Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-21 / 26. szám
1958. február 21. péntek NÉPÚJSÁG 5 Gondatlanul, hanyagul kezelik a földmíívesszövefkezeti vagyont (Judod hír adó AZ UTÓBBI ÉVEKBEN jelentősen emelkedett a földművesszövetkezetek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, a szövetkezeti vagyon mérhetetlenül pongyola kezelése szinte vonzotta a bűnesetek elkövetőit. Mik voltak azok a körülmények, amelyek lehetővé tették e bűncselekmények elkövetését. Elsők között kell megemlítenünk a boltvezetők — főleg italboltvezetők — szakképzetlenségét. Számtalan esetben előfordult, hogy a szövetkezetek, — gyakorlott ember hiányában — teljesen képzetlen vezetőket alkalmaztak, akik különösen az első időkben nem tudták megfelelő módon kezelni a rájuk bízott szövetkezeti vagyont. A szövetkezet azonban sok esetben maga sem igyekszik leváltani a hanyag, nemtörődöm boltvezetőket, még sorozatos hiány esetében sem. Ennek az engedékeny felfogásnak volt többek között köszönhető az a 25 ezer forintos kár, amit az egyik ilyen boltvezető rövid két hónap alatt okozott a szövetkezet vagyonában — noha a szövetkezet vezetősége jól látta a hibákat, tudta, hogy az italboltvezető például 1956 nyarán a rokonságával szolgáltatott ki és állandó leltárhiánya volt. Sajnos, a leltárhiánnyal kapcsolatos eddigi rendelkezések valósággal melegágyai a lopásoknak és sikkasztásoknak a nem egyszemélyi vezetésű üzletekben. 1956-ban az egri járás területén 500 földművesszövetkezeti leltárból, 260 hiánnyal zárult. Az egyhavi fizetés erejéig való kártérítés törvényes mértéke szinte csábítólag hat a boltvezetőkre és az alkalmazottakra a bűnös manipulációk tekintetében. Falun nem egyszer vetették már a szövetkezeti részjegyeztetők szemére. — Nem jegyzőnk részjegyet, mert a boltkezelők elsikkasztják a pénzt, s rajtakapás esetén mégcsak meg sem kell téríteniük... A földművesszövetkezetek fejlődésének, tehát komoly akadálya a vagyonvédelem,- mel kapcsolatos rendelkezések helytelensége. A LAZA ELLENŐRZÉS is előidéző oka a bűncselekményeknek. Az egri FJK három ellenőrének például 100 egységet kell ellenőriznie, emellett még különböző más feladatokat is meg kell oldaniok. Természetes tehát, hogy ellenőrző munkájukat csak nehezen tudják ellátni, nincs idejük a bolti hálózat szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A herédi földművesszövetkezet vezetőjénél 1956-ban egyáltalán nem tartottak ellenőrzést — 17 971 forint leltári hiány lett az eredmény. Visszaélésre vezetnek az áruk belső csomagolásában elhelyezett új árcédulák is. Előfordult, hogy a Nivea arckrém külső dobozán 4.10 forintos ár volt feltüntetve, míg a dobozban belül 3.50 forintos árcédulát helyeztek el. A boltvezető, tehát — főleg idegeneknek — 3.50 helyett 4.10 forintért tudta eladni az árut, s ezzel ártúllépést követett el. Nagy szerepet játszik a bűncselekmények elkövetésében a büntetett előélet. Az egri körzeti földművesszövetkezetnél alkalmazott 58 dolgozó közül 11 személy volt már büntetve. Olyan eset is előfordult, hogy valaki a földművesszövetkezetnél helyezkedett el, bár előző munkahelyén társadalmi tulajdon elleni sikkasztást, s többrendbeli magánokirathamisítást követett el. A földművesszövetkezet persze nem tudhatott a bűncselekményről, mert az előző munkahely is jóval a dolgozó elbocsátása utón tette meg a feljelentést... Szólnunk kell az összefonódásról, mint bűncselekményt befolyásoló körülményről. A gyöngyösi járás egyik községében a tanító a boltvezető bűnös űzelmeire hívta fel az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság figyelmét, de a bejelentést nem vették figyelembe. Sőt, a későbbiek folyamán, az egyik felügyelőbizottsági tag a törvény előtt is igyekezett menteni a boltvezetőt. Vagy vegyünk egy más esetet. Az egyik boltvezetőt — megsértve a leltári terv titkosságát — előre értesítették a leltározás idejéről. Az illető azonnal „házileltárt” csinált, s itt néhányezer forintos hiányt észlelt. Ennek eltüntetésére — összejátszva a postán alkalmazott feleségével — hamis csekkszelvényt készített, amellyel a hiányösszeg postai befizetését akarta igazolni. A BŰNCSELEKMÉNYEK elkövetői zömmel az anyag, pénz és árukezeléssel megbízott dolgozók közül kerülnek ki. A falusi boltegységek vezetői teljesen egyedül dolgoznak a boltban, maguk szedik a pénzt, önállóan kezelik az árut. így természetesen mód nyílik pénz és áru eltulajdonítására is. A tarnamé- rai szövetkezetnél például az italbolt-vezetőnek minden hónapban nagyobb leltárhiánya volt. Ennek törlesztésére havonta levonták a fizetését. Vajon miből tartotta el a családját? Abból a pénzből, amit az italboltból kiszedett, s abból, amit mint napszámos, alkalmi munkás keresett. (Addig féltestvére és felesége vezette az üzletet.) Amikor végre elbocsátották, 27 ezer forintot tett ki a hiány. A földművesszövetkezetek falusi kereskedelmi hálózatunkat úgyszólván teljesen új garnitúrára építették, a régi Hangya és más kereskedelmi alkalmazottakat csak mérsékelt számban vettek át. Az új kereskedők (azelőtt dolgozó parasztok) egy kisebb része híjával volt minden rátermettségnek, nagyobb részük azonban igyekezett szorgalommal és becsülettel helytállni. Sajnos, ez utóbbiak között is akadtak olyanok a későbbiek folyamán, akik — amikor kitanulták a szakmát, észrevették az ellenőrzés hiányát, (Tudósítónktól) KEREKEN KILENC esztendeje annak, hogy Mezőtárkány községben megalakult a Szabadság Tsz. Irodájának falán már kilenc éve ott függ a működési engedély. Mennyi mindenről tud beszélni ennek a kilenc esztendőnek a históriája. Egy jó kiadós brossúrát, vagy pedig kisebbfajta regényt lehetne írni arról a sok eseményről, amely ebben a kis községben mór közel kilenc esztendeje lejátszódott. Siker és balsiker, számtalan nehézség és megpróbáltatás, szívós, kitartó és eredményes munka jegyében peregtek az évek a szövetkezetben. Minden túlzás nélkül nevezhetjük dolgos és küzdelmes éveknek ezt az időt, amelynek eredménye ez a ma is virágzó és erőteljesen fejlődő kis kollektíva. De ne vágjunk a dolgok elébe, próbáljuk legalább nagy lépésekben, vázlatosan követni, mit is hozott ez a kilenc esztendő? A szövetkezet tanyáján Nagy S. Lajos elnökkel beszélgetve idézzük fel a főbb eseményeket. 1949 őszén a párt felhívására alakult meg a szövetkezet 10 taggal. Áz alapító tagok mindannyian volt agrárproletárok, új gazdák, szegény emberek fiai, akik bíznak a párt szavában, hisznek a szövetkezés jövőt formáló erejében. Vállalkozásuk nagy visszhangra talált akkoriban. Sokan lenézték, mégtöbben csak legyintettek, kinevették őket, s élőké megjósolták a biztos bukást. De a fiatal „kolhozistákat” nem olyan fából faragták, akik hamar ösz- szeroppannak. Nem hátráltak meg, munkához láttak, s par a felületes vagyonkezelést, — megtántorodtak és hozzányúltak a szövetkezel pénzéhez, vagy árujához. A felvásárlási tevékenység' vonalán kevesebb bűncselekményt találni. Itt a legnagyobb baj, hogy a felvásárlással megbízottakat nem ellenőrzik a pénzt és a felvásárolt árut illetően. A tarnaszent- miklósi földművesszövetkezet rizsfelvásárlását is végző szövetkezeti boltvezető 20 000 forintot kapott felvásárlásra, amivel