Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)
1958-01-15 / 4. szám
1958. január 15. szerda NÉPÚJSÁG i Talajaink termőképessége szempontjából gondoskodnunk kell a terméssel kivett tápanyag visszapótlásáról, amit röviden trágyázásnak nevezünk. Legfontosabb tápanyag az istál- lótrágya, mert bizonyos mértékig megtalálhatók benne mindazok a fontos elemek (nitrogén, foszfor, kálium, mész) amelyek a növény táplálkozása szempontjából nélkülözhetetlenek. A talajerő visszapótlás másik, egyben kiegészítő módja a műtrágyázás. A különböző műtrágyák alkalmazásával rendszerint •csak egy-egy féle műtrágyát juttatunk a talajba. A tudományos kutatás megállapítása szerint a növények több, mint 30 féle anyaggal táplálkoznak. Ezek közül a foszfor, kálium és a nitrogén a legfontosabbak. Termőföldjeink viszont általában ezekben a tápanyagokban a legszegényebbek, mert termesztett növényeink testük felépítéséhez, a termés kifejlesztéséhez főleg ezeket vonják ki a talajból a legnagyobb mennyiségben. A talajban lévő tápanyag hiányát a gyakorlatban is észrevehetjük. Nitrogénhiányra mutat, ha a növény levélzetc. szára gyengén fejlődik, halvány, vagy sárga színű, a levelek hullanak, a növény sínylődik. Foszforhiánytól a levél szürkés színűvé válik, a gyökerek gyengék, a magtermés kevés és gyen- i ge minőségű. Káliumhiány esetén a növény satnyán fejlődik, a levelek összezsugorodnak, szélük megsárgul és sárga foltok képződnek rajtuk. A növekedő fiatal részek, a te- nyészcsúcsok elszáradnak, a növény később levelét is elhullajtja. Annak megállapítására, hogy talajunk tápanyagokban hogyan van ellátva, a gépállomások talaj- vizsgáló,laboratóriumai adnak felvilágosítást, ha talajmintát küldünk be hozzájuk. Az alábbiakban nézük meg az egyes műtrágyaféleségek tulajdonságait, használatát, valamint a nö- vényféleségekre gyakorolt hatását. A kálisó: Elsősorban a növények gyökérzetének, gumóinak képzéséhez szükséges. A zöldre- szok szöveti szerkezetét szilárdítja a külső bőrszövetet vastagítja, ezáltal a gombabetegségekkel szemben az ellenálló képességet fokozza. Eredményesen járul hozzá a keményítő és cukor képzéséhez, a kálival műtrágyázott növény a faggyal szemben ellen- állóbb, kereskedelmi minősége jobb, jobban eltartható és jobban szállítható. A káli műtrágyázást legjobban meghálálják a cukor- és takarmányrépa, a burgonya, a paradicsom, a gabonafélék közül a rozs és az ősziárpa. A gyümölcs és szőlő a kálitrágyázás hatására íz- letesebb, zamatosabb édesebb lesz, a must cukorfoka emelkedik. Legismertebb a kálitartalmu műtrágyák közül a 40 százalékos kálisó és a kénsavas káli. Vízben nem, vagy csak nehezen oldódik, ezért fej trágyának nem adható, hanem olyan mélységre kell bemunkálnunk, ahol a gyökér közelébe kerülve, annak nedve feloldja. — Ugyanez vonatkozik a szuperfoszfátra is. Szőlőkbe, gyümölcsösökbe, kh- ként 1—1.5 q, szántóföldi növé- nvekhez 0.8—1 q kalisót adunk, amit lehetőleg már ősszel kell kiszórni. A káli műtrágyázást legjobban meghálálják a homoktalajok, melyek káliumban a legszegényebbek. Á foszfor: Hasonlóképpen a növények szár- és szöveti szerkezetének felépítéséhez szükséges. Sietteti az érést és elősegíti a termés kötődését. Műtrágyák közül a szuperfoszfát a legelterjedtebb foszfortartalmú trágya. Szőlőkbe lch-ként 1.5—2 q-át, szántóföldi növényekre 1—1.5 q-át szórunk ld, lehetőleg még ősszel. Szándékosan utoljára hagytam a nitrogén műtrágyát, a közismert pétisó használatát, melyet parasztságunk legtöbbre értékel g-vors, és szemmel]átható hatásánál fogva — szemben a szuperfoszfát és kálisónak — csak az aratásnál észrevehető termésemé» | lő és minőségjavító hatásával. A nitrogén főleg a levélzetet és a szár zöld részeinek növekedéséhez szükséges. Hatása a gyors növekedésben és sötétzöld üde lombozat nevelésében nyilvánul meg. Kitűnő hatást fejt ki fej trágyaként a ross 2ulfejlelt, gyenge vetések feljavításában. Egyoldalú, vagy túlzott mértékű használata azonban helytelen, mert tőle a növény túl buján fejlődik, a termés beérésél késlelteti, a szár és levél, valamint gyümölcs laza állományú lesz, így fagyérzékenysége növekszik, szállító képessége csökken. Legel tér j edtebb ni trogenm ű trágya a pétisó, vagy linzisó. Fele lassú, fele gyorsan ható kötésben tartalmazza a nitrogént. Lugos kémhatású, minden talajon használható. Főként a rövid tenyészidejű növényeken mutatkozik meg a trágyázás eredménye. Mivel nitrogénje vízben oldódik, elegendő bedolgozás nélkül a talaj felületére elszórni, vagy fej trágyaként alkalmazni. A növények nedves állapotban érzékenyek a nitrogén műtrágyára, megperzselŐdnck, ezért, ha a lombozat nedves, akkor ne szórjuk a növényre, hanem csak a talajra. Szőlők, gyümölcsösök trágyázására 2—2.5 q, szántóföldi növények fej trágyázására 0.B—1 q nitrogén műtrágya szükséges. Ebben a cikkben elmondottakat legközelebb a gyakorlati és kísérleti eredményekkel is bizonyítani fogjuk, össezhasonlítva a műtrágyázott és a műtrágyázatlan területen termelt növények terméseredményeit. LENGYEL ÄDÄM főiskolai tanársegéd. Egy his számiam • • . Szerkesztőségi közlemény Lassan leállnak a cukorgyárak. Teljesítették tervüket és feladatukat. Befejeződtek a cukorrépa termelési értekezletek is és úgy gondolom a termelési szerződések is befejezéshez közelednek. Földművesszövetkezeti agronómusa- ink nagyon sok helyen alakítottak cukkorrépatermelői szakcsoportot és megelégedett örömmel nézhetik át a termelésre jeüentkezett gazdák névsorát. Miért írok akkor most mégis a cukorépa termelésről? A gyárak befejezték a kampányt, a szerződések aláírva, a talaj őszi mélyszántással előkészítve, de nem időszerűtlen azért a termelésről éjzy-ket szót ejteni. Falvainkban meg- , indultak az Ezüstkalászos tanfolyamok. Esténként sok száz gazda vesz részt ezeken a tanfolyamokon megyénkben is. Ezt a pár sort most ezeknek írom. Túlkerültek már az alapvető tudnivalókon, mélyen bent járnak mái' a tananyag erdejében, illő, hogy kissé számolni is megtanuljanak, erre pedig pompás alkalom a cu- korrépatei melés jövedelmezőségének a kiszámítása. Most csak a bevételi lehetőségeket nézzük, a kiadásokat majd a tanfolyamvezető segítségével összeírjuk és levonjuk az itt közölt adatokból. Tehát álljon csak valamelyik ügyes gazda a tábla elé. Kézbe a krétát és írjuk: Szerződtünk egy kataszteri hold' cukorrépa te,rmelésére, mi lehet a termelésünk? Hangzik is a válasz: Pista bácsi szerint 150 mázsa, Vágó Pál állítja, hogy náluk bizony sok gazdánál még a 100 mázsát se érte el eddig a termelés, felpattan Kosa László és már mondja is: ,.Gazdatársak, hát a 300 mázsás mozgalom az kutya, abban nem jelentkeztünk?” A pillanatnyi csendet használjuk ki és már diktáljuk is: habár az országos átlag sajnos több éves eredményeket véve figyelembe csak 120 mázsa körül mozog, mi se dobjuk el a sulykot és írjon csak kedves Kocsis András barátunk egy katasz- trális holdra 130 mázsás tiszta cukorrépa termést és nézzük mit kap ezután a gazda? 1. Készpénzben kapunk egy mázsáért 10 forintot, az lesz 1300 forint. 2. Kristálycukrot kapunk 1 mázsáért 3 kg-ot, az lesz 390 kg. cukor, pénzre átszámítva 3900 forint, a kettő együtt 5200 forint. Szép pénz, de még valami van hátra? A táblánál álló Kocsis András mondja is: 65 kg egyszer préselt szelet és 0.50 kg. melasz minden mázsa cukorrépa után. Fogja is a ceruzát és írná feil. Megállítjuk ,.nézzék gazdatársak, ezt ne számítsuk át pénzre”. — kis meghökkenés. de már gyaríítanak valamit és figyelő szemmel néznek a táblára és reánk. Ezeket az anyagokat ugyan39 mázsa leveles répafej: 84.5 mázsa egyszer préselt répaszelet: 65 kg. melasz: ______________ ös szesen: Azaz nézzünk csak utána mit jelenít ez? Ha figyeleme- sen számolunk ez megfelel körülbelül 12—13 mázsa szemes kukorica termés takarmányértékének ! Tehát, ha a számolásunk jó volt az anyag minősége ellen sem lehet kifogásunk és annak elhatározásánál és felhasználásánál is kellő gonddal jártunk el, úgy nyugodtan mondhatjuk, hogy már csak 130 mázsás cukorrépa termés esetén is pénzbevételünk egy holdról 5200 forint és mellette takarmányértékben állataink részére 12 mázsa kukoricának megfelelő takarmányt is betakarítunk ugyanarról a földterületről. A számok a táblán, fehér- a feketén szinte világítanak! A gazdák szeme kissé összecsípve, a homlokán ránc, erősen számol mindegyik. Az örökké kételkedő Vágó Pál rázza meg először a fejét és is megetetjük otthon a répafejjel együtt, számítsuk tehát takarmányértéküket: A 130 mázsás termelés mellett számíthatunk kb. 39 mázsa leveles répafejet, a gyártól 84.5 mázsa répaszeletet és 65 kg. melaszt. Gyorsan elő a táblázatot és nézük meg ezeknek az anyagoknak a takarmányértékét? Számítsuk t mind ezeknek értékét keményítő értékre és fehérjére és mit találunk? k. é. f. é., 280.80 kg. 54 60 kg. 895.70 kg. 50.70 kg. 31 20 kg. _____________ 1200.70 kg. 105.30 kg. már sóhajt is: ,.de van is ám kiadás reá”. Kosa László ismét felpattan — kifutja azt az 5200 forint — mondja. „De meg aztán nézze Vágó sógor, nem 130 mázsát kell ám termelni, hanem jóval többet!” Már pendülne a vita nyila, de közbevetem: „igen ha nő a termésátlag vele fokozatosan nő a jövedelem. A kiadásokat meg számolják ki szépen otthon. Ez legyen a feladat. A jövő órán meg majd levonjuk a bevételből, de akkor a 12 mázsa kukoricának megfelelő értéket is átszámoljuk ám a kukorica árával”. Vége az órának, gazdáink egyenként ballagnak el, köszönnek elnyeli őket a januári köd. de dörmö- gő vitájuk, beszélgetésük még hallatszik, ez a cukorrépa dolog mélyén kapaszkodott a gondolataikba és valahogy másképpen nézik mától kezdve ezt a kérdést. Bernárd Géza tudományos munkatárs. Lapunk 1957 december 31-i számában cikket írtunk Marosán Lajosról. Ezzel kapcsolatban Marosán elvtárs kéréssel fordult a szerkesztő bizottsághoz, hogy a cikk két állítását helyesbítse, miután — szerinte — nem úgy történt, ahogy a cikkíró állította. E két állítás: a gazdakdr elvétele a dolgozó parasztságtól és a DISZ-nek való átadására, s a másik: 1956. október 27-én Marosán Lajos arra kérte a felsőbb szervét, hogy helyezzék őt el Gyöngyösről. A szerkesztőbizottság mindkét kérdést kivizsgálta és a következőket állapította meg: Annak idején a gazdakörök helyiségének elvétele és az ifjúságnak adása központi határozatra történt, tehát ezt nem lehet Marosán Lajos számlájára írni. Viszont a másik ügyben, nevezetesen Marosánnak 1956 október 27-én Gyöngyösről való elmenetelével kapcsolatban azt állapította meg a szerkesztőbizottság, hogy az tény, s • az is tény, hogy a cikkben említett ülésen (1956 október 26-án) úgy lett bejelentve, hogy Marosán kéri az áthelyezését Egerbe. Az ülés résztvevői, többek között a cikk írója is a kérést megszavazták és így került Marosán Lajos 1957 október 27-én Egerbe. Azt tehát ebben az ügyben nem sikerült megállapítanunk, hogy Marosán Lajost felsőbb szerve Egerből szólította volna fel, hogy hagyja el Gyöngyöst, —• tudniillik Marosán elvtárs ezt állítja. Szerkesztőbizottság Elektromos fűtéssel termelik az olajat a demjéni olajmezon Derűjén község határában az ország legfiatalabb olajmezején az elmúlt évben 760 tonna kiváló minőségű olajat hoztak a felszínre terven felül. A termelést azonban különösen az őszi, téli időben gátolja az olaj paraffintartalma, amely megdeimeszti a feljövő olajat. Ezt eddig az olajvezetékek mellé lefektetett gőzfűtésű csővezetékkel igyekeztek megakadályozni. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szakemberei és a demjéni olajmező dolgozói az eddigi gőzfűtésű melegítést most elektromos melegítéssel cserélik fel. Ezt a módszert hazánkban még nem alkalmazták. Az ezirányú kísérletek sikerre vezettek és még ebben a hónapban az első kútnál bevezetik az elektromos melegítésű olaj termelést . Az új módszer jelentősen fokoza majd a termelést, mivel az eddigi gyakorlat szerint a mélyszivattyúkat a paraffinlerakodás miatt 2—3 heti üzemeltetés után le kellett állítani, kiszerelni és megtisztítani. Mindez igen sok időt vett igénybe. Az elektromos fűtéssel a gyakori szivattyútisztítás feleslegessé válik. a termelés folyamatos lesz. Az olajmező bányászai ezenkívül a következő hónapokban vezetéket építenek ki az egri vasútállomáshoz, melynek segítségével a szállítást teszik gyorsabbá, olcsóbbá. Új év, új tervek Kifagyott az eke a földből, a jószágot is csak jártatásra engedik már ki az istállóból. A téli pihenés napjai köszöntöttek a mezőgazdaság dolgozóira, de azért tétlenségnek nyomát sem találni az atkáid Petőfi Tsz-ben. Készülődnek az új tavaszra, s e készülődés első állomása a tervkészítés. Jól zárták a szövetkezetben az elmúlt évet, senki sem panaszkodik a jövedelemre, de ahogy nincs az a rakott szekér, amire még egy villával fel ne férne, nincs olyan ember sem, aki ne akarna többet. Úgy készítették tervüket ők is, hogy még nagyobb jövedelmet érjenek el. A szövetkezet újjáalakulása óta gyakran vitatkoztak azon, érdemes-e állatot tartani. Az éves vita végére a zárszámadás tett pontot, bebizonyítva, hogy igen. Érthető, hogy az új tervben jelentős részt foglal el az állattenyésztés fejlesztése. Még januárban vásárolnak 20 hízómarhának valót, tíz anyakocát. Gtven süldőt hizlalásra vesznek, a fejőstehenek számát harmincra növelik. Az idén baromfival is foglalkoznak, ötszáz napos pulyka vásárlását tervezik, ötven darabot megtartanak magnak, a többi kihízlalva, jövő karácsonyra hoz tekintélyes jövedelmet. Nem vették ugyan bele az éves tervbe, de bővíteni akarják állatállományukat juhtenyésztéssel. Már. tárgyalnak néhány mátrai községgel, hogy bérbevegyék a tehénlegeltetésre alkalmatlan hegyi legelőket. Ha ez sikerül, s a tárgyalások azt mutat ják igen, vásárolnak 300 törzskönyvezett anyát. Jó szakember keze alatt rövid időn belül a tsz egyik legjövedelmezőbb üzemága lehet ez a juhtenyészet. A fejlett állatállomány megteremti a magasabb termésátlagok alapját is. Az idén már a szántóterület 16 százalékán tudják visszapótolni istállótrágyával a talajerőt. Erre alapozva terveztek a tavalyinál nagyobb termésátlagokat és jelentős területen másodvetést, hogy biztosítva legyen a fel- szaporodó állomány takarmánya. A két főüzemágból az állat- tenyésztésből és a növénytermelésből összesen másfélmillió forint bevételre számítanak. Bőven jut ebből az új beruházásokra. 28 méteres csőpajtát építenek és az épületek helyreállítására, korszerűsítésére 100 ezer forintot fordítanak, a Gyöngyöstarjánban lévő üzemegységükhöz kétezer méteres bekötőút épül. Nagy tervek ezek, nagy feladatot jelentenek, de olyan szövetkezetnek, mely jóformán a semmiből teremtett egy év alatt virágzó gazdaságot, ez sem megvalósíthatatlan. Kimenőtilalom gyermekeknek AZ OSLOI rendőrség kimentési tilalmat rendelt el a 14 éven aluli gyermekek részére este nyolc órán túl. Azokat a gyermekeket, akiket az említett időnél későbben utcán találnak, bekísérik a rendőrségre és ott őrizetben tartják, amig a szülők nem jelentkeznek értük. A visszaeső bűnösöket és a gondatlan szülőket megbüntetik. Az Egri József Attila Leány Diákotthon növendékei január 18-án este 6 óráig kötelesek meglelem a Diákotthonban. Állami vállalatok, hivatalok, intézmények, kisipari szövetkezetek, valamint magánosok értékek és okmányok megőrzésére Safe-rekeszt bérelhetnek Felvilágosítást ad az Orsz. Takarékpénztár Heves megyei fiókja, Eger, Széchenyi utca 6. szám A Gyöngyösi Vas- és Fémipari vállalat KERES Gyöngyösön vidékről bejáró dolgozói részére 6—8 ággyal rendelkező vagy szobákat. Feltételek megbeszélése a Vállalat. Gyöngyös, Vasöntő u. 2 sz. alatti központjában. Keress üli azt a vendéget, aki a Park Szállóban január 10-én pénztárcáját elvesztetteIgazolt tulajdonosa a portásnál átveheti. PARK SZÁLLÓ Azonnali belépésre keresünk szakképzett férfi felszolgálót éttermi felelősnek, havi 1100 Ft illetménnyel, — valamint gyakorlattal residelkezó szakácsnőt havi 1300 Ft illetménnyel. Teljes étkezést biztosítunk napi 4 Ft, továbbá szállást fűtéssel és világítással havi 22.60 Ft térítés ellenében. Pályázatot SZOT Üdülői, Mátrafiired címre kell benyújtani. « A Gyöngyösi Vas és Fémipari Vállalat keres nsgy gyakorlattal rendelkező génész-mérnőRöf, vagy technikus! műszaki munkakörbe. Jelentkezés személyesen, vagy írásban. Gyöngyös, Vasöntő u. 2. sz. alattfebruár 1: mindennap friss hírekkel jelenik meg a Népújság
