Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-18 / 5. szám

A BARÁTSÁGOS MELEG SZOBÁBAN (FOTO: MÄRKUSZ) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ★ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1958. JAN. 18. SZOMBAT: As olvasókhoz! Két hét múlva az eddigi kétszeri megjelenés helyett naponta kapja kézhez a megyei újságot minden olva­sónk. Mint már erről beszámoltunk, február 1-től, a ma­gyar sajtó napjától kezdődően napilap lesz a Népújság, eleget téve ezzel sok-sok régi kívánságnak, az olvasók igényei növekedésének. Ezekben a na,pókban sorra felkeresik a postások, a kiadóhivatal dolgozói, a pártaktí­vák, mindazokat az előfizetőket, akik eddig is hűséges olvasói voltak a párt megyei lapjának, hogy fizessenek továbbra is elő, a most már naponta, az országos lapokkal egyidőben megjelenő gazdag bel- és külpolitikai anyagot tartalmazó, a megye életét szélesebben átfogó Népújságra. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy az előfizetés­gyűjtők, a napilap szervezői jó és eredményes munkát végeznek, a régi hetilap előfizetőinek döntő többsége továbbra is olvasója kíván maiadni a lapnak, s mellettük igen nagy azoknak a száma, akik most lépnek be a Népúj­ság rendszeres olvasóinak széles táborába. Igen örvende­tes és megtisztelő ez a lap minden dolgozója számára, tükrözi azt az előlegezett bizalmat, amelyet megszolgálni kötelességünk s egyben azt az elismerést, amely eddigi — ha nem is hibátlan — munkánk eredménye. A szer­kesztőség minden munkatársa érzi és tudja, hogy milyen felelősséggel tartozik az olvasónak, a pártnak, ezért az előlegezett bizalomért, és becsülettel tehet ígéretet, hogy teljes erejével igyekszik majd rászolgálni erre. Sokan kérdezik szerkesztőségünk munkatársaitól vi­déken. a városokban járván a párt és állami szerveknél, magánosoknál, régi olvasóinknál, vagy olyanoknál, akik eddig csak ritkán olvasták a Népújságot: mit írnak majd naponta a megyei újságba? Essen hát most erről szó. — válaszoljunk a kérdésekre, s azoknak^ is, akik már eddig levélben, nyilatkozataikban mondták el kérésüket a lap­nak, a lap hasábjain keresztül is. A Népújság minden reggel rendszeres, pontos és friss tájékoztatást nyújt a külpolitika eseményeiről. — Mindaz, ami előtte való este tíz óráig történt a külpoli­tikában, másnap reggel már ott olvasható a lap hasáb­jain. Minden héten egyszer külpolitikai értékelést adunk az elmúlt hét eseményeiről, azok hatásáról, céljairól, — megmutatva azok belső összefüggését. Ehhez hasonlóan beszámolunk mindarról a belpolitikai és országos jelen­tőségű eseményről, amely a megelőző estig történt az országban. Rendszeres és alapos tájékoztatást adunk a megye mindennapi életéből, az eseményekről, tervekről, fényképszolgálaíunk pedig képekben is figyelemmel kí­séri: hogy él, hogy dolgozik Heves megye népe. Ennyiből is kiviláglik már, hogy az; aki elolvassa la­punk egy-egy számát, teljes képet kap nemcsak a megye, és az ország, de az egész világ egy napi életének legfon­tosabb eseményeiről, képet alkothat magának otthon, a karosszékben a legtávolabbi világrész eseményeiről, és a szomszéd falu sorsáról, terveiről egyaránt. Ennyit hírszolgálatunkról. Emellett természetszerűleg az újságírás más területén és más vonatkozásban is, nap mint nap rendelkezésére áll az