Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-18 / 5. szám

1958. január 18. szombat n > ? c j « A G 3 Ébredni kell a féléves álomból — ax egri Lakatosár úgy ár KISZ szervezetének — BSi AZ ÁLOM akkor kezdő- itatrt, mikor a KISZ-szervezet vessető nélkül maradt. Ez még a múlt évben, nyár végén tör­tént, s azóta fokozatosan lany­hult a szervezeti élet., A laka- kosárugyári fiatalok, akik az augusztus 20-i munkaverseny­ben még sokat hallattak ma­gukról, most verseny nélkül, a hétköznapok tempójában éolgoznak. Igen találóan így jellemezte a mostani állapotot az egyik kisKista: —• Reggel csengetnek, kez­dünk. Délben csengetnek — •bédelünk. Ebédután csenget­lek — felállunk. Műszak vé­gé« fogjuk a kabátot és vége a napnak. Bz a tempó nem válhat be- •sf&etére a lakatcsárugyári liataloknak, mert a jóakarat, a versenykedv megvan most is, mint megvolt egy féléve, csak legyen, aki elkezdi, csalt le­gyen, aki vezeti az ifjúságot. Saendrődi Imre KlSZ-t'it- kár már visszatért az üzembe, a vállalatvezetőség is segít a liataloknak most már ki le­hetne vergődni a kátyúból. A gyárnak, bármilyen szép termelési eredményekkel di­csekedhet, szüksége van a fia-" Halok sokatérő segítségére. — Szüksége van a gyártmányok olcsóbbá tételében, hogy a múlt évinél is nagyobb nyere­séggel zárhassák ez évet. S a fiatalok készek többet tenni a gazdaságosabb termelésért, ha lesz, aki mutatja az utat, meg­adja a feladatat. Olyan ember­anyag áll az üzem KlSZ-szer- vezetének rendelkezésére!. — mellyel kevés gyár dicseked­het. Fiatalok, akik mesterei a szakmának, ifjú újítók, szor- Satmas lakatosok, gépmunká­sak. Ki vitathatná, hogy a fia­talokból álló Kármán-brigád nem tudná versenybevinni a műhe’y fiataljait? Ki vitatná lfirkóczki Sándor gépla­katos tudását, Huszár Erzsi és többi társa igyekezetét, — szorgalmát. Korózs Karcsi jó munkáját? Olyan fiatalok állnak rajtra készen, mint Bart a Laci többszörös újító Király István, az ügyeske­dő lakatos, Kármán Árpád, s a KISZ-szervezet félszáz Hágj«. ÁM A KISZ-SZERVEZET ■cég most ébredezik, s félő, — hogy teljes felébredés 'helyett a másik oldalára fordul. Egye- ■t&f érzik magukat, úgy érzik, levés segítséget kapnak a Radarral fékezik a teherkocsikat A NYUGATNÉMET vasút­társaság kísérletként újfajta Jékszerkezetet vezetett be a Aiusburgi teherpályaudvaron. A pályaudvaron lévő teherko­csikat ezentúl radar segítsé­gével fékezik. Ezzel az eljá­rással elkerülik azt a veszélyt, hogy a mozdonytól ellökött ko­csik más vesztegelő kocsinak menjenek neki, vagy hogy kü­lön fékező személy kísérgesse a kocsikat. A radarkészülék lépteti működésbe a teherko­csiidon elhelyezett újfajta fé­ket. Varrat a szivén „AZ A SEBÉSZ, aki árrá vetemedik, hogy összevarrja a emív sebét, megérdemli, hogy kollégái kiközösítsék” — mon­párttól, a szakszervezettől. — Félszáz kiszista áll lábhoz tett fegyverrel. Várnak. A kívül­állók, 20—30 fiatal szintén. Ér­zik, hogy többre képesek, pa­naszkodnak, hogy alacsony a ..plafon”, az elérhető legma­gasabb teljesítmény felső ha­tára. Milyen nagy kár lenne, ha a fiatalok igyekezete jóakara­ta a közöny mocsarába merül­ne, ha azok a fiatalok, akikre már most is nyugodtan rábíz­zák a legkényesebb szei'elési munkákat, ..félgőzzel” dolgoz­nának tovább. Valóságos kincs megy itt ve­szendőbe. A fiatalok — ezt nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni — többre képesek. Enged­jék szárnyalni őket, sőt segít­sék, biztassák is erre. Talán csak az egy Varga Laci képes újítani a fiatalok közül? Csak ő, aki nem is gépen dolgozik? Nem. Azok a fiatalok, akik naponkint leülnek a gépük mellé, jobban tudják, hogy hol megy még nehezen a munka melyik munkafolyamat nehéz és talán azt is, hogy miként lehetne azon javítani. Sok öt­lettel, ésszerűsítéssel segíthet­nék a termelés folyamatossá­gát, a gyártmányok olcsóbbá tételét, de az ilyen ötletek ki­dolgozásával senki sem bízza meg őket, nem is biztatják er­re a fiatalokat, a KlSZ-szerve- zetben sem esik szó ilyesmiről. Szendrődi elvtárs első fel­adatként a szervezeti élet meg­indítását