nem tudott elszámolni. Ennek ellenére ismételten adtak ki részére pénzt. Az erdőtelki szövetkezet felvásárlója úgy vásárolt bort, hogy arról nyugtát nem is kárt. A ^később beszerzett nyugtát Illetően kétséges az, hogy a bort valóban olyan árban vásárolták-e, mint ahogyan azt a későbbi nyugta mutatta. A komlói szövetkezet pénztárosa nyugta nélkül adott ki 5000 forintot borvételre, s ezt tanúkkal is tudja bizonyítani. A felvásárló a bőid nem vette meg és a pénzt — állítása szerint — ugyancsak nyugta nélkül visszaadta a pénztárosnak. Kinél tűnt el az 5000 forint? Külön kell foglalkoznunk a felvásárlókat megillető jutalom kifizetésével. Van ugyanis egy olyan MÉSZÖV utasítás, amely szerint, ha a szálastakarmányt kis tétele., .ben vásárolják, mázsánként bizonyos prémium jár érte. Pélyen többezer mázsás tételekben történt a rizsszalma és egyéb szalmaféle ^ felvásárlása — mégis nyakló nélkül fizették a prémiumot. Ezek nagyjából azok a .körülmények, amelyek lehetővé teszik a földművesszövetkezeti vagyon, — de úgy is mondhatnánk az egész szövetkezeti mozgalom — elleni bűncselekmények elkövetését. A MEGYEI ÜGYÉSZSÉG e tárgyú összefoglaló jelentése, s ennek nyomán a várható szigorú intézkedések hozzá kell, hogy segítsék földművesszövetkezeteinket a gondosabb vagyonkezeléshez! ' SOMODY JÓZSEF Az atkári Petőfi és a karó- csondi Dózsa Termelőszövetkezet központjában ez évben bekötőutat építenek. Nem kell többé a tengelyig érő sárban szekerezni. Az atkári Petőfi Tsz számára két kilométeres — A pélyi Tiszavirág Tsz földjének nagy része javításra szoruló, szikes talaj. Ennek ellenére igen szép termésátlagokat érnek el, s ennek egyik oka a rendszeres trágyázás. — Terveik szerint az idén 140 kg műtrágyát használnak fel holdanként — Kapós a műtrágya Vá- mosgyörk községben is. Az bekötőút készül, 1.100.U00 forintos állami támogatással. A karácsondi Dózsa Tsz központjához két és fél kilométer hosszú bekötőutat építenek 1,350.000 forintos állami támogatással. esztendők óta folytatott kísérletek meggyőzték az egyéni parasztokat is ennek jelentőségéről. Az elmúlt fél hónap alatt a község termelőszövetkezete és az egyéni parasztok összesén 14(1 mázsa műtrágyát vásároltak, s most a földmű- vesszövetkezetnek újabb mennyiséget kellett rendelnie, mert ez kevésnek bizonyult. Apró érdekességek — A tudósok megállapítása szerint a kocsányos tölgy és a szelídgesztenyefa 2000 évig is elélhet. — A legrégibb üzemben levő aranybánya Egyiptomban van, a Vörös-tenger közelében fekvő Fanakirban. A bánya 5 ezer éves. — A debrecni mezőgazdasági gépgyárban rövidesen befejezik egy újfajta mezőgazdasági kisgép mintapéldányának elkészítését. Az új kisgép villanymeghajtású, óránként 800 kg répát szeletel, vagy 60 kg kukoricát őröl, vagy 1 mázsa kukoricát morzsol. Az ecsédi példa Vajon ki ne emlékeznék a múlt rendszer lelencgyerekei- re, akik a társadalom számkivetettéiként nyomorogtak a nagygazdák s a lelketlen csa- lácfok éhbérén és érdeküket, személyüket nem védte meg senki. Virradattól napestig űzték, hajtották munkára a vézna fiúkat, lányokat és hányat közülük emiatt ragadott el 20—21 éves korukra a tüdőbaj. A szocialista társadalomban új értelmet nyert az árvák élete. Az egész társadalom közvetlen ügye az apa — és anyanélkül maradtak felnevelése. Nemcsak a gyermekotthonok szeretete, otthonos légször megszerettetik az árvákkal a környezetet, a közös nevelőszülőket, a közös gazdálkodást, s aztán öszeházasítják őket a környék fiataljaival, ott alapítsák meg családi életűkel az ecsédi Uj barázda Tsz virágzó birtokán. KiH csőmeto tógép leltéitárhányban A felsőtárkányi földművesszövetkezeti Nőbizottság az asszonyok munkájának megkönnyítésére mosógépet vásárolt. Most már minden nap útban van a mosógép, amiért 5 forintot fizetnek a földművesszövetkezeti asszony-tagok. Lassan már nemcsak a tagoknak, hanem a többi falubeli asszonynak is kiadják a mosógépet, s a befolyt kölcsönzési díj is a Nőbizottság pénztárába fut be. Újabb községgel gyarapodott Heves megye köre mutatja az árvákról való gondoskodást, hanem egyéb, a mindennapi életben előforduló történetek is. Mi sem bizonyítja jobban az árvákkal való törődést az ecsé- di példánál. Ott az Uj barázda Tsz tágsága teljes joggal rendelkezőként vette magához a 22 fiatalt az elhagyott gyerekek lőrinci otthonából. Munkájuk alapján munkaegysée- részesedés illeti meg őket, választók és választhatók, mint Régi vágyuk valóraváltását ünnepelték csütörtökön a Heves megyei volt Maklártálya községben. Ez a község hét évvel ezelőtt Makiár és Nagy- tálya „házasságából” ailakult. Ebbe az úgynevezett kényszer- házasságba azonban egyik falu lakói sem tudtak beletörődni. Az Elnöki Tanácsot a kérvények özönével árasztották el, hogy ismét szétválhassanak, valamint önálló közigazgatást kapjanak. Kérésüket most teljesítették. Az engedély megérkezett és a két község lakói, felejtve az elmúlt évek torzsalkodásait .csütörtökön hét éves házasságuk végével, egy közös nagy lakzit tartottak, melyen véglegesen kimondták a hivatalos válást. A két falu újbóli különválásával Heves megye községeinek a száma 117-re emelkedett. a többi tag s ami a legszebb: azt tervezi a Béke Tsz vezetősége, hogy kész az egész lőrinci gyermekotthont a saját kezelésébe venni, s átköltöztetni Ecsédre. De az apai gondoskodásnak, szeretetnek <zi a nagyszerű példája is jellemzi a tagságot, hogy a fiatalok jövőjére gondolva, ott akarják megalapozni azt a tsz-ben. ElőKápolnán a dohánybeváltó kultúrtermében jól sikerült farsangi mulatságot rendezett a szülői munkaközösség, karöltve a pedagógusokkal. A mulatságon 300-an vettek részt, — tanulók és szülők. A szülők kitűnő hangulatban, jólesően szemlélték az apró legénykék és lánykák első tánclépéseit. A tánc szüneteiben szívpostával és tombolával tették szí nesebbé a mulatságot. hónapon belül már duplájára emelkedett a taglétszám. Akor sem vesztették el bizalmukat, amikor később csőstül érték őket a veszteségek. Kezdetben kevés volt a felszerelés, ez is hátráltatta munkájukat. Négy ló, tíz szarvasmarha és tíz sertés, ennyi volt az egész jószágállomány. Az első gazdasági év rosszul sikerült. A vizes tavasz, az aszályos nyár után, 1950 őszén bizony vékonyan mérték a részesedést. 1951-TÖL KEZDVE sikeresebb évek következtek. Tanultak az első év hibáin, egyre jobban összekovácsolódott a kis község. A jószágállomány szépen gyarapodott, nőtt a termésátlag, s a kívülállók már láttálc, nem bolondság ez a közös munka. Akik kezdetben legyintettek és mosolyogtak, most meggondolták a dolgot. Példájukat követve egymásután alakultak a községben a tsz-ek. Elsőnek az Ezüstkalász, majd a Győzelem, utána az Április 4., és így tovább. Lassan az egész falu termelőszövetkezeti község lett. Ekkor jött a nagy hullámvölgy 1953 nyarán. Elhangzott a Nagy Imre-féle kormányprogram és a 73 tagból mindössze 37 maradt a tsz-ben, — emlékezik vissza az idős elnök. Ismét újra kellett kezdőni. Az alapítótagok ekkor sem maradtak hűtlenek a szövetkezés eszméjéhez. A következő három év a szorgalmas, szívós munka, a gyors fel- emelkedés ideje volt. Erőteljesen hozzáláttak a kertészet fejlesztéséhez. Zöldségeiket, paprikájukat az egész megye, ismerte. A jövedelemből teherautót vásároltak. Egyre- másra építették fel tanyaközpontjukon a tehénistállókat, sertésólakat, felépítették a magtárt, üzembehelyeztek egy darálót, halastavat létesítettek. 