újság olvasóinak. Az egész megyét átfogó tudósítói hálózatunk segítségével részletes tájékoztatást nyúj­tunk a megye sporteseményeiről, de az országos jelentő­ségű nagyabb sporteseményekről is. Beszámolunk a tudo­mány, a technika fejlődésének jelentős állomásairól, hírt adunk a kulturális élet, a filmvilág eseményeiről. Rovatot indítunk az asszonyoknak, a gyermekeknek, érdekes híre­ket közlünk a világ minden tájáról, kibővítjük irodalmi rovatunkat, tárcák, novellák, versek, irodalmi kritikák, szemlék jelennek meg ebben a rovatban. Humoreszkek, karikatúrák, viccek színesítik, elevenítik majd a Népúj­ság hasábjait. Tág teret kívánunk biztosítani — éppen le­hetőségeinknél fogva — az olvasók véleményének, leve­leinek, a megye tudományos és szakmunkásai cikkeinek, vitákat rendezünk napjaink legfontosabb problémáiról.. Le­hetne sorolni szinte oldalakon keresztül mindazt, amit az újság nyújtani akar és nyújt is majd olvasói számára. Ezt írja, erről ír majd tehát a naponta megjelenő Népújság! De a lap kollektívájának kérése is van a kedves olva­sóihoz, régi cikkíróihoz, tudósítóihoz, külső munkatár­saihoz. Az eddiginél sokkal fokozottabban segítsék leve­leikkel, tudósításaikkal, cikkeikkel és bírálatukkal az új­ságot. A lap csak akkor lesz valóban a nép újságja, ha a megye dolgozói magukénak vallják elsősorban azzal, — hogy megírják lapjain véleményüket, ha beszámolnak munkaterületük eseményeiről, terveiről, ha állástfoglal- nak hasábjain napjaink legégetőbb és legaktuálisabb kér­déseiben. Csakis közös erővel.-a lap és olvasói.1 a szerkesz­tőség és a levelezők, tudósítók, cikkírók állandó és baráti együttműködésével válhat valóban érdekes, friss, pontos és megbízható, a párt, a nép ügyét becsülettel szolgáló újsággá a Népújság. Ezt várjuk, ezt kérjük kedves olvasóinktól rövid két héttel február 1. előtt, amikor napilap lesz a párt megyei lapja, a Népújság. Újítási ankét volt Petőfibányán A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL ★ MI ÚJSÁG bélapAtfalvAn? ★ Gyurkó Géza: A KENDŐ ★ Csemiczky Dénes: KÉT HŐNAP KÍNÁBAN ★ SPORT — HÍREK — RÁDIÓI Leszállt az este. Anyuka mesel, mesél. A két gyerek együtt örül, sír, izgul a mese szerep­lőivel. A barátságos fény szerteömlik a szobán és a családfőt várók arcán boldog megelége­dettség, a családi otthon békéje tükröződik. (A felvétel az egri Széman-családról készült) Mi újság a televízió frontján? Megyénkben egyre több épü­let tetején jelenik meg a te­levíziós készülék furcsa alakú, sokak számára még ismeret­len antennája. Különösen Gyöngyös, Hat­van, Heves és a bányavidékek környékén találunk ilyen an­tennákat, ahol aránylag jól lehet venni a budapesti kis adó adásait. Ettől az adótól persze nem lehet sokat várni, a vétel nagyon is függő az időjárás szeszélyeitől, s a he­lyiségek földrajzi fekvésétől. A völgykatlanban fekvő Egerben például igen gyengék a vételi viszonyok, s így nem is csoda, hogy aránylag ke­vés, mindössze öt televíziós készülék van üzembe helyez­ve. A RAV EL-tói nyert értesü­lés szerint a Széchenyi hegyi nagyadó rövidesen elkezdi su­gározni próbaadásait, ezek az adások már Egerben is vehe­tők lesznek. A hang már is jó, csak a kép kusza és zűrzava­ros. Ismeretlen Kazinczy levélre bukkantak Kazinczy Ferenc az 1780— 1700-es években, mint a kassai kerület