tűzte ki. s azután ke­rülhet sor a termelési kérdé­sekre. így tehát a közeljövő­ben nem hogy az önköltség csökkentésére, újítások kidol­gozására, a munka könnyebbé, olcsóbbá tételére tudnák ser­kenteni a fiatalokat de még arra sincs alkalom, hogy a 1111—mii inán i ma——a— Ha hiszik, ha nem, — talál­koztam egy zajtalan traktor­ral. Tessék? Hogy én egy jó kis alak vagyok, meg hogy de nagy kedvem van viccelni? Hát kérem. Én igazán nem viccelek. Ez a szelídített Ze- tor olyan tisztességtudó csen­dességgel húzott el mellettem — min egy jobbfajta Csepel- autó. Szinte földbegyökere­zett a lábam és a jobb ke­zemmel önkéntelen mozdu­latot tettem a fülem felé: te jó ég, fiatalon kellett megsü- ketülnöm! De ahogy ott állok nagy bambán, látom ám, hogy az öreg parasztnénike sűrűn hányja magára a keresztet, s egy traktorok zajától már ré­KlSZ-szervezeten belül nevel­jék a fegyelemsértő fiatalo­kat, akik még a többiek mun­káját is akadályozzák. Feladat esőstől akadna, — a gyárnak szüksége van a fiata­lok jobb munkájára, de ezt csak az üzemben működő párt- és társadalmi szervek segítségével lehet hasznosíta­ni. A fiatalok igyekezetét, aka­rását, és tehetségét csak közös erővel tudják jó irányba terel­ni, a szocializmus építésének szolgálatába állítani. VOLT MÁR ARRA példa nem is kevés, hogy a Lakatos- árugyárban virágzó szervezeti élet, a fiatalok tettrekész ha­da segítette az üzem tervének teljesítését. Azzal a remény­nyel búcsúzunk, hogy ez a pél­da az idén is felelevenedik, s nagy hasznára válik a gyár­nak. Kovács Endre gén ideggyengeségben szen­vedő Május 1. utcai lakost el­fog a csuklás és ezt rebegi: — Te jóságos Isten, ez itt egy zajtalan traktor!! De ez még mind semmi. Az utca két oldalán végesteien végig kitárultak az ablakok, és szemérmes hajadonok in­tegettek fehér kendőikkel a hetykemosolyú traktorosle­gény felé, sőt a Vécsey utca sarkán tisztelgésre lendítette seprőjét az öreg utcaseprő. És a zajtalan Zetor dia­dalmasan haladt tovább, nem is sejtve, hogy egycsapásra meghódította a Május 1, utca lakosainak szívét. (~dy) Mi újság Bélapátfalván? Akad—akad... Egy ilyen nagy községben mindig van közrédekű újság. Az emberek dolgoznak, a termelés folyik, a gyár ontja az anyagot. De most ne a termelésről beszél­jünk, hanem az emberekről. Kivel — mivel törődnek, hogy élnek, milyen újdonságok vannak a községben. Egy igen érdekes rendelte­tésű, jól berendezett szoba van a községben. Ez a „ta­nácstagi” szoba. Hivatása pe­dig az, hogy a tanácstagok ne csak a faluból, munkahe­lyükről, a listáról ismerjék egymást, hanem barátságos klubszobájukban találkozza­nak, beszélgessenek, ne csak a község, hanem a saját dol­gaikról is. Régi emberi sza­bály, hogy fehér asztalnál sok minden kiderül, ami ér­tekezleten, nyilvános helyen csak nem akar előjönni. He­tenként egyszer gyűlnek itt össze a tanácstagok, s napi munkájuk., társadalmi el­foglaltságuk után kellemes szórakozással töltik az estét. Sok és sokféle hang elhang­zott az építendő járdával kap­csolatban. Ez természetes, hi­szen mindenkit érdekel, mi lett a pénzével. Nein is rótta fel a tanács bűnül ezt az emberek­nek, hanem azon igyekezett, hogy az érintett utcán végre ne járjanak sárban. A csalá­donként befizetett száz forin­tokból szép széles járda lett”. Mert azért elég szégyen volt már, hogy ilyen nagy község utcája,n nyakig érő sár le­gyen”, — mondotta a tanács­titkárnő. Igaza, van. Sár ugyan van, de a házakból kilépő em­berek már az új járdára lép­nek. Nagy a titkolódzás falu- szerte! Mi sem akarunk sem­mit elárulni, csak annyit mon­dunk, hogy folyik a készülő­dés az apák napjára. Az út­törő csapat is, az édesanyák is meglepetéseken gondolkoznak és úgy hisszük, hogy ezen a va­sárnapon, nem az „apákbolt- ja”, hanem a kultúrház nagy terme lesz tele édesapákkal. A kultúrotthon fájó pont a község életében. Végre megszűntek a huza-vonák, — közös nevezőre került a ce­mentgyár és a községi ta­nács. Nyolcvantagú népi együttes alakult, a színjátszó csoport tagjai pedig olyan so­kan vannak, s oly lelkesen dolgoznak, hogy