Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-01 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1958. FEBRUÁR I. SZOMBAT^ Nyomdászok, — akik a Népújságot készítik fM£»!ro*s László V<iwe«frinivr<iis4 Í Az újságíró őszinte szívvel, mély szeretettel írja sorait amikor a bányásznapon a bányászokat, pedagógus na­pon a nevelőket, vagy traktoros napén a gépállomások Í dolgozóit köszönti. Átérzi és megírja, hogy ezeken a napo­kon, egy-egy szakma munkásai felé árad a társadalom szeretető és megbecsülése. ä ße írásra kész tolla most tanácstalanul áll az üres papír felelt... Í Nemcsak azért, mert február l-én. a Magyar Sajtó Napján, nehéz az újságírónak az önteltség vágyának ve­szélye nélkül önmagát méltatni, hanem azért is, mert Í nekünk, Heves megyei újságíróknak kettős ünnep ez a mai. I Február elseje: a magyar újságírók ünnepe. Február elseje: mától minden nap megjelenik a Nép­újság., j Megillelődölten írjuk most le az új napilap első sorait. Megilletődötten és mély felelősségérzettel. Nem vagyunk I talán szerénytelenek, amikor megállapítjuk, hogy a he- j íenkint kétszer megjelenő lappal megálltuk a helyünket. I s ha utunk nem is volt zökkenőmentes, de az alapvető j dolgokban teljesítettük azt a hivátásunkat, melyet a nép . és a párt joggal elvárt tőlünk. Ezt bizonyítja sok olva- I sónk hozzánk küldött levele és a szerkesztőséget felke- I reső emberek elismerő szavai. De tudjuk azt, hogy a napilap a réginél sokkal na- [ gyobb feladatokat ró ránk és nagyobb felelősséggel ter- I hel. Büszkén és boldogan vállaljuk a feladatot és teljes ' lelkiismeretünkkel viseljük megnőtt felelősségünk súlyát. Már hetek óla boldog izgalommal várjuk ezt a napot, hetek óta lázasan készülünk, és most, amikor végre elér­kezett az idő, hogy felzúg a nyomda új, óránként 20 ezer példányt ontó rotációs gépe, amikor az új napilappal meg­indultak az autók szerte a megyében, amikor a postás ko­ra reggel megjelenik a Népújság első péklányával, — mi örömmel állapítjuk meg, hogy dédelgetett és olvasóinkkal közös tervünk valóra vált: a Magyar Sajtó Napján napi­nap lett a Népújság. És most az első napilap, első vezércikkében, első sza­vunkkal köszöntjük az Olvasót. Szeretnénk most ott állni Önök mellett, figyelni az arcukat és hallgatni megjegyzé- i seiket, hogy lássuk: vajon tetszik-e az újság, vajon meg- | talál ja-e abban, amit szeret, vajon felvilágesítja-e az élet : naponta felvetődő kérdéseiről, vajon olyan barátjává tud- I ja-e fogadni az újságot, amilyennek mi szeretnénk? J Ez foglalkoztat most mindnyájunkat, persze nem on- - célú hiúságból. Ez a lap a párt szavát akarja eljuttatni mindenkihez, , de ezt a célját csak akkor érheti el sikeresen, ha olvasó- j tábora szereti és becsüli, ha hisz benne, ha igaz barátjának hiszi és vallja. Ezért szükséges tehát nekünk olvasóink ; megbecsülése, ezért tekintjük elsődlegesnek, hogy az em- j berek örömmel vegyék kezükbe az újságot, s megelége­déssel tegyék azt le. 1 Ennek a célnak az elérését tartjuk hivatásunk leg- ) fontosabb feladatának. De tudjuk, hogy ehhez kevés a mi | akaratunk, nem elég a jó szándék, mert mindez légüres ; térben mozgó szándék az olvasók segítsége és támogatá­sa nélkül. Mi barátként ajánlottuk az újságot, de azt sze- j retnénk, hogy ne legyen ez egyoldalú barátság. Hívjuk rs < várjuk olvasóinkat: legyenek barátai lapunknak. Segítsék I észrevételeikkel, bírálják, mondják el, hogy mit várnak J még tőle, vagy mit akarnak olvasni? És mi most a Magyar Sajtó Napján megígérhetjük, j minden megvalósítható javaslatot örömmel elfogadunk, I minden végrehajtható kérést teljesítünk és minden se- , gítségünket kérő olvasónk számíthat ránk. j De a Magyar Sajtó Napján kötelességünknek érezzük ) azt is, hogy néhány szóval köszöntsük azokat, akik neve • nem áll ott a cikkek alatt, de akik nélkül alig lenne az 7 újságírói gondolatból nyomtatott betű. A nyomdászokról | van szó, az