tanfelügyelője többször megfordult Egerben. Sokat fára­dozott itt egy un. közös — állami — iskola alapításán. Az egn görög hitközség azonban bizalmatlan volt a püspöki várossal szemben és így Kazinczy terve nem sike rült. Tárgyalásai eredményéről az akkori egri püspöknek írott *— eddig ismeretlen — levelét a kö­zelmúltban találták meg az egri görög, nem egyesült hitközség le­véltárában. Teljes szövegét törté­neti magyarázattal az egri Peda­gógiai Főiskola új évkönyvében tették közzé. Tiiiellegfi mezőgazdasági kiállításra készülnek Az északi gyümölcs- és szőlő- termelő megyék — Heves, Nóg- rád, Borsod, Szabolcs-Szatmár — részvételével ez év őszén mező- gazdasági lájkiállítás lesz Eger­ben. Az előkészületek megindultak. Most jelölik ki azokat a közös gazdaságokat és termelőket, ame­lyek, illetve akik kiváló növény­fajtáikkal, szőlő- és gyümölcster­melésükkel ennek a tájnak a jel­legzetességét leginkább kidombo­rítják. Résztvesznek a kiállításon az erdőgazdaságok is. Ezzel a rendezvénnyel egy időben kerül sor a „Heves me­gyei Napok“ gazdag kultúráim programmjára. Ismertetőfüzet Eger vízellátásáról A mátravidéki szénmedencc bányáinak vezetői, régi újítói ér­tekezletre jöttek össze, hogy ér­tékeljék a múlt évi eredményeket és megbeszéljék az ezévi felada­tokat. Az ankét résztvevői meg­állapították, hogy az elmúlt év­ben több mint félmillió forintot eredményezett a különböző újí­tások és ésszerűsítések bevezeté­se. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a következő hónapban, 1958-ra a bányaüzemek vezetői­nek és újítóinak bevonásával dol­gozzák ki az ezévre szóló újítási lehetőségeket és azt minden bá­nyászhoz eljuttatják. Ezzel azt akarják elérni, hogy a mátravi­déki szénmedence a jövőben is első legyen az ország szénbányái közt az újítások terén. Eredmény már ebben az évben is van. Ja­nuár 1-től—14-ig mintegy 20 újí­tási javaslatot adtak be, melynek elbírálása most folyik és szakem­berek véleménye szerint ezekből több mint tízet még február hó­napban alkalmazni fognak. A Magyar Hidrológiai Társa­ság a múlt évben Egerben meg­tartott nagyszabású vízellátási an­két teljes anyagát —- a szakelő­adások rövidített szövegét — is­mertetőfüzetben sokszorosította és szétküldte a megyei tanácsoknak, vízügyi hatóságoknak, a miniszté­riumok illetékes osztályainak. Az ankét során felmerült víz­ellátási problémák idei részfela­datainak megbeszélésére a Tár­saság január végén bírja össze egri tagjait, — A migy érdeklődésre való tekintettel a Kamaraszínház­ban nagy sikerrel játszott „Szenteltvíz és kokain” című vígjáték a Gárdonyi Géza Színházban kerül bemutatásra január 21—22-én este 7-kor. Egészségügyi dolgozók ankétia Egerben Január 14-én, kedden or­vosegészségügyi ankétot tar­tottak Egerben, a szakszerve­zet valamint a Megyei Kórház pártszervezetének közös ren­dezésében. Az ankéton mint­egy 80 orvos, gyógyszerész vett részt s hallgatta meg Egri Gyula elvtársnak, az MSZMP egri városi pártbizottság titká­rának vitaindító előadását, — amelyben az értelmiség, : azon belül az orvosok, gyógy szerészek helyzetéről beszélt a szocializmus építésében. — A nagy figyelemmel kísért elő­adáshoz számosán szóltak hoz­zá. Kiiiscsenkó szovjet törzsállattenyésztő állomási igazgató Heves megyében A Földművelésügyi Miniszté­rium vendége, Kiriscsenko sztá- lindíjas törzsállaltenyésztő állo­mási igazgató a hét elején Heve6 megyét látogatta meg. Megtekin­tette a tornámérai és a visznehi termelőszövetkezetek törzsállomá­nyát, majd a nagygombosi egye­temi tangazdaságot kereste fel, s az itt dolgozóknak értékes szakta­nácsokat adott. Gépesített omlasztás a mátravidéki szénmedeneében Két évvel ezelőtt a mátravi­déki szénmedence bányászai még igen gyanakodva, idegenkedve fo­gadták azt az újítást, mely az eddigi kézi omlasztást gépesítette. A bányászok azóta megszerették ezeket a gépeket, melyeket a tröszt lakatosműhelyében készítet­tek és a régebbi idegenkedés he­lyett most már követelik azokat. Jelenleg tíz ilyen gép — bányász­nyelven rablóvitla — dolgozik a frontfejtéseken, melyek segítségé­vel az omlasztás egy hatvanmé- teres fronton háromnegyed órára csökken, ezenkívül teljesen biz­tonságos, és tíz százalékkal több bányafát tudnak visszanyerni, mint a kézi mulasztásnál. A mátravidéki szénmedence Petöfi-bányai központi lakatosmű­helyében más trösztök részére ed­dig több mint 50 ilyen omlasztó- gépet készítettek és szállítottak el. Nem fenyegeti többé árvízveszély a novajiakat A Bükk-hegység egyik völgyé­ben fekszik Novaj község. A fa­lut egy gyorsfolyású hegyipalak szeli át, mely már 50 éven ke­resztül, különösen ősszel és ta­vasszal többször elöntötte a kör­nyéket, sok kárt tett a szántóföl­deken és lakóházakban. A nova- jiak az elmúlt évben a helyi Népfront-bizottság kezdeményezé­sére, valamint a tanács segítségé­vel úgy határoztak, hogy megfé­kezik a rakoncátlan patakot. Az elhtározást tettek követték. A község lakói naponta tucatjával A MÜDOSZ országos kongresszusa A Művészeti Dolgozók Szak- szervezete országos kongresz- szust tartott, melyen az egyes művészeti szakágak képviselői két napon át tárgyalták meg a művészetpolitika időszerű elmé­leti és gyakorlati kérdéseit. Számos, az ellenforradalom óta tisztázatlan kultúrpolitikai kérdés megvitatására is sor került: a párt és a művészek viszonyára, s arra, hogy a szo­cializmust építő Magyarország minden becsületes törekvésű művészre számít. A számtalan hozzászólás bizonyította, hogy zeneművészek, képzőművé­szek. pedagógusok és esztéták egyaránt egységesek az orszá* got érintő kérdésekben. jelentek meg a pataknál és az Őv végére társadalmi munkával tíz­ezer köbméter földet mozgattak meg, szélesítették a medret és ahol szükséges volt, új hidakat építettek A patak legveszélyeztetettebb részein a hét elején végezték aa utolsó simításokat, melynek ered» ményeként a falubelieket már a tavaszi olvadáskor nem fenyegeti a begyekről lezúdúló nagymeny- nyiségű víz, mert a megszabályo­zott patak mindezt ©1 tudja ve­zetni. Széljegyzet Tavasz a télben. Napok{ óta — legalább is e jegyzet írása idején — enyhe az idő-! járás, megjelent Budapesten a hóvirág, a verebek feltű nőén vidámak, az emberek kezdenek egy kicsit szerel­mesek lenni. Bolondos idő járás, bár tavaszig így tart a na. De a természetnek meg­vannak a maga törvényei ,| jön még a mínusz, a hideg, a hó, s a didergés. A hóvi­rág elfogy, a verebek felbor-\ zolt tollal lehelnek gőzszerű párát, — és az emberek... nos' az emberek fütyülnek a tél re és szerelmesek lesznek továbbra is. Mert a világI megfagyhat, de a szív, az\ nem.

Next

/
Thumbnails
Contents