folyamato­san három színdarabot ta­nulnak, s így jó időre ellát­ják a község ezirányú igénye­it. * A legnagyobb, egyben a leg­kellemetlenebb hír a község­ben: tífusz ütötte fel a fejét. Dr. Böszörményi Mátyás or­vos elmondotta, hogy a hat megbetegedés abban az iskolá­ban történt, amelyben a nyil­vántartott bacilusgazda is la­kik. Nyilvánvaló, hogy innen indult ki a fertőzés. Az esetle­ges járványos megbetegedé­seknek oltással veszik elejét. Ez nemcsak rendkívül nagy költséget jelent az államnak, de a beoltottaknak se leány­álom. Ezért felelősséggel tar­tozik az a szerv, amelyik en­gedélyezte, hogy a betegség trjesztője (bacilisgazda) éppen az iskola épületében lakhas­son. Ez is azt bizonyítja, hogy meg kell szűnnie végre az olyan protekcióknak, amely a köznek árt. Az iskola igazga­tójának két családja van. S a saját érdekei mellett a nagy család — az iskola gondjait kétszeresen kell, hogy szem előtt legyenek. Ezért érthetet­len az, hogy pontosan ő kérte az engedélyt arra, hogy ba­cilusgazda hozzátartozója az iskolában lakhasson. Minden esetre ezért az újdonsült új­ságért, mellyel tele van a fa­lu — ő is felelős! cA TECHNIKA. TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL TALÁLKOZTAM EGY ZAJTALAN TRAKTORRAL Bj csillagot fedeztek fel BRÜSSZELBŐL jelentik, hogy két fiatal lengyel asztro- nómus, a krakkói Wordy- Tmtcski testvérek, akik belgiu­mi tanulmányúton vannak, új változó csillagot fedeztek fel •* Ikrek csillagképben. Tizen- Stödrendű csillagokról van azó, amely felfedezése után két héttel látszólag eltűnt, de de­cember 6-án újra láthatóvá vált, mint huszadrendű csil­lag. Igen valószínű, hogy az új csillag fényváltozásait a külső géaiburokban végbemenő rob­banások okozzák. dotta egy híres európai se­bész a múlt évszázad végén. Akkor elképzelhetetlennek tartották, hogy a szívet meg­operálják és a sebet összevarr­ják. Ma már számos ilyen operá­ciót hajtanak végre. Az orvo­sokat sok új gép is segíti. így például nemrégiben Moszkvá­ban olyan szerkezetet készítet­tek, amely mechanikai úton varr ja össze a szívet. A tűt és a cérnát tantál kapcsok he­lyettesítik, amelyek egyetlen gombnyomásra beleilleszked­nek a seb szélébe és tartósan összehúzzák. így a szívoperá­ció gyorsabb és könnyebb. ONTELTEKNE K: Iiét példa ío)zotyola Jenő megkapta az utasítást: az adott pont felett ugorjon ki a gépből, amely 500 méter magasan jár majd, számoljon tízig és akkor húzza meg az ejtőernyő kioldóját, — amely ennek nyomán kinyílik és így sértetle­nül ér földet. Ezzel a feladat első részét tel­jesítette. Szotyola kiugrott a gépből... de el­számolta magát és mint egy tégla, úgy vágó­dott bele egy magasra rakott - szalmakazal­ba. Mikor kikászálódott a szalma közül, meg­elégedetten konstatálta, hogy neki voltakép­pen ragyogó szervezete, csodálatos izmai és gumilabdaszerű ruganyossága van. Utóvégre 500 méteres zuhanás után még egy karcolás sincs rajta. Megelégedetten felnevetett és könnyed mozdulattal leugrott a szalmakazal­ról... ...azonnal kitörte a nyakát. £%. szavalóművész kezeit széttárva, me feledkezve a világról, színpadról, a vers utc só sorait dörögte. A nézőtéren dermedt néma, áhítatos és megilletődött a csend. J utolsó szó is elhangzik, az előadóművész me hajol, s a felrévült közönség lelkesen és h lásan tapsol. A művész megelégedetten v nul az öltözőbe és még megelégedettebb konstatálja:- Hiába... szavalni, azt tudni kell! A nézőtér véleménye, amint várják a következő számot: — Csodálatos vez*s, micsoda gondolatok... (egr Ax egri kultúrháxakból jelentjük A szakszervezeti kultúrházban a gyöngyösi kultúrház és a 34-es számú AKÖV színjátszó csoportja vendégszere­pelt Howard Fast: 30 ezüst pénz című darabjával. Az elmúlt szombaton este a KISZ Központi Petőfi művészegyüttese vendégszerepelt a városi kultúrházban. Nagy sikere volt a „rajkózenekar” műsorszámainak. Vasárnap este szovjet vendégel voltak a Magyar Szov­jet Baráti Társaságnak. A Miskolcon állomásozó szovjet helyőrség kultúrcsoportja mutatkozott be nagy sikerrel.-­I A

Next

/
Thumbnails
Contents