újság névtelen, de nélkülözhetetlen munkásai- . ról. A fürgekezű gépszedőről, aki naphosszat görnyed az í ólomgőzt árasztó szedőgép klaviatúrája előtt és ólomba ( önti a cikkek sorait. A mettőrről, aki a hasábokat tördeli í tetszetős rendbe, a gépmesterről, aki a dübörgő rotációs- j gép felelősségteljes parancsnoka. Rajtuk múlik, hogy szép ( lesz-e az újság és hogy időben megérkezik-e az olvasóhoz. . Tudjuk, hegy nyomdászmunkatársaink érzik felelősségük ( súlyát, s bízunk abban, hogy sikerrel látják el nehéz fel- / adatukat. . S itt köszönjük meg derék postásaink áldozatos mun- ( káját, melyet évek óta végeznek lapunk terjesztéséért, de ( különösen az elmúlt hetekben, amikor annyi előfizetőt j gyűjtöttek lapunknak, amennyit a legoptimistább hangú- ) latunkban sem mertünk volna remélni. ’ NAPILAP NÉPÚJSÁG! hogy már a reggeli órákban a megye legtávolabbi községeiben is o/lvashassák a párt me­gyei lapját. Most a nyomdászokból mutatunk be egynéhányat, akik napról-napra, helye­sebben éjszakáról-éjszakára azon fáradoznak, hogy minél szebb és jobb kivitelben ke­rüljön a lap az olvasó elé. 1958. február 1-re Ilyenkor még a tél csatája tombol, a patak vize vár, jéggé fagyottan, ,de ifjú lelkek álmai, a versek új tavaszt zengnek izgatott sorokban. Oly jó dalolni, vágyakról, tavaszról! mikor a szívben annyi-annyi vágy van, és írni, írni az egész világnak, jövőben bízni és hinni a mában; mi emberé, azt embernek megadni, az igazságot, s szépet, egyszerűen, újság hasábján, könyvek szép papírján, ezernyi sorban, millió betűben... Repülj hát, vers, szállj, szerte a világba, kiáltsd a szót: „Igazság!” s „Béke! béke!” s induljunk együtt, füttyös, víg legények, az emberiség tavasza elébe. Antalfy István Területi kultúr verseny Petőübányán Mandula Ernő igazgató Nagy H. Pál gépszedö Február 2-án, vasárnap a Mátravidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó és a kör­nyékbeli színjátszó és kultúr- csoportok területi döntőn vesz­nek részt a petőfibányai kul- túrotthonban. A nagyszabású kulturális döntő délelőtt 10 órakor kezdődik. Részt vesz a versenyen a Recski VIT-díjas zenekar, a népi tánccsoport, a színjátszók is. Benevezett a szűcsi énekkar, népi tánccso­port, a rózsaszentmártoni fú­vószenekar és színjátszócso­Tóth István tördelő Hangácsi András tördelő Í Köszörűjük tudósítóinkat és levelezőinket, akik na- f ponta felkerestek soraikkal, hogy hírt adjanak falujuk, i vagy üzemük életéről, akik felhívják a figyelmünket az ! Í élet ezernyi megoldásra váró kérdéseire, és akik mindezt, f a társadalom iránt érzett felelősségérzettől, és az újság í szeretetétől ihletve teszik. * Í Lassan betelik a papír, kifogynak a köszöntő szavak. f Elmúlik az ünnep, s jönnek a tervek, célok, és vágyak va- f lóraváltásának dolgos hétköznapjai. Ezért fog most össze j I a nyomdász, a postás, a tudósító és újságíró, hogy a jövő / sajtónapon, amikor felállítjuk az egyéves napilap mér- f legét, nyugodtan elmondhassuk, hogy megfeleltünk nehéz, * ä felelősségteljes, de nagyon szép küldetésünknek. f És most kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot, — ) tanulj, szórakozz, nevess. A mai naptól kezdve minden J j nap megjelenik reggeliző asztalodon, vagy a munkapadod ? j mellett, hogy elhozza Hozzád az ország, és a nagyvilág ) * híreit, hogy szórakoztasson és ily módon hivatását betöltve, j J elnyerje barátságodat. f Vass Éva tanuló Tancsa Béla ellenőrző-olvasó Gyöngy Sándor öntő Csathó Ernő gépmester port. Az érdeklődők gyönyör­ködhetnek a petőfibányai szimfonikus gyermekzenekar, a fúvós- és tánczenekar számai­ban. A petőfibányai népi tánc­csoport és a színjátszó cso­port is ott lesz a döntőm - Az egésznapos versenyt ál­arcos farsangi bál zárja be, ahol a legtökéletesebb, a leg­szebb és a legcsúnyább jelme­zeket díjazzák. A verseny eredményéről később tájékoz­tatást adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents