hiányosságok ellenére is egy sor olyan földművesszövetkezet van, ahol a kiskereskedelmi tervek teljesítésében, a cukorrépa szerződtetés és a részjegybefizetési terv teljesítésének előmozdítója mégis a dolgozók által - helyesen kezdeményezett munkaverseny volt. így a bolclogi földművesszövetkezet 140, a nagykökényesi 125, az ecsédi pedig 113 százalékra teljesítette a cukorrépaszerződés előirányzatát. Ugyancsak a kiskereskedelmi tervek 107.8, vagy a vendéglátóipar tervek 108.4 százalékos teljesítésében is bonn- foglaltatik sok kereskedelmi dolgozó igyekezete, verseny- lendülete is. A munkaverseny a részjegyben zetési terv teljesítése terén is több helyen szép eredményeket hozott. Elsősorban ott, ahol az aktívák ismertették a földművesszövetket. Meg kell azonban mondani, hogy az élenjáró földművesszövetkezeti cím elnyerésére felterjesztést az ellenforradalom óta még nem tudtunk eszközölni, mert szövetkezeteink tervei csak globálisan, és nem részleteiben van teljesítve A földművesszövetkezetek vezetői és szakszervezeti bizottságai figyemébe ajánljuk, hogy a munkaverseny a terv- teljesítések a jövőben cikkenkénti teljesítésére is terjedjen ki, hogy megyénk területén minél több földművesszövetkezet elnyerje az „Élenjáró Földművesszövetkezet” címet. Kárpáti Vilmos, előadó. A február végi enyhe időjárás igen kedvezett a megye zöldség- termelő lakosságának. A tanabodi és a tarnazsadányi zöldségtermelő szakcsoportok már jelentették, hogy ebben az évben megyénk jellegzetességeként korán megjelenhetünk a piacon és az exportban paradicsom, paprika, uborka és dinnye terményeinkkel . . . Igen áok helyen rendeltek melegágy) ablakrámákat, amivel hasznosan gyarapítják a meleg- ágyi felületet, fokozzák a belterjességet, hisz Magyarországon csak minden hat emberre. iut egy melegágy! ablak, míg a szomszédos Csehszlovákiában minden négyre, ami minden bizonnyal a fokozottabb belterjességnek a mér- téke_ A melegágyak mennyiségét A múlt esztendőben, a rossz , időjárás ellenére' is hasznos I volt a méhészek számára a \ Baja-környéki akácerdőkre való vándorlás. Az Eger és Vidéke Méhészszövetkezet nagyszabású szervezőmunkába kezdeti, hogy megyénkből minél több méhész használhassa ki a Baja-környéki akácosokban elérhető mézhozamot. Már most lehet jelentkezni a méhészszövetség; szaküzletében (Eger, Dobó tér 7.). ahol részletes felvilágosítást kapnak azok a méhészek, akik méhcsaládjaikkal vándorolni akarnak a Baja-környéki akácosokra. A jelentkezés vé^ső határideje 1958. március 15. • Az egri Méhészszövetkezet közös vándorlást szervez az egri és az Eger környéki méhészek részvételével a fűzfavirágzásra. A méhcsaládok akáchordásra kellően csak úgy tudnak megerősödni, ha megfelelő serkentő legelőn tudnak fejlődni. Ezt a célt szolgálja a március közepe után fűzre való vándorlás is. Az érdeklődő méhészek jelentkezhetnek 1958. február 28-ig az Egri Méhészszövetkezet szaküzletében (Eger, Dobó tér 7.), ahol a tárggyal kapcsolatos bővebb felvilágosítást is kaphatnak. • Ebben az évben az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezettől való kiválással önálló földművesszövetkezet lett Ostoros, Novaj és Egerbakta községekben is. • Heréd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága az elmúlt napokban helyiség-átszervezéssel Lőrinci községben cukrászdát nyitott, Az egység termelőrészlegén keresztül kívánja megoldani Heréd és Nagykökényes községek dolgozóinak cukrászkészítményekkel való ellátását. • A cukorrépa termelés fokozottabb gépesítése érdekében állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink német cukorrépa-kombájnokat Icap- nak kipróbálásra ebben az évben. A kombájn egyszerre három sort fejel, veszteség nélkül felszedi, letisztítja és sorban lerakja külön a fejeket, külön a gyökeret, majd. az utána kapcsolt rakodó-szerkezet felszedi a termést erősen korlátozza az, hogy nem volt elegendő melegágyi trágya, főleg lólrágya. Ezen most úgy segítenek, hogy mesterséges trágyakeveréket alkalmaznak a melegágy készítéséhez. Legjobban bevált trágyakeverék a következő: 1 q lótrágya, 5 q búza, vagy rizsszalma, 50 kg melasz, 34 kg pétisó, 10 