1956. tavaszán már csaknem 1000 hold földön gazdálkodtak 137 taggal. Megyeszer- te híressé vált állattenyésztésük. Tehenészetük kiválóságai ott voltak az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is. Sertésállományuk is közel járt már a 200-hoz. Minden jel szerint most már a megye egyik legerősebb és leggazdagabb szövetkezete lett a me- zőtárkányi Szabadság. S ekkor jött megint az újabb katasztrófa, 1956. októbere. FÁJT AZ EMBER szíve, amikor hordták szerte-széjjel a szép jószágokat, amikor ott pusztult, ott ment tönkre minden érték, amely az olyan nehéz és küzdelmes munka r.vo- mán létrejött. — Minden égi tsz-tag fájdalmasan emlékezik vissza ezekre a szomorú napokra. A szabadság Tsz halott, a Szabadság Tsz nincs többé, feloszlott — mondogatták az emberek mindefelé. Mondogatták ugyan, de mégsem így történt, 'mert ez csak tetszhalál volt. Mögötte ott volt elrejtve az élet csírája, s az elmúlt év tavaszán az új rügyfakadással együtt ez is kivirágzott. Most is akadt 26 ember, aki azt mondta: Nem és nem. Nem lehet ezt a szövetkezetét halottnak elkönyvelni. Majd mi megmutatjuk! Elképzelni Í9 sok, micsoda akarat, türelem és lelkierö kellett ahhoz, hogv ez a néhány ember újra hozzálásson. Összeszedték a megmaradt jószágokat, gazdasági felszereléseket. Eleinte bizony nem ment minden. A nagy istállók, magtárak szinte kongtak az ürességtől, de azért az emberek sem keseredtek el. Szorgalmasan és becsületesen végigdolgozták a nyarat, s őszszel 43 forintot osztottak munkaegységenként. S hogy el ne feledjük, közben a taglétszám is 44-re szaporodott. — Nehéz vol t megint a kezdet, de csak megindultunk valahogy — mondja a szövetkezet elnöke. — A nyáron jól dolgoztunk, a vetéseink szépek. Istállóink is lassanként, benépesülnek. Van 23 szarvas- marhánk. 8 lovunk és 13 sertésünk. Az év végére 40-re szaporítjuk majd a szarvasmarha állományt. Újra működik a darálónk, s ennek villanymotorával morzsolót és répavágógépet is üzemeltetünk. A tagság most sem pihen. Fűzfasszőből kosarat fonnak, készítik a melegágyakat. Tavasszal 5 katasztrális holdón látnak hozzá a kertészkedéshez. Tele vannak tervekkel, elgondolásokkal, reménységgel. Ha az idő melegebbre fordul, hozzálátnak az erdős’- téshez is. Mintegy két hold- nyi területet telepítenek be nyárfával. Fellendítik a baromfitenyészetet is. Legalább 100 -kislibát vásárolnak máé valamelyik keltetőből. A legelőkön s az Eger patak vi zében nevelnek belőlük lúd kát eladásra. Alig győzik felsorolni a terveket, a nagyszerű elgondolásokat. Erő és lelkesedés van bennük, ezt bizonyítják ezek a tervek, de ezt igazolja maca az élet, a szövetkezet kik • évének eddigi története és.-ta- núlsága is. Említsük meg végül azoknak a régi alapító tagoknak neveit, akik mindvégig törzse:, erős gyökerei, s továbbfejlesztői voltak a szövetkezetnek. Halász István. Zsóka And- , Balogh Miklós, Kovács ■ hály. Ondó Miklós és még jónéhányan tartoznak a vet ránok közé. akik minden <?!ismerést megérdemelnek. — A SZÖVETKEZET iga- élete, története még csak ez után kezdődik — mondják. S ki is merne kételkedni s?;,. vaik hitelében. Valósággá válik minden reményük, minden szavuk, mert ezt ők is igv akarják. Ez az akarat pedk: igazán nagy erő. Alapja. ::n loga a következő évek győzelmeinek! Bál: 300 részvevővel Kápolnán Bekötőutat kap két termelőszövetkezet Nagy o I» b t érmésé red in é n yek é rí