kg szuperfoszfát, 10 kg lcálisó. A( keveréket természetesen vízzel megfelelően át kell nedvesíteni, hogy az erjedés, illetőleg a bemelegedés megindulhasson. A melasz nélküli keveréknél is jó a hőtermelés, azonban a kezdeti bemelegedés sokkal lassúbb. Cukrászdát a községünknek! — hangzik ma már nem ritkán megyénkben egy-egy földművesszövetkezeti vezetőségi ülésen, vagy a taggyűlésen szinte követelőzőén. Ez a követelés a falu óhaját juttatja kifejezésre és nyugodtan mondhatjuk, hogy több helyen nem is ok nélkül. Ugyanis a dolgozók még visszaemlékeznek arra a régi időkre, amikor egy-egy fagylaltárus megjelenése ritka volt a községben. Mint ahogyan a népgazdaság más ágaiban, úgy a cukrászipar fejlődésében is a felszabadulás utáni évek gazdaságpolitikája lehetővé tette, hogy a földművesszövetkezetek fejlődésével lépést tartva fejlődjön a cukrászdái hálózat is. A kezdet nem volt könnyű, hiszen a földművesszövetkezeteknek legégetőbb problémája az volt, hogy a közszükségleti cikkek forgalombaho- zatalához korszerű üzlethálózat és iparcikk álljon a falu dolgozóinak rendelkezésére. 1953-ban megyénk viszonylatában mindössze három földművesszövetkezeti cukrászda volt, nevezetesen Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban, majd 1955-ben a pétervásári és verpeléti földművesszövetkezek is nyitottak cukrászdát. 1956-ban már tizenegy község dolgozói elégíthették ki igényeiket és találták meg szórakozási lehetőségüket saját cukrászdájukban. 1957. pedig a „gépesítés” időszaka, mert minden egység . habverőgépet, presszógépet, sőt a hatvani földművesszövetkezet cukrászdája fon- dantgépet is kapott és ezzel a választék bővítése, valamint a termelés kiszélesítése nagy arányban tudott fejlődni. A számszerű hálózatfejlesztéssel párhuzamosan a korszerűsítés kapcsán a forgalom is megduplázódott. Egyedül a hatvani földművesszövetkezet cukrászdája ma mar havonta 180—200.000 forintos forgalmat bonyolít le, ami országos viszonylatban is számottevő eredmény. A napi cikkekkel való ellátás mellett cukrászdáink nagy mértékben kivették részüket a szaloncukor gyártásban, esküvői, névnapi és eg3?éb alkalmi rendezvények rendeléseinek teljesítésében is. Gyakori eset volt az őszi időszakban, hogy például a hevesi földművesszövetkezet cukrászdája egy-egy nap alkalmával 70—80 darab tortarendelést teljesített, de jellemző ez a többi egységek esetében is. E körülmén}'pből világos, hogy a falusi dolgozók bizalma megnőtt a cukrászdák ter- melvényei iránt és egyre inkább tudatára ébrednek, hogy minőségileg jobbat kapnak és anyagilag is előnyösebb, ha alkalomadtán sütemény szükségletüket a cukrászdákon keresztül szerzik be. E bizalomnak kifejezést adott az 1957 decemberében Hatvan városban megrendezett földművesszövetkezeti cukrász kiállítás is, melyen a dolgozók legteljesebb megelégedésük jeléül kérték, hogy évenként több alkalommal szervezzünk hasonló bemutatókat. Az 1958 évi hálózatfejlesztés során újabb cukrászdák kerülnek megnyitásra, például: Kiskörén, Tiszanánán, ,Vámasgyörkön, Nagyréaén és Keséden. Felfejlesztésre kerülnek továbbá a hatvani és a hevesi földművesszövetkeze- tek cukrászdái, melyektől rohamos fejlődésük szükségszerűen megköveteli bővítésüket. Vannak azonban megoldásra váró feladatok is bőven. A bükkszéki földművesszövetkezet megfelelő helyiséggel nem rendelkezik és csak nagymérvű beruházással lehetne a problémát megoldani, melyhez eddigi próbálkozások szerint a Gyógyvíz Értékesítő Vállalat sem vállalt szolidaritást. így csak felsőbb szervek támogatásával tudja a bükkszéki földművesszövetkezet a gyógyulásukat váró fürdőlátogatók igényeit teljes mértékben kielégíteni. Szólni kell még cukrászdái hálózatunk fejlődésével egyidejűleg a tanulóképzés üteméről és fontosságáról. Örömmel kell megállapítani, hogy a tanulóképzés tekintetében hálózatunk nagyon szép eredményeket tud felmutatni. Ugyanis megyei viszonylatÉvtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt a föld termő állapotát ugarolással javították. A modern gazdálkodásban az ugarolás mindinkább háttérbe szorul és a talaj megfelelő állapotát vetésforgóval biztosítják. Különösen jó szemcsés talajszerkezetet hoznak létre nagy gyökérzetükkel a fűféleségek. Ezt újabban a megyénkA verpeléti szőlőtermelő szakcsoport intézőbizottsága a legutóbbi ülésén többek között elhatározta, hogy az eddigiekhez képest a jövőben fokozottabb mértékben növeli a csoport közös alapját. Ugyanis az 1957. évi mérlegük szerint ezidáig már több mint 40.000 forint tisztafeleslege, mint közös vagyona van a szakcsoportnak. A szakcsoport' intézőbizottsága a közösségi munka elősegítése érdekében, valamint a verpeléti határban a leromlott szőlőkültúra megjavítása érdekében célul tűzte, a vad- alany-telep létesítését is. közel négy hold területen. A szükséges szántást illetve fordítási munkálatokat már az ősz folyamán elvégezték és a gyökeban rövid múltra tekiniö ‘működésük alatt olyan cukrán: tanulók szabadultak fel, ab rövid időn belül önállóan képesek lesznek a cukrászda önálló vezetésére. Végezetül, minden sértő szándék nélkül meg keli mondani azt is, hogy még ma <■ vannak olyan magán-cukra,./.- iparosok, akik kihasználva lehetőségeket, meg nem engedett módon minőségen alu:i árut dupla áron értékes!lene’-; Nem Karácsond község esete az első és utolsó, sem ah I féladag fagylaltot adnak égés:: adag árában, tudva azt, b ie az ellenőrzés lehetősége is Korlátozott és biztosra véve azt, hogy úgy is kevés lesz a tolókocsin leszállított mennyisen, a kereslethez mérten. Ezért megyei szinten minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a falusi dolgozók megtalálják saját cukrászdájukban a szocialista vendéglátás körülményei között ellő tási és kulturális szórakozási igényeik kielégítését. Fitala Endre ben úgy alkalmazzák, hogy a borsónál felülvetésképpen ré- tiperje, vagy réticsenkeszt vetnek, mely 3—4 éven keresztül — a talajmunkát és az aratást leszámítva — kevés köúc.a^cre], igen jó jövedelmet biztosít talajjavító hatásán kívül. A fűmagtermesztésre a földművesszövetkezeteknél lehet termelési szerződést kötni. reztetett vesszőről is időben gondoskodtak. így saját erejükből több mint 15.000 forintot ruháznak be telep létesítésével. Ezen felül közös pince létesítését is megtervezte az intézőbizottság, melyhez a Dózsa Termelőszövetkezet ad területet. Itt saját erejükből 25 ezer forintot ruháznak be a szakcsoport tagjai. A több és minőségi termelés fokozása el eiekében a gyümölcsfák permetezéséhez permetezőbrigá - dókat alakítottak, amelyek el végzik a szükséges, szakszerű permetezést Verpelét határában. A permetezőszereket a földművesszövetkezet 'dobén beszerezte a szakcsoport neszére. Dudás Jánosné, fmsz. ig.-elnök. Verpelét. Megkezdték a melegágyak készítését megyénk zöldségtermelő szakcsoportjai Ugarolás helyett fűmag termesztés Jól dolgozik a hevesi földművesszövetkezet . nőbizottsága Az elmúlt napokban a hevesi földművesszövetkezet nő- bizottsága a fóti gyermekváros javára ezer forint átutalást, eszközölt. Ezt megelőzően eredményes kuUűrmunkájuk be* ■vétele révén 2600 forintos mosógépet vásároltak, melyet csekély használati díj ellenében a háziasszonyok rendelkezésére bocsátanak. A nőbizottságnak a jövőre vonatkozóan is nagy tervei vannak. Ugyanis egészségügyi és nevelésügyi előadás- sorozat megtartását tervezik. A nőbizottságon belül a közeli napokban külön boltosbizottságot hoznak létre, hogy ellenőrizzék az esetleges árdrágításokat, súlycsonkításokat, stb Ahhoz, hogy terveik valóra váljanak, megvan minden előfeltétel, mert olyan lelkes vezetői vannak a nőbizottságnak, mint Réz Tibor né pedagógus, Marsi Lajosné, Szabad Sand orvé, Balázs Pálné, és Németh Ferencné, akik fáradságot nem ismerve végzik munkájukat. A nőbizottságok kultúrmunkája során szintén nagy segítséget kap Bobák Éva pedagógustól. és Mikus Kálmá.n földművesszövetkezeti dolgozótól, akik végzett munkájukért dicséretet érdemelnek. Munkájukat mindenekelőtt természetesen az tette és teszi lehetővé, hogy a nőbizottság 70 tagú kollektívája a legnagyobb igyekezettel, összefogva segíti a soronkövetkező feladatok elvégzését. KÁLMÁN LAJOS, Heves „Lépjen be a FöiMvesszövefkezetbe, vásárlási és értékesítési visszatérítést kap“ Gyarapodik a verpeléti szőlőtermelő